Vértesboglár Község Önkormányzat Képviselő-testület 11/2016. (IX.12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 09. 13- 2022. 02. 26Vértesboglár Község Önkormányzat Képviselő-testület 11/2016. (IX.12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Vértesboglár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat jelképei
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Vértesboglár Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: Vértesboglár. Címe: 8085 Vértesboglár, Alkotmány utca 3.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Vértesboglár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Illetékességi területe: Vértesboglár község közigazgatási területe.
(5) A képviselő-testülete hivatala: Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) (8083 Csákvár, Szabadság tér 9.)
(6) A község nemzeti jellegére tekintettel a közszolgáltatást nyújtó intézményekben a feliratokat német nyelven is ki kell függeszteni.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, és a zászló. A címer a zászló és a lobogó használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Az önkormányzat címere: A címer pajzs alakú. A pajzs fölött réztábla VÉRTESBOGLÁR felirattal.
2. A helyi önkormányzat működésének általános szabályai
3. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő–testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.
(2) Ha a képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, a polgármester az előkészítő eljáráson belül gazdaságossági számításokat végeztet, a feladat ellátásához szükséges létszámtervet, külső segítség bevonása esetén a feladat ellátásra irányuló megállapodást készíttet.
4. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladataként gondoskodik:
a) község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról,
b) a helyi közéleti újság fenntartásáról,
c) az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel,
d) helytörténeti emlékek gyűjtése.
(2) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
3. A hatáskör átruházása
5. § A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
6. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró, minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
4. A Képviselő-testületre vonatkozó általános szabályok
7. § (1) A képviselő-testületi tagok névsorát az SzMSz l. függeléke tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület rendes ülését a Művelődési Házba, (8085 Vértesboglár, Alkotmány utca 7.) kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
8. § (1) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:
a) A bizottságok nem képviselő tagjai,
b) a római katolikus egyház képviselői, továbbá a Vértesboglár Községért Közalapítvány, a Vértesboglári Hagyományőrző Egyesület, a Vértesboglári Felnőtt Énekkar, a Vértesboglári Ifjúsági és Felnőtt Tánccsoport, a Vértesboglár Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület képviselői,
c) Vértesboglári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,
d) a napirend tárgya szerinti illetékes személyek, és
e) azon személyek, akik meghívását egy - egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tartja.
f) az egészségügyi kérdésben hozott döntéshez a Fejér Megyei Kormányhivatal egészségügyi szakigazgatási szervének képviselője, véleményének előzetes kikérését követően
(2) Az együttműködési megállapodással rendelkező civil szervezetek, önszerveződő közösségek felsorolását az SZMSZ 4. sz. függeléke tartalmazza.
9. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez.
5. A képviselő-testületi ülés összehívása
10. § (1) A lakosság széles körét érintő tervezett intézkedéseket, a jogok gyakorlásához, a kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó hirdetményeket az Önkormányzat hirdetőtábláján, és a település honlapján kell közzé tenni.
(2) Halasztást nem tűrő esetben a testületi ülés bármilyen módon (telefon, e-mail stb.) összehívható, de a sürgősség okának a meghívóból ki kell derülnie.
(3) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót papír alapon, az előterjesztéseket és a kapcsolódó anyagokat a képviselőknek elektronikus úton, illetve a meghívottaknak az ülés előtt 5 nappal kell kézbesíteni, továbbá a község honlapján is közzé kell tenni.
(4) A nyilvános ülések anyaga a község honlapján, a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatalban, illetve a Művelődési Ház Könyvtárában (8085 Vértesboglár, Alkotmány u. 7.) tekinthető meg.
(5) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, valamint
b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.
c) a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére.
(6) A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére irányuló indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
11. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal a közmeghallgatás előtt nyilvánosságra kell hozni, a hivatal és az önkormányzati közterületi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel. A közmeghallgatás időpontja a község honlapján is közzétételre kerül.
6. A munkaterv
12. § (1) A Képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait,
b) a napirendek címét, előterjesztőjét,
c) a közmeghallgatás időpontját.
(3) A munkaterv tervezetét tárgyév január 31-ig a polgármester állítja össze.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatban előzetesen az alábbiak javaslatát kell kikérni:
a) a települési képviselők,
b) a bizottságok,
c) az alpolgármesterek,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
e) azoknak a lakossági szervezeteknek a vezetői, amelyek együttműködési megállapodást kötöttek az Önkormányzattal,
f) az Önkormányzat által alapított intézmények vezetői.
(5) Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
c) nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
d) helyi lakossági szervezetek vezetőjének.
13. § A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
7. A Képviselő-testület ülésével
és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
14. § A polgármester a képviselőtestületi-ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SzMSz szabályainak megfelelően került sor;
c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
d) előterjeszti az ülés napirendjét;
e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
f) tájékoztat a lejárt határidejű határozatokról,
g) tájékoztat a sürgősségi indítványról,
h) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítvány tesz a hozzászólások időtartamának korlátozására, vagy a vita lezárására,
i) tárgyalási szünetet elrendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,
j) intézkedik - az ülés meghatározott időre történő - félbeszakítása érdekében.
15. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendi pontokhoz kapcsolódóan, az ülésvezető előzetes engedélyével az állampolgár felszólalhat.
8. A határozatképesség megállapítása
16. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha a (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
9. Napirend előtti témák és a napirend
17. § (1) A Képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót - mely tartalmazza az átruházott hatáskörben hozott döntések számát és megnevezését - és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi.
(2) A napirend előtti témák között a bizottsági elnökök is beszámolnak a bizottság és az általuk végzett munkáról.
(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.
(5) Az illetékes bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
10. Az előterjesztés
18. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) a rendelet- és határozat-tervezet, az előzetes hatásvizsgálattal együtt, továbbá a kapcsolódó háttéranyag
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) a bizottság elnöke,
d) a képviselő-testület tagja,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
f) a jegyző.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban, vagy elektronikus úton kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztésre a javaslatot legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül kell a közös önkormányzati hivatal jegyzőjéhez eljuttatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Szóbeli előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
bc) az előterjesztő aláírását.
bd) az előzetes hatásvizsgálatot
11. A napirendek vitája,
döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
19. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb öt percben szóbeli kiegészítést tehet, ahhoz képest új tényekkel, adatokkal, módosító indítványokkal,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat három percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól, kivéve ha a jegyző a jelzési kötelezettségének tesz eleget.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(4) A személyes érintettségét be nem jelentő képviselővel szemben alkalmazandó szankcióról a képviselő-testület határozattal dönt.
20. § (1) A bizottságok, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
21. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja esetleges módosító indítványait.
22. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) A minősített többséghez a testületi ülésen jelenlévő képviselők közül legalább 3 fő képviselő-testületi tag „igen” szavazata szükséges.
(3) az Mötv. 50 §-ban foglaltakon túl minősített többségű döntés kell:
a) az Önkormányzat vagyonának elidegenítése, megterhelése,
b) hitelfelvétel,
c) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok forgalomképessé nyilvánítása esetén.
23. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a Képviselő-testületi tagok névsorát. A képviselő válaszát „igen”-nel, „tartózkodom” vagy „nem”-mel adja meg.
(2) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. a jegyzőkönyvet a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(3) A képviselő-testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik.
24. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(2) A titkos szavazást az a képviselő-testület által a képviselőkből választott háromtagú, egy elnökből és két tagból álló bizottság bonyolítja le. Külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
d) a bizottság megállapításait és a hozott határozatokat, a szavazás eredményét.
e) a bizottsági tagok aláírását.
25. § (1) A képviselő-testület határozatainak szerkesztésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet 16. és 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A testületi határozatokról sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
12. Kérdések
26. § A települési képviselők jogállására, kérdezési jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. §-ában foglaltak vonatkoznak.
13. A tanácskozás rendje
27. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A Képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás idejére szünetet rendel el.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
14. A jegyzőkönyv
28. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv 52. §-ában foglalt tartalommal jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza még a távol maradt képviselők nevét, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét, a határozathozatal módját és érdemét, a szavazati arányt, külön indítványra a kisebbségi véleményt, a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására, az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket, a lakosság részéről megjelent vendégek számát.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példánya évente bekötésre kerül, a képviselők és az állampolgárok hozzáférése a hivatal épületében ügyfélfogadási időben biztosított. A nyilvános ülésekről készült jegyzőkönyvek a könyvtárban is megtekinthetők.
A rendeletalkotás
15. A rendeletalkotás folyamata
29. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását az Mötv.-ben meghatározottakon túl kezdeményezhetik a település azon társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői, akikkel az Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött.
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.
(3) Az Önkormányzati rendelet-tervezet elkészítéséhez külső segítséget is igénybe lehet venni.
30. § A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a rendelet tervezetet a jegyző készíti el,
c) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira, amelyek a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
31. § A rendelet szövegezésére a jogszabályalkotásról szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet szabályait kell alkalmazni.
16. A rendelet kihirdetése
32. § (1) Az Önkormányzati rendeleteket a Hivatalban hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
(2) A rendeletet a helyben szokásos módon, az önkormányzat, illetve a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni és egyidejűleg az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
33. § (1) A rendeleteket nyilván kell tartani, és folyamatosan karbantartani. Szükség esetén módosítani vagy hatályon kívül helyezni.
(2) A rendelet nyilvántartás formái:
a) rendelet nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével,
b) rendeletek tárgy szerint nyilvántartása.
(3) A hatályos rendeleteket évenként gyűjteményes formában is meg kell jelentetni.
A képviselő-testület
17. A települési képviselő
34. § A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl köteles a képviselő-testület, illetve a bizottságok munkájában közreműködni, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban rész venni.
18. A Képviselő-testület bizottságai
35. § (1) A képviselő-testület háromfős Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottságot hoz létre. A bizottság összetételét a 2. függelék tartalmazza.
(2) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság ellátandó feladatai:
36. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
37. § (1) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
19. A bizottságok működése
38. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot öt napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(4) A bizottsági ülésekre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.
39. § A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság döntéseiről nyilvántartást kell vezetni.
(3) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
40. § Az ideiglenes bizottság összetételére és működésre az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, társulások
20. A polgármester
41. § A polgármester az Mötv.-ben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) engedélyezi az önkormányzati jelkép használatát,
b) dönt az előre nem látható, azonnali intézkedést igénylő esetekben az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű költségvetési tartalék 100 000 forintig terjedő felhasználásáról, amelyről a soron következő ülésen köteles beszámolni a Képviselő-testületnek,
c) dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület tárgyévi költségvetését tartalmazó önkormányzati rendelet szabályai alapján,
d) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
e) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
f) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
g) a polgármester ismételt tárgyalás kezdeményezési, illetve egyszemélyi döntéshozatali jogosultságára az Mötv. 68 §-ban írtakat kell alkalmazni.
42. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskörök gyakorlását a polgármesterre átruházza.
(2) A polgármester köteles minden képviselő-testületi ülésen a számot adni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(3) A polgármester a Hivatal ügyfélfogadó helyiségében minden héten szerdai napon 8.00 – 12.00 óráig fogadóórát tart.
21. Az alpolgármester
43. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert kell megválasztani.
(2) Egy alpolgármestert lehet választani a polgármester javaslatára a választópolgárok közül.
(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.
22. A polgármester helyettesítése
44. § (1) A polgármestert akadályoztatása esetén a képviselők közül választott alpolgármester helyettesíti.
(2) A polgármester tartós akadályoztatásának minősül:
a) harminc napot meghaladó betegség,
b) harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
45. § Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a polgármestert az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke helyettesíti.
23. A jegyző
46. § (1) A jegyző a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, ha bármely javaslatot érintően ez szükséges.
(2) A jegyző helyettesítésére a Hivatal szervezeti és működési szabályzata vonatkozik.
(3) a jegyző vagy megbízottja a Hivatal Vértesboglári helyiségében hetente egy napon ügyfélfogadást tart.
24. A képviselő-testület hivatala
47. § (1) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal, Székhelye: 8083 Csákvár Szabadság tér 9.
(2) A Hivatal munkarendje: hétfő, kedd, csütörtök: 7,30 órától 16,00 óráig
48. § (1) A Hivatal a Csákvár, Bodmér és Vértesboglár és Gánt települések Képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti Működési Szabályzat szerint működik, amely tartalmazza a Hivatal feladatait, struktúráját, valamint a dolgozók közötti munkamegosztást.
25. Önkormányzati társulás
49. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A társulások célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;
d) kötelező és önként vállalt feladatok közös ellátása.
(3) A koordináció főbb módszerei:
a) a társulási tanács,
b) a polgármesterek, alpolgármesterek, szakmai tanácskozásai,
c) testületi ülések együttes tartása.
(4) Az önkormányzat társulásait az SzMSz 2. melléklet tartalmazza.
26. Helyi népszavazás, közmeghallgatás, falugyűlés
50. § Helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok legalább húsz százaléka, a képviselő-testület tagjainak egynegyede és a képviselő-testület bármely bizottsága,
51. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
e) a közmeghallgatás összehívása a Képviselő-testületi ülés összehívásával azonos módon történik.
52. § (1) A közmeghallgatás lebonyolítására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
53. § (1) A falugyűlés összehívásának szabályaira a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni. A falugyűlés nem ügydöntő fórum, de az ott hozott döntéseket a képviselő-testület határozatainak meghozatala során figyelembe veszi. Önkormányzati döntést a helyi népszavazás hozhat.
(2) Ha a falugyűlésen szavazásra kerül sor, szavazásra a falugyűlésen megjelent választójogosultsággal rendelkező polgárok jogosultak.
(3) A falugyűlésen felmerült kérdés eldöntése nyílt szavazással történik, kivéve, ha a jelenlévők egyszerű többsége titkos szavazás elrendelését kéri.
(4) A szavazásra a képviselő-testület ülésén történő nyílt szavazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testületi ülésen történő titkos szavazás szabályai az irányadók.
Az önkormányzat vagyona és intézményei,
nemzetiséghez és a civil szervezetekhez fűződő viszonya, a felterjesztési jog
27. Az önkormányzat vagyona, költségvetése
54. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyainak körét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat vagyonának gyarapítása érdekében előzetes gazdasági elemzés után a képviselő-testület döntése alapján gazdasági társaságban vehet részt.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
(4) A költségvetési rendelettervezetének tárgyalása két fordulóban történik.
(5) A költségvetést tárgyalótestületi-ülésen más napirend – kivéve a sürgősségi ügyeket – nem tárgyalható.
28. Az Önkormányzat intézményei
55. § Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények felsorolását az SzMSz 3. függeléke tartalmazza.
29. A nemzetiségekkel, civil szervezetekkel
és a Csákvári Önkormányzati Társulással kapcsolatos szabályok
56. § (1) Az önkormányzat, a településen működő nemzetiségi önkormányzat, valamint a Csákvári Önkormányzati Társulás közötti együttműködés szabályait külön szerződés tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
30. Felterjesztési jog
57. § A képviselő-testület - felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően - köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok véleményét.
31. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal
58. § (1) Az önkormányzat együttműködik a településen működő Vértesboglári Német Nemzetiségi Önkormányzattal, gondoskodik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, az ehhez szükséges épületet igény szerint térítésmentesen a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésre bocsátja.
(2) Az önkormányzat – a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével – ellátja a Német Nemzetiségi önkormányzat testületi üléseivel kapcsolatos adminisztratív teendőket, nyilvántartási, gazdálkodási feladatokat.
(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátására együttműködési megállapodást köt, amelyet évente felülvizsgálnak.
(4) A nemzetiségi önkormányzat ülésein tanácskozási joggal részt vesz a közös önkormányzati hivatal jegyzője, vagy az általa megbízott személy
32. Záró rendelkezések
59. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III. 23.) és az azt módosító 3/2012. (II.15.) önkormányzati rendeletek.
1. melléklet
1. Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
2. Családsegítő- és gyermekjóléti feladatok ellátása,
3. Belső ellenőrzési feladatok
2. melléklet
I. A Csákvári Önkormányzati Társulásban ellátott feladatok
II. Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás