Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testületének

11/2016. (VI. 17.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Erdőkertes Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, a 115. § (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, 42. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

                                                              I. Fejezet

Általános rendelkezések

 A rendelet hatálya

1. § (1) Ezen rendelet hatálya Erdőkertes Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, és életvitelszerűen Erdőkertesen lakó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.

(2)  Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Szociális rászorultság

2. § (1) Jelen rendelet alkalmazása során szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárt, valamint a Szt. által meghatározott vagyoni értéket nem haladja meg, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátásoknál az Szt-ben szabályozott feltételeknek megfelel.

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak, és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét egységben kell vizsgálni.

(3) Nem tekinthető szociálisan rászorultnak:

a) az aktív korú munkaképes kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő aktív korú munkaképes közeli hozzátartozója, aki önhibájából munkát nem vállal, ideértve a közfoglalkoztatást is,

b) az a kérelmező, aki valamely jogszabály által biztosított, vagy a bíróság által jogerősen megítélt rendszeres pénzellátásra szerzett jogát önhibájából nem érvényesíti.

 Az ellátások formái

3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2)  Szociális rászorultság esetén az arra jogosult személynek a Képviselő-testület:

a) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatást

b) rehabilitációs települési támogatást

c) egészségügyi települési támogatást

d) helyi gyermeknevelési támogatást és települési fejlesztési támogatást

e) beiskolázási támogatást

f)  rendkívüli települési támogatást

g) köztemetés és annak költségei részletfizetési engedélyezését, illetve megtérítése alóli mentesítést

h) tanulók részére közlekedési támogatást

i) gyermekintézményi étkeztetési térítési díjtámogatást

(továbbiakban együtt: szociális ellátások) állapít meg e rendeletben, valamint külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.

 Eljárási szabályok

4. § (1) A Képviselő-testület az Szt-ben, valamint e rendeletben szabályozott szociális feladat- és hatásköröket I. fokon

a) a 3. § (2) bekezdés a), f), és g) pontja tekintetében a polgármesterre

b) a 3. § (2) bekezdés b)-e), valamint h)-i) pontja tekintetében a jegyzőre

ruházza.

(2) A polgármester és a jegyző a szociális ellátás tárgyában határozattal (végzéssel) dönt. Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó határozat esetén egyszerűsített határozat hozható.

(3) A döntést hozó rendkívüli élethelyzet, életveszély esetén, vagy olyan létfenntartási gonddal küzdő kérelmező részére, akinek megélhetése igazolható módon veszélyeztetve van, e rendeletben meghatározott feltételektől eltérhet, azonban ennek okát a határozatban külön meg kell indokolni.

(4) A polgármester és a jegyző határozata ellen Erdőkertes Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. A képviselő-testület által másodfokon hozott határozat felülvizsgálatát – jogszabálysértésre való hivatkozással – bíróságtól lehet kérni.

(5) A jogorvoslati kérelmeket az elbírálásra jogosult szervnek címezve, az I. fokon eljáró hatósághoz kell benyújtani.

5. § (1) E rendeletet az Szt-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III.27.) Kormányrendelettel, a Gyvt-vel, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Gyer.) együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg - egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalban.

6. § (1) A kérelem elbírálásához az eljáró hatóság köteles bekérni az Szt-ben, a Vhr-ben, a Gyer-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) E rendelet által szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet a Vhr. 1. számú melléklete, a jövedelmet a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni.

(3) A szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.

(5) A jövedelmet

a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás

b)  vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat

c) álláskeresési támogatás esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály (a továbbiakban: Foglalkoztatási Osztály) megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat

d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény, bankszámlakivonat, valamint a tárgyév január hónapban kapott nyugdíjösszesítő igazolás

e) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat

f) az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhatóság határozata

g) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás

h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat

(i) szüneteltető vállalkozás esetén az azt alátámasztó dokumentum

(j) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat

(a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) igazolja.

(6) A 16. életévet betöltött gyermek esetén a nappali oktatás munkarendje szerinti vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányokat iskolalátogatási igazolással kell igazolni.

(7)A házasság felbontását, gyermekelhelyezést illetve a gyermektartásdíjat bírósági döntéssel, vagy ezirányú eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni.

(8) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti:

a) megkeresi az illetékes nemzeti adó- és vámhivatalt

b) megkeresi a polgárok személyi adat és lakcímét nyilvántartó szervet

c) megkeresi a helyi adó csoportot

d) megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

7. § Ha a benyújtott vagyonnyilatkozatban az ingatlanra, járműre, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi érték vitatható, az önkormányzat

a) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti adóhatóságnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik

b) a jármű, munkaeszköz értékét a forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembe vételével – szakember bevonásával – állapítja meg.

8. § (1) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek. A környezettanulmányok elkészítésében közreműködik a Veresegyházi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által fenntartott Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ (továbbiakban: Szociális Szolgáltató).

(2) A körülmények tisztázása során az igénylő a Szociális Irodával köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé a környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni.

(3) A rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásra beadott kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága a környezettanulmány során megkérdőjelezhető, ha a nyilatkozott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban.

9. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület e rendelet hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában kizárja az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

10. § (1) A Polgármesteri Hivatal

            a) a beérkezett kérelmet döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultságot folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén jelzéssel él a döntésre jogosult felé

         b) a kérelem elbírálását követően gondoskodik annak végrehajtásáról

         c) a megállapított pénzbeli ellátás kifizetéséről, folyósításáról intézkedik.

(2) Amennyiben az ellátás célja pénzbeli kifizetéssel nem biztosítható, a kérelem elbírálására jogosult dönthet a pénzösszegnek közvetlenül a szolgáltatóhoz, vagy az ellátást biztosító intézményhez való utalásáról.

(3) A határozatlan időre, illetve az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály vagy jelen rendelet másként nem rendelkezik – évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati eljárásra, valamint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása esetén az ellátások összegének felülvizsgálatra a Szt. előírásai szerint kell eljárni.

(4) A támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az elbírálásra jogosult szervnek bejelenteni.

11. § Nem jogosult az e rendeletben foglalt pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra az a személy, akinek tartását tartási-, öröklési-, életjáradéki szerződésben vállalták, illetve aki ilyen szerződést kötött.

12. § E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ában, a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 A pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai

13. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a házi pénztárból vagy pénzintézeti átutalással történik.

(2) A rendszeres szociális ellátásokat – ha jelen rendelet másként nem rendelkezik – utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(3) A pénzösszeg folyósítása, illetve kifizetése a polgármesteri hivatal pénzügyi irodájának feladata.

(4) A kérelem elbírálására jogosult döntésétől függően a pénzbeli támogatások természetbeni formában is megállapíthatóak, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel. A támogatás felvételére a Szociális Szolgáltató családgondozója jogosítható fel, aki a támogatás felvételétől számított 15 napon belül a felhasznált összegről számlával, nyugtával köteles elszámolni.

 A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

14. § (1) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, vagy csökkenthető, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelem alapján a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, amelynek időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál.

II. Fejezet

Települési támogatások

 Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatás

15. § A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatásra (továbbiakban: lakhatási támogatás) jogosult az a kérelmező, aki Erdőkertes közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkezik, és ahol életvitelszerűen tartózkodik.

16. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Erdőkertes Önkormányzat Képviselő-testülete a villanyáram-, a víz- és csatornahálózat, a gázfogyasztás, valamint a téli tűzifa költségeihez lakhatási támogatást nyújt.

(3) Lakhatási támogatás annak állapítható meg, aki az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik, és településünkön legalább egy éve bejelentett lakcímmel rendelkezik:

a) tulajdonos

b) tulajdonostárs

c) bérlő

d) albérlő, albérleti szerződéssel igazoltan

e) haszonélvező

f) családtag

g) szívességi lakáshasználó.

17. § (1) A lakhatási támogatás iránti kérelem esetén kérelmező köteles lakókörnyezete rendezettségének folyamatos biztosítására.

(2) A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelem benyújtója

a) az ingatlan állagmegóvásáról és rendeltetésszerű használatáról jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, szakértelmet, speciális munkaeszközöket, jelentős költséget nem igénylő munkálatokat saját maga elvégzi

b) a helyiségek járófelületeit és berendezési, felszerelési tárgyait tisztán tarja

c) a helyiségek szellőztetéséről, azok tisztántartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodik.

(3) A lakott ház vagy lakás udvara és kertje akkor rendezett, ha

a) egy db kommunális szeméttároló edény rendeltetésszerű használata biztosított

b) az mentes a hulladéktól, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység

c) a pázsit nyírt, kaszált vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység

d) a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezett

e) a burkolt utak tiszták.

(4) A kerítéssel határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a közterület használatát.

(5) Az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv) a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes terület tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a gyomtól, hulladéktól, a felgyülemlett csapadékvíztől, továbbá a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörtént.

(6) Az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.

(7) A 17. §-ban foglalt feltételektől az egyedülálló, megromlott egészségi állapotú kérelmező esetén el lehet tekinteni.

(8) A lakókörnyezet rendezettsége helyszíni szemle lefolytatásával kerül ellenőrzésre, melynek során fényképfelvétel készíthető.

18. § Lakhatási támogatásra jogosult

a) az a család, ahol a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

b) egyedülálló esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át

feltéve, hogy az Szt. alapján vagyonnal nem rendelkeznek.

19. § A támogatás mértéke egységesen havi 6.250.- Ft háztartásonként.

20. § (1) A lakhatási támogatás elsősorban természetbeni ellátásként kell nyújtani a 16. § (2) bekezdésében megjelölt költségekhez.

(2) A lakhatási támogatást a lakás azon rendszeres fenntartási költségéhez kell nyújtani, ami a kérelmező lakhatását leginkább veszélyezteti.

(3) Téli tűzifa igénylése esetén a támogatás összege megegyezik a rendszeres fenntartási költséghez adott támogatás éves összegével.

(4) A téli tűzifa a fűtési szezon idején két részletben kerül az önkormányzat által kiszállításra.

21. § (1) A lakhatási támogatás ugyanazon ingatlan vonatkozásában csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(2) A lakhatási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, amely egy évre kerül megállapításra.

(3) A lakhatási támogatás havi összege utólag, minden hónap 5. napjáig kerül utalásra a szolgáltató felé.

(4) A támogatás utalásával egyidejűleg a jegyző gondoskodik a közszolgáltatási szerződésben foglalt adatszolgáltatásról.

22. § (1) A lakhatási támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakhatási támogatás megállapításához szükséges

a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása, valamint vagyonnyilatkozatok

b) utolsó havi közüzemi számlák

c) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatok (fogyasztási hely azonosító, vevőkód).

23. § (1) A lakhatási támogatás időtartama alatt a jogosult köteles a Szociális Szolgáltatóval együttműködni, amelynek keretében:

a) a Szociális Szolgáltatónál a lakhatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilvántartásba vetetni magát

b) együttműködési megállapodást kötni

c) a közüzemi szolgáltatók által megküldött díjat határidőre befizetni, azt az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a Szociális Szolgáltatónál bemutatni

d) a családgondozó által meghatározott időpontban megjelenni.

(2) A Szociális Szolgáltató feladata:

a) tájékoztatja a jogosultat az együttműködés menetéről

b) jelzi a polgármester felé, ha a jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

c) figyelemmel kíséri a háztartás gazdálkodását

d) a kapcsolattartásról esetnaplót vezet.

24. § (1) Ha a lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben folyósítani kell, de a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(2) Meg kell szüntetni a jogosultságot továbbá, ha

a) a jogosult a Szociális Szolgáltatóval történő együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget

b) a támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 2 hónapig nem tesz eleget

c) a lakókörnyezet rendezettségére előírt kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A jogosultságot a polgármester tudomására jutása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) A háztartás tagja lakhatási támogatást a (2) bekezdés szerinti megszüntetés esetén 3 hónapig nem nyújthat be. 

 Rehabilitációs célú települési támogatás

25. § (1) A rehabilitációs célú települési támogatásra (továbbiakban: rehabilitációs célú támogatás) jogosult az a kérelmező, aki Erdőkertes Önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és a bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik.

(2) A rehabilitációs célú támogatás a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek számára nyújtott pénzbeli támogatás.

26. § A rehabilitációs célú támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

27. § (1) Rehabilitációs célú támogatásra jogosult az a személy, aki

a) a munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy aki legalább 30%-os  egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs  hatóság komplex minősítése alapján a 70 %-os mértéket nem haladja meg, és erről szóló hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel rendelkezik, vagy

b) egy hónapnál nem régebbi pszichiátriai, addiktológiai vagy onkológiai szakorvosi véleménnyel (továbbiakban együtt: szakorvosi igazolás) igazolja, hogy gyógykezelésben részesül és

c) közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy rehabilitációs hatósággal legalább 90 napig együttműködött

d) nyilatkozatban vállalja, hogy a jogosultság időtartama alatt az Eljáró hatóság által együttműködésre kijelölt szervvel együttműködik.

(2) A rehabilitációs célú támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított és keresőtevékenységet nem folytat.

(3) A rehabilitációs célú támogatás iránti kérelem esetén kérelmező köteles lakókörnyezete rendezettségének folyamatos biztosítására.

(4) A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelem benyújtója

a) az ingatlan állagmegóvásáról és rendeltetésszerű használatáról jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, szakértelmet, speciális munkaeszközöket, jelentős költséget nem igénylő munkálatokat saját maga elvégzi

b) a helyiségek járófelületeit és berendezési, felszerelési tárgyait tisztán tarja

c) a helyiségek szellőztetéséről, azok tisztántartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodik.

(5) A lakott ház vagy lakás udvara és kertje akkor rendezett, ha

a) egy db kommunális szeméttároló edény rendeltetésszerű használata biztosított

b) az mentes a hulladéktól, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység

c) a pázsit nyírt, kaszált vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység

d) a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezett

e) a burkolt utak tiszták.

(6) A kerítéssel határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a közterület használatát.

(7) Az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv) a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes terület tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a gyomtól, hulladéktól, a felgyülemlett csapadékvíztől, továbbá a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörtént.

(8) Az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.

(9) A 27. § (5)-(7) bekezdésében foglalt feltételektől az egyedülálló, megromlott egészségi állapotú kérelmező esetén el lehet tekinteni.

(10) A lakókörnyezet rendezettsége helyszíni szemle lefolytatásával kerül ellenőrzésre, melynek során fényképfelvétel készíthető.

28. § (1) A 27. § (2) bekezdése alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és neki, továbbá családtagjainak vagyona nincs.

(2) A rehabilitációs célú támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtásának napjától illeti meg.

(3) A kérelmező rehabilitációs célú támogatásra való jogosultsága, amennyiben a kérelme benyújtásakor rendelkezik aktív korúak ellátását megszüntető határozattal, az aktív korúak megszüntetését követő naptól illeti meg.

29. § A rehabilitációs célú támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente felül kell vizsgálni.

30. § (1) A rehabilitációs célú támogatásra jogosult személy az ellátás folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szociális Szolgáltatóval, amelynek keretében:

a) a Szociális Szolgáltatónál a rehabilitációs célú támogatásra jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az életvitelét segítő tanácsadás elfogadásáról és annak végrehajtásáról

c) a Szociális Szolgáltatóval kapcsolatot tart, az általuk előírt időpontban megjelenik

d) körülményeiben, lakcímében bekövetkezett változást haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő15 napon belül bejelenti.

(2) A Szociális Szolgáltató ellenőrzi, hogy a rehabilitációs célú támogatásban részesülő személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásban vetette-e magát. Amennyiben a támogatásban részesülő nem tesz eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségének, a Szociális Szolgáltató 5 napon belül tájékoztatja erről az Eljáró Hatóságot, aki a jogosultságot megszünteti.

(3) A Szociális Szolgáltató kötelezettségei:

a) figyelemmel kíséri a támogatás megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rehabilitációs célú támogatásra jogosult személyt a jogerős határozat alapján nyilvántartásba veszi

b) tájékoztatja a rehabilitációs célú támogatásra jogosult személyt az együttműködés menetéről és a Szociális Szolgáltató által az életviteléhez, szociális és mentális állapotához igazodó tanácsadásról

c) a rehabilitációs célú támogatás folyósításának érdekében együttműködési megállapodást köt a segélyezettel

d) folyamatosan kapcsolatot tart az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a segélyezett szükségleteihez igazodva

e) félévente írásos értékelést készít a jogosult együttműködési kötelezettségéről, melynek megküldésével tájékoztatja az Eljáró hatóságot

f) jelzi az Eljáró hatóságnak, ha a rehabilitációs célú támogatásra jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget

g) a kapcsolattartásról a családsegítő esetnaplót vezet.

(4) A Szociális Szolgáltató szükség esetén felveszi a kapcsolatot a pszichiátriai, addiktológiai, onkológiai szakorvossal.

31. § (1) A jogosult életvitelét segítő, szociális és mentális tanácsadás egy közösen kidolgozott és egyénre szabott segítségnyújtás azzal a céllal, hogy a rehabilitációs célú támogatásban részesülő személy minél hamarabb visszatérhessen a munkaerő-piacra.

(2) A rehabilitációs célú támogatásra jogosult életvitelét segítő, szociális és mentális tanácsadás típusai:

a) életmódot formáló foglalkozások: az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó egyéni tanácsadás

b) egészséges életmódot segítő programok: szűrőnapok, egészségnap

c) egészségmegőrzéssel, az egészségügyi és szociális ellátásokkal kapcsolatos tanácsadások

d) más ellátáshoz való juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkarerő-piaci lehetőségekről

e) a háztartás gazdálkodásának figyelemmel kísérése.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

a) a rehabilitációs célú támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Szociális Szolgáltatónál, és nem kezdeményezi együttműködőként történő nyilvántartásba vételét

b) az életvitelét segítő tanácsadásról nem állapodik meg a Szociális Szolgáltatóval

c) a Szociális Szolgáltató által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását 3 napon belül háziorvosi vagy szakorvosi igazolással nem igazolja

d) a számára előírt tanácsadáson nem vesz részt

e) az együttműködési megállapodásban foglaltakat nem hajtja végre.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Szociális Szolgáltató öt napon belül írásban tájékoztatja az Eljáró hatóságot.

32. § (1) Nem állapítható meg a rehabilitációs célú támogatásra való jogosultsága annak a személynek, aki

a) rendszeres pénzellátásban részesül

b) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott

d) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül

e) közoktatási, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat

f) keresőtevékenységet folytat, ideértve a közfoglalkoztatási jogviszonyt

g) felzárkóztatást elősegítő megélhetési támogatásban részesül

h) Flt. szerinti képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

(2) Meg kell szüntetni a rehabilitációs célú támogatásra való jogosultságát annak a személynek,

a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett

b) aki a 31. § (3) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségét megszegi

c) a rehabilitációs célú támogatásra való jogosultságának felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza

d) a lakókörnyezet rendezettségére előírt kötelezettségének nem tesz eleget.

33. § Amennyiben a 32. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a rehabilitációs célú támogatás megszüntetésre kerül, az ellátásra való jogosultság csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező a jogosultság megszüntetésének időpontját követően ismételten teljesíti 27. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat. A jogosultság megszüntetését megelőzően teljesített együttműködés a megelőző együttműködés időtartamának számításánál nem vehető figyelembe.

A rehabilitációs célú támogatás folyósítására és megszüntetésére vonatkozó szabályok

34. § (1) A rehabilitációs célú támogatás az erre rendszeresített, jelen rendelet 2. számú mellékletét képező formanyomtatványon nyújtható be.

(2) Ha rehabilitációs célú támogatás nem a teljes hónapra jár, a támogatás összege az a havi összeg harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

35. § (1) Amennyiben a jogosultság a 29. §-ban foglalt felülvizsgálati eljárás során megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(2) A rehabilitációs célú támogatást a 32. § (2) bekezdésében foglalt esetekben az ott meghatározott kizáró ok bekövetkezése, illetve a kötelezettségszegés napjától kell megszüntetni.

(3) Amennyiben a jogosult betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, a támogatásra való jogosultság utolsó napja a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap.

36. § A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban élő házastárs, vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

Egészségügyi települési támogatás

37. § (1) Egészségügyi települési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki Erdőkertes Önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen ott is tartózkodik.

(2) Az egészségügyi települési támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(3) Az egészségügyi települési támogatás iránti igényeket jelen rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelem elbírálásához csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló háziorvosi vagy szakorvosi igazolást, valamint a normatív és alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot elutasító határozatot.

(5) Egészségügyi települési támogatás nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki rehabilitációs célú települési támogatásban, alanyi vagy normatív közgyógyellátásban részesül.

38. § (1) Egészségügyi települési támogatásra jogosult az, aki szociálisan rászorult és a rendszeres gyógyító ellátásának költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása nélkül nem képes viselni, közgyógyellátásban nem részesül, valamint ez irányú kérelme a Kormányhivatal által elutasításra került, és vagyona sem neki, sem családjának nincs.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális rászorultságon azt a havi rendszeres gyógyszer költséget és jövedelemhatárt kell érteni:

a) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az Szt. 50. § (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át, vagy

b) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén a 230 %-át

c) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén a 300 %-át.

(3) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvos vagy a szakorvos igazolja jelen rendelet 4. számú mellékletében szereplő igazoláson.

(4) A havi rendszeres gyógyszer költségbe csak azok a vényköteles gyógyszernek minősülő készítmények számítanak bele, melyek közgyógyellátásra rendelhetők és a legolcsóbb árkategóriába tartoznak.

39. § (1) Az egészségügyi települési támogatást a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától egy évre kell megállapítani.

(2) Az egészségügyi települési támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző két hónappal korábban is benyújtható.

(3) Az egészségügyi települési támogatás havi összege

a) 3.000.- Ft., amennyiben az elismert gyógyszerköltség a 6.000.- Ft-ot nem haladja

b) 5.000.- Ft., amennyiben az elismert gyógyszerköltség legalább 6.000.- Ft., vagy a 6.000.- Ft-ot meghaladja.

(4) A támogatás felhasználását utólag, a következő havi támogatás felvételekor számlával igazolni kell.

Helyi gyermeknevelési támogatás

40. § (1) A helyi gyermeknevelési támogatás célja a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése.

(2) A helyi gyermeknevelési támogatás annak az erdőkertesi bejelentett lakcímmel rendelkező személynek állapítható meg:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg

b) a 18 évesnél fiatalabb gyermek magasabb összegű családi pótlékban részesül

c) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint hallási fogyatékosnak (K2), látási fogyatékosnak (K1), mozgásszervi fogyatékosnak (L), értelmi fogyatékosnak (M), autistának (N) minősül

d) kérelmező igazolja a gyermek fejlesztésével kapcsolatos kiadásait.

(3) A helyi gyermeknevelési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságról szóló határozat egy másolati példányát, valamint a határozat közlésével egyidejűleg visszajuttatott szakorvosi igazolást a tartós betegség, súlyos fogyatékosság fennállásáról.

(4) A helyi gyermeknevelési támogatás havi összege 10.000.- Ft.

(5) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 1 évre kell megállapítani.

(6) Ha helyi gyermeknevelési támogatásra való jogosultság időtartama alatt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegség vagy fogyatékosság következő felülvizsgálata esedékes, úgy a jogosultságot a felülvizsgálat időpontja hónapjának utolsó napjáig kell megállapítani.

(7) Amennyiben a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változások okán a támogatás folyósítását meg kell szünteti, úgy az  tárgyhónap végén kerül megszüntetésre.

(8) A kérelmet e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Települési fejlesztési támogatás

41. § (1) A helyi esélyteremtő programban résztvevő gyermekek törvényes képviselője részére kérelemre, a fejlesztések költségeihez egyéni elbírálás alapján települési fejlesztési támogatás (továbbiakban: fejlesztési támogatás)  adható.

(2) A fejlesztési támogatás összege az adott költségvetési év pénzügyi lehetőségétől függ.

(3) A fejlesztési támogatásra az a kiskorú jogosult,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

b) rendelkezik az állapotának felméréséről kiadott igazolással, a fejlesztés szükségességéről, gyakoriságáról, összegéről.

(4) A fejlesztési támogatás havonta, a fejlesztő pedagógus által igazolt jelenlét alapján a megállapított támogatás arányában kerül kifizetésre.

Beiskolázási támogatás

42. § (1) Beiskolázási támogatásban részesülhet

a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig

c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig

akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A beiskolázási támogatás egy alkalommal adható, melynek összege a 2016. évi költségvetési évben 10.000.- Ft/tanuló.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.

(4) A támogatás iránti kérelem e rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be minden év július 15. napjától szeptember 15. napjáig.

Rendkívüli települési támogatás

43. § (1) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére elsősorban az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként – a rendőrségen tett feljelentést tartalmazó jegyzőkönyv másolatával igazoltan – anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, egészségkárosodás mértékének megállapítása)

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező megélhetése, valamilyen előre nem látható esemény miatt igazolt módon veszélyeztetve van.

44. § A rendkívüli települési támogatás e rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére, különösen:

aa) élelmiszerre

ab) ruhaneműre

ac) egészségügyi ellátás, valamint az állami foglalkoztatási szervvel való kapcsolattartás miatt felmerülő utazási költséghez való hozzájárulásra

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott támogatásra

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

45. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek – a 47. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 42. § szerinti rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén 300 %-át nem haladja meg. A segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat be kell nyújtani.

(2) A polgármester a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat. Ha elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az újabb segély kérelmét el lehet utasítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni, különösen:

a) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés

b) nagyobb összegű, váratlan és önhibán kívüli kiadások

c) elemi kár, katasztrófa, vis maior helyzet

d) baleset.

(4) Méltányosság kérelmező és családja esetében az adott naptári évben egy alkalommal gyakorolható.

46. § (1)  Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott rendkívüli települési támogatás iránti igény megállapításának a 44. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban és egészségügyi települési támogatásban.

(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti költségéről szóló igazolás.

(3) Rendkívüli gyógyszersegély a betegségre tekintettel negyedévenként ismételten adható, melynek feltétele az előző negyedévi gyógyszervásárlást igazoló gyógyszerszámla.

47. § A gyermek és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel benyújtott rendkívüli települési támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

48. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha

a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át

b) egyedülálló esetén a nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számlák eredeti példányát és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát.

(3) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(4) Nem állapítható meg temetési segély annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(5) Az (2) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni.

(6) A temetési segély összege 25.000.- Ft.

III. Fejezet

Természetbeni ellátások

Rendkívüli települési támogatás

49. § A rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is megállapítható. A támogatás felvételére a Szociális Szolgáltató családgondozója jogosítható fel, aki a támogatás felvételétől számított 15 napon belül a felhasznált összegről számlával, nyugtával köteles elszámolni a polgármester felé.

Köztemetés

50. § (1) A köztemetés elrendelése esetén az Szt. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) A polgármester az Szt. 17. § (5) bekezdése alapján a köztemetés költségét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, vagy részletekben fizettetheti meg, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(3) A megélhetés akkor tekinthető súlyosan veszélyeztetettnek, amennyiben a kérelmező és családja egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyonnal nem rendelkeznek.

Tanulók közlekedési támogatása

51. § (1) A tanulók közlekedési támogatása az általános iskolai tanévet kezdő, a tanulmányok folytatása miatt helyi, vagy helyközi tömegközlekedés igénybevételére szoruló gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása.

(2) A természetbeni ellátás feltétele, hogy

a) a gyermek az iskolai tanévre a helyi oktatási intézménybe, vagy más oktatási intézmény erdőkertesi kihelyezett telephelyére beiratkozzon függetlenül a gyermek lakcímétől.

b) a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) Az ellátást egy tanévben szeptembertől – június hónapig lehet megállapítani. Az ellátás több egymást követő évben is megállapítható figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket.

Gyermekétkezési térítési díjtámogatás

52. § (1) Az általános iskolai, közép- vagy szakiskolai gyermekétkeztetésben résztvevő gyermekekre a gyermekenkénti kedvezmény akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) Az étkezési térítési díjtámogatás mértéke a térítési díj 50 % és 100 %-a között lehet. A konkrét mértéket a jövedelmi viszonyok, az egyéb megállapított pénzbeli és természetbeni ellátások és a Gyvt. 21/B. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott normatív kedvezmények figyelembevételével az eljáró szerv határozza meg.

(3) Az étkezési térítési díjtámogatás az e rendelet 8. számú melléklete szerinti kérelem formanyomtatvány benyújtásától

a) iskolai étkeztetés esetén legfeljebb az adott tanítási év

b) óvodai étkeztetés esetén legfeljebb az adott nevelési év

végéig állapítható meg.

(4) Az étkezési térítési díjtámogatás folyósítása közvetlenül az étkeztetést biztosító intézmény részére történik.

(5) A gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díjhátralék megtérítése – amennyiben annak megfizetése a kötelezett és családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a döntést hozó

a) elengedheti vagy csökkentheti, ha a megtérítésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

b) részletekben fizettetheti meg.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Az ellátások formái

53. §    (1) Az Önkormányzat e rendelet szerint biztosítja a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat.

(2) A szociális alapszolgáltatások:

a) tanyagondnoki szolgáltatás

b) étkeztetés

c) házi segítségnyújtás

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

e) családsegítés

f) nappali ellátás

g) hajléktalanok nappali ellátása

(3) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása.

Alapszolgáltatások

54. §    (1) Az alapszolgáltatások biztosításával a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) Az alapszolgáltatásokat az önkormányzat a Szociális Szolgáltató, valamint az Emberséggel az Emberért Közhasznú Egyesület közreműködésével biztosítja.

(3) E rendelet hatálya az Önkormányzat által működtetett személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményekre, valamint az Önkormányzat illetékességi körében mindazon személyekre terjed ki, akik a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat igénylik, illetve arra rászorulnak.

(4) Ezen önkormányzati rendeletben foglaltakat az Szt., a Gyvt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet, a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet, továbbá a Ket. szabályaival együtt kell alkalmazni.

Tanyagondnoki szolgáltatás

55. §  (1) A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatás célja a település egyéb belterületi lakott helyei intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

(3) Az Erdőkertes I. Tanyagondnoki szolgálat működési területe:

Erdőkertes (Fő út, Aszódi u., Aszódi köz, Háromház u., Határ u., Domb u., Béke út, Fűzfa u., Homokbánya u., Mária u., Nyíres u., Vágás u.) településrésze.

(4) Az Erdőkertes II. Tanyagondnoki szolgálat működési területe:

Erdőkertes (Homokdűlő u., Hunyadi u., Kazinczy u., Kígyóstó sor, Kígyóstó u., Reveteg u., Szilva u., Katona u., Tó u.) településrésze.

(5) a) közreműködés a közösségi és szociális információk biztosításában,

b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

ba) háziorvosi rendelésre szállítás,

bb) egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

bc) gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása,

c) egyéb hivatalos együk intézésének segítése, lakossági igények továbbítása.

Étkeztetés

56. §    (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk

b) egészségi állapotuk

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük

d) szenvedélybetegségük vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértékét külön rendelet szabályozza.

(3) A szociálisan nem rászorult személyek a személyi térítési díj mindenkor megállapított teljes árát fizetik.

(4) Az Önkormányzat az étkeztetéssel kapcsolatos feladatait a Szociális Szolgáltató általi házhoz szállítással, illetve elvitellel biztosítja. Az étel házhoz szállítására csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező egészségi állapota és kora miatt az étel elvitelére nem képes.

(5) A szolgáltatás konkrét módjáról megállapodás keretében kell rendelkezni.

(6) Az ellátás iránti kérelmet az Szociális Szolgáltató intézményvezetőjéhez kell benyújtani.

(7) Az ellátás igénybevételére, a térítési díjak megállapítására, a méltányossági eljárásra az e rendeletben foglaltak az irányadók.

Házi segítségnyújtás

57. §    (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység

a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása

b) a személyi higiénia megtartásában való közreműködés

c) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés

d) a háztartási tevékenységben való közreműködés

e) fizikai támogatás

f) a háziorvos írásos rendelésén alapuló terápiakövetés

g) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.

(3) A gondozási szükséglet vizsgálatát a Szociális Szolgáltató intézményvezetője, vagy az általa megbízott szakember végzi.

(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. 

(5) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

58. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen   történő    haladéktalan megjelenését

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(4) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.

(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a szociálisan nem rászorult személyek részére is nyújtható az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából.

(6) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi térítési díja a szociálisan rászoruló személyeknél minimum, a Szt. 116. § (3) bekezdés e) pontja szerinti összeg, de maximum 1.000.-Ft.  A szociálisan nem rászorult személyek esetén havi 4.500.-Ft.

(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a szolgáltatást biztosító Szociális Szolgáltató intézményvezetőjénél az erre kialakított kérelem benyújtásával lehet kérni. 

Családsegítés

59. §    (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a szociális- és, egészségügyi szolgáltató, a pártfogói felügyelői és a jogi segítséget nyújtó szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a Szociális Szolgáltatónak, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítani kell:

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos programok szervezését

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(6) A Szociális Szolgáltató rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatallal annak érdekében, hogy a pénzbeli, illetve természetbeni támogatások minél hatékonyabb segítséget nyújtsanak az arra rászorulóknak.

(7) A Szociális Szolgáltató ellátja a jelen rendeletben meghatározott szociális ellátásban részesülőkkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségből fakadó feladatait. Különös figyelmet fordít a munkába és a beilleszkedést, életvitelt segítő programokba sem bevonható személyek problémáinak kezelésére.

(8) A családsegítési szolgáltatás térítésmentes.

Idősek nappali ellátás

60. § A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére – amennyiben erre igény van – lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

Hajléktalanok nappali ellátása

61. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek

b) az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik évüket betöltött, fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek

c) harmadik évüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra, de felügyeletre szoruló fogyatékos illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátásokat – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetését.

(2) A hajléktalanok nappali ellátása étkeztetés nélkül az egyén és a család számára ingyenes.

(3) A hajléktalanok nappali ellátása keretében biztosított étkeztetésért Veresegyház Város Önkormányzatának térítési díjakról szóló rendeletében meghatározottak szerint, térítési díjat kell fizetni

V. Fejezet

Gyermekjóléti alapellátások

A gyermekjóléti alapellátások célja

62. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, valamint a gyermekek átmeneti gondozását kell biztosítani.

Gyermekjóléti szolgáltatás

63. § (1) Az Önkormányzat által nyújtott gyermekjóléti alapellátás a gyermekjóléti szolgáltatás.

(2) Az Önkormányzat az alapellátást Szociális Szolgáltató útján látja el a Gyvt. 39. – 40. §-a szerint.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes és önkéntes.

Gyermekek napközbeni ellátása

64. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni – a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével –, amennyiben a szülők a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben történik.

(3) A nappali felügyeletet (sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház) a „Ki akarok nyílni” Óvoda, a Neumann János Általános Iskola, az Erdőkertesi Faluház és Könyvtár, az Erdőkertesi Sportkör és a Szociális Szolgáltató igénybevételével biztosítja az önkormányzat.

VI. Fejezet

Eljárási szabályok

Az ellátások igénybevételével kapcsolatos eljárás

65. §    (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató intézményvezetőjénél kell benyújtani.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevételére irányuló kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.

(4) A (3) bekezdésben foglalt külön jogszabályokon túl jelen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

66. §    (1) A személyes gondoskodás megszűnik:

a) ha arról az igénybevevő lemond

b) jogszabályokban meghatározott egyéb esetekben

c) az igénybevevő halálával.

(2) Az ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság megszűnik

b) az indokoltság megszűnik

c) az igénybevevő lakóhelye, illetve életvitelszerű tartózkodási helye az önkormányzat illetékességi területén kívülre kerül,

d) jogszabályok által meghatározott egyéb esetekben.

67. § Az önkormányzat képviselő-testülete a törvényben megállapított szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közül a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköröket:

a) a személyi térítési díj megállapítása, ha az intézményvezető által megállapított térítési díj összegét a jogosult vitatja, és ezért a fenntartóhoz fordul

b) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért fizetendő térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése

c) beutalás személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménybe, ha az intézeti jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg.

A térítési díjak megállapításának általános szabályai

68. § Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások, szolgáltatások közül térítési díjat kell fizetni:

a) a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért óvodában, iskolai napköziben, nyári napközis táborban

b) a szociális alapszolgáltatásként nyújtott

ba) étkeztetésért

bb) házi segítségnyújtásért

bc) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért.

69. §    (1) A személyi térítési díj összegét a Képviselő-testület állapítja meg, mely összeg évente két alkalommal vizsgálható felül. A Társuláshoz tartozó településekre vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról, valamint a gyermekjóléti feladatokról a Társulás döntése alapján Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete alkot rendeletet. A térítési díjak az önkormányzatokkal történt előzetes egyeztetéseket követően, a helyi sajátosságok figyelembevételével differenciáltan kerülnek megállapításra.

(2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

(3) Az e rendeletben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult

b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő

c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő

az intézménynek fizeti meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások személyi térítési díjának megállapításánál az ellátást igénybe vevő jogosult, gyermek esetén a szülő vagy más törvényes képviselő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(6) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat.

(7) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta előre az intézményvezető által megadott határideig fizeti meg.

(8) Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjének be kell jelenteni. A bejelentést követő naptól a kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.

(9) Amennyiben az ellátást a jogosult nem veszi igénybe és bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ellátást meg kell szüntetni. Újabb ellátás, szolgáltatás abban az esetben nyújtható, ha a hátralékát az igénylő kiegyenlítette.

A térítési díj befizetése és ellenőrzése

70. §    (1) Az eljárásra az Szt. 101. § - 102. §-iban foglaltak az irányadók.

(2) Újabb ellátás, szolgáltatás abban az esetben nyújtható, ha a korábbi hátralékát az igénylő kiegyenlítette.

Méltányosság

71. § (1) A Szociális Szolgáltató kezdeményezésére a szociálisan rászorult személy részére természetbeni juttatásként legfeljebb 6 hónapra térítésmentesen, illetve kedvezményes térítési díj (továbbiakban együtt: kedvezményes térítési díj) ellenében biztosítható az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, mely ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak.

(2) Az (1) bekezdés esetén szociális rászorult az a személy, illetve család, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(3) A Szociális Szolgáltató a javaslatát alapos indokkal, környezettanulmánnyal, jövedelemigazolásokkal alátámasztva terjeszti elő a polgármester felé.

(4) A Szociális Szolgáltató köteles jelezni, ha az étkeztetést, a házi segítségnyújtást igénybevevő körülményei már nem indokolják a kedvezményes térítési díj biztosítását.

72. § (1) Rendkívüli méltánylást igénylő esetben a személyi térítési díjhátralék kérelemre méltányosságból elengedhető vagy mérsékelhető.

(2) A méltányosság gyakorlása során mérlegelni kell az ellátott

a) jövedelmi és vagyoni viszonyait

b) életkorát

c) egészségi állapotát

d) egyéb családi körülményeit.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha a kérelmező:

a) idős, vagy egyszemélyes háztartásban lakik és nincs tartásra köteles hozzátartozója

b) kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik és önhibáján kívül nem tudja hátralékát rendezni

c) egészségi állapota romlik

d) hátralék meg nem fizetése miatt nem tudja igénybe venni az ellátást, amely ellátás elmaradása létfenntartását, életét veszélyezteti.

(4) A személyi térítési díjhátralékra vonatkozó rendkívüli méltányossági kérelmet annak indokolásával a Szociális Szolgáltatón keresztül, annak javaslatával együtt a polgármesterhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat, vagyonnyilatkozatokat, a (3) bekezdés c) pontja esetén a háziorvos, vagy szakorvos igazolását.

(5) Méltányosság az adott naptári évben egy alkalommal gyakorolható.

73. § Méltányosság a 70. § (1) bekezdés és a 71. § (1) bekezdés estén csak abban az esetben gyakorolható, ha ahhoz a szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre áll.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

74. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

75. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 10/2015. (IV. 30.), 12/2015. (XI. 30.), 8/2016. (V. 31.) és 10/2016. (VI. 15.) önkormányzati rendeletek.

      Dr. Pásztor László                                                             Vargáné Rajna Ágnes

                   polgármester                                                                    címzetes főjegyző

Záradék! 

A rendelet 2016. június 17-én kihirdetve.

Erdőkertes, 2016. június 17.                                             

                                                                                                     Vargáné Rajna Ágnes                                                                                                                                              címzetes főjegyző