Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2016.(VI.17.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Hatályos: 2016. 07. 01- 2016. 07. 01

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2016.(VI.17.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló

34/2004.(X.13.) önkormányzati rendeletének módosításáról


A Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontja, illetőleg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §, 36. § (2) bekezdésében, és 2. sz. mellékletében foglalt felhatalmazások alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §, 7. §, 9. §, 11. § és 18. §-ban foglalt felhatalmazásokra, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 32-36. §-ai, és az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 4. pontjában előírtakra a következő rendeletet alkotja.



1. §


(1) Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 21. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép.


„(3) Az elővásárlásra jogosult számára elidegenítendő önkormányzati bérlakás esetén az (1) bekezdés alapján számított vételárat tíz százalékkal csökkenteni kell egy összegben történő vételár kiegyenlítés esetén. Részletfizetés esetén az (1) bekezdés alapján számított vételárat öt százalékkal csökkenteni kell. A részletfizetési kedvezmény választása esetén a jogosult az előző év december 31-én érvényes jegybanki alapkamattal egyenlő mértékű kamat fizetésére köteles a törlesztés időtartamának végéig. Részletfizetési kedvezmény igénybevétele esetén a törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű teljesítéskor a vevőt a fennálló vételárhátralék után öt százalék árengedmény illeti meg.”


(2) Az R. 21. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép.


„(4) Az elővásárlásra jogosult részletfizetési kedvezmény választása esetén első vételár-részletként a (3) bekezdés szerint számított vételárból húsz százalékot köteles megfizetni az adásvételi szerződés megkötésekor. A további vételár-részleteket egyenlő mértékben legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követő naptól számított tizenöt éven belül kell kiegyenlíteni. Ha a jogosult nyugdíjas, vagy a jogosulttal közös háztartásban élőket is figyelembe véve az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 3-szorosát, egyedül álló esetén 3,5-szörösét, és egyik esetben sem rendelkezik sem a jogosult, sem a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszázötvenszeresét meghaladja, akkor részletfizetés esetén első részletként a vételár 10%-át kell megfizetni és a részletfizetés időtartamát a jogosult kérelme alapján 15 és 20 év között, de legtovább 20 évben lehet meghatározni.”





2. §


Az R. 23.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:


„(1) A nem lakás célú helyiségek elidegenítésére a 20. § (4) bekezdését és a 21. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az elővásárlási jog jogosultja az eladási ajánlat kézhezvételét követő hatvan napon belül köthet az ingatlanra adásvételi szerződést. Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja határidőben él elővásárlási jogával, a nem lakás célú helyiség vételára a helyben szokásos forgalmi érték azzal, hogy 5 év egybefüggő bérleti jogviszony eltelte után az elővásárlásra jogosultakra érvényes vételár mértéke a helyben szokásos forgalmi érték kilencven százaléka.”


3. §


E rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba.



Dr. Láng Zsolt

dr. Szalai Tibor

polgármester

jegyző




ZÁRADÉK


A rendeletet a Képviselő-testület a 2016. június 16-i ülésén fogadta el, hatályba lépésének napja 2016. július 1.

Kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az SZMSZ 37. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megtörtént. A rendelet megküldésre került a Budai Polgár részére.



Budapest, 2016. június 17.





                                                                                                        dr. Szalai Tibor

                                                                                                               jegyző






ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: R.) módosítása vált szükségessé a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) alapján elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételárának mértéke és megfizetésének feltételei tekintetében.



RÉSZLETES INDOKOLÁS


1-2. §-hoz:



Az Ltv. 1994. január 1-i hatálybalépése óta az Önkormányzat bérlakás- és helyiségállománya részben jogszabályi kötelezettség (a lakások tekintetében 1995. november 30. napjáig fennállt vételi jog), részben a költségvetési bevételi előirányzat teljesítése okán fokozatosan csökkent, mely ingatlanállomány csökkenést az Önkormányzat az R-ben biztosított kedvezmények piaci viszonyokhoz igazodó csökkentésével próbált ellensúlyozni.


A fentieken túl a helyiségek tekintetében átalakult a bérleti jog értéke. Az Ltv. hatálybalépésekor a jogalkotó a záró rendelkezések között az önkormányzati tulajdonú helyiségek esetében a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése és fokozatos harmonizációja céljából egy tíz éves átmeneti időszakot határozott meg, amely idő alatt önkormányzati tulajdonú helyiségre már fennálló helyiségbérleti szerződés, cserehelyiség biztosítása nélkül, tíz évig nem volt felmondható.

Az Ltv. a hatálybalépését követően az önkormányzati tulajdonú határozatlan időre kötött helyiségbérleti szerződések tekintetében pedig úgy rendelkezett, hogy azokat cserehelyiség biztosítás nélkül öt évig felmondani nem lehetett.

A tíz éves átmeneti időszak 2004. január 1-jei leteltét követően az önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében új időszak kezdődött. A jogalkotó ezt követően a cserehelyiség biztosítása nélküli felmondás lehetőségét egy évben határozta meg, majd ezt a szabályt is felpuhítva megteremtette a lehetőségét annak, hogy a szerződő felek az egy éves felmondási időtől közös megegyezéssel eltérjenek és azt ennél rövidebb időben állapítsák meg.

A fentiekre tekintettel az elővásárlási joggal érintett helyiségek vételárának mértékét a bérleti jog jelentősen csökkent értékéhez szükséges igazítani és ennek érdekében a módosítás az elővásárlásra jogosultakra érvényes vételár mértékét a helyben szokásos forgalmi érték kilencven százalékában határozza meg.


3. §-hoz:


A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.