Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a 43. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:

1. § Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése határozatlan időre építményadót vezet be.

2. § (1)Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

       (2) Az adó mértéke:

   a) Lakásra                                                                                              850 Ft/m2/év.

   b) Üdülőre                                                                                              250 Ft/m2/év.

   c) Garázsra, gépjárműtárolóra, lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtárolóra                                   

        ca)  ha az építmény alapterülete 0-200 m2 közé esik                         250 Ft/m2/év vagy

        cb)   ha az építmény alapterülete   200 m2 feletti                              350 Ft/m2/év.

  d) Irodának és műteremnek minősülő kereskedelmi egységre

        da) ha az építmény alapterülete 0-99,99  m2 közé esik                   600 Ft/m2/év,

        db) ha az építmény alapterülete 100-199,99 m2 közé esik               900 Ft/m2/év,

        dc) ha az építmény alapterülete 200-500 m2 közé esik                  1.400 Ft/m2/év vagy

        dd) ha az építmény alapterülete 500 m2 feletti                               1.650 Ft/m2/év.    

e) A d) pont hatálya alá nem tartozó kereskedelmi egységre, valamint szállásépületre

        ea) ha az építmény alapterülete  0-49,99 m2 közé esik                     350 Ft/m2/év,

        eb) ha az építmény alapterülete 50-149,99 m2 közé esik                 400 Ft/m2/év,

        ec) ha az építmény alapterülete 150-499,99 m2 közé esik                900 Ft/m2/év,

        ed)  ha az építmény alapterülete 500-1.000 m2 közé esik              1.100 Ft/m2/év vagy

        ee)  ha az építmény alapterülete 1.000 m2  feletti                            1.300 Ft/m2/év.

f) A b)-e) pontba nem tartozó nem lakás céljára szolgáló épületre

       fa)   ha az építmény alapterülete 0-49,99 m2 közé esik                      350 Ft/m2/év,

       fb)   ha az építmény alapterülete 50-99,99 m2 közé esik                   450 Ft/m2/év,

       fc)   ha az építmény alapterülete 100-199,99 m2 közé esik               700 Ft/m2/év,

       fd)   ha az építmény alapterülete 200-499,99 m2 közé esik               800 Ft/m2/év,

       fe)   ha az építmény alapterülete 500–1.000 m2 közé esik                 850 Ft/m2/év, vagy

       ff)   ha az építmény alapterülete 1.000 m2 feletti                             1.000 Ft/m2/év.

3. § (1) Adómentes:

a) a magánszemély (magánszemélyek) tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény és az ahhoz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész. Amennyiben a lakás csak részben áll magánszemély(ek) tulajdonában, úgy a mentesség csak a magánszemély(ek) tulajdoni illetőségére vonatkozik,

b)  az a gépjárműtároló, garázs - kivéve a vállalkozó üzleti célt szolgáló gépjárműtárolója, garázsa – melyben annak súlyos mozgáskorlátozott magánszemély tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja a gépjárművét tárolja. Amennyiben a gépjárműtároló csak részben áll a mozgáskorlátozott tulajdonában, úgy a mentességet csak a tulajdoni illetőségére érvényesítheti.

(2) Adóbevallási mentesség:

Az a vállalkozónak nem minősülő adóalany, akit a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv)13. § és 13/A. §-ában foglaltak és e rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján építményadó mentesség illet meg, mentesül a bevallás-benyújtási kötelezettség alól.

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Lakás céljára szolgáló építmény: a Htv. 52.§ 8. pontja alapján lakásnak minősülő ingatlan, ha azt a tulajdonos, vagy tulajdonostársak egyike kifejezetten lakás céljára használja. Nem minősül lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület stb. Nem minősül lakáscélúnak az építménynek az a része, amelynek hasznosítása során abban vállalkozási tevékenység folyik és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan bevétel, vagy költség kerül elszámolásra.

2. Súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011.(VI.29.) Kormány rendeletben   meghatározott állapota okán súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.