1. § A rendelet hatálya kiterjed Gyúró Község Önkormányzata tulajdonában álló lakásra és helyiségre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

2. § A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben és a Lakástörvényben foglalt meghatározások irányadóak.

3. § Gyúró Község Képviselőtestülete a rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek kezelését a Váli Közös Önkormányzati Hivatal Gyúrói Kirendeltsége (továbbiakban: Kirendeltség) útján látja el.

4. § (1) Az önkormányzati lakások hasznosításának módja lehet:

• a) szociális alapon történő bérbeadás,
• b) önkormányzati intézmények dolgozói részére lakásjuttatás (szakember-elhelyezés)
• c) c)törvényben előírt bérbeadási kötelezettség végrehajtására
• d) piaci alapon történő bérbeadás

(2) Lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő

• a. szociális alapon határozott legfeljebb 2 év,
• b. költségalapon szolgálati jogviszonya fennálltáig, legfeljebb 5 év,
• c. piaci alapon határozott, vagy határozatlan időre köt.

(3) Lakás bérbeadása nem magánszemély részére csak piaci alapú lakbér kikötése mellett történhet.

(4) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a Kirendeltséghez kell benyújtani.

(5) Az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést

(6) A szerződés megkötésekor a havi lakbér kétszeres összegének megfelelő kaució fizetése kötendő ki a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául.

(7) Szociális alapon kiutalt lakás esetén kaució nem köthető ki.

5. § (1) A lakásbérleti jogviszony keletkezéséről, megszűnéséről, valamint a bérleti szerződés módosításáról a képviselő-testület dönt, az egyéb bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(3) A lakásbérleti szerződésnek az Ltv. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti felmondása, valamint a közös megegyezéssel történő megszüntetése a polgármester hatásköre.

(4) A bérlőtársi szerződés megkötése a polgármester hatásköre.

(5) A jogos lakásigény mértéke:

• a) 1 fő esetén 1 lakószoba,
• b) 2 fő esetén 1-1,5 lakószoba,
• c) 3 fő esetén 1,5-2 lakószoba,
• d) minden további személy esetén további 0,5 lakószoba

6. § (1) Az Önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében annak a szakembernek biztosítható lakás, akinek alkalmazása valamely intézmény feladatának ellátásához feltétlenül indokolt.

(2) A szakember elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati lakás, ha a leendő bérlő és a vele együttköltöző hozzátartozói tulajdonában, bérletében nincs gyúrói ingatlan és a megelőző 5 évben nem is volt.

7. § (1) Szakember elhelyezés céljára lakást legfeljebb 5 évre lehet bérbe adni, ezt követően a bérlő saját elhelyezéséről köteles gondoskodni, minden külön elhelyezési és térítési igény nélkül.

(2) Rendkívüli esetben, közérdekből, egy alkalommal a bérleti jogviszony időtartama, legfeljebb 5 évre meghosszabbítható.

8. § (1) Szakember-elhelyezés céljából lakást bérbe adni a képviselő-testület határozata alapján, annak lehet, aki önkormányzati intézménnyel munkaviszonyban áll.

(2) A szakember-elhelyezés céljára bérbe adott lakás esetében:

• a) a bérlő a lakásba a ténylegesen vele együttköltöző hozzátartozóján, a bérleti jogviszony időtartama alatt született gyermekén, továbbá házastársán (élettársán) kívül más személyt nem fogadhat be,
• b) a lakásra bérlőtársi jogviszony nem hozható létre,
• c) tartási szerződés megkötéséhez hozzájárulás nem adható,
• d) a bérleti jogviszony folytatására az előzőekben megjelölt hozzátartozók sem jogosultak, továbbá
• e) a lakás más célú használata még részben sem engedélyezhető.

(3) A bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérlő a lakást köteles elhagyni térítési és elhelyezési igény nélkül.

9. § (1) Szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakásra szociális helyzete alapján jogosult a kérelmező, ha

• a. több mint 5 éve életvitelszerűen Gyúró közigazgatási község területén lakik életvitelszerűen, és helybeni állandó lakcímmel rendelkezik,
• b. gyermekes család, gyermeket vagy gyermekeket egyedül nevelő szülő, akiknek (a vele együttlakó vagy együtt költöző közvetlen hozzátartozók jövedelmét is figyelembe véve) az egy főre eső havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
• c. a bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs lakásingatlana, illetve lakhatást biztosító, vagy arra alkalmas épület, építmény (üdülő, gazdasági-, zártkerti épület, présház),
• d. a bérlő, illetve közvetlen hozzátartozói nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét meghaladja,
• e. az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel,
• f. lakbér, közüzemi díj, adó és járulékhátralékkal nem rendelkezik, köztartozása nincs, vele szemben végrehajtási eljárás nem folyik,
• g. tartásdíjhátraléka nincs,
• h. lakóingatlanát saját jogon 5 éven túl idegenítette el.

(2) A bérbeadó, lakást szociális helyzet alapján a pályázó és vele együttköltöző – egy háztartásban élő - személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe.

10. § (1) A kérelmező és a vele együttköltöző személyek jövedelmi viszonyai megállapításánál minden olyan jövedelmet figyelembe kell venni, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelem, vagy jövedelemként meghatározott vagyoni érték, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

(2) A havi nettó jövedelem megállapításakor a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapra számított - a munkáltató vagy a jövedelmet folyósító más szerv, a szervre irányadó jogszabályban meghatározott módon igazolt, a (3) bekezdés szerinti - nettó jövedelem 1/12 részét kell alapul venni.

(3) Ha a bérbevevő és a vele együtt költöző személyek jövedelme egyéni, vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbevallással, vagy az állami adóhatóság igazolásával kell bizonyítani.

(4) A Kirendeltség a kérelmezőknél környezettanulmányt készít, melyben vizsgálja a bevallásban szereplő adatok valóságnak megfelelőségét. Eltérés esetén az eredményt jelzi a döntésre jogosult Képviselő-testületnek.

(5) Jövedelmet csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a pályázót vagy házastársát (élettársát) terhelő megfizetett tartásdíj összegét.

11. § (1) A lakáskiutalás legfeljebb 2 évre szólhat.

(2) Amennyiben a bérlő a körülményeiben bekövetkezett változások alapján jogosultságát elvesztette, a változás beálltát követő időponttól visszamenőleges hatállyal piaci alapú bérleti díj megfizetésére kötelezhető, továbbá a vizsgálat lezárását követő 8 napon belül köteles a lakást visszaszolgáltatni.

(3) A szociális bérbeadás céljával meghirdetett pályázatok elbírálásának szempontjait e rendelet 4. mellélete tartalmazza.

12. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén bérleti szerződés csak olyan lakásra köthető, amelynek nagysága a pályázó jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg.

(2) Egyedül élők részére szociális bérlakás önállóan nem utalható ki.

13. § Pályázat útján, piaci alapon kell bérbeadni azokat a lakásokat, amelyekre a kötelező feladatok ellátásához nincsen szükség és szociális lakásként nem hasznosíthatók. A pályázat útján bérbe adott lakásokra csak határozott idejű bérleti szerződés köthető. A bérleti jogviszony időtartamát a képviselő-testület állapítja meg, ez azonban nem haladhatja meg a 10 évet.

(1) Lakás, nem lakás céljára akkor adható bérbe, ha legalább 3 hónapja üresen áll és az (1)–(4) bekezdésben szabályozott módon nem hasznosítható.

(2) Gyúró Község Önkormányzata tulajdonában álló, bérbeadható lakásokat jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat, mely a felek közös megegyezése esetén 5 évvel meghosszabbítható.

(4) A bérlőnek a bérleti szerződés időtartamának lejártát megelőzően legalább 70 nappal korábban kell kezdeményeznie a lakásbérleti szerződés további öt évre szóló meghosszabbítását

(5) A lakás, valamint a bérlő adatairól, a befizetések, illetve esetleges hátralékok adataival kiegészítve a hivatal belső rendszerén egységes nyilvántartásban kerülnek vezetésre.

(6) Az üres lakást a helyben szokásos módon (helyi újság, hirdetőtábla, honlap) ,meg kell hirdetni. Több jelentkező esetén licit tartandó.

14. § Pályázat benyújtására jogosult az, aki

• a) magyar állampolgár
• b) Gyúró Község Önkormányzata felé nyilvántartott adó, illetve adók módjára behajtandó köztartozása, bérleti díj, egyéb közüzemi díj hátraléka nincs.

15. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

• a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit ( szobaszám, alapterület, komfortfokozat)
• b) a lakás pontos címét
• c) a lakás lakbérének összegét
• d) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét
• e) a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit
• f) a lakás megtekintésének időpontját
• g) az elbírálás szempontjait
• h) az eredmény közlésének módját és határidejét

(2) A pályázati kiírást a Kirendeltség hirdetőtábláján, az önkormányzat hivatalos honlapján legalább 15 napra közzé kell tenni, és erről a település lakosságát Gyúró Község Önkormányzat hivatalos lapjában tájékoztatni kell.

(3) A pályázat üres lakásra illetve arra a lakásra írható ki, melynek üressé válásának időpontja ismert.

16. § (1) A lakásbérleti pályázatnak tartalmazni kell:

• a) az ajánlatot tevő nevét, a lakásba költözők számát,
• b) szociális alapú bérletre történő pályázat esetén a pályázónak és vele együtt költöző 18. életévét betöltött személyeknek a szociális alapú bérlet feltételeit igazoló jövedelemigazolásait és nyilatkozatait.

(2) A pályázat nyerteseit, a döntést követő 8 munkanapon belül értesíteni kell.

(3) A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést. Amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötését nem vállalja a 2. helyen rangsorolt személy lép a helyébe.

17. § (1) A lakásbérleti szerződést a határozott, vagy határozatlan időre szólóan írásban kell megkötni.

(2) Határozatlan időre kell megkötni a szerződést, ha az önkormányzat jogszabályban előírt elhelyezési vagy cserelakás biztosítására vonatkozó kötelezettségét teljesíti, feltéve, ha a korábbi szerződés határozatlan időre szólt, illetve ha a bérlőkiválasztásra vagy kijelölésre jogosult szerv döntése alapján a szerződés határozatlan időre kötendő.

(3) Szociális alapú bérlet esetén a határozott idő lejártakor a volt bérlőt előbérleti jog illeti meg. Az előbérleti jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerződés megszűnésekor a bérlő szociális bérletre való jogosultsága fennálljon. Az előbérleti jog azt jelenti, hogy a lakást e jog jogosultjának kell bérbe adni.

(4) Ha a bérlő nem kéri meghosszabbítani a lakás bérletét, illetve jogosultsága nem áll fenn, köteles a lakást a bérleti szerződés lejártakor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni. Ebben az esetben elhelyezési igényt nem támaszthat a bérbeadó felé.

(5) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesíti, a rendelet 10. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével az általa megfizetett kaució terhére, a szükséges munkákat el kell végeztetni.

(6) A határozott illetve határozatlan időre szóló szerződés felbontását írásban 90 napos felmondási idővel a bérbeadó, illetve a bérlő is kezdeményezheti.

18. § (1) A bérbeadó a bérlő és házastársa, vagy a 17. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb élettársa közös kérelmére - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - bérlőtársi szerződést köthet.

(2) A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köthet, ha:

• a. 18. életévét betöltötte a gyermek,
• b. a bérlővel a lakásban legalább 5 éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együttlaknak,
• c. az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(3) A (2) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés meg kötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik.

(4) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.

19. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - 50 %-kal megemelt használati díjat köteles fizetni.

20. § (1) A bérleti szerződés aláírását követően 8 napon belül a lakást a bérlő részére, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át kell adni.

(2) Az átadás - átvételi eljárás keretében rögzíteni kell az átadott lakás műszaki és esztétikai állapotát, a lakás berendezését képező eszközök listáját, állapotát, közüzemi órák számát, állását, a lakás visszaadásakor elvárt műszaki és esztétikai állapotot.

21. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő határozhatja meg az alábbi feltételekkel:

• a. Ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, felmerülő költségeit csak bérleti díj beszámítás útján lehet megtéríteni.
• b. A beszámítás mértéke legfeljebb 12 havi bérleti díjnak megfelelő pénzösszeg lehet.
• c. A lakbérbeszámításra a bérlő az általa elvégzett munkákról a kiírás szerinti költségekre vonatkozó számla bemutatásával a műszaki munkák átvételét követő hónap elsejétől számítottan tarthat igényt.

22. § (1) A bérlő kötelessége az épület közös részeinek tisztántartása, a háztartási szemétszállítás költségeinek valamint a közüzemi díjaknak (víz, csatorna, gáz, áram stb.) a megfizetése, az udvar, az ingatlan előtti járda rendszeres tisztántartása, rendben tartása (kaszálás, gyommentesítés, telepített növényállomány gondozása) az időjárási viszonyoknak megfelelően.

(2) A bérlő a bérleményt csak a bérleti szerződésben meghatározott célra használhatja. Ettől eltérő célra a helyiséget csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használhatja a bérlő. Amennyiben az eltérő használat hozzájárulás nélkül, vagy tiltás ellenére folyik, az felmondási oknak minősül.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, gépészeti és elektromos szerelvényeinek, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. Ezek szükséges pótlása illetőleg cseréje a bérbeadó feladata.

(4) A bérlemény átalakításáról, korszerűsítéséről, felújítási, karbantartási munkák elvégzéséről, különösképpen a tartószerkezetet, héjazatot, szigeteléseket, gépészeti és elektromos alapvezetékeket érintő munkákról, a baleset-, az élet-, vagy a vagyonbiztonságot fokozó munkákról a bérbeadó gondoskodik.

(5) Átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetén a kölcsönös értesítési kötelezettségnek a munkák megkezdése előtt legalább 30 nappal eleget kell tenni.

(6) A havi bérleti díjon felül a bérlő viseli a következő különszolgáltatások költségeit:

• a. a vízellátás és a csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása,
• b. a fűtés és melegvíz-ellátás,
• c. a közös használatra szolgáló helyiségekben, kertben lévő berendezések használata, melyek egyedi fogyasztása méréssel vagy számítással határozható meg,
• d. az épület és közvetlen környezetének takarítása,
• e. a kéményseprés,
• f. a hibaelhárítás,
• g. a lakás használatával kapcsolatos közmű és egyéb költségek,
• h. gyommentesítés, kaszáltatás.

23. § (1) Közös megegyezéssel történő bérleti jogviszony megszűnése esetén a megegyezés tartalmát a bérbeadó köteles írásbeli megállapodásba foglalni.

(2) A lakásbérleti jogviszony felmondása csak írásban történhet. A felmondási idő 90 napnál rövidebb nem lehet. A felmondásnak egyértelműen tartalmaznia kell a cserelakás felajánlás esetén annak helyét és jellemzőit és az új bérleti szerződés feltételeit.

24. § A lakásbérlemény albérletbe nem adható tovább.

25. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás ténylegesen használt alapterülete, műszaki állapota, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás határozza meg.

(2) A lakás besorolásának megfelelő alapdíjak mértéke:

• a) szociális alapon 290.-Ft/m2
• b) szakember elhelyezés esetén 375.-Ft/m2
• c) piaci alapon 710.-Ft/m2

(3) A lakás műszaki, esztétikai állapotának megfelelően az alapdíjat korrekciós tényező korrigálja,

• a) ha a lakást a bérbeadó 5 éven belül teljes körűen felújította:
• b) külső nyílászáró csere
• c) utólagos hőszigetelés
• d) fűtéskorszerűsítés
• e) burkolat felújítás
• f) szaniterek szükség szerinti cseréje
• g) teljes körű minőségi festés
• h) tetőjavítás a korrekciós tényező: 1,25
• i) ha a lakást 5 éven belül részleges felújításon esett át:
• j) külső nyílászáró csere korrekciós tényező: 1,04
• k) fűtéskorszerűsítés korrekciós tényező: 1,04
• l) burkolat felújítás korrekciós tényező: 1,04
• m) szaniterek szükség szerinti cseréje korrekciós tényező: 1,03
• n) teljes körű minőségi festés korrekciós tényező: 1,03
• o) tetőjavítás korrekciós tényező: 1,04
• p) ha a lakóépületet - bérbeadónak felróható műszaki állapota miatt - rendeltetésszerű használatra csak részben, illetve csökkent mértékben alkalmas, az alkalmatlanság mértékének függvényében:
• q) rosszul tömítő nyílászáró szerkezetek korrekciós tényező: 0,96
• r) vakolathullás belső térben korrekciós tényező: 0,97
• s) nem szabványos elektromos hálózat korrekciós tényező: 0,97
• t) - nem a használatból eredő penészedés korrekciós tényező: 0,97
• u) beázási nyomok korrekciós tényező: 0,96

26. § Az önkormányzat nem lakáscélú helyiséget tartós bérleti jogviszonyban nem hasznosít.

27. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadható helyiségek jegyzékét az 1. melléklet , a helyiségek bérleti díjait a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A helyiségek bérbeadásáról a polgármester dönt, a bérleti díjat a Kirendeltség szedi be.

(3) A helyiség bérbeadása az igénybejelentés sorrendjében történik.

(4) A bérlő a bérbevett helyiség állapotmegőrzésének biztosítékául, a bérlő hibájából bekövetkezett károk fedezésére kauciót köteles fizetni, melyet a helyiség átvételkor megállapított állapotában történő visszaadása esetén bérbeadó a bérlő részére visszafizet.

28. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a képviselőtestület határozza meg.

(2) A díjak összegét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

29. § (1) Az önkormányzati bérlakások a képviselő-testület kijelölése alapján idegeníthetők el.

(2) Az elidegenítésre kijelölt lakások a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében értékesíthetők.

(3) Az elidegenítésre kijelölt lakásra elővásárlási jog illeti meg a Ltv. - ben meghatározott személyeket.

(4) Az értékesíteni kívánt lakások vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által elkészített 90 napnál nem régebbi értékelés alapján kell megállapítani akként, hogy a vételár feleljen meg a települési gyakorlatban kialakult mindenkori forgalmi értéknek.

(5) A lakás vételára

• a. a lakás forgalmi értékének 100% - a, ha a lakás üresen áll, azonnal beköltözhető,
• b. a lakás forgalmi értékének 80 % - a, ha a vevő nem a bérlő vagy vele együtt költöző hozzátartozója, és a lakást lakott,
• c. - a lakás forgalmi értékének 90 % - a, ha a lakást a bérlő, vagy a bérleti jog folytatására jogosult vásárolja meg.

(6) A bérlő elővásárlási jogával az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül élhet.

30. § (1) Az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a lakást elidegeníteni csak a teljes vételár kifizetését követően lehet.

(2) A vételár teljes kiegyenlítéséig az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az önkormányzat javára.

31. § (1) Elővásárlási jog esetén az ajánlati kötöttség időtartama 30 nap. Az ajánlatnak tartalmazni kell

• a. a lakás általános jellemzőit,
• b. a lakás forgalmi értékét, vételárát,
• c. a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét,
• d. a részletfizetés időtartamát és a kamat mértékét,
• e. a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit,
• f. a vételárengedmény illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét,
• g. az ajánlati kötöttség időtartamát.

(2) Vételi ajánlat azon bérlőnek tehető, aki lakbér és közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik.

(3) A jogosult elővásárlási jogát a képviselő-testülethez címzett nyilatkozattal gyakorolhatja.

32. § (1) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítése ügyében a képviselő-testület dönt.

(2) Az értékesítésre kijelölt helyiségek vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előterjesztett 90 napnál nem régebbi értékbecslés alapján a képviselő - testület állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelően a vételár mértéke a helyiség forgalmi értékéhez igazodik.

(4) A helyiség megvétele esetén részletfizetés nem adható.

33. § (1) Elidegeníthetők az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként feltüntetett üresen álló, vagy bérbeadás útján hasznosított helyiségek.

(2) A helyiség értékesítése során a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(3) Az elővásárlási jog jogosultjának a bruttó 5 millió forintot meg nem haladó vételárat egy összegben, a szerződéskötéstől számított 15 banki napon belül kell megfizetnie.

(4) A Vevőnek az ingatlan ellenértékét egy összegben 15 banki napon belül kell megfizetni.

34. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának a vételi ajánlatot közvetlenül postai úton is meg kell küldeni.

(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

• a. a helyiség általános jellemzőit,
• b. a helyiség forgalmi értékét, vételárát,
• c. a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét,
• d. a részletfizetés időtartamát és a kamat mértékét,
• e. a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit,
• f. a vételárengedmény megfizetésére adott feltételeket és mértéket,
• g. az ajánlati kötöttség időtartamát.

(3) A vételárra vonatkozó ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 90 nap.

(4) Vételi ajánlat azon bérlőnek tehető, aki bérleti díj és közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik.

35. § (1) Az üresen álló vagy megüresedett helyiség nyilvános pályázat útján vételárra történő liciteljárás keretében értékesíthető.

(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon az önkormányzat lapjában, hirdetőtábláján és honlapján 30 napra közzé kell tenni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

• a. - a helyiség ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait,
• b. - a helyiség forgalmi értékét (vételárát),
• c. - az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét,
• d. - a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
• e. - a pályázati biztosíték letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait,
• f. - a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse,
• g. - a pályázat nyertesének - illetve ha az indokolt, az 1 - 3. helyezett - megállapításának és kihirdetésének módját,
• h. - egyéb feltételeket.

(4) Az adásvételi szerződést a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül azzal a pályázóval kell megkötni, aki a pályázati tárgyaláson részt vett, a pályázati feltételeknek megfelelt és a tárgyalás során a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette.

(5) A vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 banki napon belül egy összegben kell megfizetni.

36. § (1) A lakások és helyiségek bérletével kapcsolatosan az érintett állampolgárok személyes adatai közül az alábbiak kezelhetők:

• a/ név, születési hely és idő, anyja neve, családi állapota,
• b/ lakcím, tartózkodási hely,
• c/ jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás.

(2) Nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár jövedelmi vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok.

37. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a megállapodás tartalmát a képviselő-testület határozza meg.

38. § Nem lép hatályba a lakások és helyiségek bérletéről szóló 18/2016. (XI.28.) számú önkormányzati rendelet.

39. § Ez a rendelet 2017. január l. napján lép hatályba.