1. § E rendelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 3. § (2) bekezdés alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével készült, és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) hatályos állapotán alapul.

2. § (1) E rendelet hatálya Pilisszántó Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet mellékletei:

(3) E rendelet függelékei:

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

5. § (1) Közterület csak a szabályozási terven rögzített szabályozás szerint alakítható ki.

(2) Újonnan szabályozott közutak kiépítése során figyelembe kell venni a 6. függelék szerinti mintakeresztszelvényeket.

(3) 8 méternél keskenyebb utca csak vegyes használatú utcaként építhető ki.

(4) A közlekedési területeken, meglévő növényzet hiányában

(5) A fasorok létesítéséhez fa-egyedenként legalább 2,5 m²-nyi burkolatlan felületet, vagy legalább 1,2 m széles zöldsávot kell kialakítani.

(6) Közterületen bármilyen okból elhalt, illetve kivágott fák pótlásáról a fák 1 m magasságban mért kerületének megfelelő kerület-mennyiségű előnevelt fák telepítésével kell gondoskodni. A fapótlási kötelezettség a fa kivágásában érdekeltet terheli.

6. § (1) Az országosan védett épületeket és műemléki környezetüket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Műemléki környezet területén az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok) a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

7. § (1) A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A régészeti érintettségű területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

14. § (1) A település területén nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti területek találhatók. E területeken a vonatkozó hatályos törvények rendelkezései érvényesítendők.

(2) A természeti értékek védelme érdekében a szabályozási terv helyi természetvédelemre javasolt vízmosásként jelöli a Határréti árok vízmosásos területét.

(3) A természet védelméről szóló törvény szerinti természetközeli állapotú vizes élőhelyként kell figyelembe venni a szabályozási tervben vízgazdálkodási területként jelölt vízfolyásokat, vízmosásokat.

(4) A vízfolyás mentén a telek be nem építhető, kötelezően beültetendő részét a szabályozási terv jelöli. E területek jelentős része országos, illetve helyi jelentőségű ökológiai folyosó.

(5) Az (4) bekezdés szerinti területen

(6) Vízmosást, árkot feltöltetni, a víz útját elzárni nem szabad, a feltöltést, elzárást az eredeti állapotára vissza kell állítani.

(7) Patakpart, vízmosás rendezése során a teljes vízgyűjtő területét figyelembe véve kell megoldani a víz veszélytelen továbbszállítását, a víz-visszatartási lehetőségek megoldási igényével.

(8) Forrás körül a 10 méteres védőterületet, illetve a forrásfoglalás területét mint hidraulikai belső övezetet kell figyelembe venni.

(9) A felhagyott bányaterületek a településrendezési tervben feltüntetett területhasználatnak megfelelő rekultivációs terv alapján rekultiválandók.

(10) A szabályozási terv jelöli a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet.

(11) A szabályozási terv jelöli a helyi tájképvédelemre javasolt területet. E terület településkép, illetve kilátás és rálátás szempontjából érzékeny..

(12)¹²

(13)¹³

(14)¹⁴

(15) A helyi tájképvédelemre javasolt területen 10 cm-nél nagyobb törzs-átmérőjű fát kivágni – kivéve a gyümölcsfákat és a kiszáradt egyedeket – kertészeti szakvéleménnyel alátámasztott növény-egészségügyi, valamint élet- és vagyonvédelmi okból lehet, vagy épület helyén az építésre vonatkozó építési engedély vagy igazolás birtokában lehet.

(16) A kivágott fák pótlásáról – a fák 1 m magasságában mért kerületének megfelelő kerület-mennyiségű előnevelt fák telepítésével – a telek tulajdonosának gondoskodnia kell. A fapótlásban nem vehetők figyelembe a nem fává növő örökzöldek.

15. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2) A település igazgatási területén a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

16. § (1) Légszennyezést okozó helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a területre érvényes határértékeket.

(2) A település területén jelentős légszennyezéssel járó tevékenység nem folytatható.

17. § (1) A termőtalaj védelme érdekében a földmunkák végzésekor a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell:

(2) Telek és út kialakítása során úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő az eróziós kártételek, valamint a szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

(3) A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek művelése során az eróziós és deflációs károk megelőzése érdekében a talajvédelemről (művelési ág helyes megválasztása, mezővédő fásítás, stb.) gondoskodni kell.

18. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédő-szer csurgalékvize nem kerülhet.

(3) A szennyvizek elvezetésére és kezelésére vonatkozó további rendelkezéseket a 28. § tartalmazza.

(4) A szabályozási terv jelöli a vízfolyás, vízmosás mentén a telek be nem építhető, kötelezően beültetendő részét. Ezeken a területeken a 14. § (4)-(5) bekezdéseinek előírásait be kell tartani.

(5) Vízfolyások, vízelvezető árkok és tó folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos, vagy a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(6) A vízfolyások és a tó természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.

19. § Zajt, illetve rezgést előidéző, meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad elhelyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

20. § Hulladéklerakó telep - a zöldhulladék gyűjtésére szolgáló terület kivételével -, illetve veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető.

21. § A tűzivíz-ellátást biztosítani kell.

22. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

(3) A Szabályozási terven feltüntetett, a természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-es, illetve tavak partjától számított 100 m-es védőtávolságon belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve

23. § Az önkormányzat településfejlesztési és településrendezési céljainak megfelelően a szabályozási terv rögzíti

24. § A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.

25. § (1) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a.

(2) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(3) A tervezett közterület szabályozás végrehajtásával kapcsolatos telekhatár rendezés során a telekalakítás akkor is elvégezhető, ha a kialakuló telek – megengedett legkisebb telekméretre, megengedett legnagyobb beépítettségre és megengedett legkisebb zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az övezet előírásaitól eltérnek.

(4) Beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen fekvőtelek nem alakítható.

(5) Beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen zárványtelek nem alakulhat ki.

(6) A település közigazgatási területén új nyeles telek nem alakítható.

(7) Kialakult zárványtelek megközelítése céljából magánút alakítható ki.

(8) Beépítésre szánt területen újonnan kialakításra kerülő magánút - a gazdaság terület megközelítésére szolgáló, illetve gazdasági területen belüli magánutak kivételével -, továbbá a kertes mezőgazdasági övezetek, a Kb-K jelű és a Kb-tu jelű beépítésre nem szánt különleges övezetek területén és a zöldterületi övezetek területén lévő magánút szélességi mérete nem lehet kisebb

(9) Gazdaság terület megközelítésére szolgáló, illetve gazdasági területen belüli magánút telekszélességének legalább 10 méternek kell lennie.

(10) A 80 méteres hosszt meghaladó zsák magánút végfordulóval alakítandó ki.

(11) Közforgalom elől elzárt magánút önálló helyrajzi számon nem létesíthető.

(12) Telekcsoport újraosztás a Szabályozási terven –T– jellel jelölt területre kizárólag egyidejűleg történhet.

(13) A Szabályozási terven –T– jellel jelölt területen lévő kötelező szabályozási vonalaknak megfelelő közterületet a telekcsoport újraosztása során kell kialakítani.

26. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

27. § (1) Belterület beépítésre szánt területén új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) A külterület beépítésre szánt területének valamint a belterület és külterület beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.

(3) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tüzivíz igény csökkentése szükséges.

28. § (1)¹⁵ A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása vagy annak a talajvízbe juttatása a település teljes területén tilos.

(2)¹⁶ A szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózat építendő.

(3)¹⁷ Beépítésre szánt területen építeni csak a teljes közműellátás biztosításával lehet.

(4)¹⁸ A vízminőség-védelmi övezet által érintett beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíznek a környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:.

(5)¹⁹ Pilisszántó teljes közigazgatási területe nyílt karszt területen fekszik, ezért a vízminőség-védelmi övezet által nem érintett beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíznek a környezet károsítása nélküli kezeléséhez szintén a (4) bekezdésben leírtak teljesítése szükséges.

(6)²⁰ Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.

(7)²¹ A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 150 m, a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

(8)²²

(9)²³

29. § (1) A felszíni vizek (vízfolyások vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. A biztosítandó parti sáv:

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét minden beruházásnál ellenőrizni kell és csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig és arra a befogadó kezelője befogadói nyilatkozatot ad.

(4) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani és csak késleltetve, fékezetten lehet a befogadó nyilatkozatnak megfelelően a közhálózatba (akár zárt csapadékcsatorna, akár nyílt árkos a közcsatorna hálózat) kivezetni.

(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

30. § (1)²⁴ Klímaváltozás okozta hatáskompenzálás érdekében, területgazdálkodási okokból a villamos energia hálózat építményeit az (2)-(6) bekezdés szerint kell telepíteni.

(2)²⁵ Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen és beépítésre szánt új fejlesztési területen az üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója - figyelembe véve az egyes föld feletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, - valamint új hálózat építése esetén a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Külterületi beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével– föld feletti kivitelezés esetén egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(4) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(5) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni, de oda is csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(6)²⁶ Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

31. § Földgázvezetéket közterületen és magán telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

32. § (1) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

(2) Háztartási méretű kiserőmű kapacitását (50 kVA) meghaladó közcélú erőmű telepítése, csak arra kijelölt különleges energiatermelő övezetben helyezhető el.

33. §²⁸ (1) Klímaváltozás okozta hatáskompenzálás érdekében, területgazdálkodási okokból a vezetékes elektronikus hírközlés építményeit az (2)-(4) bekezdés szerint kell telepíteni

(2) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területein, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) Műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen új elektronikus hírközlési hálózatokat csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni akkor is, ha a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek. Az alépítményként elhelyezett védőcsőben más hírközlési hálózatok számára is helyet kell hagyni.

(4) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti vezetéssel is kivitelezhető,

34. §²⁹ A vezeték nélküli szolgáltatás építményeinek elhelyezését a településkép védelméről szóló helyi rendelet szabályozza.

35. § (1) Két övezetbe illetve építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső részének megfelelően.

(2) Beépítésre nem szánt területen fekvő telken az övezetben megengedett beépítés feltétele, hogy a telek az építési szabályoknak megfelelően kialakított legyen és közterületről vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról közvetlenül megközelíthető legyen. A telek megközelíthetőnek tekintendő akkor is, ha a közterülettel vagy a magánúttal legalább 3,0 m széles, vízfolyás fölött átvezetett hídon kapcsolata van.

(3) Az épületmagasság megállapítása során a részletes övezeti előírásokban meghatározott épületmagasság mértéke megnövelhető az alábbi hányadossal:

legfeljebb 6,0 m magasságú, nem az épület hosszoldalán álló két oromfal homlokzati felületének, valamint az épület valamennyi homlokzata vízszintesen mért hossza összegének hányadosával.

(4) Az építési helyen vagy a külterületi építés helyén kívül eső jogszerűen meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen, illetve a külterületi építés helyén belül bővíthető, ha az megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.

(5)³⁰ Ha a sarokteleknek az a telekhatára, amelyre az oldalhatáron álló építési módnak megfelelő építési hely/külterületi építés helye illeszkedne egyben közterületi telekhatár is, és a sarokteleknek a beépítési szélessége nem éri el a 20 métert, akkor azon az oldalon az előkert/külterületi előkert mérete 0 m.

(6) A település közigazgatási terültén nem helyezhető el

(7)³²

(8)³³ Lakókocsi csak a lakóterületen helyezhető el a telken belül, az előkert kivételével. A lakókocsi csak megőrzése, tárolása céljából helyezhető el, lakófunkcióra életvitelszerűen nem használható.

(9) Üzemanyag töltő állomás kizárólag a 42. § (3) bekezdése szerinti esetben helyezhető el.

(10) Az építési övezetekben, a kertes mezőgazdasági övezetekben és a beépítésre nem szánt különleges övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen illetve a külterületi építés helyén belül helyezhetők el, kivéve:

(11)³⁴ A kerti építmények közül a lábon álló kerti tető alapterülete a 20 m2-t nem haladhatja meg és az előkertben/külterületi előkertben nem helyezhető el, kivéve a (11a) bekezdés szerinti esetet.

(11a)³⁵ A lábon álló kerti tető a kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a külterületi előkertben is elhelyezhető, ha a telek az utcától 15%-nál nagyobb mértékben emelkedik.

(12) A melléképítmények közül siló, ömlesztett anyag– folyadék- és gáztároló nem létesíthető a lakó övezetekben.

(13) A kertes mezőgazdasági övezetekben gáztároló csak terepszint alatti kialakításban lehet.

(14) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

(15) A belterületen kívül a közutak mentén építmény (kerítés, közmű műtárgy is) az út tengelyétől számított legkevesebb 4-4 méteres távolságban helyezhető el.

(15a)³⁶ Beépítésre szánt területen és a kertes mezőgazdasági területen a 8 méter, vagy annál kisebb szabályozási szélességű közutak menti telkek gépkocsibehajtásra szolgáló kapuit a telekhatártól hátrahúzva kell kialakítani. A hátrahúzást legalább 6 méter hosszban, a telekhatártól mért legalább 2 méter távolságra kell kialakítani.

(16) Az övezetekben a meghatározott legkisebb zöldfelület mértékébe a víz- és légáteresztő burkolatok nem számíthatók be, a természetes vízfelületek teljes mértékben beszámíthatók.

(17)³⁷

(18)³⁸

(19) A 30 férőhelynél nagyobb parkoló kialakításánál a parkoló összterületének 25 %-án zöldfelületet kell létesíteni úgy, hogy a parkoló felületeket legalább 15 m² területű zöldfelületi egységek, zöldsávok tagolják. Ezekbe a felületekbe a parkolók létesítésénél kötelezően telepítendő (4 parkoló helyenként 1 db közepes, vagy nagy lombkoronájú fa) fák elhelyezhetők.

36. § (1)³⁹ Az épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés után az épület terepcsatlakozásához viszonyított végleges bevágás és feltöltés függőlegesen számított legnagyobb eltérése az eredeti terepszinttől sehol nem haladhatja meg a 1,5 métert, kivéve,.

(2) 10%-nál kisebb lejtésű terepen az épülethez csatlakozó terepszint legfeljebb 50 cm feltöltéssel alakulhat ki.

(3) A kert rendezése érdekében történő tereprendezés során a telek be nem épített részén az eredeti terepfelszín átalakítása az adott beépítettségnek megfelelő kiterjedésben megengedett, de a közvetlenül szomszédos telkek terepfelszínéhez képest a telekhatártól mért 1 méteres sávban nem térhet el.

(4) Tereprendezés az építési helyen/külterületi építés helyén kívül kizárólag az előkertben/külterületi előkertben az épület, a garázs megközelítése érdekében lehetséges.

(5) Az Lf-2 és Lf-3 jelű építési övezetekben, terepszint alatti garázs megközelítése érdekében a megengedett legkisebb zöldfelület mértékének 15%-áig, de legfeljebb 80 m² területen az eredeti terepszinttől lefelé mért legfeljebb 1,5 méter mély bevágás alakítható ki az előkertben és az oldalkertben, amennyiben az oldalkert a 10 %-nál nagyobb lejtésű telek alacsonyabb oldalára esik, úgy, hogy a szomszédos telekhatártól mért 1 méter széles sávban a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.

(6)⁴⁰ Az előkertben/külterületi előkertben a telken elhelyezhető és meg is lévő rendeltetési egységek után egy-egy legfeljebb 20 m² területű, a gépjárművel való behajtásnak megfelelő magasságú, de az útnál nem magasabb terepszint alakítható ki, amennyiben a telek az út lejtő felőli oldalán fekszik a telekhatárnál leszakadó legalább 1 méteres szintkülönbséggel alacsonyabban. Az így kialakított terepszintkülönbség áthidalása rézsűvel és legfeljebb 1,5 méter magas támfallal oldható meg, kivéve, ha részletes övezeti előírás erről másként rendelkezik.

(7) Az építési helyen/külterületi építés helyén kívül, oldalkert/külterületi oldalkert és hátsókert/külterületi hátsókert építési határvonalától mért 2,0 m távolságon belül tereplépcső illetve kerti szabadlépcső elhelyezhető.

(8) A kert rendezése érdekében történő tereprendezés során a rézsű és támfal alkalmazásával az eredeti terepszint felfelé legfeljebb 1,0 méterrel, lefelé legfeljebb 1,0 méterrel, de együttesen a 1,5 métert meg nem haladóan változtatható meg, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(9) Amennyiben a telek és a közterület határának két oldalán terepszint különbség van, úgy a kerítést vasbeton tartószerkezetű támfalként kell kiépíteni, de a támfal és a kerítés tömör lábazatának együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.

(10) A kerítés magassága a járdaszinttől, vagy rendezett terepszinttől, a kerítés két oldalán meglévő terepszint különbség esetén a magasabb csatalakozó terepszinttől mérve legfeljebb 1,6 m lehet.

(11) A kerítések felületének a járdaszinttől, vagy a rendezett terepszinttől a kerítés két oldalán meglévő terepszint különbség esetén a magasabb csatalakozó terepszinttől mért 0,5 m és 1,6 m magasság közötti sávját – a kerítés síkjára merőleges irányban nézve - legalább 50 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani.

(12) 100%-ban át nem látható tömör kerítés csak terméskőből rakott, a járdaszinttől vagy a rendezett terepszinttől mérve legfeljebb 1,6 m magas fal lehet a lakóterületen belül olyan helyen, ahol meglévő, terméskőből rakott kerítésfalhoz csatlakozik.

(13) Tetővel fedett kukatároló a kerítéssel egybeépítve is létesíthető.

(14) Külterületen, beépítésre nem szánt területen, az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetek kivételével csak drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető.

37. § (1)⁴¹ A terepszint alatti építmény, (ha a részletes övezeti előírás másként nem rendelkezik) épület alatt, épületen túlnyúlóan vagy épülettől függetlenül alakítható ki, a telken megengedett legnagyobb beépítettség mértékénél legfeljebb annak 25%-ával nagyobb mértékig.

(2) A terepszint alatti építmény az elő-, oldal- és hátsókert illetve a külterületi elő-, oldal- és hátsókert területébe nem nyúlhat be.

(3) A telek terepszint alatti beépítési mérték számításakor figyelembe kell venni:

38. § (1) Támfal garázs nem létesíthető. Lakóterületen a garázs csak a főépítmény részeként alakítható ki, máshol attól függetlenül is.

(2) Út hegyfelőli oldalán a terepszint alatti garázst úgy kell kialakítani, hogy a földtakarás a legkisebb vastagságnál is legalább 0,5 m legyen és a földtakarás felső síkja az eredeti terepet kövesse.

(3) Garázs rámpája közterületen nem alakítható ki, közvetlenül a közterületről nem indítható, de az előkertben/külterületi előkertben elhelyezhető. Ha a teleknek az útra merőlegesen mért lejtése 10%-nál nagyobb, akkor a telekre vezető bejárati kapu telepítési szintje legfeljebb 20 cm-rel térhet el az út átlagos szintjétől.

(4) Út lejtő felőli oldalán önálló garázs magastetőjének gerincmagassága a lejtő felőli oldalon a rendezett terepcsatlakozás legalacsonyabb szintjétől mérve nem haladhatja meg a 6 métert.

39. § (1) A falusias lakóterület építési övezetei lakóépületek, a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület

(3) A falusias lakóterület építési övezeteiben telkenként legfeljebb két főépítmény helyezhető el, melyek közül egy lehet lakó rendeltetésű.

(4) A falusias lakóterület építési övezeteiben telkenként legfeljebb két lakás és egy egyéb rendeltetési egység helyezhető el.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteiben a (2) b) és c) pontjai szerinti rendeltetés akkor helyezhető el, ha egy lakó rendeltetési egység már létesült, vagy azzal egy időben létesül a telken.

(6) A falusias lakóterület építési övezeteiben telepengedély köteles gazdasági tevékenységi célú épület nem helyezhető el. Telep bejelentés köteles valamint a fentiek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenységi célú épület a kézműipari rendeltetés keretei között elhelyezhető.

(7) A falusias lakóterület építési övezeteiben

(8) A falusias lakóterület építési övezeteiben állattartó építmény elhelyezhető.

(9) A falusias lakóterület építési övezeteiben, a telek akkor építhető be, ha a vezetékes közcsatorna-hálózat kiépített és a teljes közművesítettség rendelkezésre áll. Vezetékes közcsatorna hiányában a 28. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(10) A falusias lakóterület építési övezeteiben lejtős terepen az épületnek a lejtő felőli homlokzatmagassága (Hm)

40. § (1)⁴² A falusias lakóterület építési övezeteit, azok telekalakítási és beépítési paramétereit az 1. táblázat tartalmazza.

41. § (1) Az intézmény terület építési övezete a szabályozási terven Vi jellel jelölt övezet.

(2) A Vi jelű építési övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál.

(3) A Vi jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(4) A Vi jelű építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5) A Vi jelű építési övezetben állattartó építmény nem helyezhetők el.

(6) A Vi jelű építési övezetben a telek teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhető be.

(7) A Vi jelű építési övezet telekalakítási és beépítési paramétereit a 2. táblázat tartalmazza.

42. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetei elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésre szolgálnak.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben üzemanyag töltő állomás csak akkor telepíthető, ha a telek a Településszerkezeti terven jelölt országos mellékútról közvetlenül megközelíthető és lakóterülettől mért távolsága legalább 100,0 m.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben állattartó építmény nem helyezhető el.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben a telek akkor építhető be, ha a vezetékes közcsatorna-hálózat kiépített és a teljes közművesítettség rendelkezésre áll. Vezetékes közcsatorna hiányában a 28. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(6) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben a telekhatáron mérhető, a kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet területén keletkező környezeti terhelés mértéke nem haladhatja meg a szomszédos területeken megengedett terhelési szint mértékét.

43. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, azok telekalakítási és beépítési paramétereit a 3. táblázat tartalmazza.

45. § (1) A hétvégi házas üdülő terület építési övezete a szabályozási terven Üh jellel jelölt övezet.

(2) Az Üh jelű építési övezet legfeljebb egy üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az Üh jelű építési övezetben elhelyezhető épület kizárólag üdülő rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az Üh jelű építési övezetben állattartó építmény elhelyezhető.

(5) Az Üh jelű építési övezetben a telek akkor építhető be, ha a vezetékes közcsatorna-hálózat kiépített és a teljes közművesítettség rendelkezésre áll. Vezetékes közcsatorna hiányában a 28. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(6) Az Üh jelű építési övezet telekalakítási és beépítési paramétereit az 5. táblázat tartalmazza.

46. § (1) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetei sajátos céljuknak megfelelően a következők:

(2)⁶⁸ A különleges beépítésre szánt terület övezeteit, azok telekalakítási és beépítési paramétereit a 6. táblázat tartalmazza.

47. § (1) A K-sp jelű építési övezet elsősorban a sportlétesítmények elhelyezésére szolgál

(2) A K-sp jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(3) A K-sp jelű építési övezetben állattartó építmény nem helyezhető el.

(4) A K-sp jelű építési övezetben a telek teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhető be.

(5)⁶⁹

(6)⁷⁰ A K-sp jelű építési övezetben az épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés után az épület terepcsatlakozásához viszonyított végleges bevágás és feltöltés függőlegesen számított legnagyobb eltérése az eredeti terepszinttől sehol nem haladhatja meg a 2,5 métert.

48. § (1) A K-tg jelű építési övezet elsősorban a turizmus, vendéglátás, és a településen történetileg művelt kőmegmunkálás, mészégetés hagyományait bemutató épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A turisztikai, bemutató célú építési övezetben elhelyezhető épület

(3) A K-tg jelű építési övezetben a (2) g) pont szerinti rendeltetés csak 2000 m²-nél nagyobb telken helyezhető el.

(4) A K-tg jelű építési övezetben állattartó építmény nem helyezhető el.

(5) A K-tg jelű építési övezetben a telek akkor építhető be, ha a vezetékes közcsatorna-hálózat kiépített és a teljes közművesítettség rendelkezésre áll. Vezetékes közcsatorna hiányában a 28. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(6)⁷¹

(7)⁷²

(8)⁷³

(9)⁷⁴ A K-tg jelű építési övezetben az előkert mérete 5,0 m.

(10)⁷⁵ A K-tg jelű építési övezetben az oldalkert mérete 5,0 m.

(11)⁷⁶ A K-tg jelű építési övezetben a hátsókert mérete 8,0 m.

49. § (1) A K-sze jelű építési övezet kizárólag a szennyvízkezelés építményei és kiszolgáló épületei elhelyezésére szolgál.

(2) A szennyvíztisztító telep célú építési övezetben a telek teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhető be.

(3) A K-sze jelű építési övezetben a telekhatár mentén 5 m szélességben 1 fasort és 1 cserjesort tartalmazó keretültetvényt kell kialakítani, a termőhelyi viszonyoknak és a környezetnek megfelelő növényfajtákból.

50. § (1) A közlekedési és közmű terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és gyalogutak (sétányok), mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, közúti építményei továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közmű területen belül 02/255 hrsz-ú telek területe önálló Köz jelű közmű övezetet alkot.

(3) A Köz övezetben a közművekhez tartozó műtárgyak és vízmű gépház helyezhető el.

(4) A közlekedési és közmű területen belül a 11108j. országos mellékút területe önállóan, országos mellékút közlekedési övezetként, a szabályozási terven Kö jellel jelölt övezetet alkot. A település többi közlekedési célú közterülete külön övezetbe nem sorolt, de a szabályozási terv színezéssel jelöli.

(5) A Kö jelű övezetben és az övezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületeken bármilyen építési tevékenység, bármilyen építmény elhelyezése, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet.

(6) A Kö jelű övezetben és az övezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületeken épület nem helyezhető el kivéve a buszmegállóhoz tartozó várakozót és a 35. § (7) bekezdés szerinti ideiglenes árusító pavilont.

(7) A Kö jelű övezetben és az övezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületeken a közterület felszíni alakítását, felújítását a környező beépítéssel összhangban kell megvalósítani, amelynek során az akadálymentes használatot biztosítani kell.

(8) A parkolást/rakodást az országos építési követelményeknek megfelelően kell megoldani.

(9) A tervezett M10 gyorsforgalmi utat, mint távlati infrastruktúra elemet a Szabályozási terv tengelyvonalával, védőtávolságaival és helybiztosításával jelöli. A helybiztosítással érintett területen épület nem létesíthető.

51. § (1) A zöldterület övezetei jellemzően növényzettel fedett, rekreáló és kondicionáló szerepet betöltő közterületek, közparkok, közkertek, egyéb zöldfelülettel fedett közterületek.

(2) A zöldterület övezetein közhasználat elől elzárt terület csak ideiglenesen alakítható ki.

(3) A zöldterület övezeteit, azok beépítési paramétereit a 7. táblázat tartalmazza.

52. § (1) A Zkp-1 jelű övezet az Orosdy kastélyt körülvevő kert területe, amely közcélú szabadtéri használatra, pihenőkertként, kirándulóhelyként szolgál.

(2) A Zkp-1 jelű övezetben

53. § (1) A Zkp-2 jelű övezet az 558/1 hrsz-ú Öreg temető és a Kálvária területe, amely közcélú szabadtéri használatra, kegyeleti parkként és látvány-zöldfelületként szolgál.

(2) A Zkp-2 jelű övezetben

54. § (1) A Zkp-3 jelű övezet a buszforduló és az Akácos környéke , amely rekreációs közcélú szabadtéri használatra, játék és pihenőkertként, illetve látvány-zöldfelületként szolgál.

(2) A Zkp-3 jelű övezet területén csak kerti út, játék, sport és pihenőkert, valamint a buszváráshoz kapcsolódó létesítmények, illetve a terület fenntartásához használatához szükséges építmények és a vízgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(2a)⁷⁷ A Zkp-3 jelű övezet területén az országos ökológiai hálózat pufferterületébe eső részen és a 11108 jelű út telekhatárától mért 35 méter széles sávban állattartó építmény is elhelyezhető úgy, hogy az állattartó építmények közül legfeljebb 2 db lehet épületnek minősülő, egyenként legfeljebb 25 m² alapterülettel.

(3) A Zkp-3 jelű övezet területének legalább 40%-a fás növényállománnyal fedettnek kell lennie.

(4) A Zkp-3 jelű övezet területén a közpark létesítése, átalakítása zöldfelületi koncepció terv alapján történhet.

55. § (1) A Zkp-4 jelű övezet a sziklaszínház környéke, amely közcélú szabadtéri használatra, kulturális rendeltetésű területként és látvány-zöldfelületként, valamint a felhagyott kőbányában szabadtéri színház és kápolna elhelyezésére szolgál.

(2) A Zkp-4 jelű övezetben a telek nem megosztható.

(3) A Zkp-4 jelű övezetben a meglévő kápolnán kívül elhelyezhető:

(4) Az övezetben a közműveken kívül bármilyen építményt elhelyezni kizárólag a teljes területre készített, geodéziai felmérésen alapuló rekultivációs és környezetrendezési terv alapján lehet, amelynek tartalmaznia kell a sziklaszínház és a kápolna környezetének rendezését, az építmények elhelyezését és a növénytelepítést.

56. § (1) A település erdőövezetei a különböző rendeltetésű erdők fenntartására szolgálnak, a Földhivatal nyilvántartása és az Országos Erdészeti Adattár szerint meglévő erdőket és tervezett erdőterületeket tartalmaznak.

(2) Az Erdészeti Igazgatóság által távlati erdősítésre tervezett területeket a szabályozási terv jelöli. E területek a Fölhivatalnál nyilvántartott adataiknak megfelelő hasznosításúak, a szabályozási terv annak megfelelő övezetbe sorolja. A távlati erdősítésre tervezett területeken a földhivatali nyilvántartásnak megfelelő hasznosítás korlátozás nélkül folytatható.

(3) Az erdőterület övezeteire vonatkozó előírások az Erdőtörvény rendelkezéseivel, a természet- és környezetvédelmi előírásokkal együtt érvényesek.

57. § (1) A település erdőövezetei az elsődleges rendeltetés szempontjából az alábbi övezetekbe taroznak:

(2) Az Ev-1 jelű övezetbe az országos jelentőségű védett természeti területek erdő területei tartoznak.

(3) Ev-1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

(4) Az Ev-1 jelű övezetben

(5) Az Ev-2 jelű övezetbe talajvédelmi célokat szolgáló mezővédő erdősávok, illetve a vízmosásokat borító erdők tartoznak. Területükön az erdőgazdálkodás az elsődleges – talajvédelmi – rendeltetést szolgálja.

(6) Az Ev-2 jelű övezetben épület nem helyezhető el. Csak olyan létesítmények (közmű, távközlési létesítmények, erdei utak, stb.) építhetők, melyek nem zavarják az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében.

(7) Az Eg jelű övezetbe a gazdasági célokat, fatermelést szolgáló erdők tartoznak.

(8) Az Eg jelű övezetben épület nem helyezhető el, csak a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(9) Az Ek jelű övezetbe a közjóléti, turisztikai célokat szolgáló erdők tartoznak.

(10) Az Ek jelű övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (kilátó, esőbeálló, sport és játszó területek berendezései) helyezhetők el az Erdészeti Igazgatóság előzetes engedélyével.

(11)⁷⁹ Az Ek jelű övezetben a beépítettség megengedett mértéke 0,5 %.

58. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezetei a kertművelés és a hozzá tartozó építmények, elsősorban tárolást szolgáló gazdasági épületek elhelyezésére szolgálnak. Az övezetekbe a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területek tartoznak.

(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kivételesen elhelyezhető lakóépület is, kizárólag a részletes övezeti előírásokban meghatározott előírások szerint.

(3) A kertes mezőgazdasági övezetekben állattartó építmény elhelyezhető.

(4) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben, amennyiben az elhelyezni kívánt rendeltetés szennyvíz keletkezésével jár, a telek akkor építhető be, ha a vezetékes közcsatorna-hálózat kiépített és a teljes közművesítettség rendelkezésre áll. Vezetékes közcsatorna hiányában a 28. § (4) bekezdése szerint kell eljárni. Épület elhelyezése esetén vezetékes ivóvíz hiányában a 27. § (2) bekezdés szerint kell eljárni.

(5) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem alakítható.

(6) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben lejtős terepen az épületnek a lejtő felőli homlokzatmagassága (Hm)

59. § (1)⁸⁰ A kertes mezőgazdasági terület övezeteit, azok telekalakítási és beépítési paramétereit a 8. táblázat tartalmazza.

60. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetei a növénytermesztésre, az állattartásra és állattenyésztésre, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozásra és -tárolásra (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) valamint az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem alakítható.

61. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezeteit, azok telekalakítási és beépítési paramétereit a 9. táblázat tartalmazza.

62. § (1) A vízgazdálkodási terület természetes vízfelületek, vízfolyások, vízmosások és árkok fenntartását szolgálja. A vízgazdálkodási terület a szabályozási terven V jellel jelölt övezetet alkot.

(2) Vízgazdálkodási területként bejegyzett területet (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végezni csak vízjogi engedély alapján szabad.

(3) A V jelű övezet fenntartása, karbantartása során figyelembe kell venni a 14. § (6) bekezdés előírásait.

(4) A V jelű övezet karbantartásának céljára

(5) A V jelű övezetben, csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények valamint az ismeretterjesztést, és a turizmust szolgáló, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el zöldfelület-rendezési koncepció terv alapján.

(6)⁹⁸

63. § (1) A természetközeli terület a művelés alatt nem álló, természetes állapotában értéket képviselő területek fenntartására szolgál. A természetközeli terület a szabályozási terven Tk jellel jelölt övezetet alkot.

(2) A Tk jelű övezetben a természetes állapotok fenntartását biztosítani kell.

(3)⁹⁹ A Tk jelű övezetben kizárólag a természetes állapotok fenntartását, illetve ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, illetve a szabályozási tervben kijelölt helyen játszótéri játékok helyezhetők el oly módon, hogy azok a természetes állapotokat ne károsítsák.

(4) A Tk jelű övezetben épület nem helyezhető el. A játszótéri játékok elhelyezésére kijelölt területet a Szabályozási Terv jelöli.

64. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetei sajátos céljuknak megfelelően a következők:

65. § A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteit, azok telekalakítási és beépítési paramétereit a 10. táblázat tartalmazza.

66. § (1) A Kb-t jelű övezet a temetkezés kegyeleti építményei és a temetkezést kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-t jelű övezetben a telekszerkezet kialakult, csak a szabályozási terven jelölt közterület kialakítása céljából végezhető telekalakítás.

(3) A Kb-t jelű övezetben a temető területének rendezése kertészeti koncepcióterv alapján végezhető.

(4) A Kb-t jelű övezetben, különösen a 094/2 hrsz-ú Régi temető területén a gazdátlan sírok sírjelei a kegyeleti idő lejárta után elmozdíthatók a vonatkozó jogszabályok betartásával, a régi, értékes sírjeleket meg kell őrizni.

(5) A Kb-t jelű övezetben a temetőhöz szükséges parkoló a közvetlenül szomszédos közterületen kialakítható.

(6)¹⁰⁰

67. § (1)¹⁰¹ A Kb-tu jelű övezet a településen történetileg művelt kőmegmunkálás, mészégetés hagyományait, megmaradt építményeit bemutató terület kialakítására és az ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenység, turizmus, vendéglátás épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-tu jelű övezetben

(3) A Kb-tu jelű övezetben 5000 m²-nél nagyobb telken kivételesen elhelyezhető egy lakóépület, amennyiben a bemutató tevékenység a helyben lakást megkívánja. A lakóépület a megengedett legnagyobb beépítettség mértékéből legfeljebb 3,5%-ot használhat ki.

(4) A Kb-tu jelű övezetben állattartó építmény nem helyezhető el.

(5) A Kb-tu jelű övezetben, amennyiben az elhelyezni kívánt rendeltetés szennyvíz keletkezésével jár, a telek akkor építhető be, ha a vezetékes közcsatorna-hálózat kiépített és a teljes közművesítettség rendelkezésre áll. Vezetékes közcsatorna hiányában a 28. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(6) A Kb-tu jelű övezetben telket alakítani, terepet rendezni és építményt elhelyezni kizárólag a teljes területre készített, geodéziai felmérésen alapuló környezetrendezési koncepció terv alapján lehet, amelynek tartalmaznia kell a terület tereprendezését, zöldfelületeit, a telepítendő növényzetet és a gyalogos útvonalakat.

(7)¹⁰³

(8)¹⁰⁴

(9) A Kb-tu jelű övezetben a kőmegmunkálás, mészégetés megmaradt építményeit, kemencéit, műtárgyait az értékvédelem szempontjainak figyelembe vételével kell fenntartani.

(10)¹⁰⁵

68. § (1) A Kb-k jelű övezet a kertművelés és a hozzá tartozó építmények, tárolást szolgáló gazdasági épületek és üdülő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-k jelű övezetben egy telken legfeljebb 1 db üdülőépület helyezhető el és az legfeljebb egy rendeltetési egységet tartalmazhat.

(3) A Kb-k jelű övezetben állattartó építmény elhelyezhető.

(4) A Kb-k jelű övezetben, amennyiben az elhelyezni kívánt rendeltetés szennyvíz keletkezésével jár, a telek akkor építhető be, ha a vezetékes közcsatorna-hálózat kiépített és a teljes közművesítettség rendelkezésre áll. Vezetékes közcsatorna hiányában a 28. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) A Kb-k jelű övezetben 800 m²-nél kisebb telken gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(6) A Kb-k jelű övezetben 800 m²-es vagy annál nagyobb telken

(7)¹⁰⁶ A Kb-k jelű övezetben a külterületi előkert mérete 8,0 m kivéve a (7a) szerinti esetet, a külterületi hátsókert mérete 6,0 m, a külterületi oldalkert mérete 3,0 m.

(7a)¹⁰⁷ A Kb-k jelű övezetben az olyan saroktelek esetén, amelynek a beépítési szélessége nem éri el a 20,0 métert, a hosszabbik közterületi telekhatárnál a külterületi előkert mélysége 3 méter.

(8) A Kb-k jelű övezetben lejtős terepen az épület lejtő felőli homlokzatmagassága

69. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3)¹⁰⁸