Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2016(VII.21.) önkormányzati rendelete

az épített örökség helyi védelméről

Hatályos: 2016. 07. 22- 2018. 11. 28

Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontja és (2) bekezdése alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ és (3) bekezdésében, 62.§ (6) bekezdés 1. pontjában, továbbá az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletben  kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A.§ (1) bekezdés aa) pontjában, valamint 57. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:


Bevezető rész


A helyi rendelet megalkotásának célja a meglévő épített értékek védelme, Leányfalu építészeti értékeinek és település-karakterének megőrzése. Célja továbbá a védett értékek együtteséből áradó, idegenforgalmat vonzó hangulat fenntartása és erősítése. A rendelet alkalmazása során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet szabályait is alkalmazni kell.


1.§


  1. E rendelet célja Leányfalu Nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


  1. A település épített – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk - közérdek.


  1. A helyi értékvédelem feladata különösen:
  1. a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-agrár szempontból védelemre érdemes:
  • településszerkezetek,
  • épületegyüttesek,
  • épületek, építmények,
  • utcaképek és látványok,
  • műtárgyak, szobrok, emlékművek, temető, egyes síremlékek,

továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele, és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

  1. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.


  1. Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.


  1. A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet mellékleteit képezi.


1. számú melléklet: Helyi védett épület, 1. kategória (helyi egyedi védelem)

2. számú melléklet: Helyi védett épület, 2. kategória (helyi egyedi védelem)

3. számú melléklet: Helyi védett épület, 3. kategória (helyi egyedi védelem)

4. számú mellélet: Helyi védett objektum (helyi egyedi védelem)

5. számú mellélet: Helyi védett utcakép (helyi területi védelem)

2.§


  1. E rendeletet Leányfalu Nagyközség közigazgatási területén kell alkalmazni, és annak hatálya kiterjed minden e rendelettel védetté nyilvánított értékre.


  1. A rendelet hatálya kiterjed továbbá – azzal összefüggésben - minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulásra.

3.§


  1. E rendelet alkalmazása során:

a)         Helyi védett épület (helyi egyedi védelem): a képviselő-testület által védetté nyilvánított épület, amely építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki szempontból jelentős alkotás. A hagyományos településkép megőrzése szempontjából

            1. kategóriába sorolt elemei kiemelkedő jelentőségű, (helyi védelem megszűntetését az önkormányzat nem engedi)

2. kategóriába sorolt elemei jelentős, (helyi védelem megszűntetését az önkormányzat engedheti, melyhez értékvizsgálati dokumentáció készítése szükséges; a védelem levétele vagy az átalakíthatóság, bonthatóság mértéke ez alapján állapítható meg)

3. kategóriába sorolt elemei (helyi védelem megszűntetését az önkormányzat engedheti, melyhez értékvizsgálati dokumentáció készítése szükséges; az értékvizsgálat megállapításától függően - a védelem levétele után -, el is bontható)

épített értéket hordoznak. A védett épület minden alkotórészét – ideértve az eredeti állapot térrendszerét, homlokzati kialakítását, a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti.

A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

b)         Helyi védett utcakép (helyi területi védelem): a képviselő-testület által védetté nyilvánított, topográfiailag körülhatárolható ingatlanok együttese, melyek telekszerkezete és beépítési módja építészeti, településképi, településtörténeti, helytörténeti értéket hordoz. A védett utcakép telekszerkezetét és beépítési módját illeti védelem.

c)         Helyi védett objektum (helyi egyedi védelem): a képviselő-testület által védetté nyilvánított építmény, műtárgy, képzőművészeti alkotás – különösen emlékmű, szobor, kopjafa díszkút.

d)        Helyi védett elem: az a), b) és c) pontokban foglaltak gyűjtőfogalma.

e)         Értékvizsgálat: a vonatkozó jogszabályokban előírt szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, vagy a település szempontjából annak minősülő értéket, tartalmazza a vizsgált érték történeti, esztétikai és műszaki jellemzőit.

f)         Értékvizsgálati dokumentáció: az értékvizsgálat eredményét rögzítő dokumentáció, melyben a vizsgált értékre vonatkozóan legalább az alábbiakat kell meghatározni:

            megnevezés

            pontos hely (hrsz., utca, házszám)

            tulajdonos, kezelő (bérlő) neve, címe

            helyszínrajz a vizsgált érték feltüntetésével

            rendeltetés, használati mód

a vizsgált érték rövid bemutatása (állapot elírása, eredeti tervező, építtető neve, építés éve, ismert átalakítások stb.)

            fotódokumentáció

            a meglévő vagy a javasolt védelem típusa, indoklása

            minden egyéb releváns adat

g)         Értéknyilvántartás: Leányfalu épített értékeinek nyilvántartása, az alábbi felosztás szerint:

            az országos védelem alatt álló műemlékek és műemléki környezet

            a helyi védett épületek (1-3 kategória)

            a helyi védett utcakép

            a helyi védett objektumok

            az elpusztult értékek

           

A nyilvántartás az épített értékek vonatkozásában legalább az értékvizsgálati dokumentáció tartalmának megfelelő információt kell, hogy tartalmazza.


h.)        településképi szempontból kiemelt terület - védett településkarakter -, valamint a rálátás védelmével érintett terület (helyi területi védelem): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese, valamint a településkép,  utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, (kerteket) közterületi bútorzatot és burkolatokat, egyéb építményeket, műtárgyakat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.


i.)         védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

4.§

Helyi védettség keletkezése és megszűnése


  1. A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.


5.§


  1. A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését
  1. bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatalnál Értékvizsgálati dokumentáció benyújtásával, vagy
  2. településfejlesztési koncepció és településrendezési eszközök készítése során, örökségvédelmi hatástanulmány és értékkataszter alapján vagy önálló értékvizsgálat alapján az önkormányzat kezdeményezheti.

6.§


  1. A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész, hiányában szakértő bevonásával az önkormányzat hivatala gondoskodik.


  1. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez:
  1. be kell szerezni a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
  2. be kell szerezni a megyei főépítész szakvéleményét, amennyiben a döntést az önkormányzat hivatala készíti elő,
  3. indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően az örökségvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.


(3)       A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

  1. a helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
  2. helyi területi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
  3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
  4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.


(4)       A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 25 napon belül írásban észrevételt tehetnek.


(5)       A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.


(6)       A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

7.§


  1. A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 6.§-ban foglaltak szerint értesíteni kell:
  1. az érdekelteket,
  2. az illetékes Földhivatalt,
  3. az illetékes építésügyi hatóságot,
  4. területi védelemnél az érdekelt közműveket.

8.§


  1. A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Ez alól kivételek a 3. § (1) bekezdés h) pontja alá tartozó, helyi területi védelemmel érintett ingatlanok.


(2)   Az ingatlan-nyilvántartási, illetve a HÉSZ és SZT-ben a helyszínrajzi bejegyzésről a jegyző (a főépítész közreműködésével) gondoskodik.


(3)  A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

9.§

A helyi védett elemekre vonatkozó előírások


  1. Helyi védett épület és helyi védett objektum a védelem fennállása alatt nem bontható el.


  1. Helyi védett épület kialakítására vonatkozó előírások:
  1. helyi védett épület homlokzati színezése:

aa)

felújításnál az ismert eredeti, vagy annak jellegét mutató színezés alkalmazandó,

ab)

az engedélyezési tervdokumentáció részeként színezési dokumentáció mellékelendő

  1. helyi védett épület kialakítása:

ba)

bármilyen átalakítás, felújítás esetén az eredeti tervek szerinti állapotnak megfelelően, és/vagy bővítés esetén, azokkal összhangban lévő építészeti kialakítást kell megvalósítani,

bb)

az eredeti épületnek megfelelő épületmagasság vagy homlokzatmagasság akkor sem növelhető, ha egyébként azt az övezeti előírások lehetővé teszik,

bc)

tetőtér, padlás az eredeti kubatúrán belül beépíthető és bővíthető, de az épület emeletszinttel történő magasítása, tetőtér térdfallal, vagy térdfalmagasítással járó beépítése nem megengedett

  1. helyi védett épület homlokzati kialakítása:

ca)

homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott ismert eredeti nyílászárók jellemző anyagát, belső osztását meg kell tartani, vagy vissza kell építeni. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók anyagát, osztását, ritmusát,

cb)

új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthető, mely nem érinti a főhomlokzatot,

cc)

a homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók,

cd)

a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás esetén az ismert eredeti homlokzati rendszer vízszintes és függőleges tagolását, rizalitokat, nyílászáró-kiosztását - figyelembe kell venni

ce)

a homlokzaton kizárólag az ismert eredeti, vagy azzal megegyező kialakítású cégér, cégtábla, cégfelirat tartható meg, vagy létesíthető újra

  1. helyi védett épület tetőformája, hajlásszöge, tetőfelületének fedőanyaga:

da)

nem változtatható meg, illetve az eredeti szerinti állapot állítandó vissza,

db)

tetőtérbeépítés az eredeti tetőforma, hajlásszög és fedőanyag figyelembevételével / vagy megtartásával történhet,

dc)

a tetőzeten új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthető, mely nem érinti a főhomlokzatot,

dd)

a tetőzeten nyílászárók tetősík ablakként, vagy az épületen már kialakított nyílászárókhoz hasonló módon, vagy új álló nyílászárók a meglévő homlokzati nyílászárókkal összhangban létesíthetők.


  1. Helyi védett objektum csak az eredeti anyaghasználat figyelembevételével újítható fel.


  1. Helyi védett utcakép esetében a telekszerkezet és a beépítési mód védelme az alábbi szabályok szerint történik:[VK1] 
  1. meglévő épület bontható, amennyiben a telken az épület-elhelyezés és kialakítás előírásai teljesülnek a telek újonnan való beépítése esetén,
  2. meglévő telkek összevonása esetén az összevont telken az eredeti számú épület az eredeti helyén belül építendő vissza, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg,
  3. az eredeti gerincirányt tartani kell,
  4. az utcára merőleges gerincirány esetén

da)

az épületet az északi oldalhatáron, vagy attól 1,0 m-re kell elhelyezni,

db)

az épület utcai homlokzatától számított legalább 6 m-es mélységében az épület utcára merőleges homlokzatának párkánymagassága az eredeti párkánymagasságnál legfeljebb 0,3 m-rel lehet magasabb

dc)

oldalhatárra merőleges keresztszárny létesíthető a telek utcai homlokvonalától számított 10 m-en túl, az oldalkerti távolság előírásainak figyelembevételével, melynek az épület oldalhatárral párhuzamos homlokzati síkjától mért előrelépése nem lehet nagyobb 3,0 m-nél,

dd)

az épület tetőzetét oromfalasan kell kialakítani, az oromfal felé a tetőzet nem kontyolható,

de)

a déli felé néző homlokzat középső részén oromfalas, vagy merőleges gerincű tetőképzés a teljes épülethossz legfeljebb 1/3-án megengedett,

df)

a déli felé néző tetőzeten az épület közterület felőli egyharmadán csak tetősík ablak létesíthető,

dg)

A cf) pont szerint sávon túl a kiemelt tetőablakok száma nem haladhatja meg a visszamaradt épülethossz 5 m-es osztásából adódó egész számot, a tetőablakok összhossza az oldalhomlokzat hosszának 1/5-ét nem haladhatja meg,

dh)

egy tetőablak szélességi mérete nem lehet 1,5 m-nél nagyobb,

  1. az utcával párhuzamos gerincirány esetén

ea)

a közterület felőli homlokzat párkánymagassága az eredeti párkánymagasságnál legfeljebb 0,3 m-rel lehet magasabb

eb)

a közterület felé néző tetőzeten csak tetősík ablak létesíthető

ec)

keresztszárny a közterület felé nem létesíthető

  1. a telek hátsó határán támfal, ill. támfalépítményként legfeljebb 1 járműtároló létesíthető, mely anyaghasználatában a főépítménnyel azonos minőségű legyen,
  2. a tetőhéjalás csak hagyományos natúrszínű égetett agyagcserép  lehet,
  3. az épületek homlokzati színezésénél csak a törtfehér színek alkalmazhatók,
  4. az épületek nyílászáróit világos színekkel kell festeni vagy pácolni,
  5. a nyílászárók állított téglalap befoglaló méretűek lehetnek, kizárólag osztott üvegezéssel, vagy ahhoz hasonló kinézetet eredményező osztással;
  6. erkély, franciaerkély nem létesíthető.


  1. településképi szempontból kiemelt területre - védett településkarakter -, valamint a rálátás védelmével érintett területre vonatkozó előírások:

a) Az épületek színezése:

aa) Az egyes építmények jellemző homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak az alábbi színek árnyalatai alkalmazhatók: fehér, sárga, okker, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös, illetve a természetes és hagyományos építőanyagok (kő, tégla, beton, fa stb.) alkalmazása esetén azok természetes színei, illetve faburkolat és faszerkezetek esetén a barna vagy zöld szín.

ab) Az egyes építmények jellemző homokzatfelületének színezésénél nem alkalmazhatók: a fekete, kék, lila, rózsaszín, piros színek rikító árnyalatai.

ac) A pinceszinti garázskapuk színezésénél a fehér és halványszürke szín nem megengedett.

ad) Az egyes építmények tetőhéjalásánál - a település teljes közigazgatási területén - a föld színei közül csak az alábbi színek árnyalatai alkalmazhatók: vörös, téglavörös, barna, antracit, grafit, továbbá a tetőhéjalás hagyományos anyagainak (égetett agyagcserép, természetes pala, fazsindely, fém, üveg) alkalmazása esetén azok természetes színei.

b) Az épületek homlokzati kialakítása:

ba) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, vagy szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.

bb) Épület homlokzatán semmiféle állandó vezetéket (kábel, csővezeték) a falsíkon kívül vezetni nem szabad –a gázbekötés kivételével, mely csak a bekötés érdekében, a műszakilag szükséges legrövidebb szakaszon jelenhet meg a homlokzaton.

bc) Az épület közterület felöli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is–:

bc1)

parabolaantenna, légkondicionáló berendezés külső téregysége nem létesíthető;

bc2)

árusító automata berendezés nem helyezhető el;

bc3)

bankomat berendezés csak falsíkba építetten vagy kirakatportálba szerelten létesíthető, melyhez előtető  a környezethez való településképi illeszkedés esetén, legfeljebb a közterületi járda biztonsági sávjában létesíthető.

bd) Az épület közterület felöl nem látható homlokzatán– beleértve a közterületekről nem látható tetőzetet is–:

bd1)

légkondicionáló berendezés;

bd2)

parabolaantenna

elhelyezhető.

c) A főépítmény tetőformája és hajlásszöge:

ca) Eltérő övezeti előírás hiányában a tetőszerkezet felületének legalább 80%-át 37-45° közötti hajlásszöggel kell kialakítani.

cb) A környezethez való településképi illeszkedés érdekében a tájkép feltárulását és az utcakép együttlátását nem zavaró esetben létesíthető

cb1)

lapostetős épület,

cb2)

önálló sportépítmény, úszómedence lefedés,

cb3)

a tetőszerkezet felületének 20%-át meghaladó


  • lapostető/tetőterasz/ növényzettel borított tető,


  • 45-60° közötti hajlásszögű tetőfelület.

az a) ponttól eltérő kialakítással.

cc) A tetőfelépítmények, tetőablakok, tornyok, előtetők hajlásszöge 45 fok alatt tetszőleges.

d) Főépítményen a magastetők tetőfelületének fedőanyaga (héjalása):

da) Hagyományos égetett agyagcserép lehet,

db) egyéb természetes anyag (hagyományos, nem színezett pala, természetes pala, fazsindely) lehet,

dc) kiegészítő tetőfelépítményeknél a teljes tetőfelület 20%-áig a tetőfedéshez igazodó egyéb fedés is lehet a hullámlemez és a trapézlemez kivételével,

dd) meglévő, cserépfedéstől eltérő tetőhéjalás felújítható, a tetőzet ugyanezen héjalással bővíthető, de a tetőszerkezet teljes cseréje esetén az a)-c) pontok tartandók be.

e) A (3) bekezdés b) pontjának megfelelő 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető esetében korcolt fémlemezfedés – tükröződő felületű kivételével – alkalmazható, anyagának megfelelő színnel.


  1. A település jellegzetes szerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő.


  1. Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.


  1. A helyi védett utcaképpel vagy egyedi védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.


  1. A helyi védett utcaképpel vagy egyedi védelemmel érintett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.


  1. A védett építményen, és védett terület építményein új parapet-konvektor, szerelt kémény, vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.


  1. A helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett ingatlanon az építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.


  1. Helyi védett utcaképpel vagy egyedi védelemmel érintett ingatlanon a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítése szükséges.


  1. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult települési és környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.


  1. A helyi egyedi védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.


  1. Ahol eddig a közmű vezeték földkábelben ment, ott légvezeték nem létesíthető.


  1. Egynél több szintes tetőtér beépítés nem létesíthető.


  1. Védelemmel érintett ingatlanon mobil élelmiszer-árusító berendezés, nyílt szerkezetű elárusító pult, berendezés vagy jármű nem helyezhető el. A település egészét érintő rendezvények alkalmával a Képviselő-testülettől - ideiglenes jelleggel - felmentés kérhető.

9/A.§

A műemléki környezetre vonatkozó előírások


(1)  Kiemelten fontos a településen a műemlékek rálátásának védelme.


(2) Műemléki környezetben végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett érték megjelenése, érvényesülése, a műemlékre és a védett értékre nyíló látvány vagy a műemlékből, védett értékből feltáruló kilátás.


(3) Minden nemű beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.


(4) Műemléki környezetben melléképítmény építési helyen belül, az építési hely hátsó kert felé eső részén - a védőtávolságok megtartásával -, illetve a hátsókertben helyezhető el, a főépítménytől különállóan. Melléképítmények közül tároló legfeljebb 1 db, legfeljebb 20m2 alapterülettel létesíthető egyszintes kialakítással, úgy, hogy az érintett telek közterületi utcafrontjáról nézve a főépítmény takarásába kerüljön. Átmenőtelek esetén a főépítmény takarását attól a közterületi utcafronttól kell figyelembe venni, amelyhez az érintett meglévő főépítmény tartozik. Saroktelek esetén a közterületi telekhatárok metszéspontjáról nézve a főépítmény takarásába kerüljön a melléképítmény.


(5) Műemléki környezetben - szükség esetén - a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítése előírható

10.§


  1. A helyi védett elemet érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
  1. a hatályos jogszabályokban előírt műszaki tervdokumentáció munkarészeit, valamint a következő mellékleteket,
  • a védett elem beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
  • az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
  • a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép-dokumentációját,


  1. A helyi védett elemet érintő bármely - nem építési engedély-köteles - építési munkához, a rendeltetés akár részleges megváltoztatásához településképi bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.


  1. A helyi védett elemet érintő építési munka engedélyezéséhez az illetékes építési hatóságnak be kell szereznie a főépítész – szükség esetén az illetékes tervtanács szakvéleményét.

A főépítész szakvéleményében (ismerteti a zsűri szakmai álláspontját) állást foglal arról, hogy az adott építési munka megfelel-e a helyi védettségről szóló rendeletnek, illetve nem eredményezi-e a védett érték károsodását.


  1. A helyi védett elemet érintő építési munka esetén (a Helyi Építési Szabályzattal összhangban) – a főépítész, vagy az illetékes tervtanács közreműködésével meghatározhatja:
  1. a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítását,
  2. bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését,
  3. a portálok kialakítását,
  4. a homlokzatképzést- és színezést,
  5. a felhasználható anyagok körét,
  6. a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket.

11.§.

A védett elemek fenntartása, hasznosítása


  1. A védett elemek jó-karban tartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.


  1. A védett elemek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


  1. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett elemek állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között - korlátozni, illetve megtiltani szükséges.

12.§.

A védett elemek fenntartásának támogatása


  1. A védett elemek tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
  1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
  2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat, (illetve a polgármester, illetékes bizottság) állapítja meg.


  1. A helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet.

A kedvezmény vagy mentesség az egyébként építményadóra, vagy a védett értékhez kötődő helyi adóra állapítható meg.


  1. Az adókedvezmény a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg.


  1. Az adókedvezmény mértéke: (testületi döntés szükséges a % meghatározásáról)
  1. Helyi védett épület, 1. kategória: 20%,
  2. Helyi védett épület, 2. kategória: 10%,
  3. Helyi védett épület, 3. kategória: 5%,
  4. Helyi védett objektum, utcakép: 3%



  1. Kérésére építményadó-mentesség illeti meg a tulajdonost:
  1. az épület teljes vagy részleges felújítása esetén annak szabályszerű befejezését követő legfeljebb 8 évig,

b.)        A felújítás minősítését (teljes, részleges), továbbá az adómentesség tényleges mértékét – az elvégzett munkához igazodóan – a Képviselő-testület illetékes bizottsága határozza meg.


  1. Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
  1. a védett elemet a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
  2. a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.


  1. Az adókedvezmény vagy elengedés feltétele a tényleges munka szabályszerű, megfelelő mennyiségű és minőségű elvégzése.


  1. Nem adható önkormányzati támogatás vagy adókedvezmény, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől, bejelentéstől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

Ez esetben az elengedett adó pótlólag megállapítandó és behajtandó, a támogatás visszafizetendő.

E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 8 évig érvényesítendő.

13.§.

A védett elemek nyilvántartása


  1. A helyi védettség alá helyezett elemekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.


  1. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző - a főépítész közreműködésével - gondoskodik.


  1. A jegyző biztosítja a védett elemekre vonatkozó, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba juttatását.


  1. A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell. (A nyilvántartás egy másolatát levéltárba kell helyezni.)

14.§.

Az épített örökség helyi védelmének irányítása


  1. A településen az épített örökség helyi védelmet a polgármester a főépítész közreműködésével irányítja.


  1. Az épített örökség helyi védelmével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.

15.§.

A védett elemek szerepe az oktatásban és közművelődésben


  1. Az építészeti értékek hagyományos és történelmi szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett elemeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyt kell kapniuk.

16.§.

Vegyes és záró rendelkezések



(1.) E rendelet – a 3. § (1) bekezdés h) pontja és a 9.§ (5) bekezdés kivételével - a mellékleteivel együtt 2016. július 22-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló 26/2005.(XII.29.) önkormányzati rendelete.

(2.) A 3. § (1) bekezdés h) pontja és a 9.§ (5) bekezdés a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.



Loszmann János                                 dr. Filep Julianna

   polgármester                                               jegyző




Kihirdetési záradék:


Jelen rendelet 2016. július hó 21. napján került kihirdetésre.

A kifüggesztés időtartama: 30 nap.


Leányfalu, 2016. július 21.



                                                                                                          dr. Filep Julianna

                                                                                                                   jegyző


Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2016.(VII.21.) önkormányzati rendelete

az épített örökség helyi védelméről

1. melléklet


LEÁNYFALU HELYI VÉDETT ÉPÜLET 1. KATEGÓRIA

(KIEMELKEDŐ JELENTŐSÉGŰ ÉPÍTETT ÉRTÉK – EGYEDI VÉDELEM)

sorszám

hrsz

utca

házszám

megnevezés


2008

Erkel Ferenc köz

1.

Eleőd-Kovácsy-Fábry villa


1851, 1852, 1853

Gyöngyvirág utca  - épület keleti homlokzata

7.

Faragó-Vancsó-villa


1426/5

Gyulai Pál utca

11.

Szendrey-Gyulai villa


1444

Gyulai Pál utca

25.

Péteri (Pfeffer)-villa


1325

Gyulai Pál utca

40.

Brooser-Konkoly-villa


1009/1

Mátyás király utca

10.

Szitányi-Schäffner-Kisfaludy


1021

Mátyás király utca

18.

Vadászház


1034/1

Mátyás király utca

26.

Szabados-Nagy -villa


1035/4

Mátyás király utca

28.

Glósz-villa


1393

Mátyás király utca

34a

Wabrosch-villa


1387

Mátyás király utca

36b.

Szendrey-ház


1214

Mátyás király utca

52.

Bradách-villa


1202

Mátyás király utca

56.

Millennium-ház


2591

Móricz Zsigmond út

76.

Marschalkó-(Karinthy)-villa


 2151/2

Móricz Zsigmond út

95-97.

Sarudy-Lingel-villa


2653

Móricz Zsigmond út

124.

Varjassy-Klein-villa


2091

Móricz Zsigmond út

125.

Rausch-Sperling-villa


1996

Móricz Zsigmond út

153.

"Sicc"-villa Móricz-Károlyi-nyaraló


1430

Móricz Zsigmond út

163c

Szenes-Pekár-Haggenmacher-villa


981/1

Móricz Zsigmond út

173a.

Tóth-villa


918

Móricz Zsigmond út

185.

Hamar-Vámosy-ház


1336

Nap utca

2.

Keszits-Benes-villa


2636

Petőfi sétány

23.

Lakóház


2663

Petőfi sétány (hajóállomás)

 -

Hajóállomás


487

Rózsahegyi Kálmán utca

5.

Rózsahegyi-nyaraló


1590

Szent Imre herceg utca

1.

Áprily-villa-Filadelfia Diakonissza Egyesület üdülője


1591

Szent Imre herceg utca

3.

Schmidt-villa


1595

Szent Imre herceg utca

7.

Sztehlo-Hetényi-Magyar


1599

Szent Imre herceg utca

13.

Rausch-Vámossy-villa óvoda


1606/1

Szent Imre herceg utca

15.

Présház Vámossy-nyaraló


1606/3

Szent Imre herceg utca

17.

Vámossy-villa


1607

Szent Imre herceg utca

19.

Pórfi-Helvey nyaraló


1620

Szent Imre herceg utca

25-27.

Marton-Rauscher-villa


1622

Szent Imre herceg utca

29.

Szászy-Siklóssy-villa


1625

Szent Imre herceg utca

33.

Belleagh-Delmár-Péteri-villa







Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2016. (VII.21.) önkormányzati rendelete

az épített örökség helyi védelméről

2. melléklet


LEÁNYFALU HELYI VÉDETT ÉPÜLET 2. KATEGÓRIA

 (JELENTŐS ÉPÍTETT ÉRTÉK – EGYEDI VÉDELEM)

sorszám

hrsz

utca

házszám

megnevezés


477

Alszeghy Kálmán tér

2.

Alszeghy-villa


413/1; 415

Csaba utca

11.

Eisler-Redő-villa


2473

Határ utca
Rigó utca

11.

Szedonya-Patik-villa


1862

Hegyalja utca

1.

Ravasz László háza


500

Hunyadi János utca

6b.

Hettyey-villa


952

Komáromi köz

12.

Parasztház


959

Komáromi utca

19.

Présház-lakóház


815

Kossuth Lajos utca

13.

Benisch-Jankó-villa


1194/1

Mátyás király utca

44a.

Présház


1195

Mátyás király utca

46.

Présház


1351

Mátyás király utca

66.

Présház


2229

Móricz Zsigmond út

63.

Lamotte-villa


2003/1, /2

Móricz Zsigmond út

149.

Buzay-Lingel-nyaraló


980

Móricz Zsigmond út

175.

Feleky-Frankfurt-nyaraló


915

Móricz Zsigmond út

189.

Golisz-Nádor-villa


914

Móricz Zsigmond út

191.

Lakóház


891

Móricz Zsigmond út

195.

Présház lakóház


872

Móricz Zsigmond út

199.

Présház lakóház


1574

Petőfi Sándor utca

13.

Lakóház


1569

Szent Imre herceg utca

6.

Lakóház


1568

Szent Imre herceg utca

8.

Lakóház


1566

Szent Imre herceg utca

12.

Lakóház



Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2016. (VII.21.) önkormányzati rendelete

az épített örökség helyi védelméről

3. melléklet


LEÁNYFALU HELYI VÉDETT ÉPÜLET 3. KATEGÓRIA –

(ÉPÍTETT ÉRTÉK – EGYEDI VÉDELEM)

sorszám

hrsz

utca

házszám

megnevezés


389/3

Erdész utca

1c

Emeletes parasztház


307

Erdész utca

12.

Parasztház


2013

Erkel Ferenc köz
Árnyas utca

8.

(Gross-Tompa) lakóház


1589

Erkel Ferenc utca – Szent Imre herceg utca sarok

 -

Református templom


2321/2 

Kilátók útja

6.

 -


826

Kossuth Lajos utca

17.

Présház


835

Kossuth Lajos utca

23.

Présház


1033/1

Mátyás király utca

24.

Présház


976

Mókus utca

5.

Ármay-Tetmajer-Székely-villa


2560

Móricz Zsigmond út

48.

Déry-Háy-Szeberényi művészház


2561

Móricz Zsigmond út

50.

 -


2623

Móricz Zsigmond út

104.

Kanis-nyaraló


2028/14

Móricz Zsigmond út

137.

Tornácos lakóház


2028/10

Móricz Zsigmond út

139a.

Tornácos parasztház


2678

Móricz Zsigmond út – Gyulai Pál utca sarok

 -

Trafóház


1586/3

Móricz Zsigmond út

155a

Móricz-villához tartozó kiszolgáló épület


846

Móricz Zsigmond út

237.

Présház lakóház


180

Móricz Zsigmond út

265.

Cserny-Mattyasovszky-kúria - főépület


1521

Temető utca

6.

Lakóház; ún. Kati-villa


1618

Szent Imre herceg utca

 23.

Présház


Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2016. (VII.21.) önkormányzati rendelete

az épített örökség helyi védelméről

4. melléklet


LEÁNYFALU HELYI VÉDETT OBJEKTUM

(EGYEDI VÉDELEM)

sorszám

hrsz

utca

házszám

megnevezés


980

Móricz Zsigmond út

175.

Nepumuki Szt.János szoborfülke


1444

Gyulai Pál u.

25.

Gyulai Pál u. 25. kerítésénél álló kőkereszt


1431

Móricz Zsigmond út


tóban elhelyezett női akt szobor


1431

Móricz Zsigmond út


I. és II. világháborús hősök és áldozatok emlékműve


1565/2

Petőfi S. u.


festett korpuszos kő kereszt


1565/2

Petőfi S. u.


A római katolikus templom előtt álló Szűz Mária szobor


1565/2

Petőfi S. u.


A római katolikus templom és plébánia között álló Szent Ferenc szobor


1994

Móricz Zsigmond út


A Múzeum előtti parkban álló Millenniumi emlékmű


1996

Erkel F. u.


A Múzeum előtti parkban álló Móricz Zs. szobor


1996

Erkel F. u.


A Múzeum előtti parkban álló 1848-49-es szabadságharc emlékére állított kopjafa


2129

Kálvária utca


kálvária


2650/4

Petőfi sétány


A révnél található kopjafa Szigeti József emlékére.


2677

Gyulai Pál utca


tűzoltó hősi emlékmű


018/3



Gyulai Pál kilátó


1860

Hegyalja u.

.

kopjafa Ravasz László emlékére


Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2016. (VII.21.) önkormányzati rendelete

az épített örökség helyi védelméről

5. melléklet


Leányfalu helyi területi védelem alatt álló épület –

„védett utcakép”

sorszám

hrsz

utca

házszám

megnevezés


849

Móricz Zsigmond út

233.

Présház


850

Móricz Zsigmond út

231.

Présház


852

Móricz Zsigmond út

227.

Présház


853

Móricz Zsigmond út

225.

Présház


858

Móricz Zsigmond út

219.

Présház


860

Móricz Zsigmond út

217.

Présház


861

Móricz Zsigmond út

215.

Présház


863

Móricz Zsigmond út

213.

Présház


864

Móricz Zsigmond út

211.

Présház


865

Móricz Zsigmond út

209.

Présház


868

Móricz Zsigmond út

207.

Présház


869

Móricz Zsigmond út

205.

Présház


870

Móricz Zsigmond út

203.

Présház


871

Móricz Zsigmond út

201.

Présház