Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2016.(XII.8.) önkormányzati rendelete
Szarvas Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2006.(V.19.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2016. 12. 23- 2016. 12. 23
Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2016.(XII.8.) önkormányzati rendelete
2016.12.23.
Szarvas Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Békés Megyei Kormányhivatal - Állami Főépítész, a Békés Megyei Kormányhivatal - Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Körös-Maros Nemzeti Park, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Békés Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat, a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, a Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, a Jász - Nagykun -Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Főosztály, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, az Országos Tisztiorvosi Hivatal, a Békés Megyei Önkormányzat, Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata, Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata, Kardos Község Önkormányzata, Kondoros Község Önkormányzata, Örménykút Község Önkormányzata, Mezőtúr Város Önkormányzata, Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Szentes Város Önkormányzata, Eperjes Község Önkormányzata véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § . Szarvas Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2006. (V. 19,) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, melyek a lakófunkciót nem zavarják."
2. § . A Rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A területen az OTÉK 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el."
3. § A Rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál."
4. § A Rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A Nagyfoki-holtág környezetében lévő területek üdülőépülettel történő beépítése, csak a részleges közművesítettséggel ellátott ingatlanok esetében engedélyezhető.”
5. § A Rendelet 16. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nagyfoki- holtág melletti telkeken épületek az alábbi szabályok betartásával építhetők:
a) A Nagyfoki-holtág melletti telkeken az épületek padlószintje a terepcsatlakozástól mért + 0,15 és + 0,80 m között változhat.
b) Az épületek szimmetrikus magastetővel, szálas anyagú (nád, szalma), természetes megjelenésű fém vagy pikkelyes fedéssel (cserép, betoncserép, zsindely) alakíthatók ki.
c) Közműpótló berendezés csak a telek út felőli harmadában helyezhető el.
d) A telkeken az állattartás nem megengedett.
e) A telkeken a biológiai aktivitást kétszintes (gyep és 30 db cserje/l00 m2 vagy gyep és 2 db nagy lombkoronájú fa /100m2) növényzettel kell pótolni.”
6. § A Rendelet 22. § (2) a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„a) Ha a telek jelenlegi beépítése nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, átalakítható, a tetőtere beépíthető, de sem a beépítettség, sem az épületek szintterülete, sem az építménymagasság nem növelhető a területre előírt legnagyobb érték fölé.
Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni."
7. § A Rendelet 24. § (2) c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„c) ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik,
- nem kialakult (tervezett) területbe sorolt építési telkeken előkert újonnan nem létesíthető, az utca felőli tervezett építmény
utcára néző homlokvonala csak a szabályozási vonalon helyezhető el;
- kialakult területekbe sorolt építési telkeken az előkert létesítésének szabályait a jelen rendelet 22. § (2) bekezdése tartalmazza."
8. § A Rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A telek beépítésének feltétele a legalább részleges közművesítettség kiépülése."
9. § A Rendelet 24. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az övezetben nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék."
10. § A Rendelet 25. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az övezetekbe általában a városközponthoz csatlakozó lakótömbök utcavonalas vagy előkertes zártsorú illetve oldalhatáron álló (hosszúházas) beépítésű lakótelkei tartoznak."
11. § A Rendelet 25. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A telek beépítésének feltétele a legalább részleges közművesítettség kiépülése."
12. § A Rendelet 25. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az övezetbe nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék. "
13. § A Rendelet 27. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Utcavonalon áttört, oldalhatáron áttört vagy tömör felületű kerítést kell létesíteni."
14. § A Rendelet 28. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) Az övezetben nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló. Telkenként egy árnyékszék abban az esetben helyezhető el, ha a telken egy lakóegység helyezkedik el és az illemhely szennyvízközmű csatornába való bekötése nem biztosítható."
15. § A Rendelet 29. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A telek beépítésének feltétele a legalább részleges közművesítettség kiépülése."
16. § A Rendelet 29. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az övezetben nem helyezhetők el: háztartási célú kemence, háztartási célú húsfüstölő, háztartási célú jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék."
17. § A Rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A többszintes növényállomány telepítésével a legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető az OTÉK 25. §-a alapján. A telekre előírt zöldfelületbe beszámítható:
a) a nem vízzáró burkolatú gyalogos használatra szánt szabadtéri felületek, amennyiben a zöldfelület 20%-át összességükben nem haladják meg, ezen belül 25%-nyi területtel a nem vízzáró beton anyagú, 85%-al a műanyag gyephézagos térburkolat,
b) a kerti építmény által elfoglalt vagy azok kontúrja által határolt területek (kivéve, ha azok burkolt felület fölött létesülnek),
c) nem vízzáró burkolatú gyalogos felületek, szilárd felületű kerti út (gyalogos közlekedésre szolgáló legfeljebb 50 cm széles út) területe,
d) az üvegház és a fóliasátor területe, ha az nem burkolt felület felett van,
e) a vízfelületek az OTÉK-ban megállapított mértékig."
18. § A Rendelet 30. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az egyes övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság - részletesebb terv hiányában - az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl 30%-nál nagyobb értékben."
19. § A Rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Közpark és közkert céljára kijelölt terület legalább 75%-át zöldterülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül rekreációs célú felszíni víztározók, dísztavak, medencék létesíthetők."
20. § A Rendelet 40. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az övezet területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el."
21. § A Rendelet 40. § kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel:
„(4) Az övezet területén több önálló telekből birtoktest és birtokközpont alakítható ki."
22. § A Rendelet 40. § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az övezet területén
1) a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
2) a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
3) az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el."
23. § A Rendelet 40. § kiegészül az alábbi (5) bekezdéssel:
„ (5) Az övezet területén lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet."
24. § A Rendelet 41. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„ (3) Az övezet területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el."
25. § A Rendelet 41. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„ (4) Az övezet területén több önálló telekből birtoktest és birtokközpont alakítható ki."
26. § A Rendelet 41. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) A területen a tájra jellemző, tájképet nem zavaró, illetve abba illeszkedő tanyák
a) szabadon állóan,
b) önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és kontyolás nélküli magas tetővel,
c) negyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és kontyolás nélküli magas tetővel telepíthetők, egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki."
27. § A Rendelet 41. § kiegészül az alábbi (8) bekezdéssel:
„(8) Az övezet területén
1) a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
2) a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
3) az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el."
28. § A Rendelet 41. § kiegészül az alábbi (9) bekezdéssel:
„(9) Az övezet területén lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg."
29. § A Rendelet 42. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az övezet területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el."
30. § A Rendelet 42. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Új építményt elhelyezni az alábbi telekterület nagysága esetén szabad:
a) 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 10%-os beépítettséggel helyezhető el.
b) Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000m2, egyéb művelési ág esetén 6000m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
c) Új tanyák létesítésénél kizáró szempont a talajt és vizeket szennyező tevékenységek folytatása közmű vagy közműpótló létesítmények egyidejű meglétének hiányában.
d) A területen a már kialakult építési módot, építési formát kell alkalmazni, utcavonalas vagy legalább 10 méter előkert biztosításával.
e) A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet,
f) Egyéb építmények 7,5 m magassággal telepíthetők.
g) Új telek kialakítása esetén - a telekszélesség legalább 30 m lehet."
31. § A Rendelet 42. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az övezet területén több önálló telekből birtoktest és birtokközpont alakítható ki."
32. § A Rendelet 42/A. § az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az övezet területén több önálló telekből birtoktest és birtokközpont alakítható ki."
33. § A Rendelet 43. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Kertes mezőgazdasági övezet (Mkk)
(1) A területbe a zártkertek és a szőlő-gyümölcsös területek tartoznak.
(2) Az övezet területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, illetve a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az övezet területén
a) a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
b)a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el.
(4) Az övezet területén lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
(5) A telken elhelyezhető építményt:
a) szabadon állóan,
b) az utcai telekhatártól minimum 10,00 méter előkert, és minimum 10,0 méter hátsókert elhagyásával,
c) szimmetrikus, kontyolás nélküli magastetővel, melynek anyaga cserép vagy nádfedés lehet, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal telepíthető."
34. § A Rendelet 44. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A terület a kialakult tanyasorok családi önellátó, illetve kis mennyiségű árut termelő gazdaságainak övezete."
35. § A Rendelet 44. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az övezet területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el."
36. § A Rendelet 44. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Új tanya építése engedélyezhető, ha a tanyatelek nagysága szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén legalább 3000 m2, egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2."
37. § A Rendelet 44. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Telken belül tanyaudvart kell kialakítani- a tervezett igénybevételnek megfelelő nagyságban - a földhivatal által adott földvédelmi engedélyt követően - melyet a művelési ágból ki kell vonni. A tanyaudvar beépítettsége legfeljebb 40% lehet, de a telek 10%-os beépítettségét nem haladhatja meg."
38. § A Rendelet 44. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Kialakult állapot esetén (igazolhatóan már tanyaépülettel beépített ingatlannál) az egyes építmények a tanyaudvar beépítésének 30%-áig bővíthetők, amennyiben a beépítettség a 10%-ot nem haladja meg."
39. § A Rendelet 44. §-a kiegészül az alábbi (7) bekezdéssel:
„(7) Az övezet területén több önálló telekből birtoktest és birtokközpont alakítható ki."
40. § A Rendelet 45. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A területen kertműveléshez szükséges gazdasági épület helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, a kertterület 75%-ának gyümölcsfákkal való betelepítése mellett."
41. § A Rendelet 47. § (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„b) az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és az épületek építménymagassága - a technológiai építményekét kivéve a 7,5 m-t nem haladhatja meg."
42. § A Rendelet 47. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A különleges mezőgazdasági övezet és a mezőgazdasági kertes övezeteket kivéve valamennyi mezőgazdasági övezet területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg."
43. § A Rendelet 47. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) A birtokközpont telkén mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető.)
44. § A Rendelet 47. § az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg."
45. § A Rendelet 47. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) Mezőgazdasági övezetben szélerőmű, illetve szélerőműpark, akkor telepíthető, ha a telepítést környezeti és örökségvédelmi hatásvizsgálat igazolta."
46. § A Rendelet 47. § az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A mezőgazdasági övezetek területén zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 4,5 m lehet."
47. § A Rendelet az alábbi 48/A. §-al egészül ki:
„ 48/A. § (1) A HÉSZ előírásaitól az alábbi esetekben és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti feltételekkel lehet eltérni:
a) a területek építési használatának HÉSZ-ben foglalt felső értékei esetében az OTÉK-ban
előírt megengedett felső határ mértékéig,
b) az elő- oldal- és hátsókertek előírásai esetében az OTÉK-ban megengedett határértékek mértékéig,
c) a terepszint alatti építmények építésére vonatkozó előírások esetében az OTÉK-ban megengedett határértékek mértékéig.
(2) A HÉSZ előírásaitól való eltérés akkor alkalmazható, ha a tervezett építményre vonatkozó településképi vélemény kiadásra kerül."
48. § A Rendelet 57. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területek védőövezetében művelési ág-változtatás, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével történhet."
49. § A Rendelet 59. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A vasút védőterületén - a szabályozási tervlapon jelölt részén - építmény csak az OTÉK 36. §-ában, valamint a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 10. §-ában előírtak figyelembevételével helyezhető el."
50. § A Rendelet 61. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK előírásai, és a mindenkor hatályos Szarvas város közterület használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el."
51. § A Rendelet 63. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az oltóvíz biztosítására, a táplálást végző kutak, tározók, vezetékek felmérésére, a hálózatépítésre terv készítése szükséges."
52. § Hatályát veszti a Rendelet 30. § (6) bekezdése
53. § Hatályát veszti a Rendelet 41. § (5) - (6) bekezdése
56. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba