1. § (1) A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-nemzetiségi hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül.

(2) A végső nyughely megválasztásában és a temetés lebonyolításában az abban közreműködők és az eltemettetők, az elhunyt életében tett rendelkezésére figyelemmel kötelesek együttműködni.

(3) A temetés módja lehet világi és egyházi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) Az e rendeletben foglalt rendelkezéseket a nemzeti és etnikai kisebbségek törvényben biztosított jogainak érvényesítésével kell végrehajtani.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Maglód Város területén lévő valamennyi köztemetőre, valamint az ezek fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

3. § (1) Köztemető fenntartója a települési önkormányzat. A temető fenntartásáról az önkormányzat társulás útján is gondoskodhat.

(2) Működő köztemető: Maglódi Önkormányzati Köztemető

Maglód, Jászberényi út, 31. sz. főút mellett

088/1. hrsz., területe:.......... 329 m²

088/2. hrsz., területe:.... 21.993 m²

4. § (1) Maglód Város Önkormányzat közigazgatási területén köztemető létesítése és bővítése az önkormányzat feladata.

(2) A jelenleg működő köztemetők és létesítményeik fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat által alapított gazdasági társaság, a Maglódi Településfejlesztő és Üzemeltető Kft. (a továbbiakban: üzemeltető) útján gondoskodik.

5. § (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad.

(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(3) A temetőkben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az üzemeltető gondoskodik. Az urna kiadását az kérheti, aki a hamvasztásról gondoskodott, vagy az elhalt közeli hozzátartozója.

(4) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna részére történő kiadásához a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást az elhalt Ptk. szerinti közeli hozzátartozójától (az ott megjelölt sorrend szerint) kell beszereznie.

6. § (1) A temetőt sírhely táblákra, urnasírhely-, sírbolt táblákra, urnafülke (kolumbárium) táblákra, valamint hamvak szétszórására alkalmas területekre lehet felosztani.

(2) A sírhely táblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni és temetés céljából igénybe lehet venni.

(3) A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni.

(4) A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhely táblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

(5) A betelt sírhely táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(6) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben (rátemetéssel), urnasírban vagy sírboltban lehet elhelyezni.

(7) A lezárt temetőkben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

(8) Lezárt temetőből és sírhely táblából a holttest maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhely táblába). Az exhumálást csak az illetékes hatóság engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

7. § (1) Az egyes temetkezési helyekért - a díszsírhelyek kivételével - az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni.

(2)¹ Az egyszeri megváltás időtartama: díja:²

(3) A használati idő eltelte után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatók.

(4) Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot 3, az egyéb temetkezési helyeket 2 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

(5) Sírhely tábla vagy az egész temető lezárásáról és/vagy kiürítéséről az önkormányzat képviselő-testülete dönt, a döntés hirdetményben közli helyben szokásos módon. A temető lezárása esetén a felsőbb szintű jogszabályokban foglaltakon túl az Önkormányzat a hirdetményt a honlapján is közzéteszi.

(6) Ha a használat a (4) és (5) bekezdésben foglalt okok miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttestmaradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni.

(7) A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

(8) Lezárt temető vagy temetőrész betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlék a használati idő le nem jártáig - kegyeleti szempontokból - nem idegeníthetők el és más sírra, sírboltra nem helyezhetők át.

(9) Kiürítés során a temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad. A rendelkezési jogosultságot a bejelentés során valószínűsíteni kell. Mindez csak a temetőrész lezárásakor gyakorolható.

(10) A temettető kívánságára történő halott, - illetőleg urnaáthelyezés vagy urnakiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni.

(11) ¹³

8. § (1) A temetőben lévő sírhelyek méretei:

9. § (1)¹⁵

(2) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a használati díjat megfizette.

(3) A sírbolt (és síremlék) fenntartásáról, annak létesítője (örököse) köteles gondoskodni. Ha a sírbolt összeomlásától lehet tartani, az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról. Ha a felhívás eredménytelen marad, az üzemeltető kérelmére a Polgármesteri Hivatal elrendelheti a sírbolt eltávolítását, illetőleg a sírboltba való további temetkezést megtilthatja.

(4) Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(5) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(6) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl két férőhelyes sírboltban további 8 urna, négyszemélyes sírboltban további 16 urna, hatszemélyes sírboltban további 24 urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. A sírbolt tulajdonosának (birtokosának) kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő, porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak egy urnahelynek számítanak.

10. § (1) Az önkormányzat azon elhunyt személyeknek, akik a település közéletének valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(3) A díszsírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők.

(4) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ezek hiányában – a Polgármesteri Hivatal megbízására és költségére – az üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(6) A díszsírhely-parcellában a koporsónak a földbe temetése vagy elhamvasztás után az urna kolumbáriumba helyezése megengedett.

11. § (1) Temetkezési szolgáltatások: temetésfelvétel, halott szállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés.

(2) A köztemetőkben a temetkezési szolgáltatásokról az üzemeltető köteles gondoskodni. Kizárólagos hatáskörébe tartozik a temetőn belüli rész-szolgáltatások (ravatalozás, sírásás, hűtés, belső halott szállítás, exhumálás, sírhelyügyintézés, közköltségen történő temetés) teljes körű ellátása.

12. § (1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan kifogást jelentettek be.

13. § (1) A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlási vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni, és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

14. § (1) A temetkezési hely birtokosa által végezhető munkák:

(2) A sírhely birtokosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni.

15. §¹⁶ A sírbolt, síremlék (sírkő) állítását és felújítását, valamint – a 14. §-ban felsoroltakon kívüli – egyéb munkálatokat, azok végzésének időpontját és várható időtartamát az üzemeltető részére a munkavégzés előtt be kell jelenteni.

16. § (1) A temető fenntartója az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép módosításával. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek a tűztől védve, páncélszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadnia a Pest Megyei Levéltárnak.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, az elhalálozás napja, fertőző betegségben elhunytaknál a halál oka, a sírhelytábla, -sor, -hely száma, valamint a síremlékre vonatkozó bejegyzések. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megváltásra jogosult személy nevét és címét.

(3) Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született magzat anyjának nevét, az elhantolás (urna elhelyezés) időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(4) A sírboltkönyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírboltkönyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírboltkönyvbe be kell vezetni a létesítőnek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(5) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást - a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével - csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

17. § (1) A köztemető nyitva tartása:

(2) A temetőből a nyitvatartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni.

(3) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

(4) A temetőkben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

(5) A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(6) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható.

(7) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

(8) A temetőkben gyertyát égetni legkésőbb a zárási időt megelőző egy óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

(9) A temetők területére kutyát bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos.

(10) A kolumbáriumfülkék előrészén a közízlést sértő virágtartók, díszítések vagy feliratok nem helyezhetők el.

18. § (1) Az üzemeltető hozzájárulása szükséges építőanyagnak a temetőbe való beszállításához, építési vagy bontási munkák elvégzéséhez.

(2)¹⁷

(3) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát - vagyonvédelmi okokból - csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

19. § A panaszügyintézés üzemeltető feladata, melyet központi telephelyén lát el.

20. § A temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis,… stb.), és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált érték biztonságos megőrzéséről gondoskodni szükséges a jogosultnak történő átadásig.

21. § (1) Ez a rendelet 2016. augusztus1. napján hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Maglód Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 21/2000. (X.24.) Kt. rendelete.