Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen és a magántulajdonban vagy állami tulajdonban álló, rendeltetésének megfelelően bárki által használható földrészleten történő reklámelhelyezésre a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.

(2) A közterületről látható magánterületen és a magántulajdonban vagy állami tulajdonban álló, rendeltetésének megfelelően bárki által használható földrészleten történő reklámelhelyezésre e rendelet 6-12. §-ában foglaltak nem alkalmazandók.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

­

1. Alkalmi árukirakodás: alkalmi jellegű, árusítás nélküli árukipakolás, amelynek célja valamely áru, termék, szolgáltatás vagy üzlet népszerűsítése (így különösen személygépkocsi kiállítása eladás nélkül a bemutatás szándékával, termékminta osztás, stb.).

2. Árubemutatás: a saját üzlet előtti árusítás nélküli árukirakodás kizárólag az árukínálat bemutatása céljából; nem minősül árubemutatásnak a zöldség, a gyümölcs és a virág kirakodása a saját üzlet elé

3. Bérbeadó: Győr Megyei Jogú Város közterületeit érintő és közterületekről látható hirdetményekkel és reklámeszközökkel kapcsolatos reklámhasznosító tevékenység ellátása tárgyában Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötött szolgáltatási koncessziós szerződés koncesszióba vevője.

4. Hirdetmény: e rendelet szerint reklámnak nem minősülő közérdekű információ, így különösen a lakossági hirdetmény és a választási eljárásról szóló törvény szerinti választási plakát.

5. Közterület: közhasználatra szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként és nem kifejezetten közterületként nevesített minden olyan, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló bel- és külterületi földrészlet, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, továbbá az országos közút részét képező járda és zöldterület.

6. Reklám: a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám.

7. Reklámcélú közterület-használat: reklámelhelyezés közterületen.

8. Reklámelhelyezés: a reklám bármilyen módon történő megjelenítése.

9. Reklámeszköz: minden olyan reklám tartalmat hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi vagy hang effektusok megjelenítésére, információ tárolására is alkalmas eszköz, amely kialakításától, anyagától, méretétől és elhelyezése módjától függetlenül reklám megjelenítésére szolgál vagy reklámot tartalmaz. A reklámeszköz lehet kifejezetten reklámozási céllal létrehozott eszköz és elsődlegesen nem reklámozási céllal létrehozott eszköz. A reklámeszköz típusai különösen:

9.1. Árubemutató eszköz: árubemutatásra szolgáló dolog

9.2. Átfeszített molinó: nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező ideiglenes reklámeszköz, amely építmények között van kifeszítve

9.3. Cégér: valamely mesterség, tevékenység jelképeként használt, a tevékenységre, foglalkozásra vagy az üzlet nevére utaló, az üzlet homlokzatára merőlegesen a homlokzaton, a kerítésen vagy ezekből kinyúlóan elhelyezett figurális épülettartozék

9.4. Cég- és címtábla: az üzlet azonosítására (különösen nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének, nyitva tartásának közlésére) szolgáló, az üzlet bejáratánál, a homlokzat síkjában vagy a kerítésen elhelyezett, egyéb reklámot nem tartalmazó tábla

9.5. Cégfelirat: az üzlet nevét a homlokzaton síkban, a betűket külön-külön festett vagy szerelt formában feltüntető felirat

9.6. Cirkuszi tábla: cirkusz és mutatványos reklámozására szolgáló ideiglenesen elhelyezett reklámeszköz

9.7. Citylight: változó tartalmú reklámok elhelyezésére szolgáló, önálló fényforrással rendelkező, legfeljebb 2 m² felületű reklámeszköz

9.8. Építési területet takaró reklámeszköz: építési tevékenység esetén az építési terület takarására szolgáló reklámeszköz

9.9. Étlaptartó: étlap elhelyezésére szolgáló eszköz, amely lehet vitrin vagy állvány:

9.9.1.   étlaptartó vitrin: az üzlet homlokzatán a bejárat mellett az étlap elhelyezésére szolgáló vitrin, amely világíthat

9.9.2.   étlaptartó állvány: az üzlet bejáratánál elhelyezett lapozható étlap elhelyezésére szolgáló eszköz

9.10. Falfestés: méretétől függetlenül minden, eredetileg más funkcióra létrehozott épület, építmény, létesítmény (így különösen a házfal, a kerítés, a műtárgy) közterületről látható felületén közvetlenül festéssel készített grafikai mű, amely nem az épület tervezett részeként jött létre. Nem minősül falfestésnek, ha az cégfelirat megjelenítését szolgálja

9.11. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor

9.12. Hirdetőoszlop: változó tartalmú reklámok elhelyezésére szolgáló, több irányba közvetítő reklámeszköz

9.13. Járdareklám: járófelületre (járdára, gyalogútra, kerékpárútra) bármilyen technikával felvitt, így különösen ragasztott, festett, égetett reklám

9.14. Kandeláber reklám: közvilágítási-, villany- vagy telefonoszlopon elhelyezett reklámeszköz és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz; nem minősül kandeláber reklámnak a cirkuszi tábla

9.15. Kereskedelmi útirányjelző tábla: a városkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tábla

9.16. Kirakat: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző vagy közterületről látható, üvegezett felületű reklámeszköz

9.17. Megállító reklámeszköz: valamely üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely lehet egy- vagy kétoldalú tábla vagy egyéb eszköz

9.18. Molinó: nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező ideiglenes reklámeszköz, amely falra vagy más tartószerkezetre van rögzítve

9.19. Reklámvitrin: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő üvegezett felületű reklámeszköz

9.20. Reklámzászló: épületen, építményen elhelyezett, vagy önálló szerkezeti elemre rögzített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámeszköz

9.21. Szórólap: reklámnak minősülő nyomtatvány, irat, kiadvány, ide nem értve a sajtóterméket

9.22. Totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó torony- vagy oszlopszerű reklámeszköz; nem minősül totemoszlopnak az üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla, továbbá az autóbuszos közlekedéshez kapcsolódó és a City bike rendszer részét képező ún. totemoszlop

9.23. Út menti reklámeszköz: az út tengelyétől számított húsz méteren belül közterületen elhelyezett, állandó jelleggel épített önálló reklámeszköz

9.24. Vetített reklám: bármely felületre vetített információt közvetítő reklámeszköz

9.25. 2 m²-nél nagyobb reklámeszköz: változó tartalmú reklámok elhelyezésére szolgáló, 2 m²-nél nagyobb felületű reklámeszköz

10. Rendezvény: sport-, kulturális, karitatív, családi, oktatási, szociális, egészségügyi, állami, önkormányzati esemény, állami, önkormányzati, egyházi ünnepség, fesztivál, alkalmi és ünnepi vásár

11. Sarki üzlet: az az üzlet, amelynek legalább két eltérő közterületre nyíló bejárata vagy kirakata van, valamint

12. Üzlet: kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet, épületrészt és helyiséget is, amelyben kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet folytatnak.

3. Reklámövezetek

3. §

Győr Megyei Jogú Város területe e rendelet alkalmazása szempontjából négy szabályozási területre oszlik, amelyek területi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza:

a) történelmi belváros,

b) I. övezet,

c) II. övezet, valamint

d) III. övezet.

II. Fejezet

A reklámelhelyezésre vonatkozó általános szabályok

4. A reklámelhelyezés szempontjai

4. §

(1) A reklámelhelyezésnél az alábbi szempontok veendők figyelembe:

a) a reklámeszköznek a meglévő épített és természetes környezetbe, valamint a településképbe illeszkedése,

b) az építményen elhelyezett reklámeszköznek az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodása,

c) egységes épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett reklámeszköznek más reklámeszközzel és az építménnyel való összhangja.

(2) Amennyiben a reklámelhelyezés építésügyi hatósági engedély vagy településképi bejelentés igazolása alapján történhet, úgy a reklámeszköz környezetbe illeszkedését az elhelyező az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez vagy a településképi bejelentéshez mellékelt építési-műszaki tervdokumentációhoz csatolt látványtervvel mutatja be.

(3) Új reklámeszköz építése, meglévő reklámeszköz felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása a jogszabályok keretei között - az e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően - az építésügyi hatósági eljárásra vagy a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályok alapján végezhető.

(4) A településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: helyi településképi rendelet) meghatározott eseteken túl településképi bejelentési eljárás lefolytatásával helyezhető el

a) molinó, kivéve a 28. § (1) bekezdés l) pont és a 29. § (4) bekezdés szerinti esetben,

b) reklámeszköz víztornyon a történelmi belvárosban és a városkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló épületeken,

c) falfestés, valamint

d) 2 m²-nél nagyobb reklámeszköz a 29. § (3) bekezdés a) és b) pont szerinti esetben.

(5) Településképi bejelentési eljárás nélkül, a főépítész hozzájárulásával helyezhető el

a) a 17. § (3) bekezdés szerinti megállító reklámeszköz,

b) az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklám, valamint az Önkormányzat támogatásával megvalósuló nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklám, valamint

c) rendezvény esetén a rendezvény támogatójának, szponzorának reklámozására szolgáló reklámeszköz kizárólag a rendezvény területén elhelyezett színpadon, mobil lelátón, a rendezvény területén és a város területén elhelyezett kivetítőn, és a rendezvény területét lehatároló korláton, kordonon a rendezvény időtartama alatt és a rendezvényt megelőző és követő 2 órán át.

(6) Településképi bejelentési eljárás nélkül és a főépítész hozzájárulása nélkül helyezhető el

a) árubemutató eszköz,

b) megállító reklámeszköz, kivéve az (5) bekezdés a) pont szerinti esetet,

c) hirdetmény az Önkormányzat által biztosított ingyenes hirdetőeszközön,

d) az Önkormányzat által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklám, valamint

e) rendezvény, vásár időtartama alatt a pavilonon, vásári sátoron az árusítással összefüggő, az árusítás profiljába illő, saját termékről és az üzletről szóló reklám. 

5. §

(1) Az egyébként építésügyi hatósági engedély, településképi bejelentés és főépítészi hozzájárulás nélkül elhelyezhető reklámeszközt a főépítész hivatalból vagy kérelemre bármikor felülvizsgálhatja a 4. § (1) bekezdésben megállapított szempontok alapján.

(2) Amennyiben a főépítész az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során megállapítja, hogy a reklámelhelyezés nem felel meg a 4. § (1) bekezdésben megállapított szempontoknak, úgy településképi kötelezési eljárás folytatható le.

(3) A (2) bekezdés szerinti eseten túl is lefolytatható településképi kötelezési eljárás, amelynek szabályait a helyi településképi rendelet állapítja meg.

5. A reklámeszköz közterületen történő elhelyezésének szabályai

6. §

(1) Közterületen reklámeszközt elhelyezni

a) településképi bejelentési eljárás lefolytatásával, kivéve a 4. § (5) és (6) bekezdés szerinti esetben,

b) közterület-használati bérleti szerződés (a továbbiakban: bérleti szerződés) birtokában, kivéve a 10. § szerinti esetet,

c) közhasználatú zöldterület érintettsége esetén a zöldterületek fenntartásáról szóló rendelet figyelembevételével a kezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával,

d) a 15. § (2) bekezdés szerinti esetben Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete (a továbbiakban: útkezelő) hozzájárulásával, valamint

e) az országos közút részét képező zöldterületen e rendelet hatályba lépése előtt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal létrejött szerződés alapján

lehet.

(2) A településképi bejelentési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a helyi településképi rendelet állapítja meg.

6. A bérleti szerződés

7. §

(1) A bérleti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére érvényes koncessziós szerződés esetén a bérbeadó, a koncessziós szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az útkezelő jogosult.

(2) A bérleti szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor, kivéve, ha a reklámelhelyezés településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül történhet.

(3) A szerződés megkötését az kezdeményezi, aki a közterületet reklámelhelyezés céljából használni kívánja.

(4) A reklámcélú közterület-használatot igénylő a bérleti szerződés megkötését a bérbeadó által kiadott formanyomtatványon a reklámcélú közterület-használat megkezdése előtt legalább 15 nappal kezdeményezi.

(5) A reklámcélú közterület-használatot igénylő beszerzi a formanyomtatványhoz a szükséges hatósági, kezelői és főépítészi hozzájárulást.

(6) A bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező adatait,

b) a kérelmező által megjelölt kapcsolattartó adatait,

c) a reklámcélú közterület-használat célját és időtartamát,

d) a reklámcélú közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását és méreteket tartalmazó részletes helyszínrajzát, melyen szerepel a járdák, a növényzet, a szegélyek, az elhelyezésre kerülő bútor, berendezés, a napellenző és árnyékoló szerkezet kialakítási módja, térelhatároló szerkezetek mérete, típusa és színe,

e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. működési engedély, nyilvántartásba vétel igazolása) másolatát,

f) építési engedélyhez kötött reklámcélú közterület-használat esetén jogerős és végrehajtható építési engedélyt, településképi bejelentési eljáráshoz között reklámcélú közterület-használat esetén a tevékenység tudomásul vételéről szóló polgármesteri igazolást.

(7) A bérbeadó a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően további, a kérelem elbírálásához szükséges dokumentum benyújtására, adatközlésre hívhatja fel a kérelmezőt.

8. §

(1) Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, bérleti szerződés azzal köthető, aki az előírt feltételeknek megfelel és a kérelmét előbb nyújtotta be. Elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki érvényes bérleti szerződés birtokában a közterületet használja.

(2) A bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 1 évi időtartamra köthető.

(3) A bérlő a szerződés eredeti példányát annak mellékletét képező helyszínrajzzal és valamennyi hatósági, kezelő engedéllyel és hozzájárulással együtt a reklámcélú közterület-használat helyén magánál tartja és azt az ellenőrzésre jogosult személynek az ellenőrzés során bemutatja.

7. A bérleti díj

9. §

(1) A bérbeadó a reklámcélú közterület-használatért fizetendő bérleti díjat e rendelet 2. mellékletében szereplő díjtételek alapján határozza meg az 1. mellékletben szereplő területi kategóriák figyelembevételével.

(2) A 2. melléklet szerinti díjtétel az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(3) Amennyiben a 2. melléklet nem tartalmaz az adott reklámcélú közterület-használatra konkrét díjmegjelölést, úgy a reklámcélú közterület-használat jellegéhez legközelebb eső kategória díjtétele alkalmazandó, amelyről a bérbeadó dönt.

(4) A bérlő a bérleti díjat egy összegben előre fizeti meg az igénybevétel teljes idejére.

(5) A bérleti díj megállapítása szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m² és fm egésznek számít.

(6) A reklámelhelyezéssel érintett közterület nagyságának meghatározásánál a reklámeszköz tényleges felülete veendő számításba.

8. Szerződéskötéshez nem kötött reklámelhelyezés

10. §

A közterület bérleti szerződés nélkül igénybe vehető

a) cég- és címtábla, cégfelirat, cégér elhelyezésére, ha az a közterületbe 25 cm-en túl nem nyúlik be,

b) az Önkormányzat által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámelhelyezésre,

c) hirdetmény elhelyezésére az Önkormányzat által biztosított ingyenes hirdetőeszközön,

d) kereskedelmi útirányjelző tábla elhelyezésére,

e) megállító reklámeszköz elhelyezésére a 17. § (4) bekezdés és a 28. § (4) bekezdés szerinti esetben, valamint

f) rendezvény, vásár időtartama alatt a pavilonon, vásári sátoron történő reklám elhelyezésére a 23. § (2) bekezdés szerinti esetben.

9. Bérleti díj fizetése alóli mentességek

11. §

A közterület bérleti szerződés alapján, bérleti díj fizetése nélkül igénybe vehető

a) az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság cég- és címtábla, cégér, cégfelirat, megállító reklámeszköz és molinó elhelyezése esetén,

b) az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámelhelyezés esetén, valamint az Önkormányzat támogatásával megvalósuló nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámelhelyezés esetén, a főépítész hozzájárulásával,

c) a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illő, esztétikai értéket képviselő cégér elhelyezése esetén, a főépítész hozzájárulásával,

d) az Önkormányzat, az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által szervezett rendezvény esetén a rendezvény támogatójának, szponzorának reklámozására szolgáló reklámeszköz, hirdetmény 23. § (1) bekezdés szerinti elhelyezése esetén, feltéve, hogy a támogatás, szponzorálás összege meghaladja a bérleti díj összegét, vagy

e) kirakat céljára.

10. A bérleti szerződés nélküli vagy attól eltérő használat jogkövetkezményei

12. §

(1) Közterület

a) bérleti szerződés nélküli,

b) a bérleti szerződéstől eltérő,

c) a bérleti szerződésben meghatározott időtartam lejárta utáni, valamint

d) bármely jogszabályba, különösen e rendelet tilalmába ütköző

használata esetén a jogosulatlan használó a használatot azonnal megszünteti és a közterületet eredeti állapotában saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítja a bérbeadó által megadott határidőn belül, továbbá az a)-c) pontok esetén az igénybe vett időre esedékes bérleti díj négyszeres összegének megfelelő használati díjat, a d) pont esetén az igénybe vett időre a legmagasabb bérleti díjtétellel számított összeg négyszeres összegének megfelelő használati díjat megfizeti.

(2) Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl a bérbeadó vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgot a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolítja vagy eltávolíttathatja.

(3) Az eltávolított dolog őrizetére, kezelésére és értékesítésére a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(4) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek, valamint az (1) bekezdés szerinti használati díj megfizetése után veheti át az eltávolított dolgot.

(5) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, a bérbeadó írásban értesíti a bontás tényéről és a (4) bekezdésben foglaltakról. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a bérbeadó a felszólítást az Önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi.

(6) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a bérbeadó értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt vagy eleve lehetetlen, a bérbeadó a megsemmisítést is elrendelheti.

11. A reklámelhelyezés tilalmára vonatkozó általános szabályok

13. §

(1) Nem helyezhető el reklámeszköz, kivéve az adományozó nevét feltüntető táblát:

a) közterületen álló fán, kivéve favédőrácson,

b) emlékművön, emléktáblán és szobron,

c) közterületnek minősülő parkban, kivéve sportparkban,

d) védett természeti területen,

e) a Püspökerdőben,

f) folyópart árterében, kivéve a cég- és címtáblát, cégért, cégfeliratot, megállító reklámeszközt,

g) csobogón, ivókúton, szökőkúton,

h) virágágyásban,

i) közterületi berendezési tárgyon, utcabútoron (kivéve a II-III. övezetben a hulladékgyűjtő edényen és a kerékpártárolón), ide nem értve az autóbuszvárót,

j) játszótéri eszközön, játszótéren,

k) közterületi kerítésen, köztemető kerítésén és a köztemető kerítésétől számított 50 méteren belül közterületen, ide nem értve az autóbuszvárót,

l) nyilvános illemhely építményén,

m) telefonfülkén (kivéve a II-III. övezetben), valamint

n) lakóterületen kéményen.

12. A reklámelhelyezés megszüntetésével kapcsolatos szabályok

14. §

(1) A reklámeszköz elhelyezője a reklámeszközt kártalanítási igény nélkül átalakítja vagy eltávolítja az Önkormányzat vagy a bérbeadó által megadott határidőn belül, ha

a) az elhelyezésére szolgáló közterület városfejlesztési vagy más célú felhasználásra kerül, valamint

b) egyéb fontos közérdek (pl. közerkölcs, közbiztonság, közegészség) azt indokolja.

(2) A megszűnt üzlet reklámeszközét az távolítja el, akinek az érdekében az elhelyezés történt, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa.

III. Fejezet

Egyes reklámeszközökre vonatkozó részletes szabályok

13. Árubemutató eszköz

15. §

(1) A történelmi belvárosban és az I. övezetben árubemutató eszköz a saját üzlet homlokzatától számított legfeljebb 1 méter széles, 2 méter hosszú, 1,8 méter magas területen helyezhető el úgy, hogy

a) a járda (gyalogossáv) hasznos szélessége 1,50 méternél kisebbre nem csökkenhet, valamint

b) más üzlet árubemutatását is figyelembe véve legalább 3,00 méter széles szabad sáv biztosítandó, amelybe semmilyen berendezés (közvilágítási lámpa, telefonfülke stb.) növényzet vagy egyéb akadály nem nyúlik bele.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaktól eltérő formában történő árubemutatás az útkezelő hozzájárulásával lehetséges.

(3) A II. és III. övezetben történő árubemutatásra az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók.

14. Cég- és címtábla, cégér, cégfelirat

16. §

(1) Cég- és címtábla üzletenként 1 db helyezhető el - kivéve a sarki üzleteket, ahol közterületenként 1-1 db helyezhető el -, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át.

(2) Cégér üzletenként 1 db helyezhető el - kivéve a sarki üzleteket, ahol közterületenként 1-1 db helyezhető el -, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át.

(3) Cégfelirat üzletenként 1 db, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és

b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

(4) Cég- és címtábla, cégér és cégfelirat csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el.

(5) Ha a cég- és címtábla, cégér, cégfelirat világít (akár önálló fényforrással, akár külső fényforrással rendelkezik), az nem vibrálhat, nem villoghat és nem lehet futófény.

15. Megállító reklámeszköz, étlaptartó

17. §

(1) Megállító reklámeszköz üzletenként 1 db helyezhető el, kivéve a sarki üzleteket, ahol bejáratonként 1-1 db helyezhető el. A megállító reklámeszköz önálló fényforrással nem rendelkezhet.

(2) Amennyiben a megállító reklámeszköz formája a tábla, úgy azon oldalanként legfeljebb 1 m² reklámfelület lehet (megállító reklámtábla).

(3) Amennyiben a megállító reklámeszköz egyéb formában jelenik meg, úgy az a főépítész hozzájárulásával helyezhető el.

(4) Amennyiben a vendéglátóipari egység terasszal rendelkezik, úgy a megállító reklámeszköz elhelyezésére külön díj felszámolása nélkül jogosult.

(5) A megállító reklámeszközre külön reklámot ragasztani vagy más módon az eszköztől különállóan ráhelyezni nem lehet.

(6) A vendéglátóipari egység jogosult bejáratonként 2 db étlaptartó vitrint elhelyezni, továbbá a bejáratainak számával megegyező számú étlaptartó állványt is.

16. Kirakat, reklámvitrin

18. §

(1) Az üzlet kirakatát, reklámvitrinét beragasztani, reklámcélú díszítéssel elfedni legfeljebb a teljes kirakatfelület 30%-áig lehet.

(2) Az üzlet kirakatának, reklámvitrinének beragasztása, reklámcélú díszítéssel elfedése legfeljebb a teljes kirakat-, reklámvitrinfelület 50%-áig terjedhet:

a) legfeljebb 30 napig akciók (árleszállítás) céljából,

b) Karácsony vagy Húsvét alkalmával az ünnep előtt legfeljebb 60 nappal, ünnep után legfeljebb 30 nappal az ünnep jellegének megfelelő díszítéssel.

(3) Reklámvitrin kizárólag az üzlet zsalugáterén helyezhető el az üzlet nyitvatartási ideje alatt.

(4) A meglévő, az épület homlokzatára elhelyezett reklámvitrin az épület homlokzatának felújításáig változatlanul fennmaradhat, az épület homlokzatának felújításával egyidejűleg megszüntetendő.

17. 2 m²-nél nagyobb reklámeszköz

19. §

Elő-, oldal- és hátsókertben a telken álló épülettől mért 15 m-en belül nem lehet elhelyezni 2 m²-nél nagyobb reklámeszközt.

18. Molinó, átfeszített molinó

20. §

(1) Ugyanazon elhelyező által molinó ugyanazon helyen, évente legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra helyezhető el, kivéve az Önkormányzatot, és a főépítész hozzájárulásával az önkormányzati fenntartású intézményt, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságot.

(2) Átfeszített molinó csak kivételes jelentőségű, közérdekűnek minősíthető (nemzetközi, országos, városi) rendezvényekre történő figyelemfelhívásra alkalmazható, a rendezvény időtartamára és legfeljebb 30 nappal megelőzően

19. Építési területet takaró reklámeszköz

21. §

Építési területet takaró reklámeszköz kizárólag ideiglenes jelleggel, az építési tevékenység időtartamára, de legfeljebb 1 évig helyezhető el.

20. Falfestés

22. §

Falfestés

a) az épület nyílás nélküli homlokzatán a homlokzat felületének 20%-át meg nem haladó felületnagyságban, vagy

b) amennyiben az épület fogadószintjén kereskedelmi egység működik, az épület fogadószintjének magasságáig

helyezhető el.

21. Reklámeszköz rendezvény, vásár alkalmával

23. §

(1) Rendezvény esetén a rendezvény támogatójának, szponzorának reklámozására szolgáló reklámeszközt kizárólag a rendezvény területén elhelyezett színpadon, mobil lelátón, a rendezvény területén és a város területén elhelyezett kivetítőn, és a rendezvény területét lehatároló korláton, kordonon lehet elhelyezni a rendezvény időtartama alatt és a rendezvényt megelőző és követő 2 órán át.

(2) A rendezvény, vásár időtartama alatt a pavilonon, vásári sátoron csak az árusítással összefüggő, az árusítás profiljába illő, saját termékről és az üzletről szóló reklám helyezhető el.

22. Kandeláber reklám

24. §

Kandeláber reklám nem helyezhető el.

23. Egyéb reklámeszközök

25. §

(1) A fényreklám fénye nem vibrálhat, nem villoghat, valamint futófény csak a főépítész hozzájárulásával helyezhető el.

(2) Járdareklám nem helyezhető el.

(3) Vetített reklám nem helyezhető el.

(4) Épület tetőzetén csak áttört, önálló fényforrással rendelkező reklámeszköz kerülhet elhelyezésre.

(5) Út menti reklámeszköz kilométerenként legfeljebb 5 db helyezhető el úgy, hogy azok egymástól mért távolsága legalább 50 méter legyen.

(6) A hirdetőoszlop reklámfelülete legfeljebb 12 m² lehet.

(7) Szórólap kizárólag kézből kézbe osztható, egyéb módon történő elhelyezése tilos.

(8) Cirkuszi tábla legfeljebb 30 napig kizárólag kandeláberen helyezhető el. Egy cirkusz vagy mutatványos reklámozására legfeljebb 100 darab cirkuszi tábla helyezhető el.

(9) Országos közút részét képező zöldterületen nem lehet elhelyezni reklámeszközt, kivéve, ha az elhelyező e rendelet hatálybalépése előtt szerződést kötött a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal.

26. §

A 2. § 9. pontjában fel nem sorolt reklámeszköz elhelyezéséhez a főépítész hozzájárulása szükséges.

24. A hirdetmény elhelyezésére vonatkozó szabályok

27. §

(1) Hirdetmény településképi bejelentési eljárás nélkül és bérleti szerződés nélkül helyezhető el.

(2) Hirdetmény kizárólag a hirdetmény elhelyezésére szolgáló berendezésen helyezhető el. A hirdetmény elhelyezésekor keletkező hulladék eltávolításáról - a köztisztasági szabályok - betartásával az gondoskodik, aki elhelyezte, ha az elhelyező nem ismert, az, akinek érdekében a hirdetményt elhelyezték.

IV. Fejezet

Egyes reklámövezetekre vonatkozó részletes szabályok

25. A történelmi belvárosra vonatkozó részletes szabályok

28. §

(1) Nem helyezhető el reklámeszköz a történelmi belváros területén és a városkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló épületeken, kivéve

a) a cég- és címtáblát, a cégért és a cégfeliratot,

b) az árubemutató eszközt,

c) a (3) és (4) bekezdés szerinti megállító reklámeszközt,

d) a kirakatot, a reklámvitrint,

e) a favédőrácson elhelyezett reklámeszközt,

f) az Önkormányzat által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámot,

g) az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámot, valamint az Önkormányzat támogatásával megvalósuló nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklám, a főépítész hozzájárulásával,

h) rendezvény esetén a rendezvény támogatójának, szponzorának reklámozására szolgáló reklámeszközt,

i) rendezvény, vásár időtartama alatt a pavilonon, vásári sátoron elhelyezett reklámeszközt,

j) a víztornyon elhelyezett reklámeszközt,

k) a szórólapot,

l) a molinót és az átfeszített molinót, amelyet csak az Önkormányzat, és a főépítész hozzájárulásával az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság helyezhet el,

m) a hirdetőoszlopot, a főépítész hozzájárulásával,

n) az autóbuszos közlekedéshez kapcsolódó és a City bike rendszer részét képező totemoszlopot,

o) az étlaptartót,

p) a fényreklámot, a főépítész hozzájárulásával, valamint

q) a vendéglátóipari egység teraszán a vendéglátóipari tevékenység kiszolgálásához kapcsolódó tárgyon a gyártás során elhelyezett, az adott termékről szóló reklám.

(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti cégér helyett elhelyezhető reklámzászló vagy tábla a cég nevével és logójával, amely legfeljebb A3 méretű lehet.

(3) A vendéglátóipari egység - függetlenül attól, hogy rendelkezik terasszal vagy nem - 1 db megállító reklámeszközt elhelyezhet.

(4) Üzlet elé kitelepülés esetén a bérlő a bérleti szerződés alapján elhelyezhet a bérelt közterületen vagy annak határán 1 db megállító reklámeszközt külön díj felszámolása nélkül, feltéve, ha az üzlet elé kitelepülés legalább 5 m² közterület bérlésére vonatkozik.

26. Az I. övezetre vonatkozó részletes szabályok

29. §

(1) Az I. övezetben reklámeszköz elhelyezhető a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel.

(2) Fényreklám a főépítész hozzájárulásával helyezhető el.

(3) 2 m²-nél nagyobb reklámeszköz nem helyezhető el, nem alakítható át és nem bővíthető, kivéve

a) a vasút területén,

b) építési területet takaró reklámeszközként, valamint

c) Samsung oszlop a Megyeház téren.

(4) Molinót, átfeszített molinót csak az Önkormányzat, és a főépítész hozzájárulásával az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság helyezhet el.

(5) Járművet, gépjárművet (így különösen kerékpárt, utánfutót, teherautót) kifejezett reklámcélú, mobil vagy fix rögzített reklámmal tárolni nem lehet (kivéve a festett vagy a felragasztott reklámot).

(6) Totemoszlop nem helyezhető el. 

27. A II. övezetre vonatkozó részletes szabályok

30. §

(1) Az II. övezetben reklámeszköz elhelyezhető a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételekkel.

(2) 2 m²-nél nagyobb reklámeszköz az épületek nyílás nélküli homlokzatán a homlokzat felületének 20%-át meg nem haladó felületnagyságban, legfeljebb az épület terepszinttől mért második emeletének magasságáig helyezhető el.

(3) Totemoszlop csak az üzlet bejáratánál helyezhető el.

28. A III. övezetre vonatkozó részletes szabályok

31. §

(1) A III. övezetben reklámeszköz elhelyezhető a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételekkel.

(2) 2 m²-nél nagyobb reklámeszköz az épületek nyílás nélküli homlokzatán a homlokzat felületének 20%-át meg nem haladó felületnagyságban, legfeljebb az épület terepszinttől mért második emeletének magasságáig helyezhető el.

(3) Totemoszlop csak az üzlet bejáratánál helyezhető el.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §

E rendelet 2016. május 1-jén lép hatályba.

33. §

(1) E rendelet rendelkezései a hatálybalépése után indult ügyekben - a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével - alkalmazandók.

(2) E rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen és jogszerűtlenül elhelyezett azon reklámeszközt, amely e rendelet szabályaiba ütközik, az azzal rendelkezni jogosult a felszólításban megállapított határidőig, de legkésőbb az alábbiak szerinti határidőig eltávolítja vagy a reklámozási tevékenységet megszünteti, vagy ha azzal a jogellenes állapot megszüntethető, a jogszabályi előírásoknak megfelelően a reklámeszközt átalakítja, továbbá a fennmaradása érdekében a helyi településképi rendelet bejelentési eljárásra vonatkozó szabályai szerint bejelenti:

a) a történelmi belváros és az I. övezet területén

aa) jogszerűtlenül elhelyezett reklámeszközt 2016. szeptember 30-ig,

ab) jogszerűen elhelyezett reklámeszközt 2016. december 31-ig,

b) a II. és III. övezet területén

ba) jogszerűtlenül elhelyezett reklámeszközt 2016. december 31-ig,

bb) jogszerűen elhelyezett reklámeszközt 2017. március 31-ig.

(3) Amennyiben a reklámeszközzel rendelkezni jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, úgy településképi kötelezési eljárás folytatható le.

34. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a hirdető- és reklám-berendezések, valamint hirdetmények elhelyezéséről és szabályozásáról szóló 9/2005. (III. 25.) Ök. rendelet.