Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016 (III.23..) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Hatályos: 2016. 04. 01- 2017. 10. 02

 Csörög Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1a) és (2) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális gondoskodás helyi szabályairól az alábbiakat rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §


A rendelet célja, hogy Csörög lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások, szociális alapszolgáltatások nyújtásának helyi szabályait, rendelkezzen az ellátások igénybevételének módjáról, az ellátások mértékéről, valamint az alapszolgáltatásokért fizetendő térítési díjakról.

Az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségén túl a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások, szolgáltatások feltételeinek biztosítása a külön jogszabályban nevesített szervek, valamint az Önkormányzat feladata. Ezt a feladatát önkormányzati társulásban történő részvétellel, feladat-ellátási szerződés keretében, valamint a Képviselő-testület és szervei útján szervezi és biztosítja.


  A rendelet hatálya

2.§


  1. E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kiterjed a Csörög községben élő és lakóhellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdés és a Gyvt. 4.§-a szerinti személyekre.
  2. A gyermekintézményben fizetendő óvodai, bölcsődei étkezési térítési díjkedvezmény a Csörög község közigazgatási területén működő, önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény szolgáltatását igénybe vevő, Csörög lakóhelyű személyekre terjed ki.


Hatáskör

3. §


  1. Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének (továbbiakban: Képviselő-testület) e rendelet szerinti hatáskörét a Szociális Bizottság és a Polgármester gyakorolja.
  2. Szociális Bizottság dönt
  1. a települési támogatásra,
  2. a gyermekétkeztetési térítési díjtámogatásra,
  3. a tanulmányi támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, továbbá annak a formájáról, összegéről és megszüntetéséről.
  1. A polgármester kérelemre, jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül krízistámogatásban részesítheti azt, aki neki fel nem róható okból (haláleset, elemi kár, súlyos betegség) továbbá olyan, különösen méltánylást érdemlő élethelyzetbe került, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.
  2. A Szociális Bizottság és a Polgármester átruházott hatáskörben hozott határozata ellen a Képviselő-testületnek címzett, de a Csörögi Polgármesteri Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) benyújtott illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.
  3. A Szociális Bizottság és a Polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet tájékoztatni köteles.
  4. A rendelet által szabályozott ellátások megállapítására irányuló eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott kormányrendelet és miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.


II. Fejezet

Az ellátások típusa

4.§


Az Önkormányzat  

a) pénzbeli és természetbeni juttatást,  

b) szociális alapellátások közül

   ba) családsegítést,

   bb) étkeztetést,

   bc) házi segítségnyújtást – szociális segítést és/vagy személyi gondozást,

   bd) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

   be) nappali ellátást (idősek klubját),

   bf) hajléktalanok nappali ellátást  

biztosít.

Az ellátás igénybevétele

5. §


(1) Az e rendeletben foglalt pénzbeli ellátások igénylésére vonatkozó kérelmet az 1. melléklet, a szociális alapszolgáltatásokat az ellátást nyújtó intézmény által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a Hivatalban kell benyújtani.

(2) A kérelemben a kérelmező köteles nyilatkozni saját és – a szociális alapszolgáltatások igénybevételére irányuló kérelem kivételével – a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmi és vagyoni viszonyairól. Az iskoláztatási támogatás esetén a család vagyoni viszonyait meg  kell vizsgálni.

(3)  A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát, továbbá az ellátás megállapítása esetén a jogosultsági feltételek fennállását a Hivatal bármikor ellenőrizheti.






6. §


  1. A 4.§ szerinti ellátások - a ba),be),bf) pontok kivételével - megállapítására irányuló kérelméhez az alábbi mellékleteket kell csatolni:
    1. személyazonosságot és lakcímet igazoló okmány,
    2. TAJ kártya,
    3. jövedelemigazolás,
    4. gyermek anyakönyvi kivonata,
    5. 16. évet betöltött gyermek esetében iskolalátogatási igazolás,
    6. a házasságot felbontó, a tartásdíjat megállapító bírósági végzés, ezek hiányában a szülők nyilatkozata.
  2. A jövedelem igazolható:
    1. a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással,
    2. nyugdíjszelvénnyel,
    3. hatóság által hozott határozattal vagy kiállított hatósági bizonyítvánnyal,
    4. bankszámlakivonattal,
    5. büntetőjogi felelősség mellett tett nyilatkozattal.

(3)  A szociális alapszolgáltatások körébe tartozó étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén a kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. melléklet alapján egészségi állapotra vonatkozó igazolást.

(4) A települési támogatás megállapítására irányuló eljárásban a Hivatal, a szociális alapellátás igénylése iránti eljárásban a szolgáltató intézmény környezettanulmányt végez.


7. §


  1. A szociális ellátásra vonatkozó jogviszonyt az Szt. 94. § (1) bekezdése szerinti döntés alapozza meg.
  2.  A szociális ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével az Szt. 94/C. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Szt. 94/C. § (3) bekezdés szerinti tartalommal írásban megállapodást köt.


Az ellátások megszüntetése

8. §


(1) A szolgáltató intézménynél a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások esetében az Szt. 100-104. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2)  Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az ellátások, szolgáltatások megszűnnek

a) amennyiben az ellátott veszélyezteti az Intézmény munkatársának egészségét és testi épségét,

b) az idősek klubja által nyújtott szolgáltatás megszűntetésre kerül, ha az ellátott folyamatosan 30 napon keresztül nem veszi igénybe.

Térítési díj

9. §


  1. Az Szt.114.§ (1) bekezdése szerint személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – étkeztetésért és a házi segítségnyújtásért - térítési díjat kell fizetni.  
  2. A térítési díj (intézményi térítési díj) megállapításáról az Szt. 115. § (1) bekezdése rendelkezik. A személyi térítési díj összegének meghatározásáról az Szt. 115.§ (2)-(3) bekezdése rendelkezik, melyet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet alapján az intézményvezető konkrét összegben állapít meg.
  3. A személyi térítési díjat a kötelezett tárgyhónap 10. napjáig fizeti meg az ellátást nyújtó intézmény számára.



10.§


A szociális alapellátások igénybevételéért az Önkormányzat a személyi térítési díj mértékét a 2. számú melléklet szerint állapítja meg.




  

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás, szolgáltatás térítési díjának megtérítése

11.§


A jogosulatlanul igénybevett ellátás, szolgáltatás megtérítésével kapcsolatban az Szt. 17. § ának, a Gyvt. 133. §-ának, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 395. §-ának rendelkezései irányadóak.



A pénzbeli ellátások folyósítása és elszámolása,

a térítési díjak megállapítása, befizetése

12. §


  1. A pénzbeli ellátások kifizetése az önkormányzat házipénztárából készpénzben vagy pénzintézeti átutalással történik.
  2. A hatáskört gyakorló Szociális Bizottság illetve Polgármester döntése alapján a települési támogatásban részesült személy kötelezhető a pénzbeli juttatás felhasználásáról történő elszámolásra, melynek alapja számla vagy nyugta.



III. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni juttatások

              

Települési támogatás

13. §


Települési támogatásban elsősorban azt a személyt indokolt részesíteni,

  1. aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy
  2. akit alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás terhel
    1. haláleset, tartós betegség, baleset, orvosi kezelés, várandósság vagy
    2. valamilyen előre nem látható esemény, önhibáján kívül bekövetkezett elemi kár elhárítása vagy
    3. gyermek fogadásának előkészítéséhez, óvodai, iskolai nevelése miatt vagy
    4. aki – a rendőrségen tett feljelentést tartalmazó jegyzőkönyv másolatával igazoltan – bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul vagy
  3. aki a nyugdíj, járadék, álláskeresési támogatás vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósításáig terjedő időszakig ellátás nélkül van.


14. §


(1) A települési támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként köteles biztosítani lakókörnyezete rendezettségét az alábbiak szerint:

  1. az általa életvitelszerűen lakott ingatlant tisztán tartani, rendeltetésszerűen használni,
  2. az ingatlanhoz tartozó udvart, kertet gondozni, tisztán tartani, folyamatosan gaz- és gyommentesíteni, a szemetet és lomot elszállíttatni,
  3. az ingatlan előtti járdát- annak hiányában az ingatlan mentén 1,5 m széles sávot – tisztán tartani, szeméttől, gyomtól, télen hótól, síkosságtól folyamatosan mentesíteni,
  4. az ingatlannal érintkező közterületet és gyepes árkot az útpadkáig, de legfeljebb 5 m szélességben gondozni, tisztán tartani és kaszálni,
  5. gondoskodni az ingatlan rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,
  6. az ingatlanhoz tartozó kerítésének állagát megőrizni oly módon, hogy azon keresztül háziállat elkószálni ne tudjon.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább öt napos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítani. Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(3)  A (2) bekezdésben meghatározott döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül települési támogatást sem a kérelmező, sem a vele egy háztartásban élő részére nem lehet megállapítani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét az önkormányzat a jogosultság megállapítása előtt, illetve bejelentés vagy hivatalos tudomásra jutást követően a támogatás folyósításának időtartama alatt környezettanulmány keretében jogosult ellenőrizni.

(5)  A lakókörnyezet rendezettségének vizsgálata során jegyzőkönyv és digitális fénykép készül.

(6)  Nem állapítható meg települési támogatás olyan személy részére, akinek, vagy vele közös háztartásban élő személynek a kérelem benyújtásakor az önkormányzat felé egy évet meghaladó lejárt határidejű adóhátraléka áll fenn. Jelen rendelkezés alkalmazásakor rendezettnek minősül a tartozás, ha annak megfizetésére a kötelezett fizetési könnyítést kapott. 

(7) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó nyilatkozatát.


15. §


(1) A kérelem elbírálására jogosult képviselő-testületi szerv döntésétől függően a települési támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátásként is megállapítható.

(2) A természetbeni ellátásként megállapított települési támogatás formája lehet:

  1. élelmiszer,
  2. Erzsébet utalvány,
  3. tüzelőtámogatás,
  4. gyógyszertámogatás,
  5. intézményi gyermekétkeztetés térítési díjához való hozzájárulás.




16. §


  1. Települési támogatás akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában a havi egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetében 150 %-át nem haladja meg, illetve nem vesz igénybe a jelen rendelet szerinti szociális alapellátást és az önkormányzat költségvetésében a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

 (2) A települési támogatás összege esetenként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál kevesebb, de 200 %-ánál több nem lehet.

(3)  A települési támogatás eseti jelleggel vagy havi rendszerességgel minimum 2, de maximum 6 hónapra állapítható meg.

Óvodai, bölcsődei étkezési térítési díjkedvezmény

17 §


Az önkormányzat kérelemre legfeljebb 50 %-os óvodai, bölcsődei étkezési térítési díjkedvezményt állapíthat meg, amennyiben

  1. az étkezést igénybe vevő gyermek a helyi óvoda-bölcsődébe jár és
  2. családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg és
  3. családja Csörög község közigazgatási területén lakcímmel rendelkezik és
  4. családja életvitelszerűen Csörög községben lakik.



Iskoláztatási támogatás

18. §


  1. Az önkormányzat évi kétszeri pénzbeli támogatásban részesíti, azt a legalább jó magaviseletű, középiskolában tanuló gyermeket, akinek családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át nem haladja meg, és középiskolai oktatásban részt vevő tanuló esetén, a féléves és a tanév végén kiállított bizonyítványa alapján tanulmányi eredménye a 3,71-es tanulmányi átlagot eléri.
  2. Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság elbírálása kérelem alapján történik, melyhez rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő esetén a család jövedelmi viszonyait nem szükséges igazolni, csak a gyermek adott tanévről kiállított bizonyítványának másolatát.
  3. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetén szükséges a háztartásban élő személyek jövedelméről igazolás benyújtása.
  4. A kérelem benyújtásának határideje: minden év március 15.
  5. Az iskoláztatási támogatás összege középiskolai oktatásban résztvevő tanuló esetén 25.000,-Ft/iskolai félév, melyet az önkormányzat a tanuló nevére szóló takarékbetétkönyvben gyűjt, majd a középiskolai tanulmányai befejezésekor a tanuló jogosult a betéthez hozzáférni.
  6. A támogatás összegének kifizetésére utólag, évente kétszer, a féléves bizonyítvány alapján március 31-ig, év végi bizonyítvány alapján augusztus 15-ig kerül sor.
  7. A kedvezményezettek és támogatottak körébe nem tartoznak bele a magántanulói jogviszonnyal rendelkező, illetőleg a speciális oktatási intézménybe járó tanulók.
  8. Az önkormányzat minden, csörögi állandó lakcímmel rendelkező általános iskola első évfolyamos tanulójának 3.000 Ft. értékben füzetcsomagot biztosít. A támogatás feltétele tárgyév június 30. napjáig a beiratkozás tényének igazolása.







Köztemetés

19. §


  1. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere az Szt-ben meghatározottak (Szt.48.§.(1)a.b.pontjai) szerint gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.
  2. A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy részére a polgármester  kérelemre részletfizetést engedélyezhet, amelyet a köztemetést követő hónaptól kell megkezdeni és minden hónap  5. napjáig kell befizetni.
  3. Részletfizetés esetén a havi törlesztő részletek összegét a kérelmező vagyoni-jövedelmi viszonyai, és egyéb szociális körülményeinek figyelembevételével kell meghatározni.
  4. Amennyiben a részletfizetésre kötelezett személy két havi törlesztő részlet megfizetését elmulasztja, a megtérítés egy összegben válik esedékessé és a behajtásáról intézkedni kell.
  5. Az a személy, akit a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett, a köztemetés teljes költségét meg kell téríteni.
  6. Különös méltánylást érdemlő esetben az önkormányzat a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt.
  7. Jelen rendelet alkalmazásában különös méltánylást érdemlő helyzet, ha
  1. az eltemettetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
  2. az eltemettetésre kötelezett személy, illetve családja nem rendelkezik olyan értékű forgalomképes vagyonnal, amelyből a köztemetés költsége kiegyenlíthető és
  3. a temetési költségeket a hagyaték tárgya sem biztosítja.




IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

20. §


  1. Csörög Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által nyújtott szociális alapszolgáltatások:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) nappali ellátás (idősek klubja),

e) hajléktalanok nappali ellátása,

f) családsegítés

  1. Az Önkormányzat az (1) bekezdés a)-e) szociális alapszolgáltatásokat a Veresegyházi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által fenntartott Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ (a továbbiakban: Esély) és az (1) bekezdés f) szolgáltatást a Váci Család és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.
  2. A szociális alapszolgáltatások igénybevétele – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik a 6. §-ban meghatározott dokumentumok figyelembe vételével.





Étkeztetés

21. §


  1. Az Szt. 62.§-a szerinti étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
  2. A szolgáltatást (továbbiakban: szolgáltatás) az Önkormányzat az Esély útján biztosítja a szociálisan rászorult személyek részére napi egyszeri meleg étkeztetés formájában, heti 5 napos szolgáltatásként elvitel és kiszállítás igénybe vételével.
  3. A szolgáltatás szempontjából szociálisan rászorult az a személy, aki
  1. a 70. életévét betöltötte, vagy
  2. ő maga vagy eltartottja tartós beteg, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg, illetve fogyatékos, vagy
  3. hajléktalan, és igazolja, hogy számára a hajléktalan-ellátó intézményben az étkeztetés nem biztosított,
  4. átmeneti krízishelyzetben van, és önmaga, vagy eltartottja számára átmenetileg vagy tartósan a legalább napi egyszeri meleg étkeztetést nem képes biztosítani.
  1. A kérelmezőnek a (3) bekezdésben megjelölt feltételek közül legalább egy feltételnek kell megfelelni.

 (5) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szolgáltatás legfeljebb két hónapig nyújtható. Indokolt esetben ismételten kérelem alapján meghosszabbítható, amennyiben ezt jogszabály nem zárja ki.

 (6) A szolgáltatás iránti kérelemhez mellékelni kell a (3) bekezdésben foglaltakat alátámasztó igazolásokat,

  1. diétás étkeztetés igénylése esetén a háziorvos erre vonatkozó javaslatát,
  2. a (3) bekezdés b) pontja esetén a szakorvosi igazolást, vagy szakorvosi véleményt,
  3. a (3) bekezdés c) pontja esetében az ott meghatározott igazolást az itt tartózkodó hajléktalanok ellátását végző szervezetektől.

   (7) Az Önkormányzat az étkeztetést - a kérelmező igényei figyelembevételével – az étel

  1. kérelmező általi elvitelével,
  2. kérelmező lakására házhozszállítással biztosítja.

Házi segítségnyújtás

22. §


  1. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

(3)  Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(4)  Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat.

(5) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően kötelező megállapítani az ellátást igénylő esetében, hogy a szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt, valamint a napi gondozási szükséglet mértékét.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

23. §


  1. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2)  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

    a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

     b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztatásában élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.


Nappali ellátás

24. §


(1)A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

  1. tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,
  2. az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,
  3. harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget, a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint az ellátottak – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetésére.
  1. A hajléktalanok nappali ellátása keretében biztosított étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértékének kiszámításhoz a hajléktalanok nappali ellátásának keretében nyújtott étkeztetés térítési díj táblázata a meghatározó


Családsegítés

25.§


(1) Az Önkormányzat a Szt. 64.§-ában meghatározott családsegítést feladat-ellátási szerződéssel a Váci Család- és Gyermekjóléti Központ útján látja el. 

(2)  A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(3)  A családsegítés keretében biztosítani kell

  1. a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
  2. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
  3. a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
  4. a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,
  5. a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
  6. a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.




V. Fejezet

Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal

26. §


  1. Az Önkormányzat különösen a szolgáltatástervezési koncepció véleményezése, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) működtet.
  2. A Kerekasztal alakuló ülését a szolgáltatásszervezési koncepció elfogadását követő 3 hónapon belül össze kell hívni. A Kerekasztalt a Polgármester hívja össze és vezeti.
  3. Az alakuló ülésen kell dönteni a Kerekasztal ügyrendjéről.
  4. A Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart.


27. §


  1. A Kerekasztal szavazati joggal és tanácskozási joggal rendelkező tagokból áll.
  2. A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:
    1. a polgármester,
    2. nemzetiségi önkormányzat elnöke,
    3. a szociális alapellátásokat biztosító szerv vezetője és az általa megbízott családgondozója,
    4. a háziorvos,
    5. a védőnő,
    6. a helyi köznevelési intézmény vezetője,
    7. a Hivatal szociális ügyintézője,
    8. a Csörögi Tanoda képviselője,
    9. a Csörögi Ifjúságért Alapítvány Kuratóriumának Elnöke.
  3. A Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok fele jelen van.
  4. A Kerekasztal ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többséggel határozati formában döntenek.
  5. A Kerekasztal tevékenységéről évente beszámol a Képviselő-testületnek.
  6. A Kerekasztal ülései nyilvánosak.
  7. A tanácskozási joggal meghívottak körét a Kerekasztal ügyrendjében kell meghatározni.


VI. Fejezet

Szolgáltatói szabályok

28. §


  1.   Az Önkormányzat feladat- és hatáskörét az Szt. 92/A-C.§ tartalmazza. A törvényi szabályozáson túli kérdésekben e rendelet és a kapcsolódó jogszabályok az irányadók.
  2.   A feladatot ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, házirendjét – azoknál a szolgáltatásoknál, ahol a jogszabály előírja a fenntartói döntést – a fenntartó Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá. 
  3.    Az e rendeletben meghatározottak alapján feladat-ellátási szerződés, társulási megállapodás keretében ellátott feladatok esetében az ellátást biztosító intézménynek a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok tekintetében a Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testülete irányába csak tájékoztatási kötelezettsége van.
  4.   Az intézmények vezetői minden hónap 10. napjáig kötelesek a Polgármesteri Hivatal gazdasági ügyintézőjének az előző havi gondozotti/ellátotti forgalomról írásban jelentést adni.
  5.   A társulás intézménye, illetve feladat-ellátási szerződés keretében történő szakmai munkájáról az intézményvezető minden év február 28. napjáig köteles az előző évi működéséről beszámolót készíteni és azt a polgármesternek megküldeni. 

(5)  A beszámolónak tartalmaznia kell különösen:

a) az ellátotti létszám alakulását szakfeladatonként,

b) a szolgáltatások iránt felmerülő igényeket,

c) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét,

d) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit,

e)  a közalkalmazottak létszámát munkakörönként,

f)  szakmai munka teljes körű bemutatását és

g) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek,pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.



VII. fejezet

Záró rendelkezések

29. §


  1. Jelen rendelet 2016. április 1. napján lép hatályba.
  2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.18.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.


Csörög, 2016. március 22.



                  Hegedűsné Kripák Ildikó                             Chrobák Zoltánné dr.

                            polgármester                                                   jegyző







Kihirdetési záradék:


Ez a rendelet kihirdetésre került 2016. március 23. napján.


Chrobák Zoltánné dr. jegyző

Előzetes hatásvizsgálat



a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

4/2016.(III.23.) önkormányzati rendeletalkotási javaslathoz


         (a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§ alapján)




Az előzetes hatásvizsgálat alapján a szabályozás várható következményeit tekintve a következők állapíthatók meg:


a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: a Sztv. vonatkozó rendelkezései szerint a fenntartó évente egyszer köteles az intézményi térítési díjról szóló helyi rendeletét felülvizsgálni, és a térítési díjakat megállapítani. A térítési díjak alakulása befolyásolja az intézményi, és az önkormányzati költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulását. A bevételek elmaradása és a szolgáltatás jelentős bővülése befolyásolhatja a költségvetés egyensúlyát.


b) Környezeti és egészségi következményei: nincs ilyen hatása.


c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: az intézményi térítési díjak változása miatt az intézményvezetőnek ismételten valamennyi ellátott esetében felül kell vizsgálnia, és meg kell állapítania a személyi térítési díjat, ami a Hivatal adminisztrációs terheit nem befolyásolja.


d) A jogalkotás elmaradásának várható következménye: az önkormányzati rendelet megalkotásának és módosításának elmaradása esetén az Önkormányzat nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének.


e) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: személyi, tárgyi vonzata pénzügyi többletigénnyel nem jár.


A rendelet-tervezet vonatkozásában az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival egyeztetési kötelezettség nem áll fenn, nem tartozik az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály-tervezetek közé. 
















Mellékletek