Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkornányzat Képviselő-testületének 26/2016. (IX.23.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2016 (IX. 23.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2016. 10. 01- 2016. 10. 01

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

26/2016 (IX. 23.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról


Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:


1. §

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 2.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)

E rendelet alkalmazásában


a)

közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ide értve a közterületnek közútnak szolgáló és magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. (pl.: az út, utca, parkoló, tér, a járda – ide értve az épületek árkádjai alatti járdát is –. a járdasziget, a közpark, a parkosított terület, a játszótér, a lépcső, továbbá az alul- és felüljáró),


b)

szeszes ital: minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat;


c)

vakvezető kutya: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el, továbbá az az eb, amelyet valamely EU tagállam illetékes szerve vakvezető kutyának minősít,


d)

segítő kutya: a fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs feladatokat ellátó, a külön jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő kutya.


e)

zöldterület: a rendezési, illetve szabályozási tervekben kijelölt, valamint az állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, vagy a díszítő funkciót szolgálja. Zöldterület az az állandóan növényzettel nem fedett közterület is, ami a fenti funkcióknak tesz eleget, de arról a korábbi növényzetet károsító hatások már kipusztították.”





2. §

A Rendelet 7.§ (1) – (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1)

Aki


a)

nem gondoskodik az ingatlana előtti járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról, gyom- és síkosság-mentesítéséről, a hó eltakarításáról;


b)

az ingatlanán belüli terület gondozásáról, tisztántartásáról és gyommentesítésérő oly mértékben nem gondoskodik, hogy az alkalmas arra, hogy mások egészségét, vagyonát veszélyeztesse;


c)

nem gondoskodik a beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről;


d)

nem gondoskodik az ingatlanáról a közterületre benyúló fák, bokrok és élő sövény szakszerű gondozásáról, megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályait.”

„(2)

Az (1) bekezdés a)-b)-c)-d) pontok vonatkozásában a kötelezett elsősorban az ingatlan használója, használó hiányában az ingatlan tulajdonosa.”


3. §

A Rendelet 8.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki Pesterzsébet Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó


a)

közterületen engedély nélkül fát kivág,


b)

közterületen lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeit, tartozékait, felszerelési tárgyait bármilyen módon szakszerűtlenül kezeli, gondatlanul megrongálja, károsítja vagy elpusztítja,


c)

zöldfelületeken járművel nem az erre a célra kijelölt utakon közlekedik,


d)

zöldterületre, gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajt, beáll,


e)

zöldterület fenntartását akadályozó tevékenységet folytat.”



4. §

A Rendelet 8.§- a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)

A közterület felügyelet - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely a 8. § (1) bekezdés d) pontja alá eső területen szabálytalanul várakozik.”


5. §

A Rendelet 9.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki:


a)

Pesterzsébet közigazgatási területén lévő közterületet rendeltetésétől eltérő módon, önkormányzati rendeletben előírt hozzájárulás nélkül, attól eltérően, illetve azt meghaladó mértékben használja,


b)

hirdetményt, plakátot vagy egyéb hirdetés céljára szolgáló ábrázolást az e célra ki nem jelölt helyen helyez el, vagy létesít


c)

közterületen járművek parkolását, illetve közlekedését akadályozó tárgyakat elhelyez,


d)

magántulajdonban lévő ingatlan területéről szennyvizet közterületre szándékosan kivezet,


e)

magántulajdonban lévő ingatlan területéről csapadékvizet közterületre szándékosan kivezet – kivéve azon zártsorú beépítések tetőszakaszait, amelyek telepítése ezt fizikailag nem teszi lehetővé - vagy közterületen lévő szennyvízcsatornába szándékosan bevezet,


f)

a tulajdonában álló épület fizikai és műszaki állapotát olyan mértékben elhanyagolja, hogy az elhanyagolt építményről lehulló részek, tárgyak mások testi épségét, vagyonát veszélyeztetik.”


6. §

A Rendelet 12.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki:


a)

zárt játszótér, sportpálya vagy egyéb sportolás céljából létrehozott szabadtéri létesítmény (a továbbiakban együtt: játszótér és sportlétesítmény) területén 22.00 és 06.00 óra között tartózkodik,


b)

a játszóterek és sportlétesítmények berendezéseinek nem rendeltetésszerű használatával kárt okoz,


c)

a játszóteret és sportlétesítményt az adott játszótérre és sportlétesítményre előírt mindenkori házirendtől eltérően használ.”

„(2)

A közterület-felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.”


7. §

E rendelet 2016. október 1-én lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.







Szabados Ákos

Dr. Demjanovich Orsolya

polgármester

jegyző













Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2016. (IX./23.) önkormányzati rendelete indokolása



Általános indokolás

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - 2015. november 1-i hatálybalépéssel - megalkotta a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzatai rendeletét (a továbbiakban: Rendelet).

A Rendelet mindazon magatartásformákat határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő cselekményként, illetve mulasztásként, amelyekre vonatkozó szabályok helyi rendeleteinkben (pl. közterület-használat, zöldterület védelme, önkormányzati jelképek használata, gyomnövények elterjedésének visszaszorítása stb.) kerültek meghatározásra, és amelyek korábban szabálysértési tényállásként, majd tiltott, közösségellenes magatartásként szankcionálhatók voltak, kiegészítve néhány, társadalmi igényt kielégítő tényállással.

A Rendelet hatálybalépése óta eltelt tíz hónap bebizonyította, hogy indokolt volt a Rendelet megalkotása, a Rendelet alapján hatékonyabban sikerült a közterületek rendjét fenntartani, a környezetvédelmi előírások betartását elérni, illetve a lakosság nyugalmát zavaró, vagy a szubjektív biztonságérzetet más módon negatívan befolyásoló magatartásokat kiküszöbölni. A Rendelet alkalmazása során a gyakorlat felfedett azonban néhány olyan anomáliát, ami nehezíti a Rendelet alkalmazását, értelmezését, az eljárások lefolytatását, így indokolt a Rendelet felülvizsgálata és módosítása, a joggyakorlat által szült anomáliák kiküszöbölése végett.


Részletes indokolás


1. §-hoz

A Rendelet értelmező rendelkezéseit a 2. § tartalmazza, mely meghatározza, hogy a Rendelet alkalmazásában mi tekinthető közterületnek, szeszes italnak, vakvezető kutyának, segítő kutyának és zöldterületnek. A szeszesital fogalom módosításával a rendeletben meghatározott szeszes ital fogalom összhangba kerül a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a) pontjában meghatározott szeszes ital fogalommal. A zöldterület fogalmának módosításával részletesebben, pontosabban kerül meghatározásra, hogy mi tekinthető zöldterületnek, megkönnyítve ezzel a jogalkalmazást.


2. §-hoz

A Rendelet büntetni rendeli az ingatlan előtti közterület illetve az ingatlan zöldterületének elhanyagolását. Sok esetben előfordul, hogy az ingatlan használója, vagy tulajdonosa oly mértékben elhanyagolja az ingatlanán belüli területet, hogy az mások egészségét, vagyonát veszélyezteti, rontja Pesterzsébet városképét, így indokolt jelen magatartás Rendeletben történő szabályozása.


3. §-hoz

A Rendelet 8. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajt, beáll. A Rendelet értelmező rendelkezései a zöldterületet határozzák meg, a gyepfelületet nem, ami megnehezíti a Rendelet gyakorlati alkalmazását és a jogszabályhely értelmezését.  A probléma feloldása érdekében indokolt a zöldterület fogalom beépítése az idézett normaszövegbe, így mind az értelmező rendelkezések, mind a Rendelet VII. fejezete egységes terminológiát használva szabályozza a zöldterületekre vonatkozó magatartási formákat.


4. §-hoz

A zöldterületek védelméhez fűződő társadalmi érdek megkívánja a gyors hatékony, szakszerű fellépést a növényzetet károsító hatások ellen. A helyszíni bírság intézménye prevenciós eszköz, a helyszíni bírság kiszabásával nem minden esetben szűnik meg azonnal a szabályszegés, a gyakorlatban előfordul, hogy a gépjármű vezetője járművét hosszabb időre, napokra, hetekre a zöldterületen hagyja, mellyel nagymértékben károsítja a növényzetet. Jelen módosítással megnyílik a lehetőség arra, hogy a zöldterületen hosszabb ideje szabálytalanul várakozó gépjárműveket a közterület-felügyelet a helyszínről eltávolítsa, megakadályozva így a növényzet nagymértékű károsodását.


5. §-hoz

A Rendelet VIII. fejezete tartalmazza a közterületek használatával kapcsolatos szabályokat.

A 9. § (1) bekezdés e) pontjába indokolt beépíteni egy kivételt meghatározó szabályt, mivel hagyományosan utcafronton álló épületek mindegyikének utcafronti tető-ereszcsatornája a járdára van kihelyezve és gyakran nem megoldható a telek felé történő visszavezetés.

Gyakran problémát okoz, hogy az elhanyagolt épületekről lehulló részek, tárgyak veszélyeztetik mások testi épségét, vagyonát, ezért indokolt egy új ponttal kiegészíteni az említett jogszabályhelyet, mellyel szabályozásra kerül a nevezett - főképp mulasztásban megnyilvánuló - jogellenes magatartás.


6. §-hoz

A Rendelet büntetni rendeli a játszótereket, sportlétesítményeket éjszaka használókat, a játszóterek, sportlétesítmények rongálóit. A játszóterek, sportlétesítmények használatára vonatkozó alapvető szabályokat, előírásokat az adott játszótér, sportlétesítmény mindenkori házirendje tartalmazza, melynek betartatása elengedhetetlen a lakók nyugalmának és a játszótér eszközeinek megóvása érdekében.

A Rendelet külön bekezdésben szabályozza a Fitt Parkra vonatkozó szabályokat, azonban tekintettel arra, hogy a Fitt Park is sportolás céljából létrehozott szabadtéri létesítmény, az arra irányadó szabályokat a módosított (1) bekezdés megfogalmazása magába foglalja, így annak külön bekezdésben történő meghatározása indokolatlan.


7. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.