Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról szóló 3/2013. (II. 26.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R) 3.§-a kiegészül a következő 22/a. ponttal:

„22/a Telek-kiegészítés: Ha az értékesítésre kijelölt terület a képviselő-testület döntésének megfelelően az értékesítés során a vevő saját tulajdonú ingatlanába beolvasztásra kerül."

2. §

Az R. 8. §-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

„(4) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, akkor a vagyontárgy vagyonkategóriába történő besorolásáról - ha az a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű - a polgármester, ha nem egyértelmű, akkor a szerzést követő soron következő első ülésén a képviselő-testület dönt.”

3. §

(1) Az R. 10. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő a) és b) pont lép:

[Az önkormányzat a vagyon tárgyának elidegenítésére, egyéb hasznosítására irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy piaci értékét:]

„a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek 6 hónapnál nem régebbi felülvizsgált változata (aktualizált forgalmi értékbecslés) alapján - kivéve a b) pontban meghatározott esetet;

b) ingatlan vagyon bérbe, haszonbérbe, egyéb módon használatba adása esetén, a rendelet 14.§ (1) bekezdésben foglalt eltéréssel az ingatlanvagyon-kataszterben rögzített becsült érték alapján; mely éves vagyonértéknek tekintendő;”

[határozza meg.]

(2) Az R. 10. § (5) bekezdés helyébe a következő (5) bekezdés lép:

„(5) A jelen rendeletben meghatározott értékek, ha a rendelet eltérően nem rendelkezik, általános forgalmi adó nélkül értendőek”.

(3) Az R. 10. §-a a következő (6), (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 10.§ (1) bekezdés szerint megállapított vagyonértéktől - magasabb vagyonérték megállapításával - a képviselő-testület eltérhet.

(7) A 10. § (1) bekezdés a) pont szerinti felhasználhatósági idő kezdőnapja a forgalmi értékbecslés, felülvizsgálat fordulónapja. A rendeletben nem szabályozott határidők számítása során a Ptk. előírásai szerint kell eljárni.

(8) A 10. § (1) bekezdés szerinti felhasználhatósági időt megtartottnak kell tekinteni, ha:

a) versenyeztetés esetében a felhívás közzétételre történő megküldése (versenyeztetési eljárás megindítása),

b) versenyeztetés nélküli értékestés esetében a vételár vevővel történő közlése

a felhasználhatósági időn belül történt. Az a) és b) pont szerinti időpontokat írásban igazolni kell.”

4. §

Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő (2) bekezdés lép:

„(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben a Gazdasági Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja a jelen rendeletben meghatározottak alapján.”

5.§

Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A termőföldek haszonbérleti díjainak mértékéről a Gazdasági Bizottság határoz.

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) összhangban a rekreációs hasznosítású ingatlanokat a képviselő-testület a konkrét igény felmerülésekor határozattal jelöli ki.”

6. §

Az R. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő (1) és (2) bekezdés lép:

„(1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásról, ilyen vagyon elfogadásáról törvényben meghatározott esetekben a képviselő-testület, egyéb esetben - a rendeletben foglalt eltéréssel - a polgármester dönt.

(2) Vagyon tulajdonjogának kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról - a rendeletben foglalt eltéréssel - a polgármester a Gazdasági Bizottság egyetértésével dönt.”

7. §

Az R. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő (5) bekezdés lép:

„(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezések a közhatalmi feladatokat ellátó épületek vonatkozásában értelemszerűen vonatkoznak a polgármesterre is. A Polgármesteri Hivatal használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a (4) bekezdés szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére a Gazdasági Bizottság egyetértésével a polgármester jogosult.”

8. §

Az R. 18. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő (5) és (6) bekezdés lép:

„(5) Az üzleti ingatlanvagyon bérbe, használatba, haszonbérbe adásáról, a rendeletben foglalt eltéréssel a polgármester dönt.

(6) A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó földek bérleti, valamint használati szerződései időtartamára a Földforgalmi törvény az irányadó. Az egyes szerződések tényleges időtartamát, ideértve a meghosszabbítást is, a Földforgalmi törvény keretei között a polgármester határozza meg.”

9. §

Az R. 24. § (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdése helyébe a következő (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdés lép, továbbá a § kiegészül a következő (8), (9) és (10) bekezdéssel:

„(2) A vagyon elidegenítésére vonatkozó kijelölésről szóló képviselő-testületi döntést a döntés napját követő 3 munkanapon belül 15 napra a Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján ki kell függeszteni, a város honlapján közzé kell tenni (a továbbiakban együtt: közzététel) abból a célból, hogy a döntésről az érdeklődők tudomást szerezzenek. A közzétételben tájékoztatást kell adni arról, hogy a közzétételi idő alatt lehet az önkormányzatnál a vagyontárggyal kapcsolatos vételi szándékot írásban bejelenteni.

(3) Versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával, lehet a vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni, ha a vagyontárgy 10.§ szerint meghatározott értéke

a) ingó és immateriális vagyon esetén meghaladja az 3.000.000,- Ft-ot;

b) ingatlan vagyon esetén Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a nemzeti vagyon körében versenyeztetésre előírt értékhatárt eléri;

c) társasági részesedés esetén eléri a 25.000.000,- Ft-ot.

(4) A versenyeztetési eljárás típusa lehet nyílt, vagy meghívásos licit. A 24. § (3) bekezdés b) pont szerinti esetben nyílt licit útján lehet az ingatlanvagyont értékesíteni. A 24. § (3) bekezdés a) és c) pont szerinti esetekben a versenyeztetési eljárás típusáról, az értékesítés összes körülményére tekintettel a képviselő-testület dönt. Meghívásos licitet elsősorban az esetben lehet lefolytatni, ha

a) a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak,

b) a nyílt versenyeztetési eljárás közérdeket, valakinek jogszabályban védett vagy méltányolható jogos magánérdekét sértené,

c) az önkormányzati érdekek - így különösen a közszolgáltatás biztonságos ellátása -, azt indokolttá teszik, vagy

d) jogszabály így rendelkezik.

(5) Nem kell versenyeztetést lefolytatni, ha a vagyontárgy értéke nem éri el a 24.§ (3) bekezdés szerinti értéket, továbbá ha a versenyeztetés mellőzésére törvény lehetőséget ad.

(6) Eredménytelen versenyeztetési eljárás után a polgármester jogosult a vagyontárgyat a 10.§ szerinti érték alkalmanként legfeljebb 15-15%-ával csökkentett, de legalább 50%-át elérő értéken versenyeztetésre ismételten meghirdetni. A vagyontárgy értékének 50%-át el nem érő

ellenértéken történő ismételt versenyeztetés meghirdetéséhez a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

(7) A licitszabályzatot a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(8) Nem kell a 24.§ (2) bekezdés szerinti közzétételt alkalmazni, ha a versenyeztetés mellőzését törvény lehetővé teszi, vagy ha az értékesítésre kijelölt ingatlanvagyon értéke nem éri el a 10.§ (3) bekezdés b) pont szerinti értéket, és ha az értékesítés

a) csereszerződés kötésére,

b) kisajátításnál csereingatlan biztosítására,

c) telekhatár-rendezésre,

d) telek-kiegészítésre, valamint

e) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdése szerinti helyi közügy, valamint helyben biztosítható közfeladat ellátásához szükséges ingatlanra vonatkozik,

(9) Ha az elidegenítésre kijelölt vagyontárgy vonatkozásában nem áll fenn a versenyeztetési kötelezettség, egy vételi ajánlat esetén vevő az egy vételi ajánlatot tevő, egynél több vételi ajánlat esetében a vevőt, ingatlan értékesítésekor 10.000.000 Ft-ig a polgármester, 10.000.001,- Ft és Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a nemzeti vagyon körében versenyeztetésre előírt értékhatárt el nem érő érték között ingatlanvagyon esetén a Gazdasági Bizottság, minden más esetben a képviselő-testület jelöli ki. Ingatlanvagyon esetében egy vételi ajánlatnak kell tekinteni, ha ugyanazon ingatlanra, de annak más-más részére egy vételi ajánlat van csak.

(10) A 24.§ (9) bekezdés szerinti döntés során előnyt élvez az a vételi ajánlatot tevő, aki az értékesítésre kijelölt ingatlan közterületi környezetének, megközelítésének korszerűsítéséhez, felújításához, ki- vagy átépítéséhez anyagi hozzájárulást biztosít az önkormányzat számára, és ezt az értékesítésre vonatozó szerződésben bontó feltételként vállalja. Azonos vállalás esetén az ingatlan forgalmi értékbecslésben megadott vételárat meghaladó vételár ajánlat alapján kell dönteni.”

10. §

Az R. kiegészül a következő 24/A. §-al:

„24./A. § (1) A szerződést versenyeztetés estén a licit hirdetményben meghatározott határidőn, egyéb esetben 30 napon belül meg kell kötni. Indokolt esetben a szerződéskötést legfeljebb 30 nappal bármely fél kérésére el lehet halasztani, a halasztást a polgármester egyetértésével a jegyző hagyja jóvá.

(2) A nyertes ajánlattevő köteles a teljes vételárat a szerződés megkötésének időpontjáig megfizetni. Kivételesen a vételár megfizetésére legfeljebb 30 nap halasztás, illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint részletfizetés engedélyezhető. A halasztás és részletfizetés engedélyezésére a Gazdasági Bizottság egyetértésével a polgármester jogosult.

(3) Részletfizetési határidő adható a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződésben szereplő érték figyelembe vételével a szerződés megkötésének napjától számítva:

a) 5.000.000.- Ft szerződéses értékig maximum 60 nap,

b) 5.000.001.- Ft – 10.000.000.- Ft szerződéses érték között maximum 1 év,

c) 10.000.000.-Ft szerződéses érték felett maximum 2 év

futamidő biztosításával.

(4) Részletfizetés engedélyezésekor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:47. § szerinti kamatot kell felszámolni.

(5) Fizetési késedelem esetén - ha a szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - az Önkormányzat, mint eladó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve egyéb jogszabály által meghatározott mindenkori késedelmi kamatot számít fel, továbbá igénybe veszi a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén rendelkezésére álló, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szankciókat.

(6) Ha az eljárás nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírását követően a nyertes ajánlattevő a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő (második) ajánlattevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni. Az elállással, valamint a következő ajánlattevővel történő szerződéskötéssel kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

(7) A nyertes ajánlattevő helyébe lépő ajánlattevővel csak akkor köthető szerződés, ha a versenyeztetési kiírás arra lehetőséget adott és

a) az eljárás eredményének közlésekor a második helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, továbbá

b) az eljárás eredményhirdetésétől számított 6 hónap még nem telt el.”

11. §

Az R. kiegészül a következő 24/B. §-al:

„24/B. § (1) Az elidegenítésre, hasznosításra vonatkozó versenyeztetési eljárás az eljárás típusától függően licit hirdetmény közzétételével vagy megküldésével indul.

(2) Az összességében legelőnyösebb ajánlat a - szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával összhangban álló – legmagasabb vételár, vagy bérleti-, használati díj és az elidegenítéssel, vagy hasznosítással kapcsolatosan a tulajdonosi joggyakorló által előírt feltételek vállalásának összessége.

(3) A kiíró nevében eljáró a licit lebonyolításával más szervet vagy személyt is megbízhat. A licit során kialkudott árat a licitet vezető állapítja meg.

(4) Az eljárásban való részvétel biztosítékhoz kötött, amelyet a licit hirdetményben meghatározott ideig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani, és a rendelkezésre bocsátást igazolni.

(5) A biztosíték a licithirdetményben szereplő összeg, legfeljebb az induló ár 10 % - a, bérbeadás esetén az ajánlati biztosíték összege a három havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg. A biztosítéknak a hirdetményben megadott időpontig (ajánlati kötöttség) – ha annak korábbi visszafizetéséről a kiíró nem gondoskodik - rendelkezésre kell állni.

(6) A biztosíték összegét a felek eredményes versenyeztetés esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba, a fizetendő bérleti díjba beszámítják.

(7) A biztosíték kamatmentesen visszajár:

a) az eljárás visszavonásától számított 15 napon,

b) az eljárás eredménytelenségének megállapításától számított 15 napon,

c) eredményes eljárás esetén a 24/B.§ (8) bekezdése szerinti eset kivételével, az ajánlati kötöttség lejártát követő 15 napon belül.

(8) Nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

(9) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével a kiíró dönt.”

12. §

Az R. kiegészül a következő 24/C. §-al:

„24/C. § (1) A versenyeztetés abban az esetben eredménytelen, ha

1. a liciten nem jelenik meg licitáló,
2. a licit során a versenyeztetéssel érintett vagyontárgy licitfelhívásban megadott értékét el nem érő értékű megajánlás van csak,
3. a szerződéskötésre nyitva álló időn belül a nyertes ajánlattevő - ha a kiíró hirdet második helyezett ajánlattevőt - vagy a második helyezett ajánlattevő nem köti meg a szerződést,
4. valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit sértő cselekménye miatt a kiíró az eljárás érvénytelenítéséről dönt,
5. a kiíró visszavonta a licitet,
6. ha az eljárás során összeférhetetlenség kimondására kerül sor,
7. a kiíró úgy döntött, hogy nem köt szerződést.

(2) Eredménytelen versenyeztetés esetén, ha a kiíró elidegenítési, hasznosítása szándéka továbbra is fennáll, az eredeti pályázati feltételekkel - az ár vonatkozásában a rendelet 24. § (6) bekezdése figyelembevételének lehetőségével- újra le kell folytatni a versenyeztetést.

(3) A versenyeztetés eredménytelensége esetén a megismételt versenyeztetésen nem vehet részt az, aki az előző versenyeztetésen nyertesként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy a vételárat határidőn belül nem fizette meg.

(4) A versenyeztetési eljárások során az eljárásban résztvevők kötelesek a tudomásukra jutott üzleti, szolgálati titkot a jogszabályban előírt határidőig megőrizni.

(5) Az eljárás során minden eljárási cselekményt írásban dokumentálni, az iratokat iktatni kell.”

13. §

Az R. kiegészül 1. mellékletként e rendelet 1. mellékletével.

14. §

(1) Ez a rendelet 2016. július 29-én lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, szerződéskötéssel még le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.

Paks, 2016. július 27.

  Süli János                                                   Dr. Blazsek Balázs

                        polgármester                                                címzetes főjegyző

* A képviselő-testület a rendeletet a 2016. július 25-i rendkívüli ülésen fogadta el.

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2016. július 27. napján kihirdetésre került.

                                                                                              Dr. Blazsek Balázs

                                                                                              címzetes főjegyző