Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2016 (XII.16.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2017. 01. 01- 2023. 04. 29Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2016 (XII.16.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (5)-(6) bekezdéseiben, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) és (12) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
2. § A rendelet rendelkezéseit az önkormányzati lakásokra-, valamint nem lakáscélú helyiségekre, és az Önkormányzat pénzeszközvagyonára, forgatási célú értékpapírokra, csak akkor kell alkalmazni, ha a részletes szabályokat megállapító az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és bérbeadásuk szabályairól szóló 36/2009. (IX. 30.) önkormányzati rendelet, Balatonalmádi Városi Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítéséről szóló 10/1996.(VI.27.) önkormányzati rendelet és a mindenkor hatályos az Önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Értékpapír fajták: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész, csekk, állampapír.
1. Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: korlátolt felelősségű társasági üzletrész, szövetkezeti részjegy.
1. Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a 2. pontban foglaltakat is.
1. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, mely alapján polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
1. Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, mely alapján jogügylet tárgya csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet.
1. Forgalomképtelenség: törvényben, vagy-e rendeletben meghatározott vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak olyan tulajdonsága, hogy –törvényben meghatározott kivételektől eltekintve –
a) tulajdonjoga nem ruházható át,
b) osztott tulajdon nem létesíthető rajta,
c) nem terhelhető meg,
d) nem lehet tartozás fedezete, és
e) nem vezethető rá végrehajtás.
1. Forgalmi érték: erre jogosultsággal rendelkező szakértő által megállapított, készpénzben kifejezett érték, amelyen az adott vagyontárgyak tulajdonjoga normál, nyílt piaci körülmények között a legnagyobb valószínűséggel értékesíthető, mely minden esetben nettó összegben értendő.
1. Bérleti díj: bérleti szerződés alapján a bérlő által a bérbeadónak fizetett díj, mely minden esetben nettó összegben értendő.
1. Portfolió: értékpapírból és /vagy más befektetési eszközökből álló együttesen kezelt befektetés állomány.
1. Kedvezmény nyújtása: a vagyontárgy tulajdonjogának a rendelet 8. §-a szerint meghatározott forgalmi értéknél alacsonyabb értéken történő átruházása vagy hasznosítása. Ide kell érteni vagyontárgynak a becsült forgalmi értékével megegyező, de a 20. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak mellőzésével történő átruházását, vagy hasznosítását is.
1. Nonprofit gazdasági társaság: nem jövedelemszerzésre irányuló, közös gazdasági tevékenység folytatására alapított gazdasági társaság.
1. Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető azon jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon.
1. Tulajdonosi jog: magába foglalja az ingatlanokra, az ingókra, vagyoni értékű jogokra vonatkozó rendelkezési jogot , a tagsági viszonyból eredő és a részvényesi jogokat, valamint a gazdasági társaságokban, vállalatokban a tulajdonost megillető jogok gyakorlását.
1. Vagyonkezelési szerződés: az Önkormányzat és a vagyonkezelő – kivéve az Önkormányzat költségvetési szervei – közötti írásbeli szerződésforma.
1. Követelésről való lemondás: pénzben kifejezhető igényről való kifejezett lemondás, mely a fő- és/vagy mellékkövetelés részben vagy egészben történő elengedésében, mérséklésében valósulhat meg.
1. Behajthatatlan követelés: az a követelés, amelyet az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. ( I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja behajthatatlan követelésnek minősít.
Az Önkormányzat vagyona
3. Az önkormányzati vagyon elemei
4. § (1) A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségi nemzeti vagyonnak minősülő vagyontárgyakból tevődik össze. Ezen vagyontárgyakra vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlása során az testülete a nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. §-ában foglalt szabályok szerint kell eljárni.
(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyontárgyak köre:
a) külön törvényben ilyen vagyonelemnek minősített vagyontárgyak, valamint ilyennek minősített vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak és
b) minden olyan vagyontárgy, amelyet önkormányzat képviselő-testülete rendelettel ilyenek minősít.
(4) Az Önkormányzat Képviselő testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyat nem jelöl meg.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyontárgyak az önkormányzat vagyonnyilvántartásában és a vagyonkataszterben kerülnek felsorolásra.
5. § (1) Az önkormányzati rendelettel korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyak:
a) a műemlék épületek, ideértve a műemléki környezetben lévő, valamint helyi védelemben részesített ingatlan vagyontárgyak,
b) a védett természeti területek,
c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, kivéve, amelyeket törvény kizárólagos, vagy törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít,
d) a köztéri műalkotások és az Önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások,
e) a sportpályák és sportcélú létesítmények,
f) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanvagyontárgyak és
g)minden vagyontárgy, amelyet a Képviselő-testület korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakat az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése addig áll fenn, amíg azok közvetlen önkormányzati kötelező feladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását szolgálják.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyontárgyakat biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni kizárólag:
a) önkormányzati hitelfelvétel biztosításához és
b) a Magyar Állam javára jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítására lehet.
6. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A forgalomképes vagyontárgyak jegyzékét az Önkormányzat vagyonnyilvántartása és az ingatlan-vagyonkataszter tartalmazza.
4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
7. § (1) Az Önkormányzat vagyonát az Nvtv.10. § (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően a tulajdonosi jogok gyakorlója tartja nyilván.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. § (1) bekezdése alapján és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI. 6.) Korm. rendelet szerint az ingatlan-vagyonkataszterben is nyilván kell tartani.
(3) Az ingatlan-vagyonkataszter vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a ingatlan-kataszterben való átvezetéséről a Jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak 4. §-5. § szerinti tulajdoni besorolása és minősítése, vagy ezek megváltoztatása az alábbiak szerint történik:
a) a 5. § (1) bekezdés szerinti törzsvagyoni körbe tartozó és a rendelet 1. mellékletében felsorolt vagyontárgyak esetében a Képviselő-testület e rendelet módosításával rendeletet alkot,
b) a vagyonelemek besorolásának törvényi változtatása esetén a vagyontárgy új minősítését a vagyonnyilvántartáson és – ingatlanvagyon esetén – az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartáson a változást elrendelő jogszabály hatályba lépésének napját követő negyedév 15. napjáig át kell vezetni.
5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
8. § Vagyontárgy szerzésére – kivéve ingó vagyontárgy kereskedelmi forgalomból történő beszerzése- továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan esetén hat hónapnál nem régebbi – erre jogosult szakértő által készített – forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyontárgy esetén három hónapnál nem régebbi felkért szaktanácsadó által készített értékbecslés alapján,
c) értékpapír esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jogot érintő döntés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlásának közös szabályai
6. A rendelkezései jogok gyakorlása
9. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint e rendeletben megállapított mértékben és feltételekkel a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, a Polgármester, továbbá az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői gyakorolják.
(3) A Polgármester és a költségvetési szerv vezetője a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát megelőzően – ha az ügy tárgyi súlya, különös bonyolultsága, vagy jelentőtősége a Polgármester, vagy költségvetési szerv vezetője szerint azt indokolja- a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes állásfoglalását kérheti akkor is, ha a Bizottság állásfoglalásának kikérése egyébként nem kötelező. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalása a Polgármestert és a költségvetési szerv vezetőjét a döntés során nem köti.
10. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyaknak az Nvtv.3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott hasznosítására az Nvtv.11. § (10)-(13) bekezdésében, valamint a (16)-(18) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, az Nvtv.3. § (1) bekezdésében körülírt szervezetetekkel állapodhat meg (a továbbiakban: vagyonhasználók).
(2) A vagyonhasználók közül :
a) az önálló jogi személyiségű önkormányzatot,
b) az Önkormányzat költségvetési szerveit.
c) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasága és
d) az önkormányzati társulást
az önkormányzati közfeladat ellátása céljából – az ehhez szükséges mértékig- a rájuk bízott vagyonra vonatkozóan megilleti az ingyenes használat joga.
(3) A (2) bekezdés a) - b) pontjaiban körülírt vagyonhasználók a rájuk bízott vagyon tekintetében beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhetnek.
(4) Vagyonhasználó rendelet tartalmára figyelemmel meghatározott tartalmú vagyonhasználatot megalapozó okiratok alapján, az abban meghatározott mértékben, a tulajdonos Önkormányzat nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
7. Az Önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok
11. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a feladataik ellátásához szükséges vagyont a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.
(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei az alapító okiratban -, és szervezeti és működési szabályzat szerint rájuk bízott vagyont térítésmentesen használják és gondoskodnak annak fenntartásáról és karbantartásáról.
(3) Az Önkormányzat költségvetési szervei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz kapcsolódó közterhek viselésére, a vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, az ingatlanok kivételével, amelyeket az önálló jogi személyiségű önkormányzat tart nyilván.
(4) Az Önkormányzat költségvetési szerveitől a vagyontárgyak hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az – az a költségvetési szerv feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül – az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.
(5) A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért, melynek során a vagyon magáncélú használatba adása nem megengedett.
12. § (1) A költségvetési szervek használatában lévő ingatlan, vagy ingatlanrész bérbeadásáról és használatának átengedéséről a költségvetési szerv vezetője dönt, amennyiben az ellenszolgáltatás értéke az évi nettó 1 millió forintot nem éri el és a hasznosítás időtartama az egy évet nem haladja meg.
(2) Balatonalmádi Városgondnokság 8220 Balatonalmádi, Rákóczi u. 43. szám alatti telephelyén belüli területet parkolás, tárolás céljára határozatlan időtartamra bérbe adni 60 napos felmondási határidő kikötésével az intézmény vezetője jogosult.
13. § (1) Az önkormányzati forrásból beszerzett és a költségvetési szervek működéséhez rendelt vagyontárgyakat közvetlenül a költségvetési szervek veszik nyilvántartásba az ingatlanok kivételével, amelyeket az önálló jogi személyiségű önkormányzat tart nyilván.
(2) A pályázaton elnyert támogatásból beszerzett és a költségvetési szervek működéséhez rendelet vagyontárgyakat:
a) amennyiben a pályázati kiírásban, vagy a támogatási szerződésben foglalt feltételek azt megengedik, a költségvetési szervek közvetlenül veszik nyilvántartásba,
b) amennyiben a pályázati, vagy támogatási feltételek a közvetlen költségvetési szervi nyilvántartásba vételt nem teszik lehetővé, úgy az Önkormányzat veszi nyilvántartásba és az intézmény működteti, majd az Önkormányzatot terhelő pályázati, vagy támogatási feltételek teljesülésével a vagyontárgyat az Önkormányzat átadja költségvetési szerve részére, amely azt ettől az időponttól a saját könyveiben tartja nyilván.
(3) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak költségvetési szervei részére a (1)-(2) bekezdés szerint történő átadása a Polgármester és költségvetési szerv vezetője által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik.
8. Eljárás a tulajdonos képviseletében
14. § (1) Közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek, valamint az Önkormányzat javára közigazgatási hatóság vagy bíróság határozatával alapított használati jog bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötése előtt – amennyiben ilyen megállapodás megkötését a rendelkező határozat előírja – a használati jog ellenértékéről:
a) a 8. §-ban foglalt módon meghatározott ellenérték a nettó Egyszázezer forintot nem haladja meg, a Polgármester,
b) ha a 8. §-ban foglalt módon meghatározott ellenérték a nettó Egyszázezer forintot meghaladja a Képviselő-testület, és
c) ha az Önkormányzat az ellenérték megfizetésétől eltekint, a Képviselő-testület
dönt.
(2) Megállapodással létrejövő – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:145. §-ában meghatározott földhasználati jog kivételével – használati, vezeték- és telki szolgalmi jogot alapító megállapodások megkötése során az (1) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő – nem forgalomképtelen – ingatlan esetén a Ptk. 5:145. §-ában meghatározott földhasználati jog alapításáról, valamint az önkormányzati ingatlanra – kivéve a közterületet és a helyi építési szabályzatról szóló 27/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) szerint közlekedési célra fenntartott területet – építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt.
15. § (1) A Polgármester dönt:
a) az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra vonatkozó és az Önkormányzatot egyéb ingatlanok tekintetében megillető fellebbezésről és a fellebbezési jogról való lemondásról,
b) a közterületen, a HÉSZ szerint közlekedési célra fenntartott területen, valamint önkormányzati tulajdonú közművagyonon történő építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
c) az önkormányzati közművagyonba tartozó közmű, továbbá közcélú villamos, távhő-, gáz- és távközlési célú vezeték építése esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
d) az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról, valamint törléséről,
e) a közös tulajdon esetén a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok gyakorlásáról és kötelezettségek teljesítéséről, költségvetési forrást nem igénylő kérdésekben és
f) a jogszabály által előírt beépítési kötelezettség meghosszabbításáról és törléséről.
(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt:
a) a társasház alapító okirat módosításáról
b) az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok használati megállapodásának megkötéséről és
c) a társasházi alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozóan tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog gyakorlásáról történő lemondásról.
9. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése
16. § (1) A Képviselő-testület dönt ingyenesen önkormányzati vagyon
a) tulajdonjogának – bármilyen jogcímen – történő átruházásáról, csak törvényben meghatározott esetekben és az Nvtv.13. § (2)-(13) és a 14. §-ában foglalt rendelkezések betartásával,
b) hasznosítás jogának természetes személy és az Nvtv.3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére történő átengedéséről.
(2) A Képviselő-testület jogosult kedvezmény nyújtásával – külön törvényben meghatározott értékhatár alatti értékű – önkormányzati vagyon
a) tulajdonjogát – bármilyen jogcímen – átruházni, az Nvtv.3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére, az Nvtv.13. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt szabályok szerint,
b) hasznosítási jogát természetes személy és az Nvtv.3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére átengedni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vagyoni juttatások nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha az új tulajdonos vagy használó a vagyoni juttatással kapcsolatban felmerülő, az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tatozás-átvállalás jogcímen megfizeti.
(4) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben felsorolt személyek részére vagyontárgyait a (2)-(3) bekezdésben meghatározott módon abban az esetben engedheti át, ha a vagyoni juttatásban részesülő:
a) a város érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális vagy sporttevékenységet folytat, vagy
b) közhatalmi, közbiztonsági, vagy védelmi feladatot lát el, vagy
c) városfejlesztési feladatot végez, vagy
d) környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alapján a vállalkozások részére nyújtott vagyoni juttatásoknak minden esetben meg kell felelniük az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 11407/2013/EU rendeletben foglalt szabályoknak.
1. A követelésekről való lemondás, a halasztott- és részletfizetés engedélyezése
17. § (1) Az Önkormányzat a polgári jogi, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kérelem alapján kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.
(2) Az önkormányzati behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha
a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna, és
b) a követelés érvényesítés a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné, vagy
c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné és ez valamely közérdekű cél megvalósulását veszélyeztetné, vagy az Önkormányzat érdekeit sértené, és
d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menésért segítené elő.
(3) A követelés elengedését a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.
(4) A követelésről lemondásról:
a) a százezer forintot meg nem haladó értékű követelés esetén a Polgármester,
1. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés
18. § Az Önkormányzat vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
12. Felajánlott vagyon elfogadása
19. § (1) Bármely vagyontárgy és vagyoni értékű jog tulajdonjoga ingyenes, vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.
(3) Az Önkormányzat köteles az ingyenesen, vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonhasznosító szerve részére a felajánló által meghatározott célra átadni.
13. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
20. § (1) Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása – 16. §-ban foglaltak kivételével- az Nvtv.11. § (16) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése alapján versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, továbbá más módon történő hasznosítását a Képviselő-testület és bizottságai, a Polgármester, és a vagyonhasznosító szerv vezetője kezdeményezheti.
21. § Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
1. ) az Nvtv.11. § (3), (17) és (18) bekezdésében és az Mötv. 108/A. §-109. §-ában meghatározott esetekben,
2. ) a törvényben meghatározott forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, vagy hasznosítása esetén,
3. ) ingóvagyon átruházása, vagy hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó egymillió forintot,
4. ) ingatlan bérbeadása esetén, ha a megállapított éves bérleti díj nem haladja meg az nettó 500.000 forintot, és
5. ) vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 500.000 forintot.
1. Fejezet
Rendelkezés egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
14. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
22. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak forgalomképtelenné minősítése, továbbá az önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé és forgalomképessé minősítése. A Képviselő-testület ezen hatáskörét a 7. § (4) bekezdés a) pontja szerint gyakorolja.
(2) A 4. §-ban meghatározott vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása során a Nvtv.6. § (1) és (4)-(5) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
23. § (1) Az Önkormányzat a 4. §-a szerinti forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak fenntartása és működtetése a 10. §-ban megnevezett vagyonhasználókkal végeztethető. A fenntartás és a működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak bérbeadására, megterhelésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására irányuló szerződések megkötéséről – kivéve a 14. § (1)-(3) foglalt eseteket -:
a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege a nettó hárommillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt,
b) egyéb esetben a Képviselő-testület dönt.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, azok alatt, vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a Polgármester hatáskörébe tartozik.
(4) Az Nvtv.12. (2) bekezdése szerinti kizárólagos önkormányzati gazdasági tevékenység gyakorlási jogának időleges átengedése, valamint az ehhez kapcsolódó forgalomképtelen vagyontárgy, továbbá jogszabály által meghatározott egyéb forgalomképtelen vagyontárgy használatba adására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról, elbírálásáról és a koncessziós szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
15. A Korlátázottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
24. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a korlátozottan forgalomképessé minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé minősítése, továbbá az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak forgalomképtelenné és forgalomképessé minősítése. Képviselő-testület ezen hatáskörét a 7. § (4) bekezdés a) pontja szerint gyakorolja.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás során a közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályait, vagy a beszerzést végző vagyonhasznosító szerv beszerzésre vonatkozó belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának elidegenítéséről, bérbeadásáról, használati jogának átengedéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba viteléről - a 14. § (1)-(3) foglalt eseteket kivéve -
a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege a nettó hárommillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt,
b) egyéb esetben a Képviselő-testület dönt.
16. A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása
25. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.
(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás a során a közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályait, vagy a beszerzést végző vagyonhasznosító szerv beszerzésre vonatkozó belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának elidegenítéséről, egyéb módon történő hasznosításáról a 14. §(1)-(3) bekezdésben foglaltakon kívüli megterheléséről:
a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege a nettó hárommillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
b) egyéb esetben a Képviselő-testület dönt.
(5) A 10. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonhasználók – a 10. § (2) bekezdés c) pontja kivételével – a működésükhöz rendelt ingó vagyontárgyak szerzéséről, a költségvetési rendeletben meghatározott keretek között önállóan döntenek. A kétszázezer forint alatti forgalmi értékű ingó vagyontárgy elidegenítéséről és megterheléséről, a vagyonhasználó vezetője önállóan dönt.
(6) A kétszázezer forintot meghaladó forgalmi értékű ingó vagyontárgyak elidegenítése és megterhelésekor – a 10. § (2) bekezdés c) pontjában írt vagyonhasznosító kivételével – a Képviselő-testület dönt.
(7) A forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházásakor az Nvtv.13. § (1)-(2) bekezdése, valamint 14. § (2)-(3) bekezdésében foglalt követelményeket teljesíteni kell.
(8) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Lakástörvény) hatálya alá tartozó forgalomképes lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlására a Lakástörvény, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a Ptk. rendelkezéseit, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és bérbeadásuk szabályairól szóló 36/2009. (IX. 30.) önkormányzati rendelet, Balatonalmádi Városi Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló 10/1996.(VI.27.) önkormányzati rendelet rendelékezéseit kell alkalmazni.
17. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban
26. § (1) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére – az Nvtv.8. § (1), (3), (6), (8) és (9) bekezdésében foglalt követelmények betartásával - kizárólag a Képviselő-testület jogosult.
(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ennek körében az eredmény felhasználására vonatkozó döntés meghozatala, üzleti terv elfogadása,
b) a pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, törzstőke felemelése, leszállítása,
c) az elővásárlási jog gyakorlása a gazdasági társaság által,
d) az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
e) felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
f) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a gazdasági társaság az Önkormányzattal, ügyvezetőjével, vagy annak közeli hozzátartozójával illetve élettársával köt,
h) az ügyvezető(k), a felügyelő bizottsági tagok, ill. a könnyvizsgálóval szemben követelések érvényesítése,
i) a gazdasági társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,
j) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása,
k) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
l) az alapító okirat módosítása,
m) olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a gazdasági társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről,
n) a hitelfelvétel - kivéve az éven belüli likviditási hitelt - valamint a hitelszerződés módosítása,
o) a garancia- és a kezességvállalás,
27. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.
(2) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az Önkormányzat Képviselő-testülte által előzetesen nem tárgyalt és a 26. § (3) bekezdésben meghatározott kérdésekben, vagy a Polgármester hatáskörébe tartozó kérdésekben kíván dönteni, amely döntés képviseletére meghatalmazással a taggyűlésen vagy közgyűlésen részt vevő nem rendelkezik, az önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati, vagy polgármesteri jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.
18. Az önkormányzati vagyon kezelői, a vagyonkezelői jog és
a vagyonkezelő jogállása
28. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra a Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (11)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, ezért a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti vagyonkezelői jog jogosultját, a részére átadott közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a vagyonkezelői jog ellenértékét, vagy az ingyenes átengedés tényét és a vagyonkezelői jog időtartamát a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot az Nvtv. 11. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint és kizárólag az itt meghatározott szervezetekkel létesíthet. A vagyonkezelői jog csak ezen szervezetek által gyakorolható.
(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületekre, a vegyes rendeltetésű épületekre, a társasházban lévő lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vagyonkezelői jog a Mötv.109. § (1) bekezdésében meghatározott szervekkel létesíthető és kizárólag általuk gyakorolható.
(6) Önkormányzati tulajdonban levő védett természeti értékek, erdők, védett műemlék ingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti emlékek vagyonkezelésbe adásához a Mötv 109. § (5) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulás szükséges.
(7) Vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg.
(8) Vagyonkezelő a (7) bekezdés szerinti jogkörén túlmenően különösen:
a) köteles teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
b) viseli a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
c) évente elszámol a vagyonkezelésében lévő vagyon után elszámolt és a bevételeiben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,
d) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt, és a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségeket.
(9) Vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében a Mötv.109. § (6)–(7) bekezdéseiben foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.
19. A vagyonkezelői jog létrejötte és megszűnése
29. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyonon a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel – kivételesen törvényben történő kijelöléssel – ellenérték fejében, vagy ingyenesen, határozott, vagy határozatlan időre jön létre.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja alapján –az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
(3) Szerződéssel létesített vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető.
(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezhetik meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 19. pont b)–c) alpontjában, továbbá a 15. § (5) bekezdésében meghatározott körbe tartozó és önkormányzati közfeladatot átvállaló szervezetek.
(5) A vagyonkezelői jog megszűnik:
a) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) határozatlan idejű vagyonkezelés esetében a szerződés rendes felmondásával,
c) a szerződésnek a Mötv.109. § (10) bekezdésében, egyéb jogszabályokban és szerződésben meghatározott okok miatt történő rendkívüli felmondásával,
d) a vagyontárgy megsemmisülésével,
e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
f) feleknek közös megegyezésen alapuló, erre irányuló írásbeli megállapodásával,
g) az Nvtv. 11. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények bekövetkezése esetén, a törvény erejénél fogva,
h) a szerződésben meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.
(6) A szerződés azonnali felmondása esetén a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont az Önkormányzat birtokába adni oly módon, hogy az szükség esetén változatlan színvonalon biztosítsa az adott közfeladat folyamatos ellátásához a személyi és tárgyi infrastruktúrát.
20. A vagyonkezelési szerződés
30. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.
(2) A vagyonkezelési szerződésnek az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályaiban foglaltakon kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az Önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,
c) a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és a kezelésbe átadott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a közreműködők és alvállalkozók igénybevételéhez az előzetes Képviselő-testületi hozzájárulás szükségességét,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének az ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyon-nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét,
i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének e rendelet 29. § (5) bekezdésében foglaltakon kívüli eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,
m) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
n) a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,
o) amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik,
p) a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.
(3) A felek a vagyonkezelői jog ellenértékét nem csak pénzösszegben, vagy bizonyos részben nem pénzösszegben, hanem a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzett csak értéket növelő, a szakma szabályai szerinti szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapíthatják.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal köteles igazolni, és arról köteles a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon legalább évente egyszer beszámolni az Önkormányzat Képviselő-testületének.
(5) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelői jog ellenértékeként a vagyonkezelő által végzett tevékenység következtében felmerülő általános forgalmi adó kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
(6) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő január 31-ig vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az Önkormányzat vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat és dokumentumokat átadni.
(7) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt feladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles erről a Polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből történő kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
21. A vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adására vonatkozó szabályok
31. § (1) A vagyonkezelésbe adandó vagyon birtokba adása előtt az Önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó esedékes kifizetéseket, teljesítéseket – a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével – el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat.
(2) A birtokba adási eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat vagyonnyilvántartásába és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége részére kell 15 napon belül eljuttatni.
22. A vagyonkezelés során felmerülő tulajdonosi hozzájárulások és jóváhagyások szabályai
32. § (1) A vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a Polgármester jogosult megadni.
(2) A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége nem terjed ki az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell.
(3) A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.
23. A kezelt vagyon nyilvántartása
33. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, mely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti nettó és bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, a közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
(3) Abban az esetben, ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és a saját eszközökkel együttesen végzi, a használatból, a működtetésből származó bevételeit, valamint a közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.
24. A vagyonkezelés ellenőrzése
34. § (1) A vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenyégére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.
(2) Az Önkormányzat (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogainak gyakorlása érdekében a vagyonkezelő köteles az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Adatvédelmi törvény) rendelkezéseit nem sértő adat kiszolgáltatására, okirat bemutatására.
(3) Az Önkormányzatnak az (1) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével gyakorolja.
(4) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlanának területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat - és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni és
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(5) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni és
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(7) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
(8) A Felek az ellenőrzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket a vagyonkezelési szerződésben szabályozzák.
Záró rendelkezések
35. § (1) A rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról.