Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2016. (XI. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2023. 11. 25

Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2016. (XI. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2023.11.25.

Mikepércs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (2) bekezdésében és 80. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a Szociális és Egészségügyi Bizottság vélemények kikérésével, a következőket rendeli el:1

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);

b) mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

2.  § (1) Az önkormányzati vagyon fogalmát és tárgyait a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (1) – (2) bekezdései határozzák meg.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyontárgyak körét az Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.

3. § (1a) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon körébe nem sorol az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemeket.

(1b) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.

(1c) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak minősül az önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyontárgy:

a) az Nvtv. 5. § (5) bekezdése szerint, illetve

b) amelyet a Képviselő-testület korlátozottan forgalomképessé nyilvánít és

az e rendelet 2. mellékletében nevesít.

(4) A törvényben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a köztéri műalkotások.

(5) A törvényben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.

4. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba. Az Önkormányzat üzleti vagyonát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik – dönthet a vagyontárgy

a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,

b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített szótöbbséggel hozza meg.

III. Fejezet

Vagyonnyilvántartás és leltár

6. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

IV. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása, rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

7. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:

a) az ingatlanvagyon besorolása és átsorolása, törvény rendelkezésének keretei között, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánítás, átsorolás,

b) önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedése törvényben meghatározott esetekben és módon,

c) a 10 000 000 Ft értékhatár feletti ingóság és vagyoni értékű jogok értékesítésre való kijelölése, elidegenítése, szerzése, vétele

d) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan elidegenítése értékhatárra tekintet nélkül, a 10 000 000 Ft értékhatár feletti ingatlan szerzése.

e) 1 000 000 Ft feletti követelések törlése a jogszabályban meghatározott esetekben,

f) az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának koncessziós szerződés keretében történő átengedése,

g) gazdasági társaság alapítása, szövetkezet alapításának kezdeményezése,

h) önkormányzati vagyon gazdasági társaságba való bevitele,

i) vagyonkezelési szerződés megkötése, tartalmának meghatározása törvény rendelkezésének keretei között.

(3) A Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik:

a) 8 000 0000 - 10 000 000 Ft értékhatárt közötti ingó és vagyoni értékű jogok értékesítésre való kijelölése, elidegenítése, szerzése, vétele,

b) 8 000 000 – 10 000 000 Ft értékhatár közötti ingatlan szerzése, vétele

c) az önkormányzat tulajdonában álló gépjárművek eladása

d) 300.000 Ft és 1.000.000 Ft közötti követelések törlése a jogszabályban meghatározott esetekben.

(4) A Polgármester hatáskörébe tartozik:

a) 8 000 0000 Ft értékhatárt meg nem haladó ingó és vagyoni értékű jogok értékesítésre való kijelölése, elidegenítése, szerzése, vétele,

b) a 8 000 000 Ft értékhatárt meg nem haladó ingatlan szerzése, vétele

c) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,

d) 300.000 Ft-ot meg nem haladó követelések törlése a jogszabályban meghatározott esetekben.

(5)2

(6)3 Az önkormányzati költségvetési szervek a feladataik ellátásához biztosított helyiségek bérbeadásának feltételeit - ideértve azok bérleti díját is -, önállóan, a polgármester jóváhagyásával határozzák meg.

(7)4

(8)5

(9) Az önkormányzat tulajdonában álló eszközök bérleti díját és a kapcsolódó kauciót a 4. számú melléklet tartalmazza. A bérbeadásra a polgármester rendelkezik jogosultsággal. A mellékletben nem szereplő eszközök bérleti díjának megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(10) A 4. számú mellékletben meghatározott díjakból korlátlan kedvezmény nyújtható, illetve a használat ingyenesen is biztosítható az alábbi esetekben:

a.) a használatot helyi civil szervezet kéri
b.) a használatot más települési önkormányzat kéri
c.) a használatot az önkormányzatnál, vagy szerveinél dolgozó kéri
d.) a használat célja bármilyen formában a település érdekeit, a településen élőket szolgálja.
(11) Az önkormányzat tulajdonában álló eszközök bérletére irányuló kérelemben a kérelmező minden esetben köteles feltüntetni a tervezett igénybevétel célját. A bérleti jogviszony létrejöttéről szóló bérleti szerződésben rögzíteni szükséges, hogy a bérlő teljes kárfelelősséggel tartozik a bérlet időtartama alatt az eszközökben keletkezett károkért.

8. § Az Önkormányzat illetve meghatalmazottja követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

9. § (1) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, az önkormányzat hivatala.

(3) A közművagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselő-testület szerződéssel adja használatba. Az önkormányzat képviselő-testület a szerződés elfogadásáról határozattal dönt.

(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

(9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei útján gondoskodik.

(10) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

(11) Az átengedett önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá a szerződés felmondására vonatkozó részletszabályokat az Nvtv. rendelkezései tartalmazzák. A vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg.

(12) Az önkormányzat ingó és ingatlanvagyonának gyarapítása a település folyamatos fejlesztése kiemelt cél. A polgármester ezen célok megvalósítása érdekében jogosult pályázatok benyújtására.

10. § Az önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben lehet.

11. § (1) Az önkormányzati vagyont 5 000 000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) A versenyeztetés lebonyolítását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal végzi.

(3) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. Az 1 000 000 Ft összegű könyv szerinti érték feletti értékű vagyontárgy értékesítése esetén értékbecslést kell készíteni. Amennyiben az eszköz könyv szerinti értékének összege nem haladja meg a 3 000 000 Ft-ot az értékbecslést a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője készíti el a pénzügyi nyilvántartások figyelembe vételével. Amennyiben az elidegenítésre kerülő vagyontárgy könyv szerinti értéke meghaladja a 3.000.000 Ft-ot az értékbecslést értékbecsléssel foglalkozó szakértő készíti el.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

V. Fejezet

Eljárás a tulajdonos képviseletében

12. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

13. § (1) E rendelet 2016. november 4. napján hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályairól szóló 7/2006. (V.02) számú KT rendelet.

3. melléklet6

4. melléklet

Eszköz megnevezése:

Bérleti díj:

Kaució összege:

önkormányzati nagy sátor

250.000 Ft/nap, amelybe a felállítás és elbontás napja nem számít bele. Minimum bérleti idő 1 nap. Amennyiben a bérlési idő a napot meghaladja, a további igénybevétel időtartamára óradíjas megállapodás is köthető, mely esetben további 11.000 Ft/megkezdett óra. A díj nem tartalmazza a szállítással, felállítással és bontással járó költségeket.

200.000 Ft

önkormányzati nagy színpad

150.000 Ft/nap, amelybe a felállítás és elbontás napja nem számít bele. Minimum bérleti idő 1 nap. Amennyiben a bérlési idő a napot meghaladja, a további igénybevétel időtartamára óradíjas megállapodás is köthető, mely esetben további 7.000 Ft/megkezdett óra. A díj nem tartalmazza a szállítással, felállítással és bontással járó költségeket.

100.000 Ft

önkormányzati kis színpad

120.000 Ft/ nap, amelybe a felállítás és elbontás napja nem számít bele. Amennyiben a bérlési idő a napot meghaladja, a további igénybevétel időtartamára óradíjas megállapodás is köthető, mely esetben további 5.500 Ft/megkezdett óra. A díj nem tartalmazza a szállítással, felállítással és bontással járó költségeket.

100.000 F

sörpad garnitúra

600 Ft/db/nap

-

sörasztal

300 Ft/db/nap

-

sörpad

200 Ft/db/nap

-

szék

200 Ft/db/nap

-”

1

A bevezető a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete bevezetőjével megállapított szöveg.

2

A 7. § (5) bekezdését a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (V. 30.) önkormányzati rendelete 38. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

3

A 7. § (6) bekezdése a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 7. § (7) bekezdését a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 7. § (8) bekezdése a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (VII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 7. § (8) bekezdését a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 3. melléklet a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. mellékletet a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.