Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének

11/2016.(VI.27.) önkormányzati rendelete

a települési adóról

Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében, 1/A. § (1) bekezdésében és 43. § (3) bekezdésé­ben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) illetékes­ségi területén határozatlan időtartamra települési adót vezet be.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1.  építési telek: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 30. pontjá­ban rögzített feltételeknek megfelelő telek;

2.  lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan;

3.  újonnan létrehozott lakás: a lakás akkor minősül újonnan létrehozott lakásnak, ha annak létesítésére (építésére, bővítésére, átalakítására, átminősítésére stb.) irányuló hatósági eljárást e rendelet hatályba lépését követően indítják meg. Engedély vagy bejelentés nélkül épült lakás, továbbá engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött lakás létesítése esetén a létesítésre irányuló munkálatok megkezdésének napját kell figyelembe venni;

4.  tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó szabályai az irányadók;

5.  közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt személyek.

6.  elemi kár: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §. 70. pontjában részletezett elemi csapás.

3. Az adókötelezettség (az adó tárgya)

3. §

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén az e rendelet hatályba lépését követően újonnan létrehozott lakás, az alábbiak szerint:

a)  a saját tulajdonú építési telken épített lakás,

b)  az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakás, lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel, hozzáépítéssel), megosztásával, leválasztásával létesített lakás;

c)  a vállalkozó által épített vagy építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített –, és magánszemély részére értékesített lakás.

4. Az adó alanya

4. §

(1)   A települési adó alanya – a Htv. 1/A. § (1) bekezdésének utolsó mondatában foglalt korlá­tozásokkal – az a magánszemély, aki az adókötelezettség keletkezése napján a lakás tulajdonosa.

(2)   Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Vala­mennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megálla­podásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3)   Társasház esetén – függetlenül attól, hogy az az ingatlan‑nyilvántartásban albetétesítve szerepel-e – a tulajdonosok önálló adóalanyok.

5. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

5. §

(1)   Az adókötelezettség

a) a 3. § a) pontja szerint

aa) engedélyhez kötött lakás építése esetén a használatbavételi engedély jogerőre emelkedé­sének napján,

ab) bejelentéshez kötött lakás építése esetén a használat hatóság általi tudomásul vétele napján,

ac)  engedély vagy bejelentés nélkül épült lakás esetén a fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének napján,

2. a 3. § b) pontja szerint létrejött lakás esetén a használat hatóság általi tudomásul vétele, ennek hiányában a változás ingatlan‑nyilvántartásba való bejegyzése napján,

c)             a 3. § c) pontja szerint épített és értékesített lakás esetén a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése napján

keletkezik.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján nem állapítható meg az adókötele­zettség keletkezésének napja (mert a kötelezett elmulasztotta megkérni a szükséges enge­délyt vagy bejelenteni a használatba vételt, illetőleg a lakás létesítése nem engedély‑ vagy bejelentés köteles, és a változást az ingatlan‑nyilvántartásba sem jegyeztették be), úgy az adókötelezettség a lakás tényleges használatba vételének napján keletkezik.

(3)   Az adókötelezettség megszűnik annak maradéktalan teljesítése napján.

6. Az adó alapja

6. §

A települési adó alapja a lakások száma.

7. Az adó mértéke

7. §

Az adó mértéke lakásonként egyszeri 500 000 Ft.

8. Az adómentesség

8. §

(1)   Mentes az adókötelezettség alól az az újonnan létrehozott lakás, amely az adókötelezett tulajdonában lévő, de elemi kár miatt megsemmisült vagy lakhatatlanná vált lakás pótlására szolgál. E jogcímen a mentesség az igazolt káresemény bekövetkeztét követő öt éven belül vehető igénybe.

(2)   A 3. § a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes az a lakás,

a)  amelyet annak tulajdonosa az e rendelet hatályba lépése előtt már tulajdonában álló és azóta telekalakítás útján meg nem változtatatott építési telken épített vagy építtetett,

b)  amelynek tulajdonosa, több tulajdonos esetén legalább az egyik tulajdonosa az adó tárgyát képező lakás elhelyezésére szolgáló építési telek tulajdonjogát a közeli hozzátartozójától szerezte meg,

feltéve, hogy az adóalany vállalja, hogy az adó tárgyát képező lakás tulajdonjogát az adókötelezettség keletkezésétől számított öt éven belül másra nem ruházza át.

(3)   A 3. § b) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes az a lakás, amelynek tulajdonosa, több tulajdonos esetén legalább az egyik tulajdonosa az újonnan létrejött lakás tulajdonjogát a közeli hozzátartozójától szerezte meg, feltéve, hogy az adóalany vállalja, hogy az adó tárgyát képező lakás tulajdonjogát az adókötelezettség keletkezésétől számított öt éven belül másra nem ruházza át.

(4)   A 3. § c) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes az a lakás, amely után a lakást értékesítő vállalkozó az önkormányzattal kötött településrendezési szerződésben – az Étv. 30/A. § (1) bekezdés bb) alpontja alapján – legalább a 7. § szerint számított adó össze­gének mértékéig átvállalta a fejlesztéshez kapcsolódó, a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések költségeit.

9. Eljárási rendelkezések

Az adó bevallása

9. §

(1)   Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie a rendelet Mellékletében rendszeresített nyomtatványon.

(2)   A 4. § (2) bekezdés szerinti megállapodást az önkormányzati adóhatóságok által rendszere­síthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet 15. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani, azzal az eltéréssel, hogy adónemként a települési adót kell feltüntetni.

(3)   Nem kell adóbevallást benyújtani a 8. § (4) bekezdésben meghatározott mentességben részesülő lakás után.

Az adó kivetése

10. §

Az önkormányzati adóhatóság a települési adót az adóalany bevallása alapján kivetéssel állapítja meg.

Az adó megfizetése

11. §

A települési adót az adó fizetésére kötelezettnek az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül egy összegben kell megfizetnie az önkormányzat Települési adó számlájára.

Az adómentesség érvényesítésének eljárási szabályai

12. §

(1)   Az önkormányzati adóhatóság a 8. § (1)‑(3) bekezdések szerinti adómentességet az adóbevallásban foglalt kérelemre, a 8. § (4) bekezdés szerinti adómentességet hivatalból veszi figyelembe.

(2)   A 8. § (1) bekezdés szerinti adómentesség esetén az adóalany az elemi kár bekövetkez­tének időpontját és tényét hitelt érdemlően igazolni köteles (pl. biztosító, katasztrófa­védelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvéleménnyel, jegyzőkönyvvel, stb., ezek hiányában a károsult által anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett, két tanú által hitelesített írásbeli nyilatkozattal). Az önkormányzati adóhatóság által hivatalból ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(3)   A 8. § (2) és (3) bekezdés szerinti feltételhez kötött adómentesség esetén az adóalany az önkormányzattal a Ptk. 5:31. §-a alapján kötött szerződésben Maglód Város Önkormány­zata javára, az adó tárgyát képező ingatlanra, az adókötelezettség biztosítására – annak keletkezése napjától számított – 5 éves határozott idejű elidegenítési tilalmat alapít. A tilalom öt éven belüli feloldása esetén az adómentesség megszűnik, és a fizetendő adó az adómentességet megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15. napra vissza­menőlegesen esedékessé válik. Az elidegenítési tilalom törléséhez való jogosulti hozzájárulás kiadásának előfeltétele az adótartozás késedelmi kamattal növelt összegének megfizetése.

(4)   A Képviselő‑testület a (3) bekezdésben részletezett polgári jogi szerződés megkötésének és az elidegenítési tilalom törléséhez szükséges jogosulti hozzájárulás kiadásának hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Egyéb eljárási rendelkezések

13. §

(1)   Az önkormányzati adóhatóság a százezer forintot elérő adómérséklés iránti kérelmek elbírálása során – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. § (1) bekezdése alapján alkalmazott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 3. § (2) bekezdés b) pontjában és az 50. § (5) bekezdésében foglalt szabad bizonyítási eljárás eszközeként – kikéri a Képviselő‑testület véleményét. A Képviselő‑testület véleménye az önkormányzati adóhatóságot a döntéshozatal során nem köti.

(2)   Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. Vegyes és záró rendelkezések

14. §

(1)   Az önkormányzat a települési adóból származó bevételt elsősorban a lakásállomány és lakónépesség növekedésével járó intézmény és infrastruktúra‑fejlesztésekre fordítja.

(2)   Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a magánszemélyek kommu­nális adójáról szóló 3/2002.(II.15.)Kt. rendelete a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. §  Nem terheli kommunális adókötelezettség azt a lakást, amely után a magánszemély Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési adóról szóló 11/2016.(VI.27.) önkormányzati rendelete alapján települési adó fizetésére kötelezett.”

(3)   Ez a rendelet 2016. augusztus 1. napján lép hatályba.

                            Tabányi Pál                                                         Margruber János
                           polgármester                                                                 jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2016. június 27.

                                                                                                         Margruber János
                                                                                                                 jegyző