Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi  CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szentendre Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Az Önkormányzat alapadatai

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentendre Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2000 Szentendre, Városház tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Szentendre város közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület által létrehozott közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Szentendrei Közös

    Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

1.  Az Önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az Önkormányzat címere: ovális alakú címerpajzsban, zöld dombon kék háttér előtt fehér, balra hátrafelé tekintő bárány

    áll. Jobb mellső lábával kereszt végződésű zászlónyelet tart, melyen vörös színű lobogó függ, középen fehér színű,

    egyenlő szárú kereszttel. A bárány fejét arany (sárga) színű glória övezi, dicsfénykör látható. Ugyancsak arany (sárga)

    színű a címerpajzsot körülvevő barokk keretdísz, melynek tetején leveles korona áll.

(3) A város zászlaja: 1:2 oldalarányú arany (sárga) kék színű, amelyen az arany (sárga) szín felül (elöl) látható. A zászló középtengelyében a város címere látható, alatta „Szentendre” felirat arany (sárga) színnel. A zászló vége arannyal (sárga) rojtozott.

(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott címer és zászló alapítását és használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

                        a) Szentendre város polgármestere;

                        b) Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző.

(6) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőknél az Önkormányzat címerét.

2. Az Önkormányzat városi ünnepei, nemzetközi kapcsolatai, kitüntetései, elismerő címei

3. §

(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket és a hagyományos városi

    ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

Ezen ünnepek a következők:

- Január első hétvégéje                              Újévi koncert

- Január 22.                                               Magyar Kultúra Napja

- Február 14-ét követő vasárnap                  Szentendrei Hagyományőrző Nap (Balassi Bálint Emléknap)

- Március 15.                                             Nemzeti ünnep - 1848/49-es forradalom és szabadságharc

- Május 1.                                                  Munka ünnepe

- Május utolsó vasárnapja                           Hősök napja

- Május – Június (változó időpont)               Pünkösd

- Június 4.                                                 Nemzeti Összetartozás Napja

- Június első vasárnapja                             Pedagógus nap

- Június 24.                                               Iván nap

- Június utolsó szombatja                          Szabadság napja

- Július harmadik hétvégéje                        Ister napok

- Augusztus 19.                                         Szerb búcsú

- Augusztus 20.                                         Nemzeti ünnep  - Szent István ünnepe

- Augusztus utolsó hétvégéje                      Szentendre éjjel-nappal nyitva

- Október 6.                                               Nemzeti gyásznap - Aradi vértanúk ünnepe

- Október 23.                                             Nemzeti ünnep - 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, a

                                                                Köztársaság kikiáltásának napja

- November 1.                                           Mindenszentek napja.

- November vége – December                     Adventi gyertyagyújtás

- December 15.                                          Dumtsa Jenő emléktábla koszorúzás

- December 31.                                          Új év köszöntő

(2) Az Önkormányzat hivatalos (testvérvárosi) kapcsolatot tart fenn a rendelet 1. sz. függelékében felsorolt településekkel.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testülete Szentendre Város Díszpolgára Címet, pro urbe Emlékérmet és városi kitüntető

    díjakat adományoz. A címek, és városi kitüntető díjak adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati

    rendeletek határozzák meg.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladatai, a feladatellátás módja

4. §

(1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező közfeladatait. Az Önkormányzat a Magyarország helyi

    Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) meghatározott feltételek fennállása esetén

    önként vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását (továbbiakban: önként vállalt feladat). 

(2) Az önként vállalt feladat vállalásáról, vagy annak megszüntetéséről szóló javaslatról az érintett szakbizottság és a jogi

     kérdésekkel foglalkozó szakbizottság állást foglal.

(3) A feladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslatnak részletesen tartalmaznia kell a javasolt feladatellátás tartalmát,

     ellátásának számításokkal alátámasztott költségeit és ennek költségvetési fedezetét.

(4) Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. sz. függeléke

     tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat közigazgatási területén az alábbi tevékenységek kizárólagos joggal felruházott közszolgáltatója az

    Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződések alapján az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, Cg.13-10-

    40159 cégjegyzékszámú Városi Szolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (2000 Szentendre,

    Szabadkai u 9.):

a) zöldfelület fenntartás a közterületeken és egyéb önkormányzati területeken;

b) az Önkormányzat tulajdonát képező vagy közfeladat ellátását szolgáló egyéb épületek karbantartása,                    üzemeltetése;

c) közétkeztetés az Önkormányzat fenntartásában lévő intézményekben;

d) az Önkormányzat tulajdonában, fenntartásában álló közutak, közterületek, hidak illetőleg műtárgyaik,                 valamint pincék kezelése, fenntartása, üzemeltetése, ellenőrzése és vizsgálata, kivéve az igazgatási jellegű             feladatok ellátását és a 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 27. § (3) bekezdés a) és b) pont szerinti feladatok           ellátását;

e) belvízi vizek, felszínvizek és csapadékvizek elvezetési rendszerének üzemeltetése és karbantartása;

f) a külön jogszabályban meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatás, a köztisztaság és településtisztaság       biztosítása;

g) közutakon, közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása;

h) ár- és belvízvédelmi feladatok ellátása;

i) a választások, népszavazások lebonyolításához szükséges portaszolgálati, takarítási és szállítási feladatok

ellátása.

5. §

(1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó kötelező és önként vállalt közfeladatok ellátására - jogszabályban

     meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet

     (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá közfeladat ellátási szerződést köthet természetes és jogi

     személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. A képviselő-testület - amennyiben törvény kivételt

     nem tesz - kinevezi az intézmény vezetőjét.

(2) A képviselő-testület az intézmények vezetőinek megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó

     jogszabályi előírások alapján jár el.

(3) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó kinevezéshez a kinevezés alapjául szolgáló képesítési előírásokon

     túlmenően további feltételeket írhat elő.

(4) Az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezésére vonatkozó döntési javaslatot az érintett szakbizottság

     véleményezi.

III. Fejezet

A képviselő-testület és működése

6. §

A képviselő-testület a megválasztott önkormányzati képviselőkből és a polgármesterből áll (továbbiakban: képviselő-testület tagjai). A képviselő-testület tagjainak száma 15 fő. A képviselő-testület ülésrendjét a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

3. A képviselő-testület munkaterve

7. §

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot és működésére vonatkozó éves

     munkatervet készít.

(2) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv-javaslatot a polgármester terjeszti a

     képviselő-testület elé jóváhagyás céljából a képviselő-testület tárgyévet megelőző év decemberi rendes ülésére.

(3) A polgármester biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok munkatervei közötti összhang megteremtését.

(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

     a) a képviselő-testület tagjaitól;

     b) a képviselő-testület bizottságaitól;

     c) az Önkormányzat fenntartásában álló költségvetési szervek vezetőitől;

     d) az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok vezetőitől.

(5) A munkaterv tartalmazza:

    a) a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolását és az előző évről áthúzódó napirendeket;

    b) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendek előadóit, az előkészítésben részt vevő szervek vagy

    személyek megjelölését és az előterjesztések elkészítésének ütemtervét;

    c) meghatározza azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági állásfoglalás kell.

4. A képviselő-testület ülése

8. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülést az Mötv.-ben meghatározottak szerint kell összehívni.

(3) A képviselő-testület – július és augusztus hónap kivételével – havonta rendes ülést tart a munkatervében meghatározott

     munkanapokon 15.00 órai kezdettel, de azt a polgármester indokolt esetben ettől eltérő kezdettel is összehívhatja.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hív össze az Mötv.-ben meghatározott esetekben, valamint akkor, ha azt a

    feladatellátás, hatáskör-gyakorlás megkívánja, vagy más, időközben felmerülő ok azt szükségessé teszi. A rendkívüli

    ülés napját és kezdetét a polgármester határozza meg.

(5) Amennyiben a képviselő-testület az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását az ülés napján nem tudja befejezni,

    akkor a képviselő-testület által megállapított későbbi időpontban is folytatható az ülés, melyről egyszerű többségi döntés

    szükséges.

5. A képviselő-testület ülésének összehívása

9. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester jogosult az ülés összehívására.  A polgármester és a polgármester által kijelölt alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása

esetén a képviselő-testület ülését a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülésének javasolt napirendi pontjait a meghívó tartalmazza. A meghívót – a benyújtott előterjesztések figyelembe vételével – az ülés összehívója állítja össze és tesz javaslatot annak tartalmára.

(3) A meghívó tartalmazza a testületi ülés helyét és idejét, a javasolt napirendi pontok tárgyát, típusát, a napirendi pontok előterjesztőinek és előkészítőinek megnevezését.

(4) Az ülés összehívója indokolt esetben mellőzheti az arra jogosult által benyújtott előterjesztés meghívóba történő felvételét. A meghívóval együtt meg kell küldeni azon előterjesztések címét is, amelyek napirendre vételét az ülés összehívója mellőzte és a mellőzés indokairól is tájékoztatást kell adni.

(5) A képviselő kérésére a meghívóval együtt meg kell küldeni az Önkormányzat működésével kapcsolatban a képviselő által megfogalmazott tájékoztatásra irányuló kérdést, levelet, javaslatot is.

(6) A meghívót, az előterjesztéseket és mellékleteiket legkésőbb a rendes ülést megelőző hatodik napon (amennyiben ez a nap szabadnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanapon), rendkívüli ülés esetében a megelőző munkanapon kell megküldeni a képviselő-testület tagjainak, valamint a városfejlesztési alpolgármesternek (a továbbiakban: postázás).

(7) A rendes ülés meghívójával, előterjesztéseivel és azok mellékleteivel egyidejűleg az önkormányzat, az önkormányzat költségvetési szervei és gazdasági társaságai peres ügyeiről szóló, az önkormányzat megbízott ügyvédje által készített tájékoztatót is meg kell küldeni a képviselő-testület tagjai, valamint a városfejlesztési alpolgármester részére (a meghívó, az előterjesztések, azok mellékletei és a peres jelentés együtt: az ülés anyaga).

(8) Az előterjesztések rendjére vonatkozó határidők betartásáért a jegyző a felelős.

10. §

(1) A képviselő-testület tagjai, valamint a városfejlesztési alpolgármester az ülés anyagát a meghívó elektronikus úton történő kiküldésével egyidejűleg zárt intranetes hálózaton keresztül kapják meg.

(2) A képviselő-testület tagjai és a városfejlesztési alpolgármester az ülés teljes anyagának saját tulajdonú elektronikus tárolóeszközre történő feltöltését a postázás napját követő munkanaptól munkaidőben a Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodáján kérhetik.

(3) Amennyiben az ülés anyagának megküldését követően, de a képviselő-testület ülésének napját megelőzően további dokumentumok kerülnek feltöltésre a zárt, intranetes hálózatra, arról a képviselő-testület valamennyi tagja és a városfejlesztési alpolgármester elektronikus üzenetet (sms vagy e-mail) kap.

(4) Azon további dokumentumokat, amelyek a képviselő-testület ülésének napján kerülnek átadásra, papír alapon, a képviselő-testület ülésének kezdetét megelőzően, vagy a képviselő-testület ülése során, de még az érintett napirendi pont tárgyalását megelőzően kell átadni a képviselő-testület tagjai, valamint a városfejlesztési alpolgármester részére.

(5) A képviselő-testület tagjai, valamint a városfejlesztési alpolgármester, amennyiben az ülést megelőző napig jelzik, az ülés anyagát térítés ellenében papír alapon megkaphatják a Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodáján.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a jegyző a postázás napján, az Önkormányzat honlapján értesíti a lakosságot. Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni valamennyi előterjesztést és azok mellékleteit, kivéve azokat, amelyek zárt ülésen tárgyalandók, vagy amelyek esetében zárt ülés rendelhető el.

6. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

11. §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjain kívül az Mötv.-ben, valamint a (2) bekezdésben meghatározott személyek vesznek részt tanácskozási joggal.

(2) A képviselő-testület ülésére a képviselő-testület tagjain, valamint a városfejlesztési alpolgármesteren kívül – ahhoz a napirendi ponthoz, amely érinti – tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. az országgyűlési egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt;
2. a járási tiszti főorvost a szolgálatot érintő előterjesztés esetén;
3. a napirendi pont tárgya szerint illetékes szervezet képviselőjét az őt érintő napirendi pont megtárgyalásához;
4. a nemzetiségi Önkormányzatok elnökeit;
5. a könyvvizsgálót;
6. a személyi kérdés esetén az érintettet, illetve csak kivételes esetben egyéb olyan személyt, akinek jelenléte az ügy érdemi tárgyalása szempontjából szükséges;
7. Szentendrei Járásbíróság elnökét;
8. Szentendrei Járási Ügyészség vezetőjét;
9. Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét;
10. önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok vezetőit;
11. akit a polgármester valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.
    

(3) A (2) bekezdés szerinti tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz a vita során két alkalommal szólhatnak hozzá, melynek időtartama mindösszesen három perc. Határozati javaslatot nem tehetnek.

(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak:

a) a helyi média felelős szerkesztői;

b) azok, akiknek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.

7. Az előterjesztések rendje

12. §

(1) A képviselő-testülethez az előterjesztések kizárólag írásban nyújthatók be.

(2) A képviselő-testülethez benyújtott előterjesztés formái:

1. döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,
2. sürgősségi indítvány
3. jelentés, beszámoló valamely feladat elvégzéséről, szerv, szervezet, intézmény megtett intézkedéséről
4. tájékoztató a folyamatban lévő ügyről, adott időszakban történt eseményekről, tudomásul vétele nem igényel határozathozatalt,
5. előterjesztés-kiegészítés, amennyiben az előzetesen megküldött előterjesztés, határozati javaslat, rendelet-tervezet módosítása szükséges.

(3) Előterjesztésre jogosult önállóan vagy közösen:

1. polgármester
2. általános alpolgármester
3. kulturális alpolgármester
4. városfejlesztési alpolgármester
5. önkormányzati képviselő
6. tárgykör szerint illetékes bizottság elnöke
7. jegyző
   
8. aljegyző
   
9. gazdasági vezető
   
10. városi főmérnök

(4) A jegyző köteles az előterjesztést ellenőrizni és az előterjesztésben vagy a döntési javaslatoknál tapasztalt jogszabálysértés esetén azt a képviselő-testületnek jelezni.

(5) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a képviselő-testület ülésén szóban, azt megelőzően írásban módosító indítvány tehető. A módosító indítványnak egyértelműnek és világosnak, vagyis döntésre alkalmasnak kell lennie.

(6) Formájától függetlenül az előterjesztés főbb elemei:

a) Első rész: Vezetői összefoglaló: Az előterjesztés tárgyának és a döntési javaslatoknak a rövid, lényegre törő bemutatása. Itt be kell mutatni az egyes döntési alternatívák költségvetésre gyakorolt, egy összegben megjelenített hatását valamint az előkészítő / előterjesztő döntésre vonatkozó javaslatát.

b) Második rész: Részletes indokolás:

ba) A tárgyalandó téma helyzetfeltáró, értékelő, tárgyilagos, tényszerű bemutatása, amennyiben a téma szerepelt már korábbi képviselő-testületi ülésen, milyen döntés született, illetve annak végrehajtása milyen szakaszban van.

bb) Az előterjesztés mutassa be az egyes döntési alternatívákat, a megvalósításukhoz szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket, valamint vegye számba az egyes megoldások mellett és/vagy ellene szóló érveket, indokokat. Ki kell térni az összes felmerült megoldási variáció várható hatásaira is.

bc) Itt kell szerepeltetni az előterjesztésben az egyes a döntési alternatívák költségvetésre gyakorolt rövid és hosszú távú hatásainak bemutatását.

bd) Amennyiben az előterjesztés elfogadásra javasolt szerződés-tervezetre hivatkozik, azt az előterjesztéshez csatolni kell.

be) Rendelet-tervezet esetén általános és részletes indokolást, valamint előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni, amely tartalmazza:

• a szabályozás célját és szükségességének indokát, a vonatkozó magasabb szintű jogforrásokra történő utalást;
• a fejezetekhez – szükség szerint az egyes §-okhoz – fűzött elemzést, indoklást és a végrehajtás módját;

bf) Az előterjesztéshez mellékletek csatolhatók.

c) Harmadik rész: Határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.

A határozati javaslatnak pontokba foglalva és pontonként megjelölve tartalmaznia kell:

- a képviselő-testület döntés-tervezetének világos és egyértelmű megfogalmazását;

- a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, melyre megjelölhető a polgármester, az általános alpolgármester, a kulturális alpolgármester, a városfejlesztési alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a bizottság elnöke, önkormányzati intézmény vezetője, az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaság vezetője és felügyelő bizottsága, könyvvizsgálója, a városi főmérnök, a gazdasági vezető,

- a végrehajtás határidejét, mely egyúttal a jelentéstétel határideje is,

- a végrehajtásért közvetlenül felelős személy vagy szerv megnevezése, amelyre megjelölhető a Hivatal szervezeti egysége (iroda, csoport, referens) illetve az önkormányzati részesedéssel működő gazdaság társaság szervezeti egysége, ügyintézője.

d) Negyedik rész: Záradék:

da) Jegyző törvényességi észrevétele: az előterjesztéseket a törvényesség biztosítása érdekében a jegyző ellenőrzi, és kézjegyével látja el az alábbi záradékkal: „Az előterjesztés és a határozati javaslat / rendelet-tervezet törvényességi szempontból megfelel.” Amennyiben az előterjesztés vagy annak valamely része jogszabályba ütközik, akkor a jegyző az észlelt jogszabálysértésről indoklással ellátott törvényességi észrevételt tesz.

db) A gazdasági vezető ellenőrzi az előterjesztést és pénzügyi ellenjegyzőként is eljár. Amennyiben az előterjesztésnek pénzügyi vonzata van, az előterjesztésen szerepeltetni kell, hogy a költségvetésben – a költségvetési hely pontos megjelölésével – a fedezet rendelkezésre áll, melyet a gazdasági vezető aláírásával igazol. Az előterjesztésben szerepeltetni kell azt is, ha a döntésnek nincs az Önkormányzati költségvetésre hatása, melyet a gazdasági vezető aláírásával igazol.

(7) A képviselő-testület bizottságai a feladatkörüket érintő, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntések esetében a képviselő-testület rendes ülésére beterjesztett előterjesztéseket véleményezik, melynek elmaradása azonban nem zárja ki az előterjesztés képviselő-testület általi tárgyalását.

(8) A képviselő-testület ülésének kezdetét megelőzően minden képviselőnek ki kell osztani papír alapon a bizottságok napirendi pontokkal kapcsolatos véleményét tartalmazó bizottsági határozatokat.

(9) A jegyző a (10) bekezdésben foglaltak szerint gondoskodik a képviselő-testület által elfogadott határozatok végrehajtásáról.

(10) A jegyző a határozat végrehajtásáért felelős és a végrehajtásért közvetlenül felelős részére megküldi a határozat kivonatát. A végrehajtásért felelős gondoskodik arról, hogy a határozat végrehajtási határideje lejártának napjáig tájékoztatást adjon a jegyzőnek a határozat végrehajtása érdekében tett intézkedéséről, annak eredményéről. Amennyiben a határozat nem került végrehajtásra, köteles ennek okát indokolni és megfelelő intézkedést kezdeményezni, szükség esetén határidő-hosszabbítást vagy a határozat visszavonását indítványozni. A lejárt határidejű határozatokról a határozat végrehajtásáért felelős személyek jelentései alapján a polgármester a képviselő-testület minden rendes ülésére jelentést készít, melynek elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

8. A sürgősségi indítvány

13. §

(1) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett (meghívóban szereplő) napirend-tervezetben az előterjesztések között nem szerepelt, de legkésőbb a képviselő-testület ülésének napján a polgármesternél benyújtásra került, és az előterjesztő írásban kifejtett indoklással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalásának szükségességét.

(2) A sürgősségi indítványt kezdeményezheti:

• 4 képviselő együttesen;
• a polgármester;
• az általános alpolgármester;
• a kulturális alpolgármester;
• a városfejlesztési alpolgármester;
• a bizottságok;
• a nemzetiségi Önkormányzatok elnökei;
• a jegyző;
• az aljegyző;
• városi főmérnök;
• gazdasági vezető.

(3) A sürgősségi indítvány előterjesztője az indítvány sürgősséggel való megtárgyalásának indokát az indítványon köteles megjelölni.

(4) A sürgősségi indítvány előterjesztője a napirend elfogadását megelőzően 3 percben indokolhatja a napirendre vétel szükségességét. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről valamint tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

(5) A sürgősségi indítvány megtárgyalásának nem előfeltétele az előterjesztésnek a képviselő-testület illetékes bizottságai által történő véleményezése.

9. A képviselő-testületi ülés vezetése

14. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester vezeti az ülést. A polgármester és a polgármester által kijelölt alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság elnöke vezeti.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve – minősített többségű döntéshozatallal – zárt ülést rendelhet el az Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen az Mötv.-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

15. §

(1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. A határozatképességhez legalább 8 fő jelenléte szükséges. A határozatképesség szempontjából a polgármester önkormányzati képviselő.

(2) A polgármester az ülést az alábbiak szerint vezeti:

a) Az ülés megnyitását követően a sürgősségi indítványokat kell számba venni és a napirendre vételükről külön-külön szavazni.

b) A sürgősségi indítványok napirendre vételéről szóló szavazást követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület minősített többséggel vita nélkül határoz. Az ülés napirendi pontjainak sorrendjére bármelyik képviselő javaslatot tehet. A napirend elfogadása előtt a napirendi pont előterjesztője az előzetesen jelzett napirendi pontot indokolás nélkül visszavonhatja.

c) Zárt ülés esetén gondoskodni kell a zárt ülés feltételeinek megteremtéséről. A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat lehetőség szerint az ülés végén kell megtárgyalni.

d) A képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésein külön napirendi pontként szerepel a polgármester írásbeli tájékoztatója a két ülés között történt fontosabb városi eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés.

e) A képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésein megtárgyalja az átruházott hatáskörbe tett intézkedésekről szóló tájékoztatókat.

f) A képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésein „Egyebek” címmel olyan napirendi pontot tart, amelynek során megtehető minden olyan képviselői, bizottsági, hivatali bejelentés, közlés, amely nem igényel határozati formában hozott döntést, továbbá minden olyan egyéb jellegű tájékoztató, mely a következő időszak munkáját érinti és amely nem minősül jelen rendelet szerinti interpellációnak, vagy kérdésnek. „Egyebek” címszó alatt önálló előterjesztést tárgyalni nem lehet.

(3) A polgármester az egyes előterjesztések felett az elfogadott napirend sorrendjében nyitja meg a vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is, melyről a képviselő-testület ügyrendi javaslatként dönt.

(4)Indokolt esetben, így különösen a szükséges egyeztetések megtartására, vagy valamely előterjesztés részletesebb megismerése érdekében a polgármester a saját vagy a képviselő-testület bármely más tagja, vagy a városfejlesztési alpolgármester kezdeményezésére legfeljebb 15 perc időtartamra szünetet rendelhet el. Abban az esetben, ha a szünet tartására irányuló kezdeményezés ellenére a polgármester nem rendeli el a szünetet, akkor a kezdeményezésről ügyrendi javaslatként a Képviselő-testület dönt. A 15 percnél hosszabb időtartamú szünet elrendelésére irányuló ügyrendi javaslatról a képviselő-testület dönt.

10. Hozzászólások

16. §

(1) A két ülés közötti tájékoztatóhoz a képviselő-testület tagjai és a városfejlesztési alpolgármester egy alkalommal 1 percben kérdést tehetnek fel, amelyre a polgármester megadja a választ. Ha a kérdést feltevő nem elégedett a polgármester által megadott válasszal, jogában áll még egyszer ismételten – legfeljebb egy alkalommal egy percben – kérdést feltenni.

(2) A képviselő-testület tagjai és a városfejlesztési alpolgármester a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésben foglaltakhoz egy alkalommal egy percben kérdéseket tehetnek fel, amelyre a polgármester megadja a választ.

A testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) A képviselő-testület tagjai és a városfejlesztési alpolgármester az átruházott hatáskör gyakorlóinak tájékoztatójában foglaltakkal kapcsolatban az előterjesztőnek egy alkalommal, egy percben kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő megadja a választ.

(4) Az írásbeli előterjesztést a napirendi pont előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítheti. Ezt követően a bizottsági elnökök – egy alkalommal legfeljebb 5 perc időtartamban – tájékoztatást adhatnak a bizottság állásfoglalásáról abban az esetben, ha a bizottság által elfogadott állásfoglalás (bizottsági határozat) az adott előterjesztés határozati javaslatához, illetve az előterjesztett rendelet-tervezethez módosító javaslatot tartalmaz. A bizottság elnökeként az jogosult hozzászólni, aki az adott bizottsági ülést elnökként levezette és a hozzászólás csak a bizottság állásfoglalásának tartalmáról és annak indokairól szólhat.

(5) A napirendi pont vitája során a képviselő-testület tagjai és a városfejlesztési alpolgármester összesen 2 alkalommal tehetnek fel kérdést, vagy hozzászólást (a továbbiakban együttesen: hozzászólás), melyek időtartama mindösszesen 5 perc. A polgármester, mint az ülés vezetője, valamint az előterjesztő, a vita során időbeli és számbeli korlátozás nélkül jogosult kérdést feltenni, hozzászólni, vagy a felmerült kérdésekre válaszolni.

(6) Több előterjesztésre jogosult együttes előterjesztése esetén, az előterjesztők által az előterjesztésben megjelölt előterjesztőt illeti meg a korlátozás nélküli hozzászólás lehetősége. Az előterjesztésben megjelölt előterjesztő – a képviselő-testület ülésén való részvételének akadályoztatása esetén – a távollétéről szóló tájékoztatással egyidejűleg tájékoztatja a polgármestert a helyébe lépő, a korlátozás nélküli hozzászólásra jogosult előterjesztő-társa személyéről is.

(7) A napirendi pont előterjesztőjének (többes előterjesztés esetén kijelölt előterjesztőjének)  joga van a bizottsági javaslatok, illetve a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatokat befogadni. A befogadott módosító indítványról külön nem kell szavazni.

(8) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(9) A módosító, vagy kiegészítő javaslatot annak előterjesztője határozathozatalra, illetve rendeletalkotásra alkalmas módon köteles megfogalmazni.

(10) Miután több hozzászóló már nincs, illetve a képviselő-testület ügyrendi döntésével a vitát lezárta, a polgármester összefoglalja a vitában elhangzott javaslatokat. Az összefoglaló után a polgármester elsőként az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott – az előterjesztő által be nem fogadott – módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra egyenként, majd az előterjesztésben szereplő – az előterjesztő saját módosításaival, vagy az előterjesztő által befogadott módosító indítványokkal kiegészített – határozati javaslatról dönt a testület.

(11) A módosításokat, kiegészítéseket – az előterjesztő által befogadott módosítások kivételével – egyenként az elhangzás sorrendjében kell szavazásra bocsátani. Elfogadásához az előterjesztésben megjelölt minősítést kell alapul venni.

(12) Az egymást kizáró határozati javaslatok esetében a szavazás során legtöbb – az előterjesztésben megjelölt minősítésnek megfelelő számú – támogató szavazatot kapó javaslatot kell a képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni. Amennyiben a fentiek szerinti szavazáskor kettő, vagy ennél több javaslat is egyenlő számú támogató szavazatot kap, úgy ezen javaslatok esetében a szavazást meg kell ismételni és ebben az esetben a megismételt szavazás során legtöbb – az előterjesztésben megjelölt minősítésnek megfelelő számú - támogató szavazatot kapó javaslatot kell a képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni.

(13) A képviselő-testület bármely tagja, a városfejlesztési alpolgármester és az előterjesztő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a napirendi pont napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(14) A képviselő-testület a határozati javaslat elfogadásával határozatot hoz, a rendelet tervezet elfogadásával önkormányzati rendeletet alkot.

11. Ügyrendi javaslat

17. §

(1) Ügyrendi javaslatnak tekintendő minden olyan észrevétel, megjegyzés, közlés, vagy egyéb javaslat, amely a képviselő-testületi ülés – SZMSZ-ben meghatározottaktól eltérő vagy azzal ellentétes – vezetésére, rendjére és a szavazás módjára vonatkozik, ebbe beleértve különösen a vita lezárására vonatkozó javaslat megtételét is.

(2) Ügyrendi hozzászólás keretében a napirendi ponthoz érdemi észrevétel, javaslat nem tehető.

(3) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület az ügyrendi javaslat megtételét követően azonnal, egyszerű többséggel dönt.

(4) A vita lezárásáról szóló ügyrendi döntést követően még valamennyi, hozzászólási szándékát az ügyrendi döntésig jelző és az ügyrendi döntésig az adott napirendi ponthoz kapcsolódó hozzászólási jogát még ki nem merítő jelentkező elmondhatja a hozzászólását, ezt követően a képviselő-testület érdemi döntést hoz.

12. Interpelláció, kérdés

18. §

(1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület rendes üléseire önkormányzati ügyben a polgármesternek, az általános alpolgármesternek, a kulturális alpolgármesternek, a városfejlesztési alpolgármesternek, a bizottság elnökének, a jegyzőnek címezve kérdést tehetnek fel, valamint a polgármesternek, az általános alpolgármesternek, a kulturális alpolgármesternek, a városfejlesztési alpolgármesternek és a jegyzőnek címezve interpellációt nyújthatnak be.

(2) A kérdést és az interpellációt írásban a Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodájának vezetője és a polgármesteri titkárság e-mail címére kell eljuttatni.

(3) A benyújtott interpellációkat és kérdéseket és az arra adott írásbeli válasszal együtt a képviselő-testület minden tagja és a városfejlesztési alpolgármester megkapja. Az interpelláló vagy kérdező – amennyiben igényli – azt szóban megismételheti, de a benyújtott interpellációtól és kérdéstől szóban eltérni nem lehet.

(4) Az interpellációt és a kérdést a képviselő-testület rendes ülését megelőző harmadik napon (amennyiben ez a nap szabadnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanapon) 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesternél. Az interpellációnak és kérdésnek tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(6) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, akkor azt – az interpelláló javaslata alapján egyszerű többséggel hozott döntéssel – további vizsgálat céljából az interpelláció tárgya szerinti illetékes szakbizottság elé utalja. A vizsgálatban az interpelláló képviselő részt vehet. A képviselő-testület az interpelláció tárgyalását a szakbizottság vizsgálatának eredményéről szóló bizottsági határozat elfogadását követő ülésén napirendre tűzi. A bizottsági jelentés alapján az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Amennyiben a képviselő-testület megerősíti korábbi elutasító döntését, a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

(7) Amennyiben a feltett interpelláció vagy kérdés a címzett részéről a képviselő-testületi ülésen nem válaszolható meg, akkor a címzett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni az interpellálónak vagy kérdezőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselő-testület tagjai részére való eljuttatásáról. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.

(8) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen és magát nem mentette ki, a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról. Igazolt távollét esetén a legközelebbi olyan ülésen kell dönteni, amelyen az interpelláló jelen van.

(9) A kérdések és interpellációk tárgyalására az ülés elején kerül sor a meghirdetett napirendi pontok előtt.

13. Határozathozatal és a szavazás rendje

19. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti szavazás is lehet.

(2) Szavazni személyesen „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.

(3) A döntéshozatal főszabályként gépi úton nyílt szavazással történik. A nyílt szavazás szavazatszámláló rendszer alkalmazásával, vagy – amennyiben a szavazatszámláló rendszer meghibásodott – kézfelemeléssel történik.

(4) A polgármester a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló rendszer működésének ellenőrzésére próbaszavazást rendelhet el. A képviselő-testület tagja a szavazás eredményének kihirdetése előtt jelezni köteles, ha a szavazatát a gép nem vette figyelembe. A műszaki hiba miatt vagy a képviselő-testület tagja által kifejezetten jelzett téves szavazás esetében a megismételt szavazás elrendeléséről a képviselő-testület ügyrendi kérdésként dönt.

(5) A szavazatszámlálást, a szavazatok arányának (igen, nem, tartózkodás) megjelölésével a szavazatszámláló rendszer végzi és megjeleníti az elektronikus kijelzőn. A szavazás eredményét a polgármester kihirdeti.

(6) A szavazatszámláló rendszer működésének meghibásodása esetén a kézfeltartással történő nyílt szavazás eredményét, a szavazatok arányát (igen, nem, tartózkodás) a polgármester állapítja meg.

(7) Ha nincs meg az egyszerű többségű döntéshozatalnál a jelenlévő, illetve a minősített többségű döntéshozatalnál a megválasztott képviselők több mint a felének javaslatot támogató szavazata, akkor elutasító döntés születik.

(8) A gépi szavazás adatai a jegyzőkönyv részét képezik.

(9) Személyi kérdés, így különösen választás, kinevezés, intézményvezetői megbízás, kitüntető díj adományozása esetén a nyílt vagy a titkos szavazás az alábbiak szerint történik:

1. Amennyiben egy jelölt van, a szavazás akkor eredményes, ha a jelölt eléri a minősített többséget.
2. Amennyiben a jelöltek száma 2 vagy több fő, a szavazás az alábbiak szerint történik:
   • ha az egyik jelölt eléri a minősített többséget, a szavazás eredményes,
   • ha több jelölt is eléri a minősített többséget és nincs szavazategyenlőség, közülük a több szavazatot elért jelölt esetén eredményes a szavazás
   • ha több jelölt is eléri a minősített többséget és közöttük szavazategyenlőség van, közöttük ismételt szavazásra kerül sor,
   • amennyiben egyik jelölt sem éri el a minősített többséget, vagy szavazategyenlőség esetén a megismételt szavazás során ismét szavazategyenlőség alakul ki, akkor a szavazás eredménytelen.
     

(10) Amennyiben az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, azokat a polgármester külön-külön vagy egyben is szavazásra bocsáthatja. Bármely önkormányzati képviselő kezdeményezheti a határozati javaslatokról vagy azok egyes pontjairól való külön szavazást. A polgármester a kezdeményezésnek megfelelően köteles a döntési javaslatokat szavazásra bocsátani.

14. Titkos szavazás

20. §

(1) A Képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott esetekben titkos szavazást tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat.

(2) A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos szavazás elrendelését bármely képviselő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) Nem gépi úton történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot (elnök és 2 tag) hoz létre.

(4) A nem gépi úton történő titkos szavazás lebonyolításához szavazólapokat, borítékokat és urnát kell biztosítani.

(5) A titkos szavazás szavazólapját a szavazatszámláló bizottság állítja össze, amely tartalmazza:

a) a határozati javaslato(ka)t,

b) a szavazó döntésének egyértelmű kinyilvánítására szolgáló jelzést,

c) a Hivatal bélyegzőjének lenyomatát.

(6) A képviselők a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnökétől kapják meg, és kitöltés után saját kezűleg helyezik az urnába.

(7) A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazás eredményét a szavazási arány ismertetésével a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

15. Név szerinti szavazás

21. §

(1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt, a képviselő-testület legalább 4 tagjának erre irányuló indítványára, név szerinti szavazást kell tartani. Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület – megbízatásának lejárta előtti – feloszlatásának kimondásáról is.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben szólítja fel a testület tagjait, hogy nyilvánosan mondják be szavazatukat. A megszólított képviselő „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

16. A döntéshozatal

22. §

(1) Egyszerű többségű döntéshozatal: a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(2) Minősített többségű döntéshozatal: a javaslat elfogadásához a képviselő-testület tagjai több mint a felének „igen” szavazata szükséges (8 szavazat).

(3) Az Mötv. 50. §-ában és egyéb jogszabályokban meghatározottakon kívül a következő ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség:

1. a képviselő-testület – megbízatásának lejárta előtti – feloszlatásának kimondása;
2. önkormányzati kitüntetések alapítása;
3. önkormányzati tulajdonba kerülő vagy a törvény alapján odatartozó vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, társaságba történő bevitele, illetve forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítése;
4. az Önkormányzat vagyonával való egyéb rendelkezés, tulajdonrész vásárlás, elidegenítés;
5. kezességvállalás;
6. Önkormányzat által kiírt pályázat elbírálása;
7. a képviselő-testület éves munkatervének meghatározása;
8. a polgármester, az általános alpolgármester, a kulturális alpolgármester és a  városfejlesztési alpolgármester elleni fegyelmi eljárással kapcsolatos valamennyi döntés;
9. díszpolgári cím, városi kitüntető címek adományozása;
10. a gazdasági program, fejlesztési terv, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel, vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
    
11. a képviselő rendreutasítása;
    
12. helyi népszavazás elrendelése;
    
13. titkos szavazás elrendelése
    
14. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
    
15. ismételt szavazás a szavazatszámláló rendszer műszaki hibája esetén;
    
16. közterület elnevezés, megváltoztatás, utcanév védetté nyilvánítása;
    
17. vélemény-nyilvánítás olyan ügyekben, amelyben törvény az érdekelt Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;
    
18. a széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapítása;
    
19. köztéri szobor, műalkotás állítása;
    
20. a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
    
21. a képviselő-testületi ülés napirendjének elfogadása.
    
22. az Önkormányzat pályázatokon való indulása,
    
23. közbeszerzés kiírása és eredményének megállapítása,
    
24. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,
    
25. területszervezési kezdeményezés.

17. A képviselő-testület határozatai

23. §

(1) A képviselő-testület egyedi határozata az önkormányzati hatósági ügyben elsőfokon vagy másodfokon hozott hatósági döntés. Minden más határozat normatív határozat.

(2) A képviselő-testület egyedi határozatának meghozatalára, formájára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő-testület normatív határozatainak jelzése: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap) Kt. sz. határozata.

(4) A képviselő-testület normatív határozatainak tartalmi elemei:

1. a döntés szöveges része;
2. a végrehajtás határideje;
3. a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölése;
4. a végrehajtásért közvetlenül felelős megjelölése.
   

(5) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(6) A normatív határozatokat a város honlapján (www.szentendre.hu) közzé kell tenni és meg kell küldeni az ügyben érintett, valamint jogszabályban meghatározott szervnek, személynek.

18. Önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetése

24. §

(1) A képviselő-testület ülésére benyújtott önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet) a szentendrei lakcímmel rendelkező természetes személyek, Szentendrén vállalkozási tevékenységet folytató vállalkozók, valamint Szentendrén tevékenységet folytató egyéb civil szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyeztetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat vagyonáról, az önkormányzati biztos kirendeléséről, továbbá az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit;
2. a helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az Önkormányzati támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit;
3. a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet tervezeteit;
4. a hivatal köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos rendeletek tervezeteit;
5. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz;
6. polgármester döntése szerint, azt a rendelet-tervezetet, melynek sürgős elfogadásához, kiemelkedő közérdek fűződik.
   

(3)     A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a honlapon.

(4)     A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16.00 óráig van lehetőség.

(5)     Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(6)     A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(7)     Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

19. Önkormányzati rendeletalkotás

25. §

(1) A képviselő-testület az Alaptörvényben, valamint egyéb törvényben kapott felhatalmazás alapján és szerint önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet jelölése:

1. a rendelet alkotójának teljes megnevezése,
2. a rendelet sorszáma/évszáma,
3. kihirdetésének ideje (hónap, nap),
4. önkormányzati rendelet kifejezés,
5. a rendelet címe.

(3) A rendeletalkotás nyilvános ülésen történik.

(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhet.

(5) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(7) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik, mely a kihirdetés helyben szokásos módja. A kihirdetés napját a rendelet eredeti példányán fel kell tüntetni és a jegyző aláírásával igazolni. A kifüggesztés időtartama 30 nap.

(8) Az önkormányzati rendeletet a Hivatalban ügyfélfogadási időben az azt igénylő rendelkezésére kell bocsátani. Az önkormányzati rendeletet, valamint a módosított rendeletet egységes szerkezetben az Önkormányzat honlapján legkésőbb a hatályba lépése napjától folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.

(9) Az Önkormányzat rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét a polgármesternek. A rendelet módosítása, hatályon kívül helyezése is rendelettel történik.

20. Rendfenntartás

26. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata (a 21. és 22. alcímben polgármester alatt az ülés vezetőjét kell érteni).

(2) A polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazást használ. Ismételt esetben a polgármester rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) A rendreutasított önkormányzati képviselő jogosult tiltakozását bejelenteni a rendreutasítással szemben a képviselő-testülethez. A rendreutasítás fenntartása vagy elvetése kérdésében a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt.

(4) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vevő egyéb rendreutasított személy ismételt rendzavarása esetén a polgármester a rendzavarót a képviselő-testület ülésének elhagyására kötelezheti.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárok kizárólag a karzaton foglalhatnak helyet. Az adott napirendi ponthoz meghívott vendég csak a napirend tárgyalása során tartózkodhat a képviselő-testület ülésének képviselők számára kijelölt helyen, egyéb napirendi pontoknál - nyílt ülés esetén - a többi megjelenthez hasonlóan csak a karzaton foglalhat helyet.

(6)A tanácskozás rendjének hallgatóság részéről történő megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a képviselő-testület ülésének elhagyására is kötelezheti. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(7) Amennyiben

a) a rendreutasított önkormányzati képviselő a rendreutasítás ellenére a rendzavarást nem hagyja abba; vagy

b) a képviselő-testület ülésének elhagyására kötelezett személy a képviselő-testület ülését nem hagyja el; vagy

c) a képviselő-testület ülésén akár a tanácskozási joggal rendelkezők, akár a hallgatóság részéről olyan súlyú rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi

a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben az ülés a rendzavarás miatt nem folytatható, a polgármester az ülést elnapolhatja.

(8) A képviselő-testület tagjai, valamint a képviselő-testületi ülésen megjelent valamennyi résztvevője, beleértve a karzaton helyet foglalókat is, az ülés ideje alatt az ülésteremben telefonbeszélgetést nem folytathatnak, ezért kötelesek mobiltelefonjaikat az ülés teljes időtartama alatt  kikapcsolt állapotban tartani, vagy elnémítani.

21. Széksértés

27. §

(1) Széksértést követ el az az önkormányzati képviselő, aki

a) a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület bármely tagját sértő kifejezésekkel illeti, vagy

b) a tanácskozás méltóságát a rendreutasítás ellenére magatartásával zavarja, sérti (így különösen hangos beszélgetés, telefonálás, közbeszólás), vagy

c) aki a képviselő-testület ülésén kívül nagy nyilvánosság előtt képviselői tisztségéhez méltatlan magatartást tanúsít, vagy

d) aki a képviselő-testület üléséről akadályoztatásának előzetes bejelentése nélkül távol marad és ily módon a képviselő-testület munkájában nem vesz részt.

(2) A széksértést a képviselő-testület bármely tagjának indítványa alapján a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg.

(3) Amennyiben a képviselő-testület megállapítja a széksértés elkövetését, az elkövető önkormányzati képviselőt 10.000 Ft bírsággal sújtja.

(4) Amennyiben a széksértést elkövető önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a bántó kijelentését rögtön visszavonja, illetve az (1) bekezdésben foglalt magatartását megszünteti, továbbá a sértettet, illetőleg a képviselő-testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(5) A bírság összegét 8 napon belül kell befizetni az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

(6) A bírság befizetésének elmaradása esetén az önkormányzati képviselő tiszteletdíját a következő esedékesség után automatikusan a bírság összegével csökkentve kell folyósítani.

22. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

28. §

(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, mely alapján a jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a)  az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás);

b)  az ülés nyilvános, avagy zárt módját;

c)  név szerinti szavazás esetén a képviselők szavazásának mikéntjét;

d) megalkotott rendelet és határozat szó szerinti szövegét, a végrehajtás felelősét és a végrehajtás határidejét;

e)  a polgármester ügyrendi intézkedéseit;

f)  az elhangzott interpellációkat, kérdéseket, valamint válaszokat;

g)  az ülés bezárásának időpontját;

h)  meghívottak titulusát;

i)   távollévő képviselők nevét;

j) a képviselők érkezésének és távozásának pontos idejét.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét 1 eredeti példányban kell elkészíteni.

(4) Az ülés jegyzőkönyve eredeti példányához csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, a megalkotott rendeletet, illetve a módosított rendelet szövegét egységes szerkezetben, a jelenléti ívet, az írásban benyújtott képviselői hozzászólást, interpellációt, kérdést, és az esetleges jogszabálysértésre vonatkozó jegyzői észrevételt, valamint a napirendhez kapcsolódó bizottsági határozatokat, az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozatokat és a titkos szavazás kivételével a szavazás részletes eredményét.

(3) A jegyzőkönyvek eredeti példányait – mellékleteivel együtt – lehetőség szerint évente be kell köttetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – állampolgári betekintés céljából a Pest Megyei Könyvtárban kell elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyv egy másolati példányát az előterjesztésekkel együtt – a zárt ülés anyagának kivételével – állampolgári betekintés céljából a Hivatalban ügyfélfogadási időben rendelkezésre kell bocsátani.

(6) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe, valamint a zárt ülés írásos anyagába az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak, valamint arra törvény által felhatalmazott szervek tekinthetnek be, illetve hanganyagát csak ezen jogosultak hallgathatják meg azzal, hogy a Hivatal ügyintézője, az érintett, a szakértő, a nemzetiségi Önkormányzat elnöke kizárólag az őt érintő ügy esetében jogosult a betekintésre, illetve a hanganyag meghallgatására.

(7) A képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyvét és a nyílt és zárt ülésein hozott normatív határozatokat az ülést követő 15. naptól az Önkormányzat honlapján folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.

29. §

(1) A tanácskozásról készült hangfelvételt meg kell őrizni. Biztonságos őrzéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselők jogosultak az ülésről készült hangfelvételt visszahallgatni, s amennyiben a jegyzőkönyv szövege és a módosító indítványuk, kiegészítésre vonatkozó javaslatuk között érdemi (lényeges) eltérés van, úgy javaslatot tehetnek a jegyzőkönyv kiigazítására. A jegyző a vitatott szövegrész kiigazításáról akként gondoskodik, hogy a hanganyag alapján az elhangzottakat szó szerint rögzíti.

IV. fejezet

Lakossággal való kapcsolattartás formái

23. Közmeghallgatás

30. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, november vagy december hónapban előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időtartama legfeljebb 3 óra.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, valamint a válaszadásra.

(4) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülése keretében történik, megtartásához a képviselő-testület tagjai több mint felének részvétele szükséges. A közmeghallgatáson a képviselő-testület nem hoz határozat és nem fogad el önkormányzati rendeletet.

(5) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület ülése előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni a hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján, valamint a helyi sajtóban. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a közmeghallgatás napját megelőző harmadik munkanapig írásbeli kérdések tehetők fel.

(6) A közmeghallgatáson elsőként az írásban feltett közérdekű kérdéseket kell felolvasni, és azokra választ adni. Ezt követően a szóban elhangzott közérdekű kérdésekre kell – lehetőség szerint helyben – választ adni.

(7) A közmeghallgatáson minden megjelent egy alkalommal, legfeljebb 5 percben jogosult felszólalni.

(8) Amennyiben a szóban felvetett közérdekű kérdésekre, vagy javaslatokra a közmeghallgatáson közvetlenül válaszolni nem lehet, úgy arra 15 napon belül írásban köteles válaszolni a polgármester. A lakosság szélesebb körét érintő kérdésekről a helyi sajtóban is tájékoztatást kell adni.

(9) A közmeghallgatásról hangfelvétel és külön jegyzőkönyv készül, melyet a jegyző 15 napon belül felterjeszt a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez.

(10) A közmeghallgatáson a rendfenntartásra vonatkozóan a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

24. Lakossági fórum

31. §

A képviselő-testület tagjai a lakosság, a társadalmi és civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében személyes részvétellel vagy online módon megtartott lakossági fórumot szervezhetnek.

25. A képviselő lakossági kapcsolattartása

32. §

Az önkormányzati képviselők rendszeres időközönként az általuk meghirdetett helyen és időben fogadóórát tartanak.

26. A képviselő-testület ülésének nyilvánossága

33. §

(1) A Képviselő-testület nyilvános ülésein biztosítja az ülésteremben való részvétel lehetőségét.

(2) A képviselő-testület kivételesen – egyszerű többséggel hozott döntésével – a tanácskozási jog nélkül meghívott, vagy megjelent, és a hozzászólást indokoltan igénylő állampolgárnak is megengedheti, hogy a tárgyalt témával kapcsolatban 3 percben kifejtse véleményét. Egyébként a képviselő-testület működését a hallgatóság hozzászólásával, megjegyzésével, kérdésével, vélemény-nyilvánításával nem zavarhatja.

V. fejezet

Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei

34. §

(1) Az önkormányzati képviselőt az Mötv-ben és jelen rendeletben foglalt jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) Az önkormányzati képviselő a jelen rendeletben meghatározottak szerint önálló előterjesztés alapján kérheti javaslatának napirendre vételét.

(3) Az önkormányzati képviselő jogosult az ülésről készült jegyzőkönyvbe betekinteni, a hangfelvételt meghallgatni.

(4) Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyben tájékozódhat, tájékoztatást adhat, véleményt nyilváníthat, de ha külön megbízást nem kapott akkor nem léphet fel a képviselő-testület nevében, csak képviselői minőségében.

(5) Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyben a jegyző útján szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást igényelhet a Hivataltól. A jegyző az erre irányuló megkeresés esetén haladéktalanul kijelöli azt a dolgozót, aki a képviselőt előre egyeztetett időpontban fogadja és a kért tájékoztatást megadja.

(6) Az önkormányzati képviselő a jegyzőnél előzetesen előterjesztett kérelmére az iratok tárolásának színhelyén betekinthet a képviselő-testület és a bizottságok hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek irataiba. A jegyző az erre irányuló megkeresés esetén haladéktalanul kijelöli azt a dolgozót, aki a képviselőt előre egyeztetett időpontban fogadja és az iratbetekintést biztosítja.

35. §

(1) Az önkormányzati képviselők kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a közéleti tevékenységhez, a választók bizalmára.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület erre irányuló döntése alapján, az abban meghatározottak szerint köteles részt venni valamely döntés előkészítésében, különböző vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatásában.

(3) Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről való távol maradást a polgármesternek telefonon, faxon vagy e-mailen, legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján 12 óráig köteles bejelenteni, kivéve, ha elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt erre nincs lehetőség.

(4) Ha az önkormányzati képviselő hat hónapon belül a képviselő-testület üléseinek egyharmad részéről igazolatlanul hiányzik (akadályoztatását a polgármesternél előre nem jelenti be), a polgármester kezdeményezi a képviselő-testületnél, hogy a mulasztó önkormányzati képviselő tiszteletdíja a következő hat hónapra megvonásra kerüljön, mely indítványról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(5) Amennyiben a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság – bizonyítottság esetén – megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő valamely döntéshozatal során az Mötv. 49. §-ában foglalt kötelezettségét megszegve nem tett eleget a személyes érintettségének bejelentésére irányuló kötelezettségének, akkor a képviselő-testületnél kezdeményezi, hogy a képviselő-testület az önkormányzati képviselő kötelezettség-szegésének tényét állapítsa meg és vonja meg az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíját. A képviselő-testület a kérdésben minősített többséggel dönt.

(6) Az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíjának megvonása esetén a döntést az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának soron következő számfejtése során kell végrehajtani.

(7) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos részletes szabályokat a rendelet 2. sz. melléklete szabályozza.

27. A képviselőcsoport

36. §

(1) A képviselők tevékenységük összehangolására jogosultak képviselőcsoportot (frakciót) létrehozni; melynek létszáma legalább 2 fő.

(2) Egy képviselő azonos időszakban csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport szóvivője (vezetője) a csoport megalakulását vagy megszűnését az azt követő 15 napon belül írásban, vagy a képviselő-testület ülésén szóban köteles a képviselő-testületnek bejelenteni.

(4) A megalakulásra vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a képviselőcsoport elnevezését;
2. a képviselőcsoport vezetőjének és ha van, helyettesének nevét;
3. a képviselőcsoport tagjainak névsorát.

(5) A polgármester és az alpolgármesterek kivételével bármely képviselő tagja lehet képviselőcsoportnak.

(6) A képviselőcsoport a jelen rendeletben meghatározottak szerint kérheti javaslatának képviselő-testületi vagy bizottsági napirendre vételét azzal, hogy az előterjesztés több önkormányzati képviselő együttes előterjesztésének minősül, ezért azok tárgyalása során a hozzászólások rendjét a jelen rendelet 16. § (6) bekezdése határozza meg.

(7) A létrehozott frakciókat és az azokhoz tartozó képviselők felsorolását az 4. sz. függelék tartalmazza.

VI. fejezet

A tanácsnok

37.  §

(1) A képviselő-testület Sporttanácsnokot valamint Fejlesztési és Közlekedési Tanácsnokot választ. A tanácsnokok nevét a rendelet 5. számú függeléke, a Sporttanácsnok feladatkörét a rendelet 3/e. számú melléklete, a Fejlesztési és Közlekedési Tanácsnok feladatkörét a rendelet 3/f. számú melléklete tartalmazza.

(2) A tanácsnok részére képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

(3) A tanácsnokot tevékenységéért külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.

(4) A tanácsnokot az általa felügyelt ügykörben a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések tárgyalása során külön hozzászólási jog illeti meg előterjesztésenként 3 perc időtartamban.

(5) A tanácsnokok az általuk felügyelt ügykörben tapasztalt, képviselő-testületi intézkedést igénylő ügyekről a képviselő-testületet tájékoztatják, illetőleg intézkedési javaslatot terjesztenek elő.

(6) A tanácsnokok által a feladatkörüket érintően benyújtott önálló képviselői indítványt a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.

(7) A tanácsnokok évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek a végzett munkájukról, melyet a tárgy szerinti szakbizottság véleményez.

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

38. §

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat (továbbiakban: bizottságok) hozza létre:

1. Jogi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
2. Kulturális és Turisztikai Bizottság
3. Városfejlesztési Bizottság
4. Jóléti Bizottság

(2) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a létrehozott bizottságok tagjainak számát legfeljebb tizenegy főben határozza meg, de nem lehet kevesebb 3 főnél.

(4) Egy képviselő egy időben legfeljebb két bizottságnak lehet tagja, de csak egynek lehet az elnöke, az ideiglenes bizottság kivételével.

39. §

(1) A képviselő-testület a Jóléti Bizottság munkájának segítése érdekében a Jóléti Munkacsoportot hozza létre. A Jóléti Munkacsoport tagjainak névsorát a rendelet 7. sz. függeléke tartalmazza.

(2) A munkacsoport tagjait a képviselő-testület választja, a munkacsoport munkáját a képviselő-testület által választott elnök vezeti.

(3) A munkacsoport tagjai szakértőként segítik a bizottság munkáját.

(4) A munkacsoport tagjának, elnökének visszahívását az érintett bizottság kezdeményezheti.

(5) A munkacsoport tagjai a képviselő-testület által meghatározott megbízási díjra jogosultak.

40. §

(1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára a képviselő-testület tagjai közül ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely feladat elvégzésével az ideiglenes bizottság automatikusan megszűnik.

(2) Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság tagjai részére a feladat ellátásáért külön díjazás nem jár.

(4) Az ideiglenes bizottság – a képviselő-testület által erre a célra biztosított költségvetési előirányzat erejéig – szakértőket alkalmazhat.

28. Az állandó bizottságok feladatai

41. §

(1) Az állandó bizottságok feladatkörükben

1. kezdeményezik, előkészítik a képviselő-testület döntéseit,
2. véleményezik a képviselő-testületi előterjesztéseket,
3. véleményt nyilvánítanak olyan ügyben, amelyben törvény az Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
4. a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoznak.

(2)  A bizottságok feladat- és hatásköreit a 3/a, b), c) és d) sz. mellékletek tartalmazzák.

(3) Az állandó bizottságok esetenként – a képviselő-testület által erre a célra biztosított költségvetési előirányzat erejéig – szakértőket alkalmazhatnak.

42. §

(1) A képviselő-testület bizottságai munkájukat összehangolják. A bizottsági üléseket úgy kell szervezni, hogy azokon az érintett képviselők részt tudjanak venni.

(2) Tevékenységük során egymástól véleményt, javaslatot kérhetnek, illetőleg adhatnak.

(3) A bizottság az átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseit, valamint a képviselő-testület döntéseinek kezdeményezésével, előkészítésével, véleményezésével kapcsolatban elfogadott javaslatairól, állásfoglalásairól határozatot hoz, melyeket a bizottság elnöke kiadmányoz.

(4) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

(5) A bizottságok évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek a végzett munkájukról.

29. A bizottságok működése

43. §

(1) A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervéhez igazodóan saját munkatervük szerint tartják ülésüket.

(2) A bizottságok üléseit az elnök hívja össze. Össze kell hívni a bizottságot a bizottság két tagja, a polgármester, az alpolgármesterek napirendet is megjelölő indítványára.

(3) A bizottságot az elnök akadályoztatása esetén a polgármester hívja össze, az egyéb elnöki feladatokat pedig a bizottsági ülés kezdetén a bizottság jelenlévő tagjai által egyszerű többséggel megválasztott, önkormányzati képviselő bizottsági tag látja el.

(4) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, az aljegyző, az adott ügyben felelős hivatali dolgozó, valamint akit a bizottság elnöke valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.

(5) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezése során a bizottság egyszerű többséggel alakítja ki véleményét.

(6) Minősített többségű döntés szükséges mindazon ügyekben, amelyek a bizottság átruházott hatáskörébe tartoznak és az adott ügyben jogszabály vagy a képviselő-testület döntéshozatalával kapcsolatban jelen rendelet minősített többségű szavazást ír elő.

(7) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a bizottság megnevezésének kezdőbetűiből álló mozaikszóval ( pl. JVPEB) kell jelölni.

(8) Amennyiben a polgármester az Mötv. rendelkezései alapján a határozat végrehajtását felfüggeszti, az erre vonatkozó döntéséről a bizottság elnökét haladéktalanul értesíti.

(9) Ha a polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggeszti, akkor az a képviselő-testület döntéséig nem hajtható végre.

(10) A bizottság elnöke a jegyző útján a bizottság feladatkörébe tartozó beszámoló, bizottsági előterjesztés előkészítéséhez jogosult a hivatal dolgozóinak közreműködését kérni.

(11) A bizottságok munkáját a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók, a bizottsági referensek segítik. A bizottságok munkáját az illetékes szakiroda a döntések szakmai előkészítésével és a végrehajtás megszervezésével segíti. Amennyiben a bizottság elnöke igényt tart a részvételre, az ülésre meg kell hívni a szakiroda munkatársát.

(12) A bizottság meghívóját, napirendjét, határozatait és jegyzőkönyvét közzé kell tenni a város honlapján.

(13) Az Mötv. 60. §-ában meghatározott kérdésekben egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy polgármester alatt a bizottság elnökét kell érteni.

VIII. fejezet

Polgármester, alpolgármesterek

30. A polgármester

44. §

(1) A polgármester biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, ellátja az Mötv.-ben meghatározott feladatokat. A polgármester tevékenysége során pártsemlegesen jár el.

(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármester az Önkormányzat és a képviselő-testület esetenkénti képviseletével a képviselő-testület más tagját is megbízhatja.

(4) A polgármester az önkormányzati tevékenységét a képviselő-testület irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

(5) A képviselő-testület irányítási jogköre nem terjed ki a polgármester azon tevékenységére, amikor saját államigazgatási feladatkörében illetve hatáskörében jár el.

(6) A polgármester az önkormányzati érdekek képviselete érdekében kapcsolatot tart az állami szervekkel, a városi, nem önkormányzati szervezetek vezetőivel, valamint egyéb önkormányzatok polgármestereivel.

(7) A polgármester minden hónap első csütörtökén 13.00-16.00 óráig fogadóórát tart.

(8) A polgármester gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 4. számú melléklet tartalmazza.

(9) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat kell alkalmazni.

31. Az alpolgármesterek

45. §

(1) A képviselő-testület egy főállású általános alpolgármestert, és egy főállású kulturális alpolgármestert választ saját tagjai közül, továbbá egy olyan főállású városfejlesztési alpolgármestert választ, aki nem tagja a képviselő-testületnek.

(2) A polgármester határozza meg az alpolgármesterek közötti feladatmegosztást, a polgármester helyettesítésének rendjét, valamint azokat a hatásköreit, amelyek gyakorlását az alpolgármesterekre ruházza.

(3) Az alpolgármesterek részletes feladatait a polgármester munkaköri leírásban határozza meg, a jegyző és a képviselő-testület egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Az alpolgármesterek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat kell alkalmazni.

IX. fejezet

Jegyző, aljegyző

32. A jegyző

46. §

(1) A jegyző az Mötv-ben meghatározottakon kívül az Önkormányzat és a Hivatal működésével kapcsolatban ellátja különösen az alábbi feladatokat:

1. a polgármester feladat meghatározásait figyelembe véve a képviselő-testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése;
2. a képviselő-testület döntéseinek szakmai megalapozása, biztosítja az előterjesztések igazgatási, szakmai színvonalát és törvényességét, különös figyelemmel a rendelet-tervezetekre és a határozati javaslatokra;
3. a képviselő-testület és a bizottságok ülései vezetésének figyelemmel kísérése és jelzés, ha az eltér a jelen rendeletben foglaltak vagy más jogszabályok előírásaitól;
4. a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásának biztosítása;
5. a képviselő-testület és a bizottságok üléseiről a hiteles jegyzőkönyv elkészíttetése;
6. önkormányzati rendelet alkotására és képviselő-testületi határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezés;
7. az önkormányzati rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának előírásszerű vezetéséről történő gondoskodás, hatályosulásuk, végrehajtásuk megszervezése és folyamatos figyelemmel kísérése;
8. a polgármester, az alpolgármesterek és a bizottságok rendszeres tájékoztatása a munkájukat érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről;
   
9. javaslatot tesz a polgármesternek az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában a hivatal feladatainak meghatározására;
   
10. gondoskodik a hivatal működéséhez szükséges dologi és technikai feltételekről;
    
11. biztosítja a hivatal dolgozóinak rendszeres szakmai képzését, továbbképzését;
    
12. biztosítja a hivatal és az Önkormányzat, mint költségvetési szervek operatív gazdálkodási feladatainak irányítását;
    
13. gondoskodik a hivatal és egyéb szervek, valamint a hivatal belső szervei és az önkormányzati intézmények közötti kölcsönös információszerzésről és áramlásról;
    
14. biztosítja a hivatal informatikai rendszerének folyamatos fejlesztését;
    
15. gondoskodik a hivatal szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséről, folyamatos karbantartásáról és végrehajtásáról.

(2) A jegyző felelős a hivatal jogszerű és szakszerű működéséért. A jegyző alapvető feladata az állampolgárok államigazgatási ügyei szakszerű intézésének biztosítása, megszervezése.

(3) A hatósági munka irányításában a jegyző kiemelt figyelmet fordít a lakosság ügyeinek határidőben történő hatékony intézésére, az ügyintézés színvonalának emelésére, törvényességére.

(4) A jegyző kiemelt figyelmet fordít a hivatali apparátus ügyfélfogadási munkájára, az ügyfélbarát ügyintézés követelményeinek betartására.

(5) A jegyző meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat, folyamatosan ellenőrzi a munkaköri leírások, a köztisztviselőkkel szemben támasztott etikai normák betartását.

(6) A jegyző köteles munkáját pártsemlegesen, kizárólag a jogszabályok előírásainak és a törvényesség követelményének alárendelve végezni.

(7) A jegyző minden hónap 3. szerdáján 13.00-16.00 óráig fogadóórát tart.

(8) A jegyző a hivatal tevékenységéről szóló éves beszámolójában tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a hivatali ügyintézés, a törvényesség helyzetéről, az ügyfélfogadás tapasztalatairól.

33. Az aljegyző

47. §

(1) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, melynek tartalmát, valamint az aljegyző számára megállapított önálló feladatokat a jegyző a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában, valamint az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester ideiglenes hatállyal a Hivatal vezető besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg. A jegyzői feladatok ellátására szóló megbízás a jegyző kinevezéséig tart.

X. fejezet

Egyéb rendelkezések

34. Az Önkormányzat hivatala

48. §

(1) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A Hivatal egységes, de az Önkormányzat feladataihoz igazodó szervezeti tagozódással működik.

(3) A Hivatal szervezetének tagozódása: iroda / kabinet, csoport, önálló referens. A Hivatal az alábbi egységekből épül fel:

Jegyző

Aljegyző

Jogi Iroda

Polgármesteri kabinet

Főépítészi Kabinet

Jegyzői Kabinet

Építéshatósági Iroda

Ügyfélszolgálati Iroda

Önkormányzati és Szervezési Iroda

Közigazgatási és Adó Iroda

Hatósági csoport

Közterület-felügyelet

Adócsoport

Gazdasági vezető

Közgazdasági Iroda

Vagyongazdálkodási Iroda

Informatikai Iroda

Városi Főmérnök

Városfejlesztési Iroda

(4) A Hivatal működésének szabályait, részletes feladatait, eljárási rendjét, és működésének szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a polgármester átruházott hatáskörben hagy jóvá.

(5) A hivatal munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

35. Helyi népszavazás

49. §

(1) A helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározottakon túl a szentendrei választópolgárok legalább 10%-a kezdeményezheti.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a szentendrei választópolgárok 15%-a kezdeményezte.

36. Érdekképviselet

50. §

Az Önkormányzatot az érdekképviseleti szövetségekben a polgármester képviseli.

37. Helyi nemzetiségi Önkormányzatok

51. §

Az Önkormányzat az illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzatok részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

1. biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, köztük a feladatellátáshoz szükséges ingyenes helyiséghasználatot;
2. gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról;
3. gondoskodik a helyi nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

52. §

(1) Jelen rendelet 2016. október 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

- Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szentendre Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2008. (IX.10.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.);

- Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a R. módosításáról szóló 7/2009. (II.18.) önkormányzati rendelete, 16/2009. (IV.20.) önkormányzati rendelete, 24/2009. (VI.15.) önkormányzati rendelete, 35/2009. (X.15.) önkormányzati rendelete, 37/2009. (XI. 17.) önkormányzati rendelete, 14/2010. (IV.16.) önkormányzati rendelete, 27/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelete, 3/2011. (I. 28.) önkormányzati rendelete, 8/2011. (II.17.) önkormányzati rendelete, 43/2011. (XI. 22.) önkormányzati rendelete, 2/2012. (I. 20.) önkormányzati rendelete, 3/2012. (I. 25.) önkormányzati rendelete, 11/2012. (II.10.) önkormányzati rendelete, 12/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete, 15/2012. (III. 26.) önkormányzati rendelete, 26/2012. (V. 24.) önkormányzati rendelete, 29/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelete, 31/2012. (VI. 26.) önkormányzati rendelete, 33/2012. (VIII.3.) önkormányzati rendelete, 35/2012. (IX.28.) önkormányzati rendelete, 38/2012. (XI.09.) önkormányzati rendelete, 46/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete, 2/2013. (I.29.) önkormányzati rendelete, 5/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete, 37/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelete, 45/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelete, 51/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelete, 9/2014. (II.4.) önkormányzati rendelete, 15/2014. (IV.22.) önkormányzati rendelete, 24/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete, valamint az R. és az azzal összefüggő egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 30/2014. (XII.12.) önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 40/2011. X.24.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Szentendre, 2016. szeptember 8.

Verseghi-Nagy Miklós                                      dr. Gerendás Gábor

polgármester                                                          jegyző

Záradék:

A rendelet 2016. szeptember 13-án került kihirdetésre.

dr. Gerendás Gábor

          jegyző

1. sz. melléklet

az Önkormányzat önként vállalt feladatai

2. számú melléklet

 az önkormányzati képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, a nyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás, adatvédelem

A képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását és ellenőrzését, valamint a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos Képviselő-testületi döntések előkészítését a Jogi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: bizottság) az alábbiak szerint végzi:

I.

A vagyonnyilatkozatok beadása és nyilvántartása

(1)       A bizottság a Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodája közreműködésével felhívja az érintett személyeket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és esedékességének időpontjára. Ezzel egyidejűleg biztosítja a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványokat és megadja a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges tájékoztatást.

(2)       A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni, melyből egy példány a vagyonnyilatkozatra kötelezettnél marad.

(3)       A vagyonnyilatkozatot dátummal és aláírással látja el az érintett, nagykorú hozzátartozója, kiskorú hozzátartozó esetében annak törvényes képviselője. 

(4)       A vagyonnyilatkozattételre kötelezett a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatának egy-egy példányát külön-külön borítékba helyezi, lezárja és a borítékot nevével ellátja és aláírja. A lezárt borítékokat a törvényben meghatározott határidőben a Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodája útján kell átadni a Bizottság részére. Az Önkormányzati és Szervezési Iroda a képviselő jelenlétében dátummal és a hivatali bélyegzőlenyomattal látja el a borítékot.

(5)       A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, őrzésével kapcsolatos feladatokat az Önkormányzati és Szervezési Iroda adminisztrációs, technikai közreműködésével látja el.

(6)       A vagyonnyilatkozatok beadására nyitva álló határidő elteltét követő ülésén a bizottság ellenőrzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítését, mely kötelezettségek teljesítéséről vagy annak elmulasztásáról tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(7)       Mandátum megszűnése esetén a bizottság gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról az érintett képviselő részére. A hozzátartozó közös háztartásban történő életvitelének megszűnése esetén gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról, ha a képviselő azt bejelentette.

(8)       Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság - a Hivatal Önkormányzati és Szervezési Irodája segítségével - a képviselőnek visszaadja.

(9)       Az érintett hozzájárulása esetén a bizottság a hivatal közreműködésével gondoskodik a polgármesteri, alpolgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatok városi honlapon történő közzétételéről.

II.

A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás

(1)       A vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan a bizottságnál bárki kezdeményezheti az eljárás lefolytatását.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3)       Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha ismételten hiányosan nyújtja be, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(4)       A bizottság elnöke az ellenőrzés jogszerű kezdeményezése esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat.

(5)       A bizottság elnöke az érintett képviselő nyilatkozatát követően elrendeli a vagyonnyilatkozat vizsgálatát, mely során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába is. 

(6)       A bizottság eljárására a bizottság zárt ülésén kerülhet sor, melyre  a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7)       A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.

  (8)        Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg.

(9)       A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. A törlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet két bizottsági tag ír alá és melyet az iratok között kell megőrizni.

(10)     Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(11)     A bizottság az eljárás lezárását követően írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet - soron következő ülésén - a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos megállapításairól. A tájékoztatóra a Képviselő-testület zárt ülésén kerül sor.

III.

Adatvédelem

(1)       A polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános.

(2)       A hozzátartozók vagyonnyilatkozata és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok, valamint a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok nem nyilvánosak, azokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, kizárólag ellenőrzés céljából.

(3)       A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat páncélszekrényben kell őrizni és az egyéb bizottsági iratoktól elkülönítve kell tárolni.

(4)       A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan keletkezett iratokról külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:

- a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét,

- a vagyonnyilatkozat bizottsági nyilvántartási számát,

- a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok számát,

- az átadás, átvétel dátumát.

(5)       A hozzátartozók vagyonnyilatkozatát és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot, valamint a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot – a velük kapcsolatos tényleges ellenőrzési cselekmények időtartalmát kivéve – zárt borítékban kell tárolni. A boríték záró címkéjét az átadó és az átvevő kézjegyével, valamint az átadás dátumával látja el oly módon, hogy a borítékot annak megsértése nélkül ne lehessen felnyitni. Betekintést követően a bizottság elnöke és egy tagja zárja le a borítékot.

(6)       A csatolt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön-külön, zárt borítékban kell elhelyezni. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság tagjai tekinthetnek be, és ők is csak ellenőrzés céljából.

(7)       Bárki jogosult a nyilvános vagyonnyilatkozat megtekintésére a bizottság bármelyik 2 tagjának jelenlétében előre egyeztetett időpontban.

A Bizottság köteles a betekintésről adattovábbítási nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell képviselőnként valamennyi betekintés időpontját, a jelenlévő két bizottsági tag nevét, illetve a betekintést kérő személy nevét, lakcímét és az igazoló-okmánya számát. A betekintő személy köteles személyi igazolványával vagy más okmánnyal igazolni magát, ha ennek nem tesz eleget, nem jogosult a betekintésre. Az adattovábbítási nyilvántartásba a bizottság tagjain kívül az érintett képviselő jogosult betekinteni.

(8)       A bizottság az ellenőrzési eljárás során az iratokba történő betekintésről betekintési lapot vezet, mely a betekintés dokumentálására szolgál. A betekintési lap tartalmazza a megtekintett vagyonnyilatkozatok bizottsági azonosító számát, a betekintés dátumát, a betekintők nevét.

3/a. számú melléklet

a Jogi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság feladat és hatásköre

Feladatköre:

1. Vizsgálja a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeit.
2. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármesterek, és az önkormányzati képviselők, továbbá házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatait, és azokba ellenőrzés céljából betekinthet, valamint előkészíti a képviselő-testület felé a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéseket.
3. Véleményezi a képviselő-testület elé terjesztett valamennyi előterjesztést, határozati javaslatot és rendelet-tervezetet, továbbá ellenőrzi a pénzügyi kihatással járó előterjesztések gazdasági megalapozottságát.

4. Közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében.

5. Ellenőrzi és vizsgálja a képviselő-testület elé kötelezően előterjesztendő szerződéseket és vizsgálni jogosult minden egyéb megállapodást, amit az önkormányzat harmadik személlyel köt.

6. Figyelemmel kíséri a jegyző közreműködésével az önkormányzatot érintő peres eljárásokat. Rendszeresen nyomon követi a jelentősebb peres eljárások menetét, valamint a jogi útra terelt kintlévőségek behajtásának aktuális helyzetét.

7. Ellenőrzi az önkormányzatra és intézményeire vonatkozó éves költségvetési javaslat, annak módosításai és a végrehajtásról szóló beszámoló tervezetének pénzügyi megalapozottságát.

8. Figyelemmel kíséri a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

9. Vizsgálja az önkormányzat gazdasági szerepvállalásával, valamint az önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos előterjesztések gazdasági hatásait.

10. Javaslatot tesz kötvénykibocsátásra, közösségi célú alapítvány létrehozására, alapítványi forrás átvételére, átadására.

11. Jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi a helyi adóztatást.

12. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.

13. Véleményt nyilvánít önkéntes feladat vállalása vagy annak megszüntetése előtt.

14. A bizottság véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az Önkormányzat által benyújtandó hazai és EU-s, valamint az Önkormányzat által kiírt pályázatokat.

15. Véleményezi az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok éves üzleti tervét és beszámolóját.
16. Véleményezi, beszámoltatja és ellenőrzi az önkormányzati érdekeltségű vállalkozások gazdálkodását, javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

17. Vizsgálja a távhő-szolgáltató ármeghatározó tényezőinek indokoltságát és e tevékenysége során a helyi érdekképviseleti szervezettel egyeztet.

A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Dönt a Szentendréért  Közalapítvány éves beszámolójának tudomásul vételéről.
2. Dönt a hivatali ügyintézésről, a törvényesség helyzetéről, az ügyfélfogadás tapasztalatairól, ügyfélfogadással kapcsolatos új célkitűzésekről szóló beszámoló elfogadásáról.
3. Jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában álló, 0 Ft könyv szerinti értéken nyilvántartott részesedések, üzletrészek nyilvántartásból történő kivezetését.
4. Jóváhagyja az önkormányzati fenntartású intézmények által kötendő munkamegosztási megállapodásokat.
5. Dönt a behajthatatlan követelések mérsékléséről, elengedéséről 500 ezer forint összegű egyedi értékhatárig.
6. Gyakorolja Szentendre Város Önkormányzatának a mindenkor hatályos költségvetési rendeletében a bizottságra átruházott hatásköröket.
7. Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott hatásköröket.
8. Dönt vagy véleményt alkot az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott hatáskörökben.

3/b. számú melléklet

Városfejlesztési Bizottság feladat és hatásköre

Feladatköre:

1. Véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket, határozati javaslatokat és rendelet-tervezeteket.

2. Közreműködik a szakterületéhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében.

3. Ellenőrzi az önkormányzatra és intézményeire vonatkozó éves költségvetési javaslat, annak módosításai és a végrehajtásról szóló beszámoló tervezetének pénzügyi megalapozottságát.

4. Vizsgálja az önkormányzat gazdasági szerepvállalásával, valamint az önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos előterjesztések gazdasági hatásait.

5. A bizottság véleményezi az Önkormányzat által benyújtandó, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó hazai és EU-s, valamint az Önkormányzat által kiírt pályázatokat.

6. Véleményezi a város gazdaságának fejlesztését meghatározó programok kialakítását.

7. Véleményezi az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok éves üzleti tervét és beszámolóját.
8. Véleményezi, beszámoltatja és ellenőrzi az önkormányzati érdekeltségű vállalkozások gazdálkodását, javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

9. Feladatkörében közreműködik a városfejlesztéssel, városrendezéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos feladattervek összeállításában, beruházási, felújítási feladat előkészítésében és végrehajtásában.

10. Véleményezi a településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát, illetve az egyéb településrendezési eszközöket.

11. Véleményezi a város közlekedési, parkolási koncepcióját.

12. A városban lévő építési és felújítási munkákkal kapcsolatos ideiglenes közlekedési rendet véleményezi, valamint rendszeresen figyelemmel kíséri a városi közlekedéssel kapcsolatos építési és felújítási munkákat.

13. Közreműködik a környezetvédelemhez, természetvédelemhez, hulladékgazdálkodáshoz, város- és műemlékvédelemhez kapcsolódó döntések és azokat döntésre a testület elé terjeszti.

14. Véleményezi a város környezetvédelmi programját, környezet-egészségügyi és környezetnevelési feladatokkal kiegészíti, közreműködik a program időarányos beszámolójának, illetve feladattervének összeállításában, és azokat elfogadásra a képviselő-testület elé terjeszti.

15. Javaslatot tesz a helyi jelentőségű természeti, építészeti, városképi értékek védetté nyilvánítására és megszüntetésére.

16. Figyelemmel kíséri a helyi jelentőségű természeti, építészeti, városképi értékek megóvását, megőrzését, javaslatot tesz azok fenntartására, helyreállítására, valamint ezek támogatására.

17. Véleményezi a védett természeti területen a védelmet érintő beavatkozást.

18. Véleményezi az idegenforgalom fejlesztéséről szóló koncepciókat, javaslatot tesz azok megvalósítására.

19. Figyelemmel kíséri, véleményezi, és javaslataival elősegíti a városüzemeltetéshez kapcsolódó növényvédelmi, parkosítási és állategészségügyi önkormányzati feladatok ellátását.

20. Javaslatot tesz a város tulajdonában, használatában lévő külterületi mezőgazdasági földek hasznosítási módjára.

21. Együttműködik a városban működő különböző környezetvédelmi, természet-, és állatvédelmi egyesületekkel, csoportokkal, illetve a városfejlesztéssel összefüggésben az érintett civil szervezetekkel.

22. Vizsgálja a távhő-szolgáltató ármeghatározó tényezőinek indokoltságát és e tevékenysége során a helyi érdekképviseleti szervezettel egyeztet.
23. Ellenőrzi a Városi Szolgáltató NZrt. parkolási tevékenységét és a bevételek alakulását.

A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Beszámoltatja a temető üzemeltetőjét évenként az üzemeltetési tevékenységről.
2. Pályázatot ír ki és dönt, illetve egyedi igények benyújtása esetén dönt a költségvetési rendeletben biztosított Környezetvédelmi Alap felhasználhatóságáról, ellenőrzi annak felhasználását, kimutatást vezet róla és legalább egyszer, évente beszámol a képviselő-testületnek.
3. Előterjesztést készít a Képviselő-testület elé az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján a helyi védelemben való részesítésről, illetve annak megszüntetéséről.
4. Dönt a védett építmény használati módjának megváltoztatásáról.
5. Meghatározza a város köztisztaságáról szóló önkormányzati rendelet szerinti, a köztisztasági közszolgáltatás ellátására megkötendő szerződés magasabb szintű jogszabályban meghatározott tartalmi elemein túli további szakmai feltételeit.
6. Az önkormányzat közútkezelői hatáskörében eljárva dönt a forgalmi rendről és az annak végrehajtásához szükséges eszközökről.
7. Dönt időszaki vásárok megtartásáról, asztalok kihelyezéséről.
8. Évente beszámoltatja a közút és a közterület kezelőjét a kiadott hozzájárulásokról, megkötött igénybevételi megállapodásokról, valamint a beszedett igénybevételi- és pótdíjakról.
9. Gyakorolja a közterület-használat rendjének szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott hatásköröket.
10. Véleményezi a szomszédos települések településrendezési terveit.
11. Dönt az Európai Mobilitási Héthez történő csatlakozásról és az Európai Autómentes Nap Szentendrén történő megszervezéséről, valamint mindezek anyagi feltételeinek biztosításáról.
12. Gyakorolja Szentendre Város Önkormányzatának a mindenkor hatályos költségvetési rendeletében rá átruházott hatásköröket.
13. Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott hatásköröket.
14. Dönt vagy véleményt alkot az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott hatáskörökben.

3/c. számú melléklet

Kulturális és Turisztikai Bizottság feladat és hatásköre

Feladatköre:

1. Véleményezi a kulturális, turisztikai, és közművelődési feladatokkal összefüggő koncepciókat, előterjesztéseket.
2. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények éves költségvetés tervezetét.
3. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, fejlesztésére, tevékenységi körének változására, megszüntetésére irányuló előterjesztéseket.
4. Szakterületén véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézményvezetői kinevezéssel, felmentéssel kapcsolatos előterjesztéseket.
5. Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok, kulturális rendezvények szervezését.
6. Véleményezi a hatáskörébe tartozó intézmények középtávú és éves szakmai terveit és ezek teljesítéséről szóló beszámolóit.
7. A közművelődési feladatok gyakorlati végrehajtása során kapcsolatot tart és igény szerint együttműködik a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, egyházakkal, valamint szakmai szervezetekkel.
8. A polgármester felkérése alapján feladatkörét érintően részt vesz a költségvetési támogatás felhasználását célzó ellenőrzésekben.
9. Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek, képviselő-testületi határozatok tervezeteit.
10. Véleményezi a városi díjak odaítéléséről szóló előterjesztést.
11. Véleményezi az önkormányzat támogatásával megjelenő Szentendre és Vidéke című lappal kapcsolatos előterjesztéseket.
12. Véleményezi a közművelődési megállapodás alapján feladatot ellátó szervezet tevékenységét.
13. Javaslatot tesz a városban felállítandó köztéri műalkotásokról.
14. Kapcsolatot tart a Nemzetközi Kapcsolatok Egyesületével.
15. Figyelemmel kíséri a szakterületéhez tartozó intézkedéseinek gyakorlati végrehajtását és ezen feladatokra fordítható költségvetési pénzeszközök célirányos felhasználását.

A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Jóváhagyja a feladatköréhez tartozó intézmények jogszabályban előírt szabályzatait (így különösen az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, munkatervét, szakmai programot, stb.)
2. Elfogadja a feladatköréhez tartozó intézmények éves tevékenységéről szóló beszámolókat.
3. Dönt a Város költségvetéséről szóló mindenkor hatályos helyi rendelet „Pénzeszköz átadások” című mellékletében meghatározott „Célfeladatok” közül a „Kultúra” címszóhoz tartozó előirányzatok felhasználásáról és ellenőrzi a támogatás felhasználását.
4. Elfogadja a nemzetközi kapcsolatok éves beszámolóját és a következő évi külügyi tervet a polgármester javaslata alapján.
5. Elfogadja az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatéban meghatározott nemzeti és hagyományos városi ünnepek, rendezvények programját.
6. Dönt az önkormányzat költségvetésben elfogadott, a bizottság ügykörébe tartozó költségvetési források felhasználásáról.
7. Dönt a közművelődésről szóló önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott hatáskörökben.
8. Dönt a Szentendre Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány éves beszámolójának tudomásul vételéről.
9. Jóváhagyja a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Pest Megyei Könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, a szakmai programját, küldetésnyilatkozatát és munkatervét.
10. Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott hatásköröket.

3/d. számú melléklet

Jóléti Bizottság feladat és hatásköre

Feladatköre:

1. Véleményezi a, szociális, köznevelési, egészségügyi, ifjúsági és sport feladatokkal összefüggő koncepciókat, előterjesztéseket.
2. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények éves költségvetés tervezetét.
3. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, fejlesztésére, tevékenységi körének változására, megszüntetésére irányuló előterjesztéseket.
4. Szakterületén véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézményvezetői kinevezéssel, felmentéssel kapcsolatos előterjesztéseket.
5. Véleményezi a hatáskörébe tartozó intézmények középtávú és éves szakmai terveit és ezek teljesítéséről szóló beszámolóit.
6. A polgármester felkérése alapján feladatkörét érintően részt vesz a költségvetési támogatás felhasználását célzó ellenőrzésekben.
7. Véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket, önkormányzati rendeletek, képviselő-testületi határozatok tervezeteit.
8. Véleményezi a városi díjak odaítéléséről szóló előterjesztést.
9. Az ifjúsági feladatok gyakorlati végrehajtása során kapcsolatot tart és igény szerint együttműködik a városi ifjúsági képviseleti szervekkel, a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, egyházakkal, valamint szakmai szervezetekkel.
10. Figyelemmel kíséri a szakterületéhez tartozó intézkedéseinek gyakorlati végrehajtását és ezen feladatokra fordítható költségvetési pénzeszközök célirányos felhasználását.
11. Segíti az önkormányzat együttműködését a karitatív szervezetekkel a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben.
12. Figyelemmel kíséri a hajléktalanokkal kapcsolatos feladatok ellátását.
13. Véleményezi az egészségügyi alapellátást, valamint a városban működő egészségügyi intézményeket érintő képviselő-testületi döntéseket, ellenőrzi a képviselő-testület egészségügyet érintő döntéseinek végrehajtását.
14. Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás személyi feltételeit, az orvosi műszerezettség színvonalát, szükség esetén fejlesztési javaslatot tesz.
15. Közreműködik a sportrendezvények – különösen a város sportélete, iskolai és tömegsportja - szervezésében.
16. A sport feladatok gyakorlati végrehajtása során kapcsolatot tart és igény szerint együttműködik a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, egyházakkal, valamint szakmai szervezetekkel.
17. Figyelemmel kíséri a nappali ellátás és támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatainak ellátását.
18. Véleményezi 1.500.000 Ft értékhatárig a lakásbérleti díj hátralékok részletekben való megfizetéséről szóló előterjesztéseket.
19. Rendszeresen kapcsolatot tart a városban működő civil szervezetekkel.
20. Kapcsolatot tart fenn és együttműködik a városban élő nemzetiség közösségekkel.
21. Kapcsolatot tart, véleményét kikéri, és igény szerint együttműködik a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal.
22. Véleményezi a nemzetiségi ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket, határozati javaslatokat.
23. Véleményezi a nevelési intézmények pedagógiai programját.
24. A köznevelési feladatok gyakorlati végrehajtása során kapcsolatot tart és igény szerint együttműködik a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, egyházakkal és szakmai szervezetekkel.
25. Koordinálja a város intézményeiben folyó gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet.
26. Figyelemmel kíséri a megyei hatáskörrel rendelkező nevelési tanácsadással foglalkozó intézmény működését.
27. A bizottság az óvodavezető, az iskolaigazgatók, fejlesztő pedagógusok, nevelési tanácsadó és logopédusok részvételével szakmai megbeszélést tart.
28. Előzetesen véleményezi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott és az önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény vezetőjének megbízását és megbízásának visszavonását.
29. Javaslatokat tesz a polgármester útján a rendészeti szerveknek a közrendi és közbiztonsági feladatok hatékonyabb ellátására.
30. Részt vesz a Városi Rendőrkapitánysággal, a Honvédség helyi szervezeteivel és a Polgárőrséggel való együttműködés kialakításában.

A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Jóváhagyja a feladatköréhez tartozó intézmények jogszabályban előírt szabályzatait (így különösen az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, munkatervét, szakmai programot, stb.)
2. Elfogadja a feladatköréhez tartozó intézmények éves tevékenységéről szóló beszámolókat.
3. Dönt vagy véleményt alkot az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, a bizottságra átruházott hatáskörök tekintetében.
4. Dönt a BURSA HUNGARICA Ösztöndíj odaítéléséről.
5. A fenntartó Önkormányzat nevében dönt Szentendre Város Egészségügyi Intézményei (SZEI) az Egészségbiztosítási Pénztárral megkötött szerződésben foglalt kapacitás bővítéséről, módosításáról, a kapacitás lekötés módosításáról, a normatíván belüli kihasználatlan óraszámok átcsoportosításról. A bizottság dönt a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról.
6. Elfogadja Szentendre Város Sportkoncepciójában megfogalmazott feladatok teljesítéséről szóló beszámolót.
7. Dönt a Szentendre Járási Népegészségügyi Intézet által a szentendrei járás lakosságának egészségi állapotáról szóló beszámolóján elfogadásáról.
8. Dönt Szentendre Város Önkormányzatának (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény előírása alapján készített) gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló elfogadásáról.
9. Dönt az Egészséges Városért Közalapítvány éves beszámolójának tudomásul vételéről.
10. Dönt a Város költségvetéséről szóló mindenkor hatályos helyi rendelet „Pénzeszköz átadások” című mellékletében meghatározott „Célfeladatok” közül az „Egészségügy” „Szociális ellátás”, és „Oktatás” címszóhoz tartozó előirányzatok felhasználásáról és ellenőrzi a támogatás felhasználását.
11. Dönt a szociális és gyermekvédelmi intézmények beszámolójának jóváhagyásáról és a szakmai munka értékeléséről.
12. Meghirdeti a Jó tanuló, jó sportoló mozgalmat, és dönt a cím odaítéléséről.
13. Meghatározza nevelési intézményekben a beiratkozások időpontját a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. §-a alapján.
14. Jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények házirendjét, és szervezeti és működési szabályzatukat.
15. Jóváhagyja az óvodai kompetencia mérések eredményét.
16. Kiírja Talentum Ösztöndíj pályázatot és dönt annak odaítéléséről.
17. Dönt a maximált létszám túllépésének engedélyezéséről az óvodák tekintetében.
18. Dönt a köznevelési intézmények Intézményi Tanácsába delegálandó személyekről.
19. Elfogadja a Szentendrei Városi Rendőrkapitány éves beszámolóját a Városi Rendőrkapitányság által végzett munkáról.
20. Elfogadja a Polgárőrség beszámolóját a városban végzett munkájáról.
21. Elfogadja Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének a közterület-felügyelet éves munkájáról szóló beszámolóját.
22. Elfogadja a tűzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese éves beszámolóját Szentendre Városának tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.
23. Megállapítja a bizottság munkáját segítő Jóléti Munkacsoport feladatkörét.

3/e. számú melléklet

a Sporttanácsnok feladatköre

1. Szentendre Város sportkoncepciójának kidolgozása
2. Éves diáksport, szabadidősport, versenysport eseménynaptár összeállítása
3. Városi versenyek szervezésében, lebonyolításában való közreműködés
4. Kiemelt városi és iskolai sportrendezvények szervezésében, lebonyolításában való közreműködés
5. A szabadidős sportolási lehetőségekről, rendezvényekről szóló információáramlás biztosítása
6. A városban működő különböző szervezetek, egyesületek teljes és alapos felderítése, önkormányzattal való kapcsolattartásuk koordinálása
7. Lakossági igények felmérése a sportingatlanok használatára vonatkozóan
8. Oktatási intézmények igényeinek felmérése a sportingatlanok használatára vonatkozóan
9. Szentendre Város Önkormányzat tulajdonában álló sportingatlanok részletes felderítése, karbantartási, üzemeltetési feladatok meghatározása
10. Javaslat kidolgozása a sportingatlanok hasznosítására vonatkozóan

3/f. számú melléklet

a Fejlesztési és Közlekedési Tanácsnok feladatköre

1. Az önkormányzat széles körű fejlesztési elképzeléseinek egyeztetése az érintett lakossággal, vállalkozókkal, közreműködőkkel.
2. A fejlesztések, beruházások megvalósulása során történő lakossági kapcsolattartás és a lakossági észrevételek közvetlen továbbcsatornázása a kivitelező szervezetek felé.
3. A beruházások szakmai egyeztetésein való részvétel, lebonyolításukban való közreműködés.
4. A beruházások, fejlesztések kapcsán szükséges információáramlás megkönnyítése, az információk gyűjtése és megosztása a kommunikációs szervezetekkel.
5. Európai uniós és saját forrásból megvalósítandó fejlesztések előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos vonatkozó tanácsadás, javaslat a beruházások társadalmasításával kapcsolatban.
6. Véleményezi a város közlekedési koncepcióját.
7. Véleményezi a területfejlesztési és területrendezési koncepciókat, programokat, terveket.
8. A városban lévő építési és felújítási munkákkal kapcsolatos ideiglenes közlekedési rendet véleményezi.
9. Javaslatokat fogalmaz meg a helyi közlekedési, illetve közlekedést érintő döntések előkészítése tárgyában.
10. A forgalmi változtatások előzetes bemutatása és elfogadtatása az érintettekkel, a forgalmi változtatásokra történő javaslattétel.
11. A kerékpáros közlekedést és kerékpáros turizmust szolgáló fejlesztési programok szervezésében való részvétel, ezen programok egyeztetése a tervezők, az igénylők, a lakosság, az állami szervezetek és az egyéb szereplők között.
12. A kerékpáros infrastruktúra folyamatos figyelemmel kísérése és javaslattétel fejlesztésére, fenntartási munkáinak megszervezésére.

4. számú melléklet

a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. Gyakorolja a Város tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatásköröket.

2. Gyakorolja a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatásköröket.

3. Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatásköröket.

4. Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről valamint elidegenítésükről szóló önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatásköröket.

5. Gyakorolja a város forgalmi és parkolási rendjéről és a parkolási díjakról, a védett és korlátozott övezetekbe történő behajtás rendjéről szóló önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatásköröket.

6. Gyakorolja a közterület-használat rendjének szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatásköröket.

7. Gyakorolja temetőkről és a temetkezésről szóló önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatásköröket.

8. Gyakorolja a város címerének és zászlajának valamint a jelképek és „Szentendre” név használatának engedélyezéséről szóló önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatásköröket.

9. Gyakorolja az önkormányzat mindenkor hatályos állattartási rendeletében rá átruházott hatásköröket.

10. Gyakorolja az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló, ivóvíz, szennyvíz, és csapadékvíz elvezetést szolgáló közmű építésekről, és a kapcsolódó hozzájárulásokról szóló önkormányzati rendeletben rá átruházott hatásköröket.

11. Gyakorolja a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rá átruházott hatásköröket.

12. Gyakorolja a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről, valamint a településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben rá átruházott hatásköröket.

13. Gyakorolja minden egyéb, a fentiekben külön nem nevesített, hatályos önkormányzati rendeletben rögzített, a polgármesterre átruházott hatásköröket.

14. Dönt minden olyan önkormányzatot érintő pályázatról, mely legfeljebb bruttó 10 millió Ft önrészt igényel, mely döntéséről a képviselő-testületet a következő rendes ülésén tájékoztatja.

15. Megadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat költségvetési szervei, valamint a többségi vagy kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságai részére abban az esetben, ha azok kizárólag az ingatlan értékét növelő pályázaton kívánnak indulni.

16. Jóváhagyja Szentendre Város Egészségügyi Intézményei és az egészségbiztosító között a szakellátások finanszírozása céljából megkötött finanszírozási szerződés módosítását, felmondását.

17. Az illetékes szakbizottság előzetes véleményét is figyelembe véve véleményezi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott és az önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény vezetőjének megbízását és megbízásának visszavonását.

5. számú melléklet

a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal munkarendje, valamint ügyfélfogadási rendje

A Hivatal munkarendje:

A Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

A Városi ügyfélszolgálat (Duna-korzó 18.) ügyfélfogadási rendje:

1. számú függelék

az önkormányzat testvérvárosai

Szerződéskötés időpontja, a testvérváros megnevezése és elhelyezkedésének országa:

1989. augusztus 26., és 1990. szeptember 18.:              Wertheim (Németország)

1990. április 27.                                                            Kézdivásárhely (Románia)

1990. április 27.                                                             Zilah (Románia)

1990. június 26.                                                              Uusikaupunki (Finnország)

1990. október 12.                                                             Krusevac (Szerbia)

1996. május 18., és 1996. augusztus 18.                            Huntingdon (Anglia)

1996. május 18. és 1996. augusztus 18.                             Godmanchester (Anglia)

1997. május 08. és 1998. június 28.                                   Salon de Provance (Franciaország)

2003. június 24.                                                                 Stari Grad (Horvátország)

2007. szeptember 28.                                                          Barbizon (Franciaország)

2014. augusztus 20.                                                            Hoi An         (Vietnám)

2015. április 30.                                                                  Gubbio (Olaszország)

2. sz. függelék

Szentendre Város Önkormányzat kormányzati funkció rendje

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartás- és működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

031030 Közterület rendjének fenntartása

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236 Országos közfoglalkoztatási program

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020  Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

3. sz. függelék

ülésrend

A polgármestertől jobbra Boda Anna Mária, Kun Csaba, Horváth Győző, Zakar Ágnes, Tolonics Gyula, Dombay Zsolt, és Pintér Ádám képviselők ülnek.

A polgármester bal oldalán közvetlenül Petricskó Zoltán általános alpolgármester, Sólyomné Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester és dr. Török Balázs városfejlesztési alpolgármester ül. Jobb oldalán a jegyző, és az aljegyző foglal helyet.

A polgármestertől balra a következők szerinti a képviselők elhelyezkedésének sorrendje: Fülöp Zsolt, Fekete János, Kubatovics Áron, Magyar Judit, Holló István.

4. számú függelék

a képviselőcsoportok és azok tagjai

FIDESZ-KDNP képviselőcsoportja:

Boda Anna Mária

Dombay Zsolt

Horváth Győző

Kun Csaba

Pintér Ádám

Petricskó Zoltán

Sólyomné Gyürk Dorottya

Tolonics Gyula

Zakar Ágnes

Verseghi-Nagy Miklós

Társaság az Élhető Szentendréért Közhasznú Egyesület képviselőcsoportja:

Fekete János

Fülöp Zsolt

Kubatovics Áron

5. számú függelék

a tanácsnokok

Sporttanácsnok:                                           Dombay Zsolt

Fejlesztési és Közlekedési Tanácsnok:                   Pintér Ádám

6. számú függelék

a képviselő-testület állandó bizottságainak tagjai és elnökei

Jogi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

Kulturális és Turisztikai Bizottság

Jóléti Bizottság

Városfejlesztési Bizottság

7. számú függelék

a Jóléti Munkacsoport tagjai

Jóléti Munkacsoport