Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a közterület-használat rendjének szabályozásáról a következőket rendeli el:

I. fejezet

A rendelet célja és hatálya

1. §

Jelen rendelet célja azon szabályok megállapítása, amelyek Szentendre város városképi, városrendezési, az épített és természeti környezet védelmére vonatkozó, továbbá közlekedésbiztonsági érdekei figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának, továbbá a köztárgyak közterületen történő elhelyezésének előírásait.

2. §

(1) Szentendre Város közigazgatási területén a rendelet hatálya kiterjed minden, Szentendre Város Önkormányzat tulajdonában álló,

a) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletre

b) az a) pontban foglaltakon kívüli egyéb földrészlet vagy építmény közhasználatra átadott részére

(2) A rendelet hatálya alá tartozó közterületeket I., II. és III. közterületi övezeti kategóriákba kell sorolni, melyek leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik az (1) bekezdésben foglalt területeket igénybe veszik.

II. fejezet

A közterület használata

3. §

(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) A közterületet rendeltetésétől eltérően használni közterület-használati engedély birtokában lehet (továbbiakban: közterület-használat).

(4) A közterület-használati engedély kiadására irányuló eljárás önkormányzati hatósági ügy.

(5) Az első fokú eljárás lefolytatása Szentendre Város Polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) hatáskörébe tartozik.

(6) A Polgármester illetékessége Szentendre Város közigazgatási területére terjed ki.

(7) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A közterület-használat jelen rendeletben meghatározott feltételeitől eltérő szabályozást igénylő ügyekben az első fokú eljárás lefolytatása a városüzemeltetési kérdésekkel foglalkozó szakbizottság hatáskörébe tartozik. A Bizottság ezen hatásköre gyakorlása során a közterület-használat feltételeit a jelen rendeletben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

4. §

(1) Nem adható ki közterület-használati engedély:

a) a gépjárművek várakozóhelyéül (parkoló) szolgáló közterületekre olyan célra, amely a parkolási lehetőséget korlátozza, csökkenti, akadályozza, kivéve a városi és alkalmi rendezvényeket, az alkalmi (ünnepi)  vásár tartását, fenyőfa árusítást, valamint a vendéglátóhely előkerteket, és a vendéglátást kiegészítő berendezések kihelyezését az előkertekbe,

b) fizető parkolóhelyekre, kivéve a Duna korzó Bükkös patak és Péter Pál utca, valamint a Lázár cár tér és a Rév utca közötti szakaszán, valamint a Lázár cár tér területén található fizető parkolóhelyeket,

c) zöldfelületre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállományt maradandóan károsítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat, vagy ha a közterület-használat megszűnését követően vállalja a zöldfelület helyreállítását,

d) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok elhelyezésére,

e) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (kivéve engedélyezett tűzijáték),

f) szexuális termékek bemutatására és értékesítésére,

g) sátorgarázs létesítésére,

h) tehergépkocsik és személygépkocsi kivételével egyéb gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,

i) a reklámhordozó céllal elhelyezett, vagy reklám közzététele céljából egyéb eszközzel felszerelt járművekre, kivéve a rendezvények alkalmával elhelyezett ilyen járműveket.

(2) A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a belvárosban nem adható ki közterület-használati engedély a következő célokra:

a) áru, göngyöleg és ömlesztett anyag tárolására;

b) járműből történő árusításra, szolgáltatásra;

c) alkalmi árusításra, kivéve a külön jogszabályban foglaltak alapján alkalmi (ünnepi) vásárként nyilvántartásba vett területeket, illetve alkalmi rendezvényeket;

d) árusító pavilon felállítására, a külön erre a célra, képviselő-testület által meghirdetett területeket és időtartamokat kivéve, valamint városi rendezvény tartása esetén;

e) Fő téren lépcsőre történő kirakodással történő árubemutatásra, a városi rendezvények kivételével;

f) gazdasági reklámot – kivéve a saját logót – mutató védőtetőre, előtetőre és üzleti ernyőszerkezetre;

g) Fő téren és a Dumtsa Jenő utcában megállító táblára;

h) vendéglátást kiegészítő berendezésekre, kivéve a vendéglátó teraszokon és a kerthelyiségekben;

i) mozgóárusításra és mozgóbolt elhelyezésére;

j) javító és szolgáltató tevékenységre.

(3) Fő térre üzletenként két mozgatható állvány helyezhető el, közvetlenül az üzlet homlokzata mellé, az állványok mérete együttesen a rá helyezett termékekkel együtt nem haladhatja meg az 50/200/180 cm-es (mélység, szélesség, magasság) nagyságot.

(4) A fizető parkolóhelyeket üzemeltető gazdasági társaság a fizető parkolóhelyeket parkolástól eltérő célra kizárólag a Polgármester előzetes írásbeli engedélyével hasznosíthatja.

(5) A város területén kizárólagos joggal taxiállomás létesítésre közterület-használati engedély nem adható ki. A taxiállomásokat minden taxis alanyi jogon, érkezési sorrendben, a közúti közlekedés szabályainak (KRESZ) előírásait betartva használhatja.

(6) Az érvényes hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező járművek parkolóban történő tárolására maximum 3 hónap időtartamra adható ki közterület-használati engedély.

(7) Nem adható ki közterület-használati engedély annak, akinek Szentendre Város Önkormányzatával szemben 5000,- forintot meghaladó összegű lejárt határidejű tartozása van (közterület-használati díj, helyi adó, gépjármű adó, bérleti díj, bírság stb.)

5. §

(1) Tilos a felhajtói tevékenység, azaz olyan módon áru vásárlására, szolgáltatás igénybevételére késztetni járókelőt, hogy ő útjának megváltoztatására, kitérésre, megállásra kényszerüljön. 

(2) Tilos olyan módon áru vásárlására, szolgáltatás igénybevételére késztetni járókelőt, hogy ennek céljából az árus, szolgáltatást nyújtó őt megérinti, hangos szóval leszólítja. 

(3) Tilos Szentendre Város Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken másokat zavaró módon, vagy engedély nélkül különböző szolgáltatásokat nyújtani, árusítani, osztogatni (pl.: piros lámpánál történő autóablak-tisztítás, hírlapárusítás, szórólaposztás, ajándéktárgyak árusítása stb.).

(4) Tilos a Szentendre Város Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken 6 óra és 22 óra között kolduló, kéregető tevékenységet folytatni.

(5) A Szentendre Város Önkormányzat által fenntartott, kerítéssel körbekerített játszóterek területén tilos a dohányzás. A dohányzási tilalmat az érintett játszótér bejáratánál kihelyezett, a dohányzás veszélyeire is figyelmeztető tábla jelzi.

(6) A Szentendre Város Önkormányzat által fenntartott, körbe nem kerített játszótereken a játszóeszköztől számított 20 méteres távolságon belül tilos a dohányzás. A dohányzási tilalmat az érintett játszótér bejáratánál kihelyezett, a dohányzás veszélyeire is figyelmeztető tábla jelzi.

(7) A Belvárosban a közterület-használat során árengedménnyel kecsegtető feliratot (különösen „árleszállítás”, „végkiárusítás”, „sale”, „-50%”) tilos közzétenni.

III. fejezet

A közterület-használati engedély

6. §

(1) Közterület-használati engedélyt kell kérni:

a) az építmény közterületről látható homlokzatának reklámcélú igénybevételéhez;

b) a közterületbe 10 centimétert meghaladóan benyúló üzlethomlokzathoz, portálhoz;

c) kirakatszekrényhez, cégérhez, címtáblához, védőtetőhöz, előtetőhöz és üzleti ernyőszerkezethez, ollós- és csuklókaros ponyvatetőhöz;  

d) bármilyen reklámhordozó, megállító-tábla elhelyezéséhez, fennmaradásához

e) szórólap osztásához;

f) árusítópavilon (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, hírlap, dohány) elhelyezéséhez;

g) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, taxiállomás, iparvágány elhelyezéséhez;

h) közterületnek kikötői létesítmények céljából történő igénybevételéhez;

i) köztisztasági szolgáltatással összefüggő gyűjtő edényzet, síkosság mentesítő anyagot tároló doboz, láda elhelyezéséhez;

j) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd elhelyezéséhez;

k) önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó, valamint közhasználatú tárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezéséhez;

l) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezéséhez;

m) alkalmi és mozgó árusításhoz, valamint egyéb mozgóbolt elhelyezéséhez, javító- szolgáltató tevékenységhez;

n) üzleti haszonszerzés céljából készített fénykép és reklámfotó készítéséhez és a mozgófilmről szóló 2004. évi II. törvény hatálya alá nem tartozó filmezésre, amennyiben ezen tevékenységek eredményeként keletkező termék kereskedelmi forgalomba kerül, kivéve a híradást, hírszolgáltatást;

o) kerthelyiség vagy vendéglátó terasz és berendezés kihelyezéséhez;

p) üzleti szállítás, vagy kirakodás alkalmával göngyölegek elhelyezéséhez;

q) vendéglátást kiegészítő berendezések kihelyezéséhez (kerthelyiségben vagy vendéglátó teraszon is);

r) kiállítás, vásár, alkalmi (ünnepi) vásár, alkalmi rendezvény, sport és kulturális rendezvényekre, az azokhoz kapcsolódó vendéglátó, szórakoztató tevékenységekre és reklámhordozókra, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, fennmaradásához;

s) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;

t) az üzemképtelen, valamint az érvényes hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező járműveknek közterületen történő, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 59. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamot meghaladó időtartamú tárolására;

u) az üzletet magában foglaló építmény közterületről látható ajtószárnyán, ablakszárnyán és lépcsőjén történő árubemutatáshoz;

v) kereskedőnek, ha az épület homlokzatával érintkező területet alkalmi jelleggel árubemutatásra kívánja használni, a mozgatható állvány kihelyezéséhez;

w) mutatványos, cirkuszi tevékenységhez, énekléshez, bűvészmutatványhoz, üzleti célú képzőművészeti tevékenység folytatásához;

x) utcai zenéléshez, kivéve az 1. számú függelékben szereplő helyszíneket, amennyiben a függelékben részletezett módon regisztrál utcai előadó-művészeti tevékenységre;

y) utcai árusító és egyéb automaták (pl. pénzváltó, ital, vonaljegy, telefonkártya, bármilyen bankautomata stb.) felállításához, fennmaradásához;

z) a közterületek fentiekben fel nem sorolt, rendeltetéstől eltérő használatához.

(2) Árubemutatáshoz és vendéglátóhely előtti kerthelyiség vagy vendéglátó terasz elhelyezéséhez csak annak az üzemeltetőnek (bérlőnek, használónak) adható ki közterület-használati engedély, aki a kereskedelmi tevékenysége vonatkozásában a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabálynak megfelelő bejelentést megtette vagy érvényes működési engedéllyel rendelkezik az érintett üzlethelyiségre.

(3) Az (1) bekezdés v) pontjában meghatározott esetben akkor adható közterület használati engedély, ha annak használatáról valamennyi tulajdonostárs - haszonélvezet esetében haszonélvező - írásban megállapodott és a megállapodás szerinti kitelepülési tervet a hatósághoz benyújtották.

(4) Az (1) bekezdés o) és q) pontjában meghatározott esetekben csak akkor adható közterület-használati engedély, ha ahhoz a közterület használattal érintett ingatlantulajdonosok (annak az épületnek a tulajdonosai, amelyek előtt a kerthelyiség vagy vendéglátó terasz és berendezés, vagy vendéglátást kiegészítő berendezés található) írásban hozzájárultak.

7. §

Nem kell közterület-használati engedélyt kérni:

a) a járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a járda területének 72 órai időtartamot meg nem haladó elfoglalásához;

b)  az úttartozékok és közúti közlekedés irányításának céljára szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

c)  a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművek előre nem tervezhető, halasztást nem tűrő üzemzavar- és hibaelhárítási munkáihoz;

d) magánszemélyek számára konténerek 24 óránál rövidebb időtartamra való elhelyezéséhez, illetve lerakásához, ha a tevékenység a forgalmat, közlekedést nem akadályozza;

e)  a Ferenczy Múzeumi Centrum, Pest Megyei Könyvtár, és a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényekre, valamint a bejegyzett egyházak által rendezett, egyházi rendezvények megtartásához kapcsolódó közterület-használathoz azzal, hogy a szervezet vezetője köteles figyelemmel lenni és egyezségre jutni az érintett közterülethez kapcsolódó más használati engedéllyel rendelkezőkkel és a rendezvény tervezett kezdő időpontját megelőző legalább egy héttel köteles írásban benyújtani a részletes programtervet a polgármesternek, valamint a rendezvény megtartása során köteles gondoskodni a szükséges engedélyek beszerzéséről, a hatályos jogszabályi előírások betartásáról és betartatásáról, melyért a szervező felelősséggel tartozik;

f)  edényes élődísznövény elhelyezésére, ha annak elhelyezéséhez a főépítész és a zöldreferens előzetesen írásban hozzájárult;

g)  magánszemélyek közösségi célú közterület-használatához, ha

            - az nem jár közterület lezárásával, vagy az áthaladó forgalom korlátozásával, és

            - azon bárki részt vehet, és

            - azon nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet, és

            - nem történik zeneszolgáltatás.

h)  a 6. § (1) bekezdés i), j), k) l) és s) pontjában foglaltak esetén, amennyiben azok az önkormányzat megbízásából történnek.

8. §

(1) A november 1. és március 15. közötti időszakban fedetlen kerthelyiség vagy fedetlen vendéglátó terasz és azokon vendéglátást kiegészítő berendezés kihelyezésére napijegy vásárlásával is jogosultságot szerezhet az, aki ugyanilyen típusú közterület-használatra korábban már rendelkezett közterület-használati engedéllyel.

(2) A napijegyet a Városi Ügyfélszolgálaton lehet megváltani, annak díját az 1. számú melléklet 20. és 21. pontjai tartalmazzák. A Városi Ügyfélszolgálat a napidíj megfizetését követően az (1) bekezdésben hivatkozott korábbi közterület-használati engedély záradékába felvezeti, hogy a kérelmező mely napokon jogosult a közterület-használatra.

(3) A közterület-használó a záradékolt engedélyt köteles magánál tartani és a közterületet az abban foglalt feltételeknek megfelelően jogosult használni.

(4) A fedetlen kerthelyiség vagy vendéglátó terasz céljára napijegy vásárlással kiadott engedély fedett kerthelyiség  és/vagy fedett vendéglátó terasz elhelyezésére, fennmaradásra nem jogosítja Kérelmezőt.

IV. fejezet

A közterület-használati engedély kiadására irányuló eljárás

9. §

(1) A közterület-használati engedély kiadására irányuló kérelmet a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani. A 8. § szerinti napijegy megváltása iránti kérelmet a Városi Ügyfélszolgálaton kell benyújtani.

(2) Amennyiben a közterület-használat bármilyen módon érinti vagy kapcsolatba hozható a közút gépjármű-és gyalogosforgalmával, megváltoztatják az eredeti forgalmi rendet, úgy forgalomtechnikai-, lezárás esetén forgalomterelési terv benyújtásával a közútkezelő írásos hozzájárulását a közterület használati kérelem benyújtását megelőzően a Kérelmező köteles beszerezni.

(3) A Polgármester - a 3. § (8) bekezdése esetén a városüzemeltetési kérdésekkel foglalkozó szakbizottság - határozattal dönt a közterület-használat engedélyezéséről, a közterület-használat feltételeiről, valamint a közterület-használat díjáról.

(4) A határozat a közterület-használat helyét, valamint a közterület-használat mértékének megállapítása során figyelembe vett korlátozó körülményeket (különösen: közlekedők, járdák, növényzet) helyszínrajzon pontosan megjelölve vagy egyéb más módon egyértelműen körülírva tartalmazza, amelynek során a 10. § (3) bekezdés f) pontja szerinti fényképek irányadóak.

(5) Amennyiben a kérelmező hitelt érdemlően igazolja a közterület-használati díj megfizetését, a Hivatal közterület-használati engedélyt bocsát ki a részére, mely tartalmazza a jogosult nevét, székhelyét, a közterület-használat helyét, érvényességének idejét.

(6) Fedetlen kerthelyiség vagy fedetlen vendéglátó terasz és azokon lévő vendéglátást kiegészítő berendezések vonatkozásában a Kérelmező a (3)-(4) bekezdése szerinti határozatba foglalt érvényességi időn felül legfeljebb az engedély záradékában szereplő további időszakban akkor használhatja a közterületet, ha annak közterület használati díját (napijegy díja) megfizeti és ezt a tényt az engedélyre a Városi Ügyfélszolgálat rávezette.

(7) A közterület-használati engedélyt a jogosult köteles a közterület-használat során magánál tartani és a Hivatal vagy a Közterület-felügyelet ellenőrzése során felmutatni.

(8) A közterület-használati engedély jogosultja köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatósággal együttműködni.

(9) A közterület-használati engedély jogosultja kizárólag a határozatban meghatározott módon, az ott meghatározott feltételek teljesítésével használhatja a közterületet.

(10) A kérelmező köteles az általa használt közterületet – tevékenységtől függően a környékét is – tisztántartani, a közterület-használati engedély megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – eredeti állapotában az arra jogosult rendelkezésére bocsátani, és az esetlegesen okozott kárt egy összegben megtéríteni. Az eltérő megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.

V. fejezet

A közterület-használati engedély iránti kérelem

10. §

(1)   A közterület-használati engedélyt annak kell kérelmezni, aki a közterületet használni kívánja.

(2)   Ha a közterület-használat ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, egyéb eszköz elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedély az ingatlan tulajdonosának vagy az építtetőnek is kiadható.

(3)   Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) A kérelmező nevét és lakó-, szék-, és/vagy telephelyének címét.

b) A közterület-használat célját és időszakát.

c) A közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását és helyszínrajzát, és pontosan tartalmaznia kell azokat a korlátozó körülményeket (különösen: közlekedők, járdák, növényzet által elfoglalt terület nagyságát), amelyeket a közterület-használat mértékének megállapítása során figyelembe kell venni. A kérelemben nem szereplő körülményekre a későbbiekben hivatkozni nem lehet.

d) Vendéglátást kiegészítő berendezések kihelyezése iránti kérelem esetén a berendezés 1:20 méretarányú fotóját.

e) A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. működési engedély, vállalkozói igazolvány stb.) számát.

f) Ha a közterület-használati engedély iránti kérelem tárgya közterületbe benyúló homlokzat, portál, kirakatszekrény, előtető, ollós- és csuklókaros ponyvatető, reklámhordozó, cégér, címtábla, megállító-tábla, árubemutatás, kerthelyiség, vendéglátó terasz, vendéglátást kiegészítő berendezések kihelyezése, úgy a kérelemhez csatolni kell digitális vagy papír formában az érintett közterületről, a kérelemmel érintett épületről és az engedélyezni kért közterület használat kialakításának módjáról készített fényképet.

g) Ha a közterület-használati engedély iránti kérelem tárgya kerthelyiség vagy vendéglátó terasz és berendezés, vagy vendéglátást kiegészítő berendezés, akkor csatolni kell a használattal érintett ingatlantulajdonosok (annak az épületnek a tulajdonosai, amelyek előtt a kerthelyiség vagy vendéglátó terasz és berendezés, vagy vendéglátást kiegészítő berendezés található) írásbeli hozzájárulását.

(4)   Amennyiben a közterület használat a közút gépjármű-és gyalogosforgalmát érinti, a kérelem benyújtásával egyidejűleg mellékelni kell a közút kezelőjének írásos hozzájárulását.

VI. fejezet

A közterület-használati engedély kiadása

11. §

(1) A közterület-használati engedély iránt előterjesztett kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a városrendezési, műemlékvédelmi, városképi, esztétikai, közegészségügyi és közlekedésrendészeti, valamint közrendi, közbiztonsági, köznyugalmi szempontokat, illetőleg előírásokat.

(2) A közterület használatára engedély csak az alábbi feltételekkel adható ki:

a) Építési munkánál az építtető köteles a sitt, építési és egyéb törmelék napi elszállítására, a „szóródó” anyagok kaloda közötti tárolására és szükség szerinti letakarására, az építési terület környékének állandó és folyamatos tisztántartására, valamint a belvárosban a közterületi burkolat fóliás takarására az építési munkálatok ideje alatt.

b) Kerthelyiség vagy vendéglátó terasz esetén a járda, egyirányú forgalmú, vagy a forgalom elől elzárt területen minimum 3,5 m, kétirányú forgalom esetén minimum 5,5 m széles közlekedési sáv szabadon maradjon.

c) Árubemutatásra nem használhatók az épület homlokzata, a homlokzatra, párkányra, ablak-/ajtónyílásba épített-, kerethez erősített kampók, akasztók, egyéb felfüggesztők, a kerítés és annak elemei (ideértve a kaput, kapuszárnyat és kapu-tartó oszlopokat is), kivéve az ajtószárnyra, ablakszárnyra helyezett kirakatszekrényt, és az építéshatósági engedély alapján létesített kirakatszekrényt.

d) A nyílászárók és a nyílászárók zsaluinak, rácsainak igénybevételével történő árubemutatás esetén, a kirakodás mértéke az ajtó-, vagy ablakszárnyra, rácsra, zsalura merőlegesen nem haladhatja meg a 30 cm-t.

e) Árubemutatás céljára ajtószárnyon, ablakszárnyon, azokra szerelt zsalun, rácson, lépcsőn történő árubemutatás esetén az üzlet ajtónyílás(ai) és ablaknyílás(ai) összfelületét meg nem haladó árubemutatásra, mozgatható állvány kihelyezése esetén legfeljebb 3 m2-es területre adható ki közterület-használati engedély. Ajtószárnyra és ablakszárnyra helyezett kirakatszekrény esetén annak felülete, míg mozgatható állvány esetén annak alapterülete adja meg a közterület-használat mértékét.

f) A lépcsők, küszöbök, nyílászárók és a nyílászárók zsaluinak, rácsainak, ajtó- és ablaknyílások felületének igénybevételével történő árubemutatás esetén, a kirakodás mértéke nem haladhatja meg az üzlet ajtónyílásainak és ablaknyílásainak összfelületét.

g) Lépcsőn történő árubemutatás esetén az üzlet megközelítésére szolgáló bejárat (ideértve ajtónyílást, kaput, kapuszárnyat) előtti – a biztonságos közlekedés biztosítása érdekében fenntartott – sávot teljes szélességében szabadon kell hagyni, ott árubemutatás nem engedélyezhető.

h) Az árubemutatás során az árukat rendezetten kell elhelyezni anélkül, hogy az áruk egymást fednék, takarnák, illetve a termékek nem lóghatnak semmilyen irányban sem túl a nyílászárok és a zsaluk, rácsok felületén.

i) Mozgatható állvány csak az épület homlokzatától számított 1 m-es sávon belülre helyezhető ki.

j)  Az árubemutatásra csak az üzlet, intézmény szakjellegével megegyező termék helyezethető ki.

k) A járdán a közterület-foglalás a gyalogosforgalmat és a mozgáskorlátozottak járművének forgalmát nem akadályozhatja.

l)  A R. 6. § (1) bekezdés o) és p) pontjában meghatározott kerthelyiségben vagy vendéglátó teraszon vendéglátást kiegészítő berendezésekre közterület-használati engedély csak a Főépítész előzetes véleménye alapján adható ki.

m) A R. 6 § (1) bekezdés o) és p) pontjában meghatározott kerthelyiséget vagy vendéglátó teraszt kialakítani, vagy azt megváltoztatni csak a Főépítész véleményére figyelemmel lehet.

n) A Dumtsa Jenő utca és a Fő tér területére kérelmezett kerthelyiség vagy vendéglátó terasz esetében nem kell a Főépítész hozzájárulását kérni abban az esetben, ha a közterület használatát a Főépítész által a fenti területekre elfogadott szabályozásnak megfelelő formában kérelmezik.

o) Jelen szakasz l) pontjában meghatározott véleményt évenként meg kell kérni, abban az esetben is, ha a kialakítás nem változik.

p) Rendkívüli természeti események esetén az önkormányzat a műszaki és anyagi lehetőségeihez mérten a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy éven belül köteles újra biztosítani a közterület-használatot.

12. §

(1) A közterület-használati engedély határozott időre, de maximum egy évre adható ki, kivéve a 8. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban történő hosszabbítást.

(2) A közterület-használati engedély érvényes:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltéig;

b) a közterület-használati engedély visszavonásáig.

(3) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható, harmadik személynek tovább nem adható.

VII. fejezet

A közterület-használati díj

13. §

(1)   A kérelmező a közterület használatáért – e rendeletben szabályozottak szerinti eltérésekkel – közterület-használati díjat köteles fizetni. A közterület-használati díj a kérelemben megjelölt időponttól kerül kiszámításra.

(2)       A közterület-használat díjának megállapítása az alábbiak szerint történik:

a) A közterület-használati díjak számítása minden megkezdett m² után történik.

b) A közterület-használati díjak összegét az 1. sz. mellékletben foglalt díjtételek alapján kell meghatározni.

c) Amennyiben a kérelmező kiemelkedő művészeti értékkel bíró árukat forgalmaz, akkor ezen tevékenységéhez kapcsolódóan cégér, címtábla, reklámtábla, molino elhelyezése ingyenes, egyéb közterület-használathoz (árubemutatás, kitelepülés, reklámfigura, stb.) a kérelmezőt 70% díjkedvezmény illeti meg.

d) Amennyiben a kérelmező a közterület-használati engedély kiadását a kérelem benyújtását követő 21 napon belüli kezdő időponttal kéri, az egyébként irányadó díj 125 %-a fizetendő. A kérelmet ebben az esetben az engedélyezni kért időtartam kezdő időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban be kell nyújtani.

e) A R. 6. § (1) bekezdés h) pontjában szereplő közterületnek kikötői létesítmények céljából történő igénybevételével kapcsolatban a közterület-használati díjat a szakbizottság egyedi mérlegelés alapján határozza meg.

f) Azt a festő, grafikus (továbbiakban: alkotó) kérelmezőt, aki művészeti díjban, ösztöndíjban részesült, képzőművészeti vagy iparművészeti egyetemet végzett, országosan jegyzett múzeumban, galériában vagy egyéb kiállító térben kiállítása volt, tagja valamely országos művészeti egyesületnek vagy szervezetnek (pl. MAOE, MMA stb.), ezen tevékenységéhez (alkotó tevékenység, alkotások bemutatása, árusítása) kapcsolódó közterület-használathoz 50% díjkedvezmény illeti meg. Egyéb alkotó részére legfeljebb 30% díjkedvezmény adható.

(3)   A közterület-használati díjat a közterület-használat engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül egy összegben köteles kiegyenlíteni a kérelmező.

A közterület-használati engedély igazolja a közterület-használati díj (részletfizetés esetén az első havi díj) megfizetését, ezért az csak a közterület-használati díj teljes összegének megfizetése, részletfizetés engedélyezése esetén az első havi részlet megfizetése után adható ki.

(4)   Kerthelyiségre vagy vendéglátó teraszra (akár vegyesen is) szóló közterület-használati kérelmet benyújtó kereskedők havi részletfizetést kérhetnek, amennyiben a közterület-használó 12 hónapra kér közterület-használati engedélyt. Részletfizetés igénylése esetén az 1. sz. mellékletben meghatározott *-gal jelölt fizetési kedvezmény nem alkalmazható, ilyen esetben a 12 havi teljes díj mértéke az alapdíj 85%-a.

(5)  A kérelmező köteles a havi részleteket az engedélyben meghatározott határidőig befizetni és a befizetés tényét igazolni. Amennyiben a havi részletek teljesítésében és azok igazolásával a használó késedelembe esik, és ennek pótlására való felhívás után sem fizeti meg és igazolja 8 napon belül a teljesítést, úgy a részletfizetési kedvezményt elveszíti, valamint a hátralévő időre fennmaradt közterület-használati díjat egy összegben köteles megfizetni 15 napon belül. Akitől a részletfizetési kedvezmény megvonásra került, azon kérelmező számára következő év végéig részletfizetés nem engedélyezhető.

(6)   A kérelmező a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatra tekintet nélkül köteles fizetni. A közterület-használati díj vagy annak időarányos része a ténylegesen nem használt időszakokra nézve nem jár vissza.

(7)   A Polgármester a közterület-használati díj mértékét csökkentheti vagy elengedheti egyedi mérlegelése alapján a város kulturális, gazdasági és sport kapcsolatainak fejlődését elősegítő programokhoz szorosan kapcsolódó, valamint az épületek felújításához kapcsolódó közterület-használatok esetén.

 (8)  A Lokálpatrióta Tanács– az általa megállapított eljárási rendben – minden évben pályázatot ír ki a „legszebb porta” díj odaítélése céljából. A díj első, második illetve harmadik helyezettje a díj megítélése évében fizetett közterület-használati díjának összesen 50, 30 illetve 15%-nak megfelelő összegű díjkedvezményben részesül a következő évi kérelmeinek elbírálásakor.

VIII. fejezet

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

14. §

(1)       Mentesek a közterület-használati díj fizetése alól:

a) A fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményeinek elhelyezése.

b) Városi rendezvényekhez kapcsolódó közterület használat.

c) Fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése, fennmaradása, edényes élődísznövény elhelyezése.

d) A magyar nemzet, a nemzetiségek, testvérvárosok kultúráját hirdető csoportok, illetve azok tagjai által a város kulturális életéhez illeszkedő programokhoz kapcsolódó közterület-használat.

e) Az Önkormányzat által szervezett házhoz menő lomtalanítás során a közszolgáltató által elhelyezett konténerek.

f)  Az Önkormányzat, az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok, valamint az intézményei által megrendelt beruházásokhoz kapcsolódó közterület-használatok.

g) A hatóság által elrendelt közvetlen életveszély elhárítási építési munkák.

h) Amennyiben a közterületre kinyúló csuklókaros napernyő színe bézs, vagy pasztell színű, a közterület- használót díjmentesség illeti meg.

i) A kiemelkedő művészeti értéket képviselő boltok, üzletek, galériák, városi múzeumok által kihelyezendő reklámhordozók, valamint ezen kérelmezők cégére is.

j)  A Lokálpatrióta Tanács által iparművészeti értékűnek minősített cégér, címtábla, reklámfelirat, molinó, vagy portál.

(2)   Amennyiben rendezvényüket előzetesen, annak tervezett kezdő időpontját megelőző legalább egy héttel a polgármesternek bejelentették, és a rendezvény megtartásához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkeznek, nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) Jótékonysági tevékenységet végző természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek közterület-használatai.

b) Egészségvédelmi, környezet-védelmi bemutatóhoz kapcsolódó közterület-használatok.

IX. fejezet

A használat megszűnése, megszüntetése

15. §

(1) A Polgármester a közterület-használati engedélyt határozatával visszavonja, és a jogosultat a közterület-használat megszüntetésére kötelezi, amennyiben a közterület vagy annak műtárgyai, vagy az érintett területtel határos ingatlanon mások életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzet elhárítása szükségessé teszi (közterület-használat közérdekből történő megszüntetése)

(2) A közterület-használat közérdekből történt megszüntetése esetén a terület kiürítésére, illetőleg az azon lévő felépítmény lebontására a Polgármester halasztást engedélyezhet. Ennek határidejét a kérelmező kérelmére máshol kijelölendő közterület elfoglalásának, illetőleg a felépítmény használatbavételi engedélye kiadásának időpontjában állapíthatja meg.

(3) Mások életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzet elhárítása szükségessége esetén a terület kiürítésére, illetőleg azon lévő felépítmény lebontására halasztás nem adható.

(4) Kerthelyiség vagy vendéglátó terasz esetén megadott havi részletfizetés esetén az első hónap elteltét követően amennyiben a jogosult fizetési kötelezettségét az erre irányuló felszólítás ellenére sem teljesíti, a Polgármester a közterület-használati engedélyt határozatával visszavonja.

(5) A közterület-használati engedélyt a Polgármester visszavonja, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(6) A polgármester a közterület-használati engedélyt határozatával visszavonhatja, és a jogosultat a közterület-használat megszüntetésére kötelezheti ha:

a)    a használó a közterületet nem a közterület-használati engedélyben engedélyezett célra és módon vagy a jelen rendeletben foglalt előírások megsértésével használja,

b)    a közterület használója a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat 1 éven belül második alkalommal is megszegi.

c)    részletfizetés esetén a részletfizetési kötelezettségével késedelembe esik.

(7) Ha a használó a közterületet a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérő mértékben, célra vagy módon, vagy érvényes közterület-használati engedély nélkül használja,

a) amennyiben a közterület-használati díj kiszámítására az 1. sz. mellékletben *-gal jelölt kedvezmény alkalmazandó, közterület-használati engedélyt ugyanott ugyanolyan célú használatra, a szabálytalan használat megállapítását követő év végéig, csak teljes áron, a kedvezmény alkalmazása nélkül kaphat;

b) egyéb esetekben közterület-használati engedélyt ugyanott ugyanolyan célú használatra, a szabálytalan használat megállapítását követő év végéig csak az 1. sz. mellékletben meghatározott díj 150%-ának megfelelő összegű közterület-használati díj ellenében kaphat;

c) amennyiben a szabálytalan használat megállapítását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapításra került, hogy a kérelmező a közterület-használati engedélyében foglaltaktól eltérő mértékben, célra vagy módon, vagy érvényes közterület-használati engedély nélkül használt közterületet, akkor – függetlenül a korábbi engedélytől eltérő vagy engedély nélküli közterület-használat helyétől és céljától – a fizetendő közterület-használati díj a jelen bekezdés a)-b) pontjai szerint számított díj ötszöröse.

(8) A használó a közterület-használati engedély bármely okból történt megszűnése vagy visszavonása esetén – eltérő megállapodás hiányában – köteles a köz­területet minden kártérítési igény nélkül a hatóság által előírt módon helyreállítani. Ellenkező esetben a tulajdonos a közterület használójának terhére és veszélyére állítja helyre a köz­terü­letet.

(9) Közhasználatú zöldterületek használata esetében használó köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni, és a tevékenysége befejezését követő 5 – indokolt kérelme esetén a polgármester által kiadott engedély alapján legfeljebb 30 – napon belül az eredeti állapotot helyreállítani.

(10) Ha a közterület-használat a (6) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

16. §

(1)   A közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület-használat vagy engedélytől eltérő közterület-használat esetén a használó a Polgármester, vagy a közterület-felügyelet felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségére – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Az engedély nélküli közterület-használat vagy engedélytől eltérő közterület-használat esetén az észlelés napjára az 1. sz. melléklet szerint irányadó napi díjtétel ötszörösének megfelelő összeget (havidíj esetén az irányadó havidíj 5/30-ad részét), de legalább 20.000 Ft-ot (amennyiben az adott közterület-használat engedély-köteles, de ingyenes, 5.000 Ft-ot, amennyiben az adott közterület-használat tiltott, 30.000 Ft-ot) kell közterület-használati díjként megfizetni minden olyan nap után, amikor az ellenőrző hatóság engedély nélküli közterület-használatot észlel.

(2)   Engedély nélküli közterület-használat esetén, vagy a közterület-használati engedélyben kikötött feltételektől eltérő használat esetén a Közterület-felügyelet a közterületre engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően kihelyezett bármely tárgyat a kihelyező költségére és veszélyére elszállíttathatja, ha a kihelyező azt az eltávolításra való felszólítást követő 3 napon belül önként nem távolítja el.

X. fejezet

Értelmező rendelkezések

17. §

1. Közterület az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott terület.

Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. Homlokzat: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott terület
3. Ajtó, ajtószárny: Épületek falán a vásárlók részére gyalogos bejutást lehetővé tevő nyílás, illetve annak elzárására való nyitható, csukható fa, fém stb. szerkezet, szárny.
4. Kirakat: Üzletnek az áru bemutatására szolgáló, rendszerint az utcára néző része, vagy ablakmélyedése.
5. Mozgatható állvány: Olyan mozgatható, árubemutatásra szolgáló eszköz (vitrin, szabadpolc, próbababa, festőállvány stb.), melynek mérete a rá helyezett termékekkel együtt nem haladhatja meg a 100/100/180 cm-es, vagy az 50/200/180 cm-es (mélység, szélesség, magasság) nagyságot.
6. Kerthelyiség: vendéglátó egységhez ideiglenes jelleggel tartozó elkerített fedett vagy fedetlen nyitott terület, kiszolgáló hely.
7. Vendéglátó terasz: vendéglátó egységnek a szabadban kijelölt vagy elhatárolt, deszkából készült alacsony emelvényen (dobogón) elhelyezett fedett vagy fedetlen kiszolgáló helye.
8. Fedett: a kerthelyiség vagy a vendéglátó terasz fedettnek minősül, ha az ezen célokra használt közterület felett fix, talajhoz, dobogóhoz vagy homlokzathoz tartósan rögzített építmény vagy szerkezet létesül rajta.
9. Pavilon: vendéglátó vagy kereskedelmi célt szolgáló, ideiglenes, a talajhoz tartósan nem rögzített építmény.
10. Üzemképtelen jármű: hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült stb.) jármű.
11. Fő tér : A 4. sz. mellékletben jelölt terület
12. Főszezon: tárgyév május 1-től augusztus 31-ig terjedő időszak, mely kizárólag a kerthelyiség valamint a vendéglátó terasz célra történő közterület-használat esetén alkalmazandó.
13. Megállító tábla: a hirdetési oldallal rendelkező, lábakon önállóan megálló, bármikor elmozdítható táblák, melynek magassága legfeljebb 100 cm és hirdetési felülete oldalanként nem haladja meg 0,5 m²-t..
14. Kiemelkedő művészeti érték: kiemelkedő művészeti értéket képviselnek azok a boltok, üzletek, galériák, melyek magas művészeti értéket képviselő képzőművészeti, iparművészeti, design tárgyakat forgalmaznak és árukészletük legalább 70%-át ezek a termékek teszik ki. Eszerint kiemelt művészeti értéket képvisel minden olyan termék, melynek alkotója a MOME-n vagy a Képzőművészeti Egyetemen végzett, vagy bármilyen állami kitüntetésben, ösztöndíjban részesült, vagy alkotásaira a MANK-tól kapott minősítő szakvéleményt, és a magas művészeti értéket képviselő, védett márkanévvel rendelkező hazai és külföldi képzőművészeti, iparművészeti, design tárgyak is. Külön elbírálás nélkül ebbe a körbe tartoznak a szentendrei, működési engedéllyel rendelkező múzeumok.
15. Egybefüggő közterület-használat: amennyiben a közterület-használó egy adott időszakra vonatkozóan (legalább 3, 6, 7, 9, 11 hónapra) folyamatosan kér megszakítás nélkül közterület-használati engedélyt fedett, vagy fedetlen kerthelyiség, illetve fedett, vagy fedetlen vendéglátó terasz céljára.
16. Reklámhordozó: a mindenkor hatályban lévő, Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott reklámokra vonatkozó helyi rendeletben meghatározott reklám, burkolt reklám (például természetbeni árucikk, mely nem árubemutatás célját szolgálja, hanem az üzlet jellegét jelzi), gazdasági reklám és reklámhordozó (ideértve: címer, címtábla, molinó, plakát, stb.).
17. Városi rendezvény: az Önkormányzat, annak intézményei és gazdasági társaságai által szervezett, a város lakosságának széles körét érintő rendezvény
18. Alkalmi rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009 (IX.29.) Korm. rendelet szerinti fogalom
19. Alkalmi (ünnepi) vásár: a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009 (III.13.) Korm.rendelet szerinti fogalom
20. Gazdasági reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben meghatározott fogalom
21. Cégér: valamely tevékenység jelképeként használt, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán, vállalkozásban folytatott tevékenységre utaló jelkép.
22. Címtábla: azon vállalkozás nevét, címét tartalmazó felirat, mely vállalkozás az adott épületen belül működik, de a közterületről nem közelíthető meg.
23. Molino: speciális szövetre vagy műanyagra festett ideiglenes hirdetés
24. Szórólaposztás: kis terjedelmű hirdetési (terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő) vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása
25. Kikötői létesítmény: az úszólétesítmények kikötésére vagy egyéb mederhasználati vízi létesítmények partkapcsolata részére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a vízi közlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

18. §

(1)   Ez a rendelet 2016. november 1-jén lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, még el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.

(2)   Jelen rendeletben megfogalmazott önkormányzati hatásköröket a Polgármester gyakorolja.

(3)   Jelen rendelet 1. számú függelékének módosítására átruházott hatáskörben a városüzemeltetési kérdésekkel foglalkozó szakbizottság jogosult.

(4)   E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület használat rendjének szabályozásáról szóló 13/2005. (IV.15.) Önk. sz. rendelet, és annak módosításai: a 20/2005. (V.19.) Önk. sz., a 44/2005. (XI.18.) Önk. sz., a 29/2006. (VIII. 01) Önk. sz., a 41/2006. (XII.19.) Önk. sz., a 27/2007. (V. 30.) Önk. sz., a 13/2008. (III. 17.) Önk. sz., a23/2008. (VI. 23) Önk. sz., a 31/2008. (IX. 11) Önk. sz., 11/2009. (II. 18.) Önk. sz., a 20/2009. (V.20.) Önk. sz., a 9/2010. (III.19.) Önk. sz., a 38/2010. (XII.15.) Önk. sz., a 7/2011. (II.14.) Önk. sz., a 14/2011. (III.11.) Önk. sz., a 28/2011. (VI.14.) Önk. sz., a 20/2012. (IV.13.) önkormányzati, a 23/2012 (IV.20.) önkormányzati, a 27/2012. (VI.15.) önkormányzati, a 34/2012. (VIII. 3.) önkormányzati, a 47/2012. (XII.14.) önkormányzati, a 14/2013.(V.14.) önkormányzati, a 31/2013. (IX.17.) önkormányzati, a 49/2013. (XII.16.) önkormányzati, 16/2014. (IV.22.), a 11/2015. (III.17.); a 19/2015. (IV.21.), a 27/2015. (VI.18.), a 9/2015. (VII.22.), valamint a 2/2016. (I.26.) önkormányzati rendelet.

Szentendre, 2016. október 13.

Verseghi-Nagy Miklós                                               dr. Gerendás Gábor

   polgármester                                                                        jegyző

Záradék:

A rendelet 2016. október 17-én került kihirdetésre

dr. Gerendás Gábor

jegyző

1. számú melléklet

A közterület-használat alap díjtételei

A * csillaggal jelölt kategóriáknál a díjak a következőképpen alakulnak:

**24 órát meg nem haladó lakossági használat esetén ingyenes.

Bármely tarifa esetén a minimum fizetendő díj 5.000.-Ft. 

Amennyiben a Kérelmező a közterület-használati engedélyt nem teljes hónapra kéri (vagy a közterület-használatot engedélyező határozat a közterület-használat abban meghatározott kezdő időpontját követően emelkedik jogerőre, és emiatt tört hónap alakul ki), és az 1. sz. melléklet havi díjat állapít meg, akkor a közterület-használat tört hónapjának napi díjaként az 1. sz. mellékletben meghatározott havi díj és az adott hónap napjai számának hányadosa alkalmazandó.

2. sz. melléklet

Szentendre Város övezeteinek felsorolása és helyszínrajza közterület-használat szempontjából

1. Belváros (VÉDETT) övezet:

• a következő utak által határolt városrész: Dunakanyar körút az Ady Endre u. kereszteződéséig, Papszigeti Duna-ág sodorvonala, Szentendrei Duna sodorvonala, Postás strand területének déli határa a Dózsa György út és a Dunakanyar krt. kereszteződéséig;
• Dunakanyar krt. mindkét oldala
• Fő tér: a 4. mellékletben jelölt terület

2. övezet:

-   Ady E. út a Derecskei utcáig, Pap-szigeti út, Dereglye u., Pap-sziget egésze;

• Püspökmajori ltp. (Római sánc u., Kálvária tér, Kálvária út, Radnóti M. u. is);
• Lászlótelep (Kálvária út-Damjanich u.- Deli A. u.-Tas u. közötti része);
• Vasvári ltp. (Vasvári Pál u.- Templom u.- Íjász u.- Vasvári köz között);
• Füzespark ltp. (Vasvári Pál u.- Sas u.- Szentlászlói út között).

3. övezet:

a város valamennyi, az I. és a  II. övezetbe nem tartozó része.

3. sz. melléklet

Szentendre Város övezeteinek felsorolása és helyszínrajza filmforgatási célú közterület-használat szempontjából

1. A város díszburkolatos vagy turisztikailag kiemelt központi területei:
   1. a következő utak által határolt városrész: Dunakanyar körút az Ady Endre u. kereszteződéséig, Papszigeti Duna-ág sodorvonala, Szentendrei Duna sodorvonala, Postás strand területének déli határa a Dózsa György út és a Dunakanyar krt. kereszteződéséig;
   2. Dunakanyar krt. mindkét oldala
   3. Fő tér: a 4. mellékletben jelölt terület
   4. Ady E. út a Derecskei utcáig, Pap-szigeti út, Dereglye u., Pap-sziget egésze;

2. A város közigazgatási területének nem díszburkolatos vagy nem turisztikailag kiemelt központi területei:
   1. a város valamennyi, az 1. övezetbe nem tartozó része.

1. számú függelék

Utcai előadó-művészeti tevékenység gyakorlásának feltételei Szentendre város közigazgatási területén

Szentendre Önkormányzata elkötelezett amellett, hogy növelje a város vonzerejét, elősegítse egy pezsgő, élettel teli összművészeti környezet kialakulását, ahol minden előadó-művészeti ág képviselői megjelenhetnek a város közterületein, bemutatkozhatnak. Három kijelölt területen az egyszerűsített és ingyenes szabályok betartása mellett bármely utcai előadóművész kipróbálhatja magát a városban.

I. Az utcai előadóművészek által ingyenesen igénybe vehető területek

1. Duna korzó, Lázár cár tér előtti sétány
2. Duna korzó, Fantázia étterem előtti sétány
3. Duna korzó, Jakabos ház előtti sétány

Jelen szabályozás alapján az utcai produkciók minden nap 9 – 19 óra között történhetnek.

II. Utcai fellépők köre

1. Minden előadó-művészettel foglalkozó amatőr vagy hivatásos művész, műfaji megkötés nélkül.

III. Az utcai előadó-művészeti tevékenység feltételei

1. A tervezett fellépés előtt legalább 4 munkanappal kérelem benyújtása a Szentendre Ügyfélszolgálati és közigazgatási honlap erre szolgáló online felületén.
2.  Időpontot legfeljebb két hétre előre lehet lefoglalni.
3. A Városi Ügyfélszolgálat a beérkezett igényeket a foglaltságok figyelembevételével rögzíti az „utcai előadóművészek” naptárban. A foglaltsági naptár az online felületen nyomon követhető.
4. A naptárban történő rögzítés és a visszaigazoló e-mail egyben a kérelmet benyújtó előadó engedélyét is jelenti, ennek birtokában települhet ki a helyszínre.
5. Az ily módon igénybevett területen az előadó

- nem folytathat kereskedelmi tevékenységet, saját termékét sem árusíthatja,

- nem kérhet fizetséget a vele vagy róla készített fényképekért, felvételekért,

- nem zaklathatja a sétálókat,

- nem folytathat közbotrányt, közerkölcsöt sértő tevékenységet,

- nem kéregethet, koldulhat, kizárólag a maga előtt kihelyezett gyűjtőben fogadhat el adományokat,

- zenei produkció esetén az nem haladhatja meg a 27/2008. (XII.03.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott 55 dB értéket.

6. Az előadó köteles

- az általa használt közterület tisztántartásáról gondoskodni,

- rongálás esetén az okozott kárt megtéríteni.

7. Az az előadó, aki nem tartja be az ingyenes utcai fellépések feltételeit kizárja magát a további fellépési lehetőségekből.