Nyírtass község képviselő testületének 11/2016 (V. 26.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és ellátásokról
Hatályos: 2016. 06. 01- 2017. 03. 30Nyírtass község képviselő testületének 11/2016 (V. 26.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és ellátásokról
2016-06-01-tól 2017-03-31-ig
NYÍRTASS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
11/2016. (V. 26.)
ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e
a szociális igazgatásról és ellátásokról
Nyírtass Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredetei jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nyírtass településen állandó lakóhellyel rendelkező és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§-ában meghatározott személyekre.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.
2. Értelmező rendelkezések
2.§ E rendelet alkalmazásában:
a) háztartásban együtt élők: az egy lakásban együtt lakó személyek közössége.
b) tisztántartás: a ház, lakás és annak udvarának szeméttől, hulladéktól való teljes mentesítése, a növények gondozása, ápolása.
c) Nem tartozik az átlagos életvitelhez, szükséges vagyontárgyakhoz: üdülő, egynél több lakó-, telek ingatlan, három évnél nem régebbi gépjármű, különleges berendezési tárgyak, 100.000,- Ft-nál nagyobb értékű szórakoztató elektronikai eszközök, 10 hektár vagy annál nagyobb szántóként nyilvántartott terület, mezőgazdasági erőgépek, 200. 000,- Ft-nál nagyobb értékű állatállomány.
d) A lakás komfortfokozatba sorolásának kritériumai: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény 91/A §-ában foglaltak szerint.
3. Eljárási rendelkezések
3.§ A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására a Szt. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározottakkal összhangban kell alkalmazni.
4.§ (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások esetén a kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.
(2) Szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) Szociális ellátás megállapításának hivatalból kezdeményezésére jogosult:
a) helyi önkormányzati képviselő,
b) polgármester,
c) jegyző,
d) egészségügyi szervek,
e) társadalmi szervezetek,
f) Szociális Ügyi Bizottság elnöke.
5.§ (1) A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket és a hivatalból indult eljárásokat környezettanulmány felvételével támasztja alá az Szt. 10.§ (6) bekezdése alapján és a hatáskörrel rendelkező szerv elé terjeszti elbírálásra.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy ha a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető.
(3) A kérelemhez csatolni kell az igénylő és a családjában élők havonta rendszeresen mérhető jövedelméről a kérelem benyújtását megelőző egyhavi nettó, egyéb jövedelemnél pedig a kérelem benyújtását megelőző 12 havi nettó jövedelemre vonatkozó igazolást, vagy nyilatkozatot.
(4) Munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított kereseti igazolást, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési járadékban, családi pótlékban, tartásdíjban részesülők a kiutalást bizonyító feladóvevényt vagy bankszámlakivonat másolatát csatolják.
(5) A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(6) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka - személyes nyilatkozatot mellékelnek.
(7) A hivatalból indult eljárásoknál a szükséges dokumentumokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 8 napon belül Polgármesteri Hivatal bekéri.
(8) A 10.§ (1) bekezdés szerint igényelt rendkívüli települési támogatási kérelemhez mellékelni kell a biztosítótársaság igazolását, hogy a károsult rendelkezett-e biztosítással és milyen összeg került részére kifizetésre és a kárbecslés, javítás költségeinek előzetes kalkulációját.
(9) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, úgy a Polgármesteri Hivatal beszerzi az illetékes NAV igazolását a jövedelemadó alapra vonatkozóan.
6.§ Személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmeket az Egyesített Szociális Intézményhez kell benyújtani, amelyek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.
7.§ (1) Kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmények fennállása esetén a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.
(2) A 7.§ (1) bekezdésében rögzített esetben a Polgármesteri hivatal a határozat kiadását követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozatok valódiságát. A jegyző az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizettetésére a hatáskör gyakorlójának 8 napon belül javaslatot tesz.
8.§ (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 6.§ (1) bekezdése alapján.
(2) Az igénylő rendkívüli élethelyzetére tekintettel a polgármester jogosult az ellátás azonnali készpénzben való kifizetésének engedélyezésére. Erről a Képviselő-testületet – soron következő ülésén – tájékoztatni kell.
(3) A természetben nyújtott ellátások számláit a Polgármesteri Hivatal egyenlíti ki.
II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások
4. Rendkívüli települési támogatás
9.§ (1) A Szociális Ügyi Bizottság rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyt, családot ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.
(2) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege alkalmanként nem lehet kevesebb 2000,- Ft-nál.
(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl, a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító dokumentumokat.
(4) A létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet a Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl:
a) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
b) 15 napot meghaladó kórházi ápolás.
10.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli települési támogatást kamatmentes kölcsön formájában is nyújthat az alábbi esetben:
a) elemi kár esetén a lakás és a berendezési tárgyak helyreállítására vagy pótlására.
(2) A rendkívüli települési támogatásként megállapított kamatmentes kölcsön visszafizetési ideje legfeljebb hat hónap, amely időtartama alatt havi egyenlő mértékben kell a kölcsönt visszafizetni.
(3) Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a teljes kamatmentes kölcsönt 15 napon belül egy összegben a mindenkori késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni.
11.§ A rendkívüli települési támogatás megállapításánál a jövedelmi viszonyok mellett a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell.
12.§ Nem jogosult a kérelmező a rendkívüli települési támogatásra, amennyiben a kérelmező az általa lakott lakáson túl vagyonnal rendelkezik.
13.§ Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, - figyelemmel az Szt. 7.§. (1) bekezdésében foglaltakra is - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják, a polgármester az igénylő részére, jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül rendkívüli települési támogatást állapíthat meg, melynek összege nem haladhatja meg az 50.000.- Ft-ot. Az így hozott döntésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
14.§ (1) A 9-13.§-ba foglalt rendkívüli települési támogatások esetében, a megállapításra hatáskörrel rendelkező szerv a jogosultsági feltételek fennállása esetén is mérlegelési jogkörében a támogatás iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója az önkormányzati foglalkoztatóval a közfoglalkoztatás bármely formája tekintetében nem működött együtt – így különösen a felajánlott közfoglalkoztatási munkaviszony létesítését visszautasította, a munkaviszonyból származó kötelezettségeit megszegte, munkaviszonyát magatartására tekintettel meg kellett szüntetni – továbbá az állami munkaügyi szervvel való együttműködési kötelezettségét nem teljesítette.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak vizsgálata céljából a Polgármester, illetve az illetékes munkaügyi szerv nyilatkozatát be kell szerezni.
15.§ (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult a haláleset időpontjában a nyírtassi állandó lakóhellyel rendelkező elhunytnak a haláleset időpontjában nyírtassi állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozója vagy a temetésről gondoskodó más személy, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át.
(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az eltemettető és a vele közös háztartásban élők jövedelmét igazoló jövedelemnyilatkozatot,
b) a temetési számlák eredeti példányát,
c) amennyiben a haláleset nem nyírtasson történt, a halotti anyakönyvi kivonatot.
(3) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költség 140.000.- Ft.
(4) A temetési célra szóló rendkívüli települési támogatás összege 14.000.- Ft.
(5) Nem állapítható meg temetési célra szóló rendkívüli települési támogatás annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.
(6) A temetési célra szóló rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.
III. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások
5. Települési támogatás
16.§ (1) A Szociális Ügyi Bizottság kérelemre, méltányosságból gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatást állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át, továbbá:
a) tartós betegsége miatti gyógyszerköltsége,
b) súlyos betegsége miatti gyógyszerköltsége
megélhetését veszélyezteti.
(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez megállapított települési támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolást,
b) a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló a kormányrendelet szerint kiállított háziorvosi igazolást.
(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatásra való jogosultságot a Bizottság, minden tárgyév december 31. napjáig állapíthat meg.
(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez megállapított települési támogatás éves keretösszege maximum 30.000.- forint lehet.
17.§ (1) A Szociális Ügyi Bizottság kérelemre, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A bizottság a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt, az ezen rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, közvetlenül a szolgáltatónak való teljesítéssel, elsődlegesen az elektromos áram szolgáltatója felé való utalással kell megállapítani.
(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való a Bizottság minden tárgyév december 31. napjáig állapíthatja meg.
(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege maximum 2500.- forint lehet.
6. Egyéb települési támogatások
Iskolakezdési támogatás
18.§ (1) A Szociális Ügyi Bizottság iskolakezdési támogatást állapíthat meg hivatalból évente egyszer, a Nyírtasson lakcímmel rendelkező általános iskolás és középfokú közoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló –19. életévét tárgyév augusztus 31. napjáig be nem töltött – gyermeknek.
(2) A kifizetéshez csatolni kell az intézmény igazolását a jogviszonyról,
(3) A támogatást a Szociális Ügyi Bizottság az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.
(4) A támogatást pénzbeli támogatásként kell megállapítani, mely az önkormányzat házi pénztárában vehető fel.
(5) A támogatás összege egyszeri 5000.- forint.
Egyetemisták, főiskolások támogatása
19.§ (1) A Szociális Ügyi Bizottság támogatást állapíthat meg hivatalból, évente egyszer, a Nyírtasson lakcímmel rendelkező, kizárólag egyetemi, vagy főiskolai intézmény valamely karán, egyetemi, vagy főiskolai minősítésű szak nappali tagozatán tanuló – 25. életévét tárgyév augusztus 31. napjáig be nem töltött – fiatal részére.
(2) A kifizetéshez csatolni kell, az intézmény igazolását a jogviszonyról,
(3) A támogatást a Szociális Ügyi Bizottság az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.
(4) A támogatást pénzbeli támogatásként kell megállapítani, mely az önkormányzat házi pénztárában vehető fel.
(5) A támogatás összege egyszeri 6000.- forint.
Egyszeri karácsonyi támogatás
20.§ (1) A Szociális Ügyi Bizottság a nyírtassi – állandó lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen Nyírtasson tartózkodó - családok részére karácsonyi pénzbeli támogatást állapíthat meg hivatalból, évente egyszer, tárgyév december hónapjában.
(2) A támogatást a Szociális Ügyi Bizottság az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.
(3) A támogatást készpénzben kell megállapítani, mely a Polgármesteri Hivatalban vehető át.
(4) A pénzbeli támogatás értéke egyszeri 3000.- forint.
(5) Önálló háztartásonként kizárólag egy támogatás adható.
Fogyatékkal élő gyermekek támogatása
21.§ (1) A Szociális Ügyi Bizottság a nyírtassi fogyatékkal élő, 18 év alatti gyermekek részére, pénzbeli támogatást állapíthat meg hivatalból, évente egyszer, tárgyév december hónapjában.
(2) A támogatást a Szociális Ügyi Bizottság az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.
(3) A támogatás mértéke egyszeri 10.000.- forint, mely a Polgármesteri Hivatalban vehető fel.
(4) A jogosultság szempontjából figyelembe vehető feltételeket, BNO kódok alapján, a védőnő javaslatát figyelembe véve, a Bizottság állapíthatja meg.
Gyermekszületési támogatás
22.§ (1) A Polgármester kérelemre, az életvitel szerűen Nyírtasson élő, bejelentett lakcímmel rendelkező szülők részére, a megszületett gyermekük után, annak jogán, egyszeri pénzbeli támogatást állapíthat meg.
.
(2) A támogatást a Polgármester, az éves költségvetési rendelet alapján, határozattal állapítja meg.
(3) A támogatás mértéke egyszeri 50.000.- forint, mely a Polgármesteri Hivatal házipénztárában vehető fel.
(4) A kérelmet benyújtani a gyermek születésétől számított 30 nap után lehet.
Tüzifa támogatás
23.§ (1) Az részesíthető szociális célú tűzifa támogatásban, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-át, és valamelyik feltétel az alábbiak közül fennáll:
a) aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, települési támogatásra jogosult,
b) lakásfenntartási támogatásra jogosult, tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására,
c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család
d) Gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő
e) Tartósan beteg
f) Nyugdíjas
g) Közfoglalkoztatásban vesz részt.
(2) Kivételesen méltánylást érdemlő esetben, a bizottság saját hatáskörben dönthet a támogatás megállapításáról abban az esetben is, hogy az (1) bekezdés feltételeinek a kérelmező nem felel meg.
(3) A tüzifa támogatás, vissza nem térítendő támogatás, az Önkormányzat a juttatás során semmilyen egyéb költséget nem érvényesít.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti betegség fennállását fekvő-, vagy járóbeteg szakellátó intézményi dokumentumokkal, és háziorvos igazolásával kell alátámasztani.
(5) A kérelmezőnek nyilatkozni kell, hogy lakása fával fűthető.
(6) Egy ingatlan vonatkozásában csak egy kérelmező részesíthető támogatásban. A támogatás mértéke maximum 1 m3
(7) A kérelmeket a tárgyév november 15 napjától november 30. napja közötti időintervallumban lehet benyújtani.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
24.§ (1) Ez a rendelet 2016. június 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2016. (III. 9.) önkormányzati rendelet.
Jenei Erzsébet Dr. Bíró Róbert
polgármester jegyző
Záradék:
Jelen rendelet kihirdetésre került: Nyírtass, 2016. május 26.
Dr. Bíró Róbert
jegyző