Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének

34/2016. (X.03.) önkormányzati rendelete

 a közterület-használatról

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 143. §. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §.

A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek városképi, városrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közbiztonsági, közlekedés biztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használat és a hirdető-berendezések és falragaszok, plakátok elhelyezésének feltételeit.

2. §.

(1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

a) az önkormányzat ingatlan-nyilvántartásában közterületként nyilvántartott földrészletekre,

b) a közterület jelleggel funkcionáló állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő belterületi földrészletek, illetve építmények közhasználatra átadott részére csakúgy, mint az általános rendezési tervben intézményi, vagy lakóingatlanként szereplő bekerítetlen területekre – tulajdonostól függetlenül – ,ha azok kijelölt hasznosítási módjuktól eltérően átmenetileg közterületként funkcionálnak,

c) a működésére nézve külön jogszabályban szabályozott piacok és vásárok, valamint a helyi úthálózat kiegészítő területére is.

(Az a) b) c) a továbbiakban együtt: közterület.)

(2) Jelen rendeletnek az engedély iránti kérelemre, az engedélyre, a közterület-használat megszüntetésére és az engedély megvonására, a közterület-használati díj mértékére és fizetésének módjára vonatkozó rendelkezései a filmforgatás céljából történő közterület-használatra nem terjednek ki.

(3) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági feladatokat a polgármestere látja el.

(4) Filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén a hatósági szerződéshez történő hozzájárulás, illetőleg a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik.

3. §.

Értelmező rendelkezések

(1) A város területe a rendelet alkalmazása tekintetében 1. melléklet szerint három övezetre tagolódik.

a) Az I. övezet: a városközpont területe:

Utcák: a Kossuth Lajos utcának az Attila-Batthyányi utca sarokig tartó, a Gorkij utcának, a Bajcsy-Zsilinszky utcának a Petőfi Sándor utcáig tartó beépítési vonalat is magába foglaló területe.

Terek: A Petőfi tér, a Béke tér, a Nepomuki Szent János tér, a Szent István tér körülépítési vonalat is magába foglaló területe.

b) A II. övezet

Utcák: a Kossuth Lajos utcának az Attila-Batthyányi utcától a vasútállomásig tartó és a Csongrádi útnak a Vásártér végéig tartó beépítési vonalat is magába foglaló területe.

Terek: Blaha Lujza tér és a Hősök ligete körülépítési vonalat is magába foglaló területe.

c) A III. övezet: a város I. és II. övezeten kívüli területe.

(2) Az e rendeletben szabályozott filmforgatási célú használat tekintetében turisztikailag kiemelt közterületnek az I. és a II. övezetbe tartozó közterületeket kell tekinteni.

(3) E rendelet alkalmazásában:

a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§. 13. pontjában meghatározott ingatlan,

b) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő estenként legfeljebb egy szezonra (maximum 6 hó időtartamra), eseményre szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység,

c) alkalmi és mozgó árusítás: az idényjellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként legfeljebb egy alkalommal – 1 hónapot meg nem haladó – mobilberendezésből történő közterületi árusítási lehetőség,

d) alkalmi vásár: néhány napos (max. 30 nap), általában rendezvénnyel összekötött árusítás,

e) ünnepi vásár: helyi és országos ünnepekhez kapcsolódó vásár. A közterület igénybevételét a Képviselő-testület határozatba foglalt külön-feltételekhez kötheti,

f) egyes ünnepkehez kapcsolódó alkalmi cikk: az ünnep jellegéhez igazodó, közterületen forgalmazható áruféleség:

fa) Húsvét: festett tojás, kölnivíz, virág, húsvéti jellegű édesség, játék, emléktárgy, kegytárgy, képeslap, kiadványok

fb) Mindenszentek: gyertya, mécses, virág, koszorú

fc) Karácsony: az ünnep jellegének megfelelő játék, édesség, emléktárgy, kegytárgy, gyertya, csillagszóró, karácsonyfatalp, fenyő, műfenyő, karácsonyfadísz, képeslap, kiadványok

fd) Újév-szilveszter: az ünnep alkalmával használatos figurák (kabalák), lampion, álarc, trombita, konfetti, szerpentin, képeslap

fe) Félegyházi Napok, Kiskun Napok, Városalapítók napja és egyéb városi rendezvények: Népművészeti cikkek, édesség, iparművészeti cikkek, stb.

g) árusító és egyéb pavilon: bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetből készült, vagy könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény,

h) konyhakerti kistermelő: azon kistermelő, aki napi 30 kg-ot meg nem haladó mennyiségű saját termelésű zöldségfélét vagy gyümölcsöt, illetve napi 100 szálat meg nem haladó mennyiségű, saját termelésű virágot árusít jövedelem kiegészítés céljából,

i) konyhakerti termények árusító helye: azon közterület, amely eligazító táblával megjelölve, a funkcióra alkalmas módon kialakítva, díjmentes használati jogot biztosít a konyhakerti kistermelők számára,

j) hirdető berendezés, hirdető tábla, reklámhordozó eszköz: minden olyan, a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek a célja, hogy a járdán és közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre,

k) jogcímkód: e rendelet 2. mellékletében használt (betűből és számból álló) jelcsoport, amely a díjmegállapítás, ellenőrzés statisztikai elemzés és más egyéb feladatok számítástechnikai eszközökkel történő ellátást biztosítja.

4. §.

A közterület-használat engedélyezése

(1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges. Közterület filmforgatási célú használatához hatósági szerződés csak az önkormányzat jóváhagyásával köthető.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni a rendelet 2. mellékletben szereplő jogcímekhez.

(3) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezéséhez, tárolásához. Közterület használat legfeljebb 1 hónap időtartamra adható. A közterület használati díj alapja a jármű által elfoglalt terület, díját az 2. melléklet E1 díjkategória egységárai alapján kell meghatározni.

(4) Helyhez kötött alkalmi árusító tevékenység csak környezetbe illő esztétikus módon, kulturált megjelenésű árusítóhelyen sátorból vagy asztalról folytatható.

(5) Mozgóárusítás kizárólag a tevékenységre vonatkozó jogszabályok betartásával kialakított elárusító kocsiból engedélyezhető.

(6) Mutatványos tevékenység, cirkusz, céllövölde, forgó üzemeltetése a vásártér és a Városi Parkerdő területén kívül kizárólag ünnepi alkalmakkor vagy városi rendezvények alkalmával engedélyezhető.

(7) A városközpont területén mozgóárusítás, lakókocsis árusítás, sátras vagy pavilonos árusítás csak ünnepi alkalmakkor engedélyezhető, környezetbe illó esztétikus, kulturált megjelenéssel. Ez alól kivétel a könyv, napszemüveg, egészség megőrzését szolgáló termékek árusítására.

(8) Nem adható közterület-használati engedély:

a) közterületen zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, kivéve üzemanyagtöltő állomás, gázcsere-telep, tűzoltóság felügyeletével biztosított tűzijáték,

b) szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve:

ba) vendéglátó ipari egységek közterületből kialakított kerthelyiségei,

bb) vendéglátó ipari egységek rendezvények alkalmával történő alkalmi kitelepülései,

bc) 2008. január 1-e előtt közterületen létesült állandó jellegű vendéglátó ipari létesítmények,

c) erotikus termékek bemutatására és értékesítésére,

d) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,

e) városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések elhelyezésére,

f) sátorgarázs létesítésére,

g) elárusítóhelyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg tárolására,

h) haszonjármű tárolására ( tehergépkocsi, autóbusz, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, munkagép ) 3,5 tonna feletti össztömeg esetén,

i) közterület felett átfeszített transzparens elhelyezésére 15 napnál hosszabb időtartamra,

j) az alábbi területeken filmforgatás céljára:

ja) bölcsődék, óvodák és általános iskolák előtti várakozóhelyek területe,

jb) egészségügyi ellátást nyújtó intézmények, rendelők közelében biztosított parkolóhelyek területe,

jc) mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek területe,

k) olyan tevékenység folytatására, amely jogszabályi tilalomba ütközik.

(9) Nem kell közterület-használati engedély:

a) díszítés céljából élővirággal beültetett virágláda, virágkosár elhelyezéséhez, ha az a forgalmat nem akadályozza, a kihelyezője gondozza és a kihelyezésről a Városüzemeltetési Osztállyal előzetesen egyeztetett,

b) közcélú közterületi létesítmények és köztárgyak (tömegközlekedési várakozóhelyiség, reklámfelületet nem tartalmazó kerékpártároló, szobor, díszkút, vízmedence, emlékmű, pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére,

c) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések, táblák elhelyezéséhez,

d) a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz,

e) az egyes létesítményekhez szükséges gépjármű parkolóhelyek kialakításához,

f) piacok és vásárok területén történő közterület-használathoz,

g) az 1999. évi XLII. tv. 2. § (1) bek. a) pontjának eleget tevő dohánytároló kihelyezéséhez, amennyiben a dohánytároló a környék utcabútoraihoz színben és formában illeszkedik, szabványos, esztétikus kivitelű és a forgalmat nem akadályozza, továbbá a kihelyező gondoskodik az edényzet rendszeres ürítéséről és a környezete tisztántartásáról.

A Kossuth utcára, Béke térre, Petőfi térre, Nepomuki Szent János térre kihelyezendő dohánytárolók színe csak a meglévő utcabútorok színével megegyező RAL 5820 zöld színű és hengeres formájú lehet.

5. §.

Hirdető-berendezések és plakátok elhelyezésének szabályai

(1) Épület falán, kerítésén hirdető-berendezést elhelyezni csak az épület, vagy kerítés tulajdonosának hozzájárulásával szabad, ha az a városképi követelményeknek és a közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelő. (Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.)

(2) A hirdető-berendezések káprázást okozó fényt nem áraszthatnak, felületük fényvisszaverő anyagból nem készülhet.

(3) Közutak feletti áthidalásként ideiglenes jelleggel (max. 15 nap) eseményeket, rendezvényeket hirdető, nem merev anyagú transzparens elhelyezhető, ha a rögzítéshez használt kandeláber, berendezés vagy épület tulajdonosa, továbbá a közút kezelője az elhelyezéshez hozzájárult.

(4) Falragaszokat, plakátokat, festést, ábrázolást (továbbiakban: plakát), vagy ezek elhelyezésére szolgáló hirdető-berendezést tilos elhelyezni műemlékekre és műemlék jellegű épületek falára, nyílászáróira és kerítésére, kivéve az épületben működő intézmény rendeltetésszerű működését szolgáló hirdető-berendezést.

(5) Egyéb épület falán, kerítésén, közterületen hirdetési, reklámozási céllal elhelyezett hirdető-berendezésen plakátot elhelyezni csak a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával szabad. A plakát kihelyezője a hozzájárulást köteles a kihelyezés időpontjában magánál tartani és az ellenőrzést végző hatósági személynek felmutatni. A korlátozás nem vonatkozik a város közterületein elhelyezett önkormányzati hirdető táblákon a Rendelet 15.§-ában előírt szabályokkal történő plakát elhelyezésre.

 (6) Tilos plakátot, hirdetést, reklámzászlót a fentiekről eltérő módon, továbbá élő fára, köztéri szoborra, padokra, elektromos és világítóberendezések szekrényeire, közlekedési jelzőberendezésekre, közlekedési jelzőtáblákra, illetve forgalom szabályozására, vagy védelmére szolgáló berendezésekre, úttartozékokra, továbbá autóbuszvárókra elhelyezni.

(7) Választási kampány keretében készült plakátot állami, vagy önkormányzati hatóságot befogadó épületen, vagy azon belül tilos elhelyezni.

(8) Plakátot olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható.

(9) A hirdető-berendezések és plakátok nem sérthetik és veszélyeztethetik az életet és a testi épséget, a közerkölcsöt, a vagyonbiztonságot, a közlekedés rendjét. Az ilyen jellegű plakátokat és hirdetést haladéktalanul el kell távolítani az azt elhelyező, a hirdetés elhelyezésére megbízást adó, vagy a berendezés tulajdonosának költségére.

(10) A városképi szempontból nem megfelelő; a közterületen engedély nélkül elhelyezett; a feleslegessé vált hirdető-berendezést és plakátot - a közterület-felügyelet felszólítását követő 8 nap elteltével – a Polgármester a tulajdonos költségére eltávolíttathatja és intézkedhet az eredeti állapot helyreállítása felől.

(11) Hirdetőtáblákon nem alkalmazható a KRESZ-ben szereplő táblák színösszeállítása, továbbá a közúti útbaigazító táblákon szabványosított betűtípus és jelrendszer.

(12) Tilos útkereszteződésben, vasúti átjáróban és azok térségében olyan hirdetőtáblák elhelyezése, amelyek összetéveszthetők a közúti jelzésekkel, csökkentik azok láthatóságát, vakítják az út használóit, vagy olyan módon terelik el figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(13) Hirdetőtáblákat csak a közút területén kívül, az útkorona élétől min. 2,5 m távolságra, kiemelt szegély esetén a szegélytől 1,0 m távolságon kívül lehet elhelyezni.

(14) Hirdető-berendezés nem helyezhető el a város belterületi szakaszán lévő közút menti közterületein KRESZ tábla, útbaigazító tábla előtt és után, mentirány szerint 50 m távolságon belül, illetve baleseti gócnak tekintett csomópont, szintbeli gyalogátkelőhely és minden esetben vasúti átjáró előtt és után 150 m távolságon belül.

6. §

Filmforgatás céljából történő közterület használat szabályai

(1) A filmforgatás céljából történő közterület használat során a használó köteles

a) a használt közterület tisztán és rendben tartásáról a használat teljes időtartama alatt folyamatosan gondoskodni,

b) a zöldfelületet kíméletesen használni,

c) 22 óra utáni forgatás esetén a használt területre vonatkozó zajvédelmi előírásokat betartani és

d) a használat megszűnését követően

da) a területet eredeti állapotával legalább egyenértékűen helyreállítani,

db) az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni,

dc) a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.

(2) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a stáb parkolására díszburkolattal ellátott közterület nem használható.

7. §.

Az engedély iránti kérelem

(1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület használata építési vagy létesítési engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési vagy létesítési engedély iránti kérelembe foglalva az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakóhelyének, vállalkozás célú igény esetén szék-, vagy telephelyének, jogosító okiratának, adó- és bankszámla számának hiteles adatait,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) út, járda, térburkolat, zöldterület, közpark használata estén a terület helyreállítására vonatkozó megrendelő, vagy nyilatkozat egy példányát, és az eredeti állapotot bemutató fotó dokumentumot,

e) hirdető berendezés, kirakatszekrény elhelyezése esetén:

ea) helyszínrajzot 2 példányban, M=1:500, a berendezés helyének megjelölésével, méretezésével és

eb) a berendezés terveit – 2 példányban, olyan méretarányban, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja – vagy az arról készült fényképet 2 példányban,

ec) az alkalmazni kívánt szín-, betű- és motívumokat,

f) ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos, 2 példányban helyszínrajzot, M = 1:1000, vagy M=1:500 méretarányban az építmény helyének pontos megjelölésével,

g) amennyiben a közterület-használat a forgalmat befolyásolja, M=1:1000, vagy M=1:500 méretarányú forgalomelterelési tervet 2 példányban,

h) kitelepülés vagy alkalmi és mozgóárusítás esetén az elárusító berendezés elbírálásra alkalmas terveit, vagy fényképét és a helyszínrajzot 2 példányban.

(5) Tűzijáték rendezése csak a kérelemhez becsatolt a vonatkozó jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén engedélyezhető. Engedélyesnek az eseményről a város lakosságát a helyi médiákon keresztül legalább 8 nappal korábban tájékoztatni kell. Az engedélyek megszerzése és a közzététel költsége a kérelmező terheli.

8. §.

Az engedély

(1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a városrendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek (vállalkozói igazolvány vagy működési engedély) fennállását is.

(2) A közterület-használat – a 6. §. (3) bekezdésében említett esetben – csak az építési munka végzésének tartalmára engedélyezhető.

(3) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakóhelyének, vállalkozás célú igény esetén szék-, vagy telephelyének, jogosító okiratának, adó- és bankszámla számának hiteles adatait,

b) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

c) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, vagy hogy végleges jellegű,

d) a közterület-használat jogcímkódját,

e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

g) az 2. melléklet „A” és „B” jogcímében foglalt műszaki szükségesség új épület vagy építmény tekintetében csak az építési hatóság kifejezett előírása esetén ismerhető el.

(4) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka, balest- és egészségvédelmi óvó rendszabályokban előírt módon történhet, továbbá, hogy közterülten tárolt építési és egyéb anyag nem kerülhet csapadékvíz árokban, nem zavarhatja a gyalogos és gépjármű közlekedést.

(5) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben

a) elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

b) elő kell írni, hogy – ha járdát teljes szélességében el kell foglalni és a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és azok alátéteit fehérre festeni,

c) elő kell írni, hogy a közterületet használó köteles az igénybevett terület és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztántartani, a téli síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondoskodni.

(6) Vendéglátó egységek kerthelyiséggel történő kitelepülése a városképbe illő, esztétikus berendezéssel akkor engedélyezhető, ha a gyalogos forgalmat nem akadályozza. Ha a kerthelyiség kialakítása zöldterületet érint a közterület használat díja a zöldterület igénybevételre vonatkozóan a megfelelő díjkategória 1,5-szerese.

(7) Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói, magánkereskedői igazolvány, díjfizetésről szóló bizonylat) a helyszínen tartani és azokat az engedélyező hatóságok, a Közterület Felügyelet, Rendőrség ellenőrzése esetén felmutatni.

9. §.

Az engedély érvényessége

(1) Az engedély érvényes

a) meghatározott idő elteltéig, de - a (d) és (e) pontokban foglalt kivételektől eltekintve -  legfeljebb 60 hónapig,

b) meghatározott feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb 60 hónapig,

c ) visszavonásig, de legfeljebb 60 hónapig,

d) a rendelet 2. melléklet „A” és „B” jelű jogcíme alapján a közterület-használati engedély különleges jogosultságként az épület, építmény fennállásáig,

e ) vendéglátó egység kerthelyiségeire vonatkozóan legfeljebb 12 hónapig.

(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye, vagy a vállalkozás megszűnik.

(3) A filmforgatás céljából történő közterület-használathoz a hozzájárulás megadását követően a filmforgatást akadályozó, a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események elhárulását követő tíz napon belül a kérelmező számára a közterület-használatot biztosítani kell.

10. §.

A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása

(1) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére, kérelmére más helyen kell közterület használat lehetőséget biztosítani. Jelen rendelet esetében közérdeknek minősül:

a) ha a közterületre önkormányzati beruházás, felújítás miatt van szükség,

b) ha a közterület-használat a közlekedés biztonságát veszélyezteti, vagy jelentősen zavarja és a veszélyeztetés, vagy zavarás más módon nem szüntethető meg,

c) ha a közterület-használat valamely közmű fejlesztését akadályozza és a közműfejlesztés más terület felhasználással nem, vagy csak jelentős ráfordítással valósítható meg,

d) ha közterület-használat környezetre gyakorolt hatása erősen zavaró.

(2) Meg kell vonni az engedélyt:

a) ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja,

b) ha az engedélyes díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget,

c) ha nem az engedélyes használja a közterületet.

(3) Az esetben, ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságának írásban bejelenteni.

(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták.

(5) Ha a közterület-használat a (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

11. §.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

(1) A közterület-használat engedély nélküli használata estén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterületet eredeti állapotára saját költségén – kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(2) Ha a közterületet engedély nélkül használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, kérelmére a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (3) bekezdésben meghatározott következmények alól.

(3) Amennyiben a filmforgatás céljából történő közterület-használat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Filmtv.) szerinti hatósági szerződésben foglaltaktól eltér, vagy annak hiányában jogellenesen történik, úgy az érintett terület vonatkozásában a közterület-használó az Filmtv. 3. mellékletében meghatározott díjtételek figyelembe vételével kiszámított díj ötszörös összegének megfizetésére köteles.

12. §.

Közterület-használati díj mértéke és fizetésének módja

(1) A közterület használója a közterület használtért díjat köteles fizetni.

(2) A közterület-használati díj jogcím szerinti mértékét a rendelet 2. melléklet tartalmazza. A legkisebb kiszabható közterület használati díj 500 Ft abban az esetben is, ha a díj kiszámított értéke ezt az összeget nem éri el.

(3) Vendéglátó ipari egységek közterületből ideiglenesen kialakított kerthelyiségeinek díjára a 2. melléklet ’D’ kategória díjtételeit kell alkalmazni a kerthelyiség aktív időszakában. Amennyiben a kerthelyiség a passzív időszakban is közterületet foglal a mértéke 2. melléklet ’D’ kategória díjtételeinek 50 %-a.

(4) Az engedélyes a közterület-használatai díjat köteles megfizetni az engedély érvényességének időtartamára, tekintet nélkül a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni, vagy az engedélyező hatóság a szüneteltetéséhez az engedélyes kérelmére hozzájárul.

(5) Az engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő használat időtartamára a használatnak megfelelő jogcím szerint egyébként fizetendő közterület-használati díjat kell érvényesíteni.

(6) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:

a) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület együttes mértékét kell figyelembe venni,

b) reklámtáblák, hirdető berendezések, cég-, címtáblák és kifeszített transzparensek, zászlók felületének kiszámításánál a hirdető felület területét kell figyelembe venni,

c) minden megkezdett nap, továbbá havi díj esetén minden megkezdett hónap egésznek számít.

(7) A közterület-használati díjat engedélyes a használati ciklus kezdetét megelőzően köteles megfizetni

a) napi díj és minden egyösszegű fizetési kötelezettség esetén legalább egy munkanappal a határozatban rögzített kezdeti időpontot megelőzően,

b) éves és minden ciklikus fizetési kötelezettség esetén negyedévente, a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napjáig.

(8) A rendelet 2. mellékletében szereplő díjtételeket a Városüzemeltetési Bizottság a Városüzemeltetési Osztály előterjesztése alapján felülvizsgálja és módosítás esetén november 30-ig a Képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra.

(9) A közterület-használati díj kezelése, ellenőrzése és behajtása tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjére, valamint az adóigazgatási eljárás szabályaira vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(10) A megállapított közterület-használati díj halasztott, vagy részletekben történő megfizetését az ügyfél kérésére a Polgármester engedélyezheti azzal, hogy:

a) halasztott fizetés  akkor adható, ha engedélyes a díjat határidőre nem tudja befizetni és a késedelem okát elháríthatatlan akadályra hivatkozva igazolja, halasztott fizetés azonban maximum 6 hónap időtartamra adható.

b) részletfizetés akkor adható, ha engedélyes a díjat határidőre részben vagy egészben nem fizette meg és a késedelem okát elháríthatatlan akadályra hivatkozva igazolja, részletfizetés azonban maximum 12 hónap időtartamra egyenlő részletekben történő megfizetésre adható.

(11) A kizárólag az üzlet megjelölésére szolgáló falra vagy erkélyre felszerelt cégér jellegű reklámtáblák közterület-használati díjának megállapításakor az 2. melléklet „E” kategóriában meghatározott díjtétel egységárak 50 %-át kell alkalmazni abban az esetben, ha a reklámtáblák az épület utcai frontján minden üzletre kiterjedően a felerősítés módjában, a tábla méretében és formájában egységes kivitelű. Új kérelem esetén a kialakult egységes forma nem bontható meg.

13. §.

Mentesség a díjfizetés alól

Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

• azon közintézményeknek, akiknek építéssel vagy építménnyel összefüggésben műszaki szükségességből kell elfoglalni a közterületet,
  
• azon állampolgároknak, akiknek lakásépítéssel vagy építménnyel összefüggésben műszaki szükségességből kell elfoglalni a közterületet,
  
• mindazoknak, akiknek kényszerhelyzet miatt 3 napot meg nem haladóan közterület használati engedély adható,
• fegyveres erők, fegyveres testülete, rendészeti szervek, mentők létesítményei elhelyezésére,
• közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közlekedési társaságoknak, vállalatoknak (közúti, vízi, légi), feladatuk ellátását szolgáló létesítményeik elhelyezésére,
  
• konyhakerti kistermelő saját termelésű konyhakerti terményekkel történő kitelepülésére a kijelölt elárusító helyeken,
• május 1-jén a városi rendezvény mindenkori helyszínén minden olyan kitelepülőnek, aki üzleti tevékenységet a kitelepülés alkalmával nem folytat. Jelen esetben üzleti tevékenységnek számít minden pénzért történő értékesítés, ingyenes árubemutató,
  
• ha a közterületet közcélú sport-, kulturális-, környezetvédelmi, egészségvédelmi rendezvényekre, vagy közérdekű tájékoztatás céljából, rádió-, TV-, tudományos ismeretterjesztő filmfelvétel készítésére, vagy jótékony célú gyűjtésre használják,
  
• ha a közterületet a választások és népszavazások időszakában kampány céljából használják,
• ha a közterületet nem önkormányzati tulajdonú, de közcélt szolgáló berendezési tárgy (utcabútor, szemetes konténer) elhelyezésére veszik igénybe.
  

14. §

A játszóterek használatának szabályai

(1) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat tulajdonában álló játszótereket, az azokon felállított játékokat rendeltetésének, korosztályának megfelelően, saját felelősségére bárki ingyenesen használhatja.

(2) A játszótéri eszközök állaguknak - a természetes elhasználódáson túli - romlása, rongálása nélkül használhatók. A gondatlan károkozók a Ptk. szabályai, míg a szándékosan kárt okozók ezen felül a kár mértékétől függően szabálysértési vagy büntetőjogi felelősséggel tartoznak.

(3) A bekerített játszóterek március 1-től szeptember 30-ig naponta reggel 8-tól este 22 óráig, más időszakban reggel 8-tól este 20 óráig tartanak nyitva. Nyitvatartási időn túl a játszótérre bemenni, ott tartózkodni tilos. A nem bekerített játszótereken a játszóeszközök jelen bekezdésben meghatározott időszakban használhatók.

(4) A játszótéri játékokat 14 éven aluli gyermekek használhatják. A játszótereket 6 éven aluli gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett látogathatják.

(5) A játszótérre a közegészségügyi követelmények betartása érdekében szigorúan tilos kutyát, vagy más állatot bevinni, beengedni. Az esetlegesen bekerülő kóborállatok befogatása érdekében azonnal a Gyepmestert kell értesíteni.

(6) A játszótereken dohányozni, alkoholt fogyasztani, szemetelni, a növényzetet károsítani tilos.

(7) A játszótereken kerékpározni, motorkerékpározni, mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni tilos.

(8) A játszótér használatának szabályait jól látható helyre minden játszótéren ki kell függeszteni.

(9) Az Önkormányzat tulajdonában álló játszótereket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

15.§

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése

(1) Megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható, aki:

• a közterületet hatósági engedély nélkül a rendelettől eltérő célra veszi igénybe, vagy az engedélytől eltérően használja,
  
• a közterületet hatósági engedély nélküli árusítás, vagy hirdetés céljára veszi igénybe, vagy a kiadott engedélytől eltérően használja,
  
• a játszóterek használatának szabályait megszegi,
  
• az önkormányzati hirdetőtáblákon hirdetmény elhelyezésére vonatkozó szabályokat megszegi,

e) közterületen elhelyezett emlékműveken, utcabútorzaton, virágágyás szegélyén, lépcsőkön, utcaszegélyeken, kőpadokon, szökőkutakon és ezek környezetében lévő díszburkolaton gördeszkázik, görkorcsolyázik, rollerezik vagy kerékpározik,

• közterületen a közhasználatú létesítményeket, berendezéseket a rendeltetéstől eltérő módon használja vagy beszennyezi,
  
• közterületen zaklató, másokat zavaró módon árusít, osztogat vagy szolgáltatást nyújt,
• üzemképtelen járművet a közterületen engedély nélkül tárol,
• a közterületi hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőeszközből hulladékot vesz ki, illetve lomtalanítás során a közterületen kihelyezett hulladékban guberál.
  

 (2) A fentebb felsorolt magatartások tettenérése esetén a Közterület-felügyelők helyszíni bírságot szabhatnak ki.

(3) A közterület használatával kapcsolatban felmerült panasz ügyintézése a Városüzemeltetési Osztály feladata.

16. §.

(1) A város közterületein elhelyezett önkormányzati hirdető táblákon hirdetmény elhelyezése - a (2)-(4) bekezdések betartásával - mindenki számára nem engedély köteles és díjmentes:

(2) Minden hirdető, táblánként, csak 1 db, maximum A2 méretű hirdetményt helyezhet el.

(3) A hirdetmény felerősítésére csak rajzszög használható, ragasztó használata tilos.

(4) Tilos letakarni más hirdetményét abban az esetben, ha a hirdetett esemény még nem következett be.

17. §.

Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos, kivéve szilveszterkor, a vendéglátó egységek kerthelyiségeiben, valamint azokon a közterületeken tartott rendezvényeken, ahol szeszes ital árusítására vendéglátó egység kitelepül közterület használati engedély birtokában.

18. §.

Közterület használatának ellenőrzésére a Rendőrség, az illetékes Szakhatóság, a Közterület Felügyelet, a Városüzemeltetési Osztály illetékes dolgozója, valamint az építési engedélyköteles létesítmények esetében az Építésügyi hatóság jogosult.

19. §.

Záró rendelkezések

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterület-használatról szóló 15/2011. (VI.24.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Kiskunfélegyháza, 2016. szeptember 29.

Csányi József                                                                             Dr. Faragó Zsolt

polgármester                                                                            jegyző

A rendelet kihirdetve:

Kiskunfélegyháza, 2016. október 3.

                                                                                                                 Dr. Faragó Zsolt

                                                                                                                        jegyző