Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában:

a) avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, szár, levél, gyökér és  egyéb növényi maradványok.

b) szabadtéri tűzgyújtás: minden olyan tűzgyújtás és égetés, amelyet szabadtéri sütés-főzés céljából folytatnak.

c) ünnepnap: január 1., március 15., húsvét, pünkösd, október 23., október 30., november 1. és december 25-26.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Zsombó nagyközség belterületén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel a nagyközség területén élnek, működnek, tevékenykednek. 

Avar és kerti hulladék megsemmisítés szabályai

3. §

(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló), illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható.

(3) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében a nem komposztálható, illetve a komposztálásra alkalmatlan avar és kerti hulladék égetése minden év október 1-től a következő év április 30-ig végezhető el. A határidők kezdő- és utolsó napján az égetés engedélyezett.

(4) A napi égetést 8-18 óra közötti időszakban lehet végezni. Ünnepnapokon az égetés tilos. 

4. §

(1) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.

(2) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő füst, bűz, pernye, és hőterhelés hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékében levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye, és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(3) Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, tartósan ködös, esős időben, füstköd-riadó és erős szél esetén.

(4) Tilos égetni egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt.

(5) Az égetést csak 18 éven felüli, cselekvőképes személy végezheti.

(6) Az avar és kerti hulladék meggyújtásához nem használható olaj, benzin, vagy más vegyi adalékanyag és az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, vagy ezek maradékait, kivéve a tűzgyújtó folyadék.

(7) Az avar és kerti hulladék közterületen történő elégetése tilos.

5. §

(1) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 liter vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát, vagy egyéb kézi szerszámot.

(2) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tűz kihunyásáról a tűzgyújtás helyszínének elhagyása előtt meg kell győződni.

(3) A hatóságilag elrendelt országos általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

Szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályok

6. §

(1) Főzés és sütés céljából szabadtéren tüzet gyújtani és tüzelő berendezést használni csak szélcsendes időben, a környezet zavarása nélkül lehet, és csak úgy, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincsen, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés és a tüzelő berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

A tűzgyújtásra vonatkozó szabályok megszegése

7. §

(1)    Aki az e rendeletben meghatározott előírásokat nem tartja be, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján levegőtisztaság-védelmi bírsággal, továbbá a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet alapján tűzvédelmi bírsággal sújtható.

(2)    Az e rendeletben megállapított rendelkezések betartását a jegyző, közterület-felügyelő ellenőrzi, aki jogsértés esetén eljár az illetékes Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályánál, valamint az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál.

Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet 2016. október 8. napján lép hatályba.