Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotási hatáskörében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 1. pontban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed

a./ a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterületre, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

b./ A rendelet hatálya kiterjed a természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

A közterület-használati engedély

2. §

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat)

engedély szükséges.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a./ építmények közterületen történő elhelyezésére szerkezetétől függetlenül,

b./ indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő-állomás, iparvágány elhelyezésére,

c./ az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára,

d./ az ingatlantulajdonos által a legalább 660 literes, vagy annál nagyobb űrtartalmú települési szilárd hulladékgyűjtő edényzetnek, valamint a közszolgáltató által a szelektív gyűjtőedényzetnek a közterületre történő kihelyezésére, tárolására,

e./ emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) valamint a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 9. pontjában meghatározott hirdető berendezések elhelyezésére,

f./ távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére,

g./ építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag elhelyezésére,

h./ alkalmi és mozgóárusításra, javító-szolgáltató tevékenységre,

i./ vendéglátóipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

j./ kiállítás, vásár, alkalmi vásár-, sport-, kulturális-, vallási- és cirkuszi rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,

k./ közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl.: meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására,

l./ állandó jellegű létesítmények (tárolóakna, gabonatovábbító berendezés, stb.) elhelyezésére,

m./ tüzelő 3 napon túli tárolásához,

n./ közterületen felállítandó árusító automaták elhelyezésére.

o./ kerékpár megőrzésre és kerékpártároló kihelyezésére.

p./ mozgó hirdető berendezések (pl. autóból történő árubemutatás), épületek közé kifeszített reklámfeliratok, hirdetések, azzal a feltétellel, hogy nem érinti a közút területét

q./ levegőből szórt ismeretterjesztő anyag, kampány anyag juttatása, rikkancs típusú árusítás, valamint szórólapként alkalmazott reklámcédulák utcai terjesztése.

r./ holtágon és az ártérben 7 napon túli csónaktárolásra.

s./ kereskedelmi tevékenység gyakorlása, annak engedélyezése a mindenkori érvényben lévő jogszabályban meghatározottak alapján történhet.

(3) Nem kell közterület-használati engedély

a./ az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

b./ közhasználati dolog vagy tárgy (pl.: költözködés során bútorok és háztartási felszerelések, konténerek, stb.) rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy az 24 óra időtartamot nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza,

c./ építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezetek 48 óránál rövidebb időtartamú lerakására, illetve elhelyezésére, amely a közlekedést nem akadályozhatja,

d./ mezőgazdasági termékek 48 órát meg nem haladó tárolása, mezőgazdasági őstermelők a részükre kijelölt közterületen árusítanak.

e./ "őstermelői igazolással"  rendelkező mezőgazdasági kistermelőknek, amennyiben a részükre kijelölt közterületen árusítanak.

(4) Nem helyezhető el hirdető berendezés és hirdetmény:

a./ útkereszteződés előtt és után 30 m távolságon belül,

b./ közúti jelzőtábla tartóoszlopán,

c./ közparkban,

d./ közterületeken álló fákon, padokon,

e./ emlékműveken, szobrokon,

f./ azokon a helyeken, ahol a közlekedés biztonságát a hirdető berendezés veszélyeztetheti,

g./ azokon a helyeken, ahol a mindenkor érvényben lévő közúti közlekedésről szóló törvény előírja, vagy meghatározza.

(5) Tilos a közterület használata

a./ városképi követelményeket nem kielégítő berendezések elhelyezésére,

b./ sátorgarázs létesítésére (ponyvagarázs),

c./ erotikus áruk, szexuális és pornográf termékek közterületen való elhelyezésére, árusítására, közszemlére való kitevésére,

d./ közterületen zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,

e./ gépjárműjavító, karbantartó, kölcsönző és kereskedő tevékenység végzésére, alkatrészek tárolására,

f./ mozgó árusítóhely tárolására,

g./ pörkölt kávé, dohányipari termékek /jövedéki engedély hatálya alá tartozó termékek/árusítására,

h./ üzemképtelen, hatósági engedéllyel nem rendelkező jármű tárolására,

i./ közparkban történő árusításra,

j./ közúti közlekedésben használt járművek közterületen történő tárolására, kivéve személygép-jármű, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, kerékpár. Tárolásukat a városban erre a célra kijelölt telephelyeken lehet megoldani.

k./ törmelékek elhelyezésére. Rendkívül indokolt esetben közterület-használati engedély alapján használható a közterület e célra, kizárólag konténerben vagy négy oldalról körülhatárolt zárt gyűjtőedényben történő elhelyezés és folyamatos elszállítás mellett.

l./ ruhaszárítás igénybevételére, amennyiben a tevékenység gyakorlása rontja a városképet

m./ üzleten kívüli (házaló) kereskedés igénybevételére

n./ mozgóbolt üzemeltetése, nyitvatartása céljából 22 óra és 05 óra közötti időpontban, kivéve a Kossuth tér és a Szent István tér területén, valamint vásárok, városi és az egyes ünnepekhez kapcsolódó rendezvények megtartása esetén.

Az e bekezdés alapján tiltott közterület-használatra engedély nem adható.

(6) A közterületen árusítható termékek körét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(7) A közterület-használat

a./ állandó jelleggel - határidő nélkül - vagy

b./ ideiglenes jelleggel - meghatározott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig - engedélyezhető.

c./ A meghatározott időre szóló közterület  használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb 5 év.

Az engedélyező hatóság

3. §

(1) A közterület használat engedélyezésével kapcsolatban az Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság jogosult eljárni az alábbi hatásköröket illetően:

- vásárok

- egyes ünnepekhez kapcsolódó rendezvények

- városi rendezvények

(2) A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben (egyedi hatósági ügyek) a polgármester jogosult eljárni.

A szakhatóságok közreműködése

4. §

(1) Az út és járda közötti területet érintő közterület használat esetén az útkezelőjének hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

(2) Közterületen folytatandó élelmiszer és vendéglátóipari tevékenység gyakorlásához az

illetékes egészségügyi szakhatóságok hozzájárulása is szükséges.

(3) A szakhatóságok hozzájárulását az engedélyező hatóság szerzi be.

5. §

(1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie írásban, aki a közterületet használni kívánja. A kérelmet a közterület tényleges használatát megelőző 8 napon belül kell előterjeszteni.

(2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos

állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell kérnie.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a./ az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-, szék-, vagy telephelyének címét,

b./ a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni,

c./ a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d./ helyszíni vázlatot, amelyen feltüntetik a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket, köztárgyakat és úttartozékokat, valamint zöldleltárt, illetve az igénybe veendő közterületet,

e./ hirdető berendezés, hirdetőtábla kihelyezése esetén - vázlatot,

f./ vendéglátó előkert esetén a nyitvatartási idő közlését.

g./ nem a kérelmező tulajdonában lévő ingatlan előtti közterület használathoz, az érintett ingatlan tulajdonoságának hozzájárulása szükséges.

Az engedély megadása

6. §

(1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a városrendezési tervét, a városképi, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok, és más szervek hozzájárulásában előírt követelményeket és ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl.: vállalkozói igazolvány, stb.) fennállását is, valamint az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulását.

(2) A közterület-használat - az 5. § (3) bekezdésében említett esetben - csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(3) A városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén engedély csak akkor adható, ha:

a./ a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl.: autóbuszvárakozófülke létesítése, építési munka végzése),

b./ a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges (pl.: hirdető-berendezés).

(4) A (3) bekezdésben említett területeken a közterület-használat göngyöleg üzlethelyiség előtti tárolása céljára nem engedélyezhető.

(5) Épületek közé kifeszített reklámfelirat csak a rendezvény időtartamára, illetve azt megelőzően legfeljebb 1 hétre engedélyezhető.

(6) Azokon a területeken, ahol az igények várhatóan meghaladják a rendelkezésre bocsátható közterület nagyságát, az engedélyező hatóság az igénybe vehető közterületet kijelöli, meghirdeti és a jelentkezők között a beérkezett kérelmek sorrendje alapján dönt. A kijelölt és meghirdetett területekre engedély annak a természetes személynek adható, aki:

- hódmezővásárhelyi lakóhellyel rendelkezik

- saját termelésű terméket árul.

7. §

(1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a./ az engedélyes nevét és állandó lakó-, telep-, székhelyének címét,

b./ a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg hogy állandó jellegű,

c./ a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d./ az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok, más szervek hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e./ az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására a közterület-használat folytán előállt rongálások saját költségén történő helyreállítására, valamint a használt közterület visszaadás előtti feltakarítására való kötelezettség előírását,

f./ figyelmeztetni kell az engedélyest arra, hogy a közterületet - tartozékaival együtt (járda, útburkolatok, fák, csatornák, árkok, korlátok, építmények, úttartozékok) – mindannyiszor köteles saját költségén helyreállítani, ahányszor kivitelezési ok miatt a hiba kiújul,

g./ ha az engedélyes e kötelezettségének nem tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását,

h./ közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

i./ mezőgazdasági munkagépet a mezőgazdasági munkagép tulajdonosa, használója saját felelősségére helyezheti el a közterületen. Elhelyezésével a közlekedési szabályokat az engedélyes köteles betartani: közúti közlekedést nem akadályozhatja, nem lehet balesetveszélyes és városképrontó.

(2) Az engedélyezett célú közterület-használat jogutódlásának engedélyezését kérni kell az engedélyező hatóságtól.

(3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(4) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben - szükség szerint - elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését.

(5)  Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen vagy közvetlen kézből vagy járműről történhet-e.

(6) Az engedély megadása során a vendéglátóipari előkert és a mozgóbolt nyitva tartását az engedélyben szabályozni kell. Nyitva tartás 05 óra és 22 óra között engedélyezhető, zeneszolgáltatás kizárásával.

(7) Utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környékét tisztán tartani.

(8) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a./ a kérelmezővel,

b./ az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, más szervekkel, a közterület-felügyeletével megbízott személlyel,

c./ a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel.

Az engedély érvénye

8. §

(1) Az engedély

a./ a meghatározott idő elteltéig,

b./ a megállapított feltétel bekövetkeztéig,

c./ visszavonásig érvényes.

(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti az engedélyes halálával, a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényének megszűnése esetén, a díjfizetési kötelezettség teljesítésének elmaradásakor, amennyiben az esedékesség időpontjáig a díjfizetés nem történik meg.

(3) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett

időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

A közterület-használati díj

9. §

(1) Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni.

(2) A közterület-használat időtartamára – tényleges használattól függetlenül – az önkormányzat számlájára közterület-használati díjat (továbbiakban: díj) köteles fizetni:

a./ az engedélyes, ha érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezik,

b./ az engedélyes, ha a közterületet az engedélyben foglaltaknak megfelelően, vagy attól eltérően használja,

c./ az engedéllyel nem rendelkező közterület-használó.

(3) A közterület-használati díjszabást a képviselő testület rendeletének melléklete tartalmazza. A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák, annak megállapítására, összegére vonatkozóan a mindenkor érvényben lévő általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

(4) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét kell számításba venni, cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető berendezés esetén annak felületét is.

(5) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett naptári év, hó, nap, valamint m², fm egésznek számít.

(6) A közterület-használati díjat átutalással a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város költségvetési elszámolási számlájára, vagy a Polgármesteri Hivatal házi pénztáránál kell befizetni.

a./ ideiglenes jellegű közterület-használat esetén:

• 3 hónapnál rövidebb időtartamnál az engedély jogerőre emelkedésekor, a díjat az engedélyes a közterület-használat engedélyben meghatározott megkezdéséig köteles megfizetni

• 3 hónapnál hosszabb időtartamnál negyedévenként, a tárgy negyedév első hónap 15. napjáig kell befizetni,

• napi használat esetén a kezdéstől számított maximum 3 napon belül egyösszegben kell befizetni.

b./ állandó jellegű közterület-használat esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, azt követően a tárgyév január hó 15. napjáig (évenként), a mindenkor érvényes közterület-használati díj január 1-i érvényességének megfelelően.

c./ a közterület-használati díj összege egy elszámolási időszakra, illetőleg egy számlázásra vonatkozóan 1.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet.

(7) A rendelet mellékletét képező díjszabást a Közgyűlés minden évben felülvizsgálja a Pénzügyi Gazdasági Bizottság kezdeményezésére.

Mentesíthető a közterület-használati díj fizetése alól

10. §

(1)

a./ a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők és létesítményeik elhelyezése,

b./ a közforgalmú utakat kezelő közúti szervek (vállalatok) a feladatuk ellátását szolgáló létesítményeinek elhelyezése,

c./ a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezése,

d./ a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek,

e./ mezőgazdasági kistermelőknek a számukra kijelölt árusítóhelyen termékeik árusítására,

f./ árbevétellel nem járó kulturális rendezvényre,

g./ minden egyéb, fentebb fel nem sorolt,  a város érdekeit szolgáló tevékenység (pl.: filmforgatás),

h./ egyéni kérelem alapján kerékpártároló.

(2)      

a./ Közterület használati díj fizetése alól mentességet részben vagy egészben a polgármester eseti kérelemre adhat.

b./ Közterület használati díj elengedhető arra az időszakra, ha az engedélyest elháríthatatlan külső körülmények huzamosabb ideig akadályozzák és ezt igazolja.

c./ Közterületen történő közadakozás jótékony célú tevékenység végzésére.

d./ Az "Ipari Park"-ba betelepülő vállalkozások a tevékenységük megkezdését követő hónap 01. napjától kezdődően 12 hónapra mentesülnek a közterület-használati díj fizetése alól. A mentesség az Önkormányzat által kijelölt közterületen elhelyezett hirdetőtáblákra vonatkozik.

e./  Az ingatlantulajdonos és az Önkormányzattal kötelező közszolgáltatási szerződés alapján jogviszonyban álló közszolgáltató mentesül a települési szilárd hulladékgyűjtő edényzet közterületre történő kihelyezése, tárolása esetén a díjfizetési kötelezettség alól, tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak kötelezően ellátandó feladata a hulladékkezelési közszolgáltatás fenntartása.

f./ a Pénzügyi Gazdasági Bizottság javaslatát figyelembevéve vis maior jellegű esetekben a csónaktárolás céljából igénybevett közterület használati díjtétel min. 20 %-kal - max. 50%-kal mérsékelhető, azzal a feltétellel, hogy az engedélyes nem rendelkezik közterület használati díj hátralékkal.

A közterület-használati engedély megszüntetése és az engedély visszavonása

11. §

(1) A közterület-használati engedély közérdekből, bármikor megszüntethető. Közérdeknek minősül: terület- és településrendezés; kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése; közlekedési infrastruktúra fejlesztése; energiatermelés; vízgazdálkodás. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - máshol lehet a közterület-használat lehetőségét biztosítani.

(2) Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(3) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták.

(4) Ha a közterület-használat a (3) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

(5) A közterület használati engedélyt vissza kell vonni, amennyiben ezt a városfejlesztési, városrendezési irányzat megkívánja.

(6) Vissza kell vonni a közterület-használati engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, a közterületet rongálja, illetve ha az engedélyes a díjfizetési kötelezettségének egyszeri felszólításra a megadott határidőn belül nem tesz eleget, valamint ha a közterület használat a környéken lakók jogos érdekeit aránytalanul, vagy tartósan sérti.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

12. §

(1) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(2) Azt, aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja, vagy az engedélyben előírtaknak megfelelően a közterületet nem állítja helyre, az engedély nélküli vagy az eltérő használat mértékére és tartamára esedékes közterület használati díj legalább 3-szorosának, de maximálisan 10-szeresének megfizetésére kell kötelezni. Ha a közterület használat díjmentes, akkor a rendeletben napi közterület használati díjtételek közül a legmagasabb használati díj legalább 3-szorosának, de maximálisan 10-szeresének megfizetésére lehet kötelezni.

(3) A közterület felügyeletét ellátó személy engedély nélküli, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő közterület használat esetén, illetve abban az esetben, ha a közterület helyreállítása nem történik meg az engedélyben foglaltak szerint, helyszíni bírságolási joggal rendelkezik.

(4) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére - a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2)-(3) bekezdésben említett következmények alól.

(5) Boltok, üzletek előtt és közterületen szeszesital fogyasztása tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik közterületen elhelyezett és közvetlenül közterületre árusítást végző árusítóhelyek területére (kerthelyiség), valamint rendezvények során ideiglenesen települt árusítóhelyek környékére.

Vegyes és értelmező rendelkezések

13.§.

A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

14. §

(1)

a./ Cirkuszi sátor felállítására, mutatványos tevékenység gyakorlására a területet a Polgármesteri Hivatal által kijelölt területen lehet csak gyakorolni.

b./ Az egyes ünnepekhez kapcsolódó vásár a város területén a Polgármesteri Hivatal által kijelölt területen rendezhető meg.

c./ Kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület fizetendő díj szempontjából minimum 1 m²-nek tekinthető.

d./ Kijelölt közterületen mezőgazdasági őstermelők a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek birtokában a mindenkor érvényben lévő személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak betartásával, valamint a szükséges közegészségügyi engedélyek birtokában árusíthatnak.

e./ Hirdetőtábla tulajdonosa köteles gondoskodni a tábla karbantartásáról, ellenkező esetben a Hivatal a felszólítást követően nem teljesítés esetén, a táblát elbontathatja és elszállítathatja, ennek költségét a tulajdonosra hárítja.

f./ Közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező hatóság gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen.

g./ Üzletek előtti külső árusítás, árubemutatás a hivatalos nyitvatartási időben, a gyalogosforgalom zavarása nélkül az engedélyező hatóság által jóváhagyott pultról, asztalról engedélyezhető.

h./ Mobil árusítóhely, amennyiben nem üzemel a közterületen nem tárolható, azt az árusítás befejezése után a közterületről el kell távolítani.

i./ Közterület használati engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyben részesülő a közterület használatát másnak átengedi, /őstermelőknél is/.

(2) Az üzemképtelen járműveket tilos elhelyezni közterületen. Más járműveket tilos szabálytalanul, a közterület rendeltetésétől eltérő módon, érvényes engedély nélkül elhelyezni a közterületen.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából:

a./ alkalmi és mozgó árusítás: idényjellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezonként legfeljebb egy alkalommal, 1-30 napig tartó mobil, nem hordozható berendezésből történő közterületi árusítás;

b./ alkalmi vásár: néhány napos (max. 20 nap) általában rendezvénnyel összekötött árusítás;

c./ árubemutatás: az üzletben árusított termékek az üzlet nyitva tartás ideje alatti bemutatása, ismertetése és értékesítése az üzlet előtt kihelyezett termékek összessége;

d./ idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusítóhelyről időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra - max. 3 hónap – szóló kereskedelmi tevékenység /pl. fagylalt árusítás/;

e./ hirdető berendezés, hirdetőtábla, reklámhordozó eszköz: minden olyan a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a járdán és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre;

f./ hirdetmény: közérdekű közlés;

g./ jármű: tehergépkocsi, személygépkocsi, autóbusz, nyergesvontató, motorkerékpár, motoros tricikli, mezőgazdasági vontató, pótkocsi, félpótkocsi, lakókocsi, segédmotoros kerékpár, vízi jármű /csónak, motorcsónak/, a fogalom meghatározásnál a közúti közlekedést szabályozó mindenkor érvényben lévő jogszabályban meghatározottak az irányadók;

h./ közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármű: azon gépjármű, amellyel díj ellenében személyszállítási, árufuvarozási, és autómentési tevékenységet folytatnak, továbbá minden olyan egyéb gépjármű, melynek legnagyobb megengedett össztömege a 3500 kg-ot meghaladja;

i./ mozgó árusítóhely: mobil jellegű, talajhoz nem rögzített, helyét változtatható árusítóhely;

j./ önálló hirdető berendezés: minden olyan hirdető berendezés, ami nem építmény falán vagy kerítésen található;

k./ szeszesital: minden alkoholtartalmú, élvezeti cikként forgalomba hozott ital és az alacsony alkoholtartalmú palackozott üdítőitalok;

l./ út, az út területének meghatározására a közúti közlekedésről szóló törvényben, valamint a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) szóló együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

m./ üzemképtelen jármű:

• hatósági jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt,
• baleset következtében károsult és elhagyott /a helyszínről 8 napon, mellékútvonalon 15 napon belül el nem szállított/jármű,
• a használat folytán üzemképtelenné vált jármű;

n./ városi főúthálózat: a mindenkor érvényben lévő Általános Rendezési Terv rendelkezései alapján értendő;

o./ vendéglátás: ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak;

p./ vendéglátóipari előkert, ill. kerthelyiség: a közterületnek vendéglátás céljából idényjelleggel asztalokkal, székekkel elfoglalt, körülhatárolt és szükség szerint lefedett része.

q./ járműtárolás:

- közúton, vagy más közterületen járművel a folyamatos le és felrakáshoz, az okmánykezeléshez, illetőleg indulás előtt, vagy érkezés után a szállodák, szálláshelyek (lakás kivételével) környékén és a járművezető pihenő ideje alatti tartózkodáshoz szükséges idő feletti egy helyben maradás.

- az üzemképtelen és működőképes járművek közterületen való szabálytalan elhelyezése miatti elszállítás esetén a jármű átvételéig, megvásárlásáig vagy megsemmisítéséig történő elhelyezése és őrzése az önkormányzat által kijelölt tárolóhelyen.

r./ tárolás helye lehet: saját telephelyen; bértárolásra kijelölt telephelyen; méretei alapján erre alkalmas építési telken.

Az üzemképtelen és működőképes járművek közterületen való szabálytalan elhelyezéséről

15. §

(1) A közterület-felügyelet hatósági intézkedés során

a./ a közterületen szabálytalanul, a közterület rendeltetésétől eltérő módon, érvényes közterület-használati engedély nélkül elhelyezett járműveket,

b./ a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező azon járműveket, amelyek a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehetnek részt, az észrevételt, vagy a bejelentést követő 11. napon,

c./ a közterületen elhelyezett működésképtelen járműveket eltávolíthatja, és az önkormányzat által erre a célra kijelölt tárolóhelyre szállíthatja.

(2) Az intézkedést azonnal meg kell szüntetni, ha az üzembentartó vagy tulajdonos az elszállítás előtt a járműhöz megérkezik. Az intézkedés megszüntetésének feltétele, hogy a jármű üzembentartója vagy tulajdonosa ezen minőségét megfelelően tudja igazolni, megtéríti az addig felmerült költségeket, valamint a szabálytalan elhelyezést illetve az intézkedés egyéb okát megszünteti.

(3) A hatósági elszállításnál a jármű műszaki állapotát a közterület-felügyelet - szükség esetén szakértő bevonásával - állapítja meg. A jármű elszállítása előtt a jármű műszaki állapotáról jegyzőkönyv, valamint fénykép-, vagy videofelvétel készül. A jegyzőkönyvben az alábbiakat kell rögzíteni: az intézkedés időpontja, az intézkedés jogalapja, a jármű elszállítás előtti helyét, a jármű azonosító adatait, a jármű elszállítás előtti látható sérüléseit és meghibásodásait, a járművön és a lezáratlan járműben található ingóságok jegyzékét, a tárolóhely elérhetőségi adatait, az intézkedés költségét és befizetési módját, az intézkedő közterület-felügyelő azonosító adatait és aláírását.

(4) Az önkormányzat a jármű elszállítására, tárolására, őrzésére és értékesítésére szerződés alapján gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(5) A jármű elszállítása esetén a megbízott gazdálkodó szervezet a szállítójárműre történő felrakodást, illetve a vontató járműhöz történő rögzítést csak az intézkedő közterület­ felügyelő jelenlétében végezheti.

(6) Az elszállított járművet az önkormányzat vagy a megbízott gazdálkodó szervezet az üzembentartó vagy a tulajdonos költségére és veszélyére tárolja az e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel mellett.

(7) A hatóság az elszállítás napjától számított 15 napon belül köteles az üzembentartót vagy a tulajdonost írásban felszólítani a jegyzőkönyv egy példányának megküldése mellett, hogy a keletkezett díjfizetési kötelezettségének teljesítése mellett a járművet a tárolás helyéről 30 napon belül szállítassa el. Az üzembentartó vagy tulajdonos kilétének felderítése érdekében a Közterület-felügyelet köteles együttműködni a Rendőrséggel és más szervekkel. Ismeretlen üzembentartó vagy tulajdonos esetén a felszólítást a helyi sajtóban kell közzétenni, illetve hirdetményként ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatalban. A felszólításban fel kell hívni az üzembentartó vagy tulajdonos figyelmét, hogy az Önkormányzat a járművét az e rendeletben foglaltak szerint értékesítheti. A felszólítás eredménytelensége esetén a figyelmeztetést 15 napon belül meg kell ismételni. Eredménytelenség esetén a szükséges adatok megszerzése érdekében a járművet a közterület- felügyelő jelenlétében fel kell nyitni. A felnyitás és lezárás tényéről, valamint a tudomásra jutott adatokról, a járműben talált tárgyakról és a járműben tapasztalt sérülésekről, meghibásodásokról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A jármű üzembentartója vagy tulajdonosa köteles a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével, valamint értékesítésével kapcsolatban díjat fizetni. Ezen túlmenően köteles a hirdetési költségeket megtéríteni. A jármű átadásáról átvételi elismervényt, a keletkezett díjakról és igazolt költségekről pedig számlát kell kibocsátani.

(9) Az elszállítástól számított 6 hónap elteltéig ki nem váltott járművet az önkormányzat értékesíti. Az értékesítés nyilvános árverésen történik. Az árverés helyéről, idejéről, a járműről és becsértékéről az árverést megelőző 15 nappal hirdetést kell közzé tenni a helyi sajtóban, illetve a Polgármesteri Hivatalban árverési hirdetményt kell kifüggeszteni.

(10) Az első árverésen el nem adott járművet második árverésen kell értékesíteni. A második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belül kell kitűzni. Ha a második árverés során is eredménytelen az értékesítés, úgy a jármű megsemmisítés vagy egyéb hasznosítás céljából átadható a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével megbízott gazdálkodó szervezet részére.

(11) Az értékesítés során befolyt összeget az Önkormányzat - a szállítási, tárolási és őrzési díjak, valamint a hirdetési költségek levonása után - 5 évig elkülönített számlán függő bevételként kezeli, ezt követően az összeg a fejlesztési alapot illeti meg.

(12) Az üzembentartó, vagy tulajdonos jogosult az értékesítéstől számított 5 éven belül az értékesítés során befolyt csökkentett összegre vonatkozó igényeit érvényesíteni tulajdonjogának igazolása mellett.

A rendelet hatálybalépése

16. §

(1) Ez a rendelet 2016. február 3. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város képviselőtestületének 20/1994. (07. 04.) Kgy. sz. rendelete hatályát veszti.

(3) E rendelet rendelkezései nem érintik a vásári és piaci helyhasználat engedélyezésére és az ezzel kapcsolatos díj fizetésére vonatkozó külön rendelkezések hatályát.