Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, a 92.§ (1) bekezdés a) pontjában, a 92.§ (2) bekezdésében és a 115.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában biztosított feladatkörében eljárva, Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2007. (IV.26.) Önk. rendelet 52. § (5) bekezdés e.) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testület Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága valamint Népjóléti, Ifjúsági és Sport Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

A rendelet célja, hogy meghatározza Hajdúböszörmény Város Önkormányzata fenntartásában álló Fazekas Gábor Idősek Otthonában és a Szociális Szolgáltatási Központban igénybe vehető szociális szolgáltatások körét, az igénybevétel módját, és szolgáltatásokért fizetendő térítési díjakat.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

II. fejezet

A Fazekas Gábor Idősek Otthonára vonatkozó rendelkezések

3.§

(1) A Fazekas Gábor Idősek Otthona (a továbbiakban Idősek Otthona) ellátási területe Magyarország közigazgatási területe.

(2) Az Idősek Otthonában a napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletet igazoló szakvéleménnyel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg – gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, valamint az a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet igazolással rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást – gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

(3) Az Idősek Otthona az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) Szt. 67. § (1) bekezdésében meghatározott teljes körű ellátás

b) napi ötszöri étkeztetés megszervezése

c) ruházat, textília biztosítása

d) egészségügyi ellátás

e) mentálhigiénés ellátás biztosítása

f) szocioterápiás foglalkozások szervezése

g) az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése

h) egyéb szolgáltatások megszervezése (fodrászat, manikűr-pedikűr, borotválás).

4.§

Az ellátás igénybevételének módja

(1) Az Idősek Otthonában történő elhelyezés önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelmet, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a jogszabály által előírt nyomtatvány kitöltésével írásban nyújthatja be az intézmény vezetőjénél.

(2) Az intézményvezető a kérelmet nyilvántartásba veszi, majd intézkedik az előgondozás elvégzése iránt. Az előgondozás keretében az intézményvezető tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről továbbá felkészíti az ellátási igénybe vevőt az ellátás igénybevételére. Az előgondozásra a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 4-9. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az előgondozás során elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát.

(3) Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell figyelembe venni az ellátást igénylő rendszeres havi jövedelmét és vagyoni helyzetét, valamint nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot.

(4) A megállapított személyi térítési díjról az intézményvezető az ellátást igénylőt az ellátást igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.

(5) Az intézmény vezetője szóban vagy írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét az intézményi elhelyezés lehetőségéről, illetve megküldi a megállapodás tervezetét és az intézmény házirendjét. Az értesítés tartalmazza az alábbiakat:

a) az előgondozás időpontját,

b) a férőhely elfoglalásának kezdő időpontját,

c) az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőket.

(6) Ha az igény az előgondozás elvégzése után férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető szóban vagy írásban értesíti az igénylőt kérelmének nyilvántartásba vételéről és a kérelmek beérkezésének sorrendjében gondoskodik a jogosultak elhelyezéséről.

(7) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel illetve törvényes képviselőjével az intézmény vezetője megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza az alábbiakat:

a) az ellátás kezdetének időpontja

b) az intézményi ellátás időtartama (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölésével)

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalma

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok, amennyiben az ellátási díj fizetési kötelezettséggel jár

e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összege, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályok

f) az ellátás megszüntetésének módjait

g) a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat.

(9) Soron kívüli elhelyezési igény esetén az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezés indokoltságáról és az igények teljesítésének sorrendjéről. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető intézkedik az előgondozás lefolytatásáról és dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről.

5.§

Az intézményi jogviszony megszűnése

(1) Az intézményi jogviszony a Szt. 100. §-ban foglalt esetekben szűnik meg.

(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl megszünteti, ha

a) az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője azt írásban kéri,

b) az ellátott intézményi elhelyezése nem indokolt,

c) az ellátott másik intézménybe való áthelyezése indokolt,

d) az ellátott a házirendben foglalt szabályokat súlyosan megsérti,

e) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyi térítési díj-fizetési kötelezettségének az alábbiak szerint nem tesz eleget:

- hat hónapon át folyamatos térítési díj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és

- vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

Ha az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, az a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről, és a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel az ellátott, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét az alábbiakról:

a) a személyes használati tárgyak és megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről, feltételeiről;

b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségről, határidejéről;

c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról;

d) az intézmény elhagyásának időpontjáról.

(3) Ha a bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól, vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést az ellátott, a törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti.

Az áthelyezéshez az ellátott illetve törvényes képviselője, az intézményvezető, illetve azon intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges, ahová a jogosult áthelyezését kezdeményezték.

6.§

Térítési díj fizetésére kötelezettek

(1) Az Idősek Otthonában nyújtott ellátásért térítési díjat kell fizetni.

(2) Térítési díj fizetésére köteles személyek köre:

                a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

                b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező,

     c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

                d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e)a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (az c-e pontban felsoroltak a               továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

         (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat:

       a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) akinek a Sztv. 119.§ (2). bek. szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

   (4) A jövedelemvizsgálatot az intézmény vezetője végzi el a jogszabályban meghatározottak szerint.

7.§

Intézményi és személyi térítési díj

(1) Az intézményi térítési díjat a fenntartó évente kétszer állapíthatja meg.

(2) Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.

(3) Az intézményi térítési díj összegét e rendelet 1. sz. mellékletének 1. pontja tartalmazza.

(4) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján az intézmény vezetője az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy nyilatkozata alapján állapítja meg, melyről az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(5) A személyi térítési díj megállapításának módja:

A személyi térítési díjat az intézményvezető – a vonatkozó jogszabályok alapján – konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénybevevőt tájékoztatja.

(6) A személyi térítési díj összegét az intézményvezető az intézményi térítési díj megállapítása után köteles felülvizsgálni. A megállapított új személyi térítési díjat a kötelezett az erről szóló határozatban foglalt időponttól köteles megfizetni, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan. Kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően – jövedelem és vagyon hiányában- térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja
a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.

(7)  Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, aki a térítési díj összegéről határozattal dönt.

(8) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj mértéke nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át.

8.§

Egyszeri hozzájárulás

(1) Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat magában foglaló emelt szintű ellátásért egyszeri hozzájárulást kell fizetni, melynek összege 110. 000,- Ft/m².

(2) Az egyszeri hozzájárulás összege az egy ellátott után járó tárgyévi normatív állami támogatás hétszeresét nem haladhatja meg.

(3) Az egyszeri hozzájárulást az intézménybe történő beköltözés után kell megfizetni.

(4) Átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülménynek minősül az olyan önálló, egy- vagy kétszemélyes lakrész, amely lakószobát, konyhát, fürdőszobát, esetleg egyéb helyiséget foglal magában, és egy ellátottra legalább 10 m² nagyságú lakóterület jut, vagy

az olyan egy- vagy kétszemélyes lakószoba, amelyhez önálló fürdőszoba tartozik és épülete korszerűen kialakított és berendezése teljes mértékben felszerelt.

(5) Amennyiben az ellátott egyszeri hozzájárulást fizetett, és a gondozás 5 éven belül – haláleset kivételével – megszűnik, vagy a férőhely emeltszintű minősítése 5 éven belül megszűnik, az egyszeri hozzájárulásnak a fennmaradó évekre jutó időarányos részét vissza kell fizetni.

(6) Az egyszeri hozzájárulás összegének legalább 10 %-át a fenntartónak elkülönítetten kell kezelni, az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesíthetősége érdekében.

(7) Az egyszeri hozzájárulás összegének legalább 30%-át a szociális intézmény fejlesztésére, működtetésére, valamint a tárgyi, személyi feltételek javítására kell fordítani.

(8) Az Intézmény III/23-s lakrésze igénybevételéhez, a belépési hozzájárulást konkrét összegben határozza meg, mely 1 000 000.- Ft, azaz egymillió 00/100 Ft.

A belépési hozzájárulást az ellátást igénylő, vagy a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy fizeti meg. Ha a gondozás az Intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta, e személynek vagy örökösének.

(9) A belépési hozzájárulást a fenntartó a szociális intézmény működtetésére, fejlesztésére fordítja.

9.§

A személyi térítési díj megfizetése

(1) A havi személyi térítési díjat a napi személyi térítési díj és gondozási napok száma alapján kell meghatározni.

(2) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

(3) Az intézményvezető ellenőrzi, hogy megtörtént-e a befizetés. Ha a kötelezett elmulasztotta a befizetést, 15 napos határidővel írásban felszólítja a teljesítésre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a kötelezett nevét, címét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

(4) A (3) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót – a jelzálogjog bejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében – évente értesíti a folyó évi hátralékról.

10.§

Térítési díjjal kapcsolatos egyéb szabályok

(1) A jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-nál, amennyiben a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30%-ánál.

(2) Amennyiben az ellátottnak van jövedelme, de az nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, azt legalább a költőpénz összegére ki kell egészíteni.

(3) Az ellátottat a személyi és intézményi térítési díj összegén túl a teljesítés feltételeiről és a mulasztás következményeiről is tájékoztatni kell.

(4) Az ellátást igénybevevő részére az egészségi állapot javításához, vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét – a külön jogszabályban foglaltak szerint az ellátott személy viseli.

III. fejezet

A Szociális Szolgáltatási Központra vonatkozó rendelkezések

11.§

A Szociális Szolgáltatási Központ ellátási területe, igénybe vehető szolgáltatások

(1) A Szociális Szolgáltatási Központon belül a Család- és gyermekjóléti Szolgálat ellátási területe Hajdúböszörmény város közigazgatási területére terjed ki, míg a Család- és Gyermekjóléti Központ ellátási területe a Hajdúböszörményi Járás területe.

(2) A Szociális Szolgáltatási Központ a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások körében

1. étkeztetést,
2. házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
3. családsegítést,
4. tanyagondnoki szolgáltatást,
5. nappali ellátást,
6. szenvedélybetegek közösségi ellátást

végez.

(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben

a) az Időskorúak Nappali Ellátása keretében idős személyek nappali ellátását,

b) a Fogyatékos személyek Nappali Ellátása keretében fogyatékos személyek nappali ellátását végzi.

(4) A Szociális Szolgáltatási Központ gyermekjóléti szolgáltatást is nyújt, melynek részletes szabályai „a gyermekvédelem helyi szabályairól” szóló helyi rendeletben találhatóak.

12.§

Étkeztetés

(1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

      a) 65 év feletti életkoruk,

      b) egészségi állapotuk,

      c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

      d) szenvedélybetegségük, vagy

      e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésről másképpen gondoskodni.

(3) Az étkeztetés biztosítása az ellátottak szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel:

                 a) kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással,

                 b) elvitelének lehetővé tételével,

c) koruk vagy egészségi állapota miatt rászoruló személyek részére lakásra szállításával történik. Az étel kiszállításáért jelen rendeletben meghatározott mértékű térítési díjat kell fizetni.

13.§

Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtást az alábbi személyek vehetik igénybe:

a) azok az időskorú személyek, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azok a pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladatok ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c) egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik ezt igénylik,

d) azok, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(3) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

a) Szociális segítés keretében biztosítani kell

aa) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

ab) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

ac) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

ad) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

b) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

ba) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

bb) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

bc) az a) pont szerinti feladatokat.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokon túlmenően kiegészítő szolgáltatásként ebédkihordás is igényelhető.

(5) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(6) Az intézményvezető a gondozási szükségletet megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

(8) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

(9) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

14.§

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás, mely folyamatos készenléti rendszerben működik.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.

(5) A súlyos fogyatékosságot a Szt. 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.

15.§

Családsegítés

(1) A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Hajdúböszörmény város közigazgatási területén a teljes lakosságra vonatkozóan mentális és szociális gondozást lát el, észlelő-és jelzőrendszert működtet.

(2) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(3) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz,  továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

16.§

Időskorúak Nappali ellátása

(1) Az Időskorúak Nappali Ellátása a saját otthonukban élő, idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására képes személyeknek biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, szociális étkeztetés keretében napi egyszeri meleg étkezés igénybevételére, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.

(2)Az Időskorúak Nappali Ellátása keretében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő szolgáltatások is igénybe vehetők: pedikűr, fodrászat, gyógytorna, gyógymasszázs, jogi és pszichológiai tanácsadás, egészségügyi felvilágosító előadások, szabadidős programok szervezése.

(3) Az Időskorúak Nappali Ellátása hétfőtől péntekig - szombat, vasárnap és ünnepnapok kivételével - heti 5 napos nyitva tartással működik.

17.§

Fogyatékos személyek Nappali Ellátása

(1) A fogyatékos személyek nappali ellátása a családban élő, elsősorban enyhe és középsúlyos,
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségüknek eleget tett, önkiszolgálásra részben képes értelmi fogyatékos, valamint autista személyek napközbeni gondozására, foglakoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. Továbbá tanítási szünet idején igény szerint a tanköteles és a tanítási év során nevelési, oktatási intézményi ellátásban részesülő fogyatékos és autista gyermekek időszakos ellátását is biztosítja.

(2) A nappali ellátás feladata az (1) bekezdésben megjelölt személyek

a) mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, szokások erősítése

b) közösségi tevékenységük szervezése

c) egészségi állapotuknak megfelelő terápiás jellegű foglalkoztatás (gyógytorna, zeneterápia, pszichológus által vezetett foglalkozás, terápiás jellegű kézműves foglalkozás) szervezése,

d) napi háromszori étkezés biztosítása.

(3) Nem gondozható az a személy fogyatékosok nappali intézményében, aki

a) veszélyeztető magatartást tanúsít

b) önálló helyzetváltoztatásra még segédeszközzel sem képes

c) önellátásra nem képes

d) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel

e) 3 éven aluli gyermek.

(4) A szolgáltatás hétfőtől péntekig – szombat, vasárnap és ünnepnapok kivételével - heti 5 napos nyitva tartással működik.

18. §

Tanyagondnoki szolgáltatás

(1) A tanyagondnoki szolgáltatás célja, hogy Hajdúböszörmény közigazgatási területéhez tartozó Pród településrész lakosai, valamint tanyasi lakott helyeinek számára az intézményhiányból eredő hátrányokat enyhítse, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, a közszolgáltatásokhoz, valamint a szociális alapellátásokhoz való hozzájutást biztosítsa.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások alapfeladatai:

a)  Közreműködés:

aa) az étkeztetésben,

ab) a házi segítségnyújtásban,

ac) a családsegítésben;

b) Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása körében:

ba) háziorvosi rendelésre szállítás,

bb) egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

bc) gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

c) Személyszállítás:

ca) óvodába, iskolába szállítás,

cb) egyéb személyszállítás.

(3) A tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatásai, kiegészítő feladatai, lakossági szolgáltatásai:

a) Közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,

b) Egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

c) Egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb szociális alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatása az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére.

(5) A tanyagondnoki szolgálat az étkeztetésben való közreműködése során munkanapokon napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít – szállítással - azok számára, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel erről gondoskodni nem tudnak.

(6) A tanyagondnoki szolgálat a házi segítségnyújtás során az igénylők által jelzett rendszerességgel biztosítja – a nem szakmai jellegű- segítséget az otthonukban önmaguk ellátására képtelen személyek számára a bevásárlásban, a gyógyszer kiváltásában, a tüzelő beszerzésében, a favágásban, a takarításban, valamint a szennyes ruhák összegyűjtésében és mosodába szállításában.

(7) A tanyagondnoki szolgálat biztosítja, hogy a Szociális Szolgáltatási Központ által nyújtott alapellátások az érintettek részére igénybe vehetőek legyenek; a segítségre szoruló személyeknek a szolgálat székhelyére, telephelyeire való egyéni vagy csoportos szállításával, a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálat munkatársának a segítségre szoruló személy lakóhelyére történő szállításával, valamint az intézmény és a lakosság között információs szolgáltatás és kapcsolattartás biztosításával.

(8) A tanyagondnoki szolgálat az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása során gondoskodik arról, hogy az egészségügyi alap- és szakellátás igénybevétele minden rászoruló személy számára elérhetővé váljon. A tanyagondnoki szolgálat e feladatának ellátása során biztosítja a betegek rendszeres kezelésre, háziorvoshoz, szakorvoshoz történő szállítását, és lehetőség szerint gondoskodik az igénylők más egészségügyi intézménybe történő eljuttatásáról csoportos, illetve egyéni személyszállítással.

(9) A tanyagondnoki szolgálat személyszállítási feladatainak ellátása során gondoskodhat:

a) óvodások és általános iskolások szállítása Hajdúböszörménybe,

b) tömegközlekedéshez való csatlakozás biztosítása,

c) munkanélküliek Munkaügyi Központba történő szállítása,

d) rokonok, hozzátartozók szállítása kórházi látogatásra,

e) családi eseményekre történő szállítás (esküvő, temetés, stb.),

f) nagybevásárlás céljára történő személyszállítás,

g) önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényre szállítás.

(10) A tanyagondnoki szolgáltatás az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatása során részt vesz az önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában, valamint kapcsolatot tart az önkormányzat intézményei és a lakosság között.

19. §

Szenvedélybetegek közösségi ellátása

(1) A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése.

(2) A szenvedélybetegek közösségi ellátása a következő szolgáltatásokat biztosítja:

a) problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a szerhasználat, illetve -függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére,

b) készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása,

c) pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.

20.§

A szolgáltatások igénybevételének közös szabályai

(1) Az intézményvezető a kérelmet nyilvántartásba veszi.

(2) A kérelmet a jogosult, illetve a jogosult törvényes képviselője terjeszthetik elő.

(3) Az alapszolgáltatást – kivéve a családsegítést és tanyagondnoki szolgáltatást - igénylő személy az ellátás kérelmezésekor nyilatkozik arról, hogy más szolgáltatónál, intézménynél igénybe vesz –e valamilyen alapszolgáltatást.

(4) Nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, amennyiben az igénylő, illetve a hozzátartozó vállalja az intézményivel azonos összegű személyi térítési díj megfizetését.

(5) A szolgáltatás nyújtást megelőzően kerül sor a megállapodások megkötésére.

(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik a szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(7) Az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a szenvedélybetegek közösségi ellátását, a tanyagondnoki szolgáltatást, az időskorúak és fogyatékos személyek nappali ellátását a szociális ellátások igénylése során az igénybe vevőt az intézmény vezetője a jogszabály által előírt nyomtatvány kiállítását követően értesíti az ellátás biztosításáról.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó intézmény étkeztetésben igénybevételi naplót, házi segítségnyújtásnál nyilvántartást, időskorúak és fogyatékos személyek nappali ellátása esetén látogatási és esemény naplót vezet.

(9) A családsegítés szolgáltatás igénybevétele esetén az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtást a külön jogszabályban meghatározott esetnaplóban kell dokumentálni. Ebben az esetben a segítségnyújtás szakmai tartalmát az ellátás igénybevételekor – az ellátást igénybe vevő aláírásával ellátva – írásban kell rögzíteni.

21. §

Az ellátás megszűnése

(1) Az ellátás megszűnik:

a) az ellátott, vagy törvényes képviselője kérelme alapján

b) az ellátott egészségi állapotának javulása esetén

c) ha az ellátott az intézmény házirendjét súlyosan megszegi

d) az ellátott halálával

e) ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozás áll fenn, és ennek összege a kéthavi személyi térítési összegét meghaladja.

22.§

Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások, fizetésre kötelezettek

(1) Térítési díjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért:

a) étkeztetésért,

b)házi segítségnyújtásért,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért,

d) Fogyatékos személyek Nappali Ellátásaáltal nyújtott személyes gondoskodás keretében igénybevett napközbeni tartózkodásért, valamint napközbeni tartózkodásért és étkezésért.

e) Időskorúak Nappali Ellátásánáltérítési díj a állapítható meg.

(2) A térítési díj fizetésére kötelezettek köre megegyezik jelen rendelet 6.§ (2) bekezdésében megnevezett személyekkel, mely kiegészül a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselővel.

(3) Étkeztetés, nappali ellátás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén az intézményi térítési díj maximum az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség egy napra jutó összege.

(4) Házi segítségnyújtás esetén az intézményi térítési díj maximum az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség egy ellátási órára jutó összege.

(5) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján az intézmény vezetője állapítja meg, melyről az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(6) Ingyenes ellátásban részesül az az ellátott, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Ha az ellátott részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra, a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.

23. §

Intézményi és személyi térítési díj

(1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg, mely nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.

(2) Az intézményi térítési díj összegét szolgáltatásonként és szakmai egységenként e rendelet 1. sz. mellékletének 2. pontja tartalmazza.

(3) Étkeztetés esetén a térítési díj alapja az élelmezési nyersanyagköltségnek illetve az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségeknek egy ellátottra jutó napi összege.

(4) Házi segítségnyújtás esetén a térítési díj alapja az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított gondozási óradíj.

(5) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján az intézmény vezetője állapítja meg, melyről az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(6)

a) Étkeztetés igénybevétele esetén az étel helyben fogyasztásáért vagy elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étel kiszállítása esetén a személyi térítési díj a kiszállításra számított térítési díjnak és az adott hónapban kiszállítással igénybe vett étkezési napok szorzatának összegével növekszik.

b) Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén az étel helyben fogyasztásáért étkeztetésért havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata.

(7) A házi segítségnyújtás térítési díja a szociális segítés és a személyi gondozás térítési díjából tevődik össze. A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani.

(8) Nappali ellátás esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni

1. Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre, illetve napközbeni tartózkodást és ott étkeztetést igénybevevőkre.
2. Időskorúak nappali ellátása esetében csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre kell intézményi térítési díjat meghatározni.

(9) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, illetve

1. étkeztetés esetén az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó havi jövedelmének a 30 %-át;
2. házi segítségnyújtás esetén az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmének a 25%-át, illetve ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, a 30%-át;
3. az Időskorúak Nappali Ellátását és a Fogyatékos személyek Nappali Ellátását igénybe vevő ellátott rendszeres havi jövedelmének 15 %-át, amennyiben a napközbeni tartózkodást, illetve 30%-át, amennyiben a napközbeni tartózkodást és étkeztetést is igénybe vesz,
4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének a 2 %-át.

(10) Ha az ellátott a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, aki a térítési díj összegéről határozattal dönt.

(11) A személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni.

(12) Az intézményvezető ellenőrzi, hogy megtörtént-e a befizetés. Ha a kötelezett elmulasztotta a befizetést, 15 napos határidővel írásban felszólítja a teljesítésre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a kötelezett nevét, címét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

(13) A (11) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.

IV. fejezet

Az intézmények működésének közös szabályai

24. §

(1) A Fazekas Gábor Idősek Otthonában az ellátottak jogainak, érdekeinek érvényesülése elősegítése céljából Érdekképviseleti Fórum működik.

(2) Az Érdekképviseleti Fórum tagjai választásának, működésének részletes szabályait az intézmények házirendje tartalmazza.

25. §

(1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Népjóléti, Ifjúsági és Sport Bizottság az intézményvezetők beszámolója alapján évente egy alkalommal értékeli a szociális intézmények szakmai munkájának eredményességét.

(2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Népjóléti, Ifjúsági és Sport Bizottságjóváhagyja az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény házirendjét.

V. fejezet

Záró rendelkezések

26. §

(1) E rendelet 2016. július 05. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Fazekas Gábor Idősek Otthonában és a Szociális Szolgáltató Központban nyújtott szociális szolgáltatásokról és térítési díjakról szóló 21/2008. (III.28.) Önk. rendelete.