Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. §

A települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)   Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

a)       saját és a családjában/háztartásában élők

-   természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)

-   lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,   

-    állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészeti státuszáról,                                               

-   az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról,

-   társadalombiztosítási azonosító jeléről,

-   jövedelemi viszonyairól,

-   e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,

b)      lakásfenntartási segély, valamint hátralékra tekintettel igényelt támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.”

2. §

(1)     Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése szerinti igazolásokat vagy azok másolatát. Ezek a következők:

a)       keresőtevékenységről a munkáltató igazolását,

b)      egyszerűsített foglalkoztatásról a munkaszerződést, ezek hiányában a munkáltató által kiállított bizonylatot, továbbá a kifizetés összegének igazolását,

c)       egyéni és társas vállalkozás esetén az adóbevallással lezárt időszakról az állami adóhatóság igazolását, az adóbevallással le nem zárt időszakról a könyvelő igazolását,

d)      őstermelő esetén az állami adóhatóság igazolását, adóbevallás hiányában az őstermelő nyilatkozatát, továbbá az őstermelői igazolvány és a betétlap másolatát,

e)       nyugellátásról, nyugdíjszerű szociális ellátásról a postai feladóvevény, vagy a folyószámla kivonat másolatát, továbbá a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását,

f)       tartásdíjról az annak megállapításáról szóló bírósági ítéletet/ gyámhivatali jegyzőkönyvet, továbbá a postai feladóvevény, vagy a folyószámla kivonat másolatát, személyes átadás esetén a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és a megfizetés módjáról,

g)      munkanélküli esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiállított hatósági bizonyítványt a folyósított ellátás tartamáról és összegéről, illetve az álláskeresőként nyilvántartás tényéről és idejéről.”

(2)     Az R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)   Az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén

a)       a tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás folyósítását igazoló irattal,

b)      az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal

igazolható.”

(3)     Az R. 5. § (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család(háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.”

3. §

(1)     Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A havi rendszerességgel adott támogatás esetében a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától, lakásfenntartási segély és gyógyszertámogatás esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a benyújtás hónapjának 1. napjától kell megállapítani.”

(2)     Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)   Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új jogosultságot – a 19. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

4. §

Az R. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1)    E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a támogatásra jogosultság felülvizsgálatát]

„b)    a 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményben, vagy komplex minősítésben megjelölt felülvizsgálati határidő lejártát követő 30 napon belül, felülvizsgálati határidő hiányában annak kiállításától számított három év lejártát követő 30 napon belül,”

5. §

Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Nem kell környezettanulmányt készíteni

a)      ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,

b)      ha az igénylőről vagy családjáról a polgármesteri hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,

c)      ha az igénylő nem, vagy csak településszintű bejelentett lakóhellyel rendelkezik, vagy bejelentett lakóhelye a hajléktalan szálló,

d)      köztemetés ügyében indult eljárásokban,

e)      temetési segély ügyében indult eljárásokban.”

6. §

(1)     Az R. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1)   E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:]

„a)     Pénzben nyújtható rendszeres települési támogatás:

aa)     a megélhetési támogatás

Természetben nyújtható rendszeres települési támogatás:

ab)    a gyógyszertámogatás

Pénzben vagy természetben nyújtható rendszeres települési támogatás:

ac)    a lakásfenntartási segély”

(2)     Az R. 15. § (1) bekezdés b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1)   E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:]

„b)     Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

ba)    a temetési segély

Természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

bb)    a lakhatási krízisalap támogatás

Pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

bc)    a szociális krízisalap támogatás

bd)    az átmeneti segély

be)    a tűzifa támogatás

bf)     a méltányossági segély

c)       Pénzben nyújtható rendszeres gyermekvédelmi ellátás:

ca)     a Bursa Hungarica ösztöndíj

Természetben nyújtható rendszeres gyermekvédelmi ellátás:

cb)    a gyermekétkeztetési támogatás

Pénzben nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi ellátás:

cc)     az egyszeri nevelési juttatás”

7. §

Az R. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendelet

a)       15. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont ba), bd) és be) alpontjában, c) pont cb)-cc) alpontjában és (2) bekezdésében meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester,

b)      15. § (1) bekezdés b) pont bb)-bc) és bf) alpontjában önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a szociális ügyekért felelős szakbizottság,

c)       e rendelet 15. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott ellátás esetében a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester

gyakorolja.”

8. §

(1)     Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre megélhetési támogatást állapíthat meg annak az aktív korú, állástalan személynek, aki

a)       a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti és az aktív korúak ellátásának az Szt. 33. § (1) bekezdésében foglalt feltételeinek megfelel, azonban részére az ellátás az Szt. 33. § (5) bekezdésére tekintettel nem állapítható meg, vagy

b)      a (3) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés alapján munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

és családjának egy főre jutó jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 90 %-át, vagyonnal nem rendelkezik.”

(2)     Az R. 18. § (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3)   A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a járási hivatalnak az aktív korúak ellátásának megállapítása iránti kérelmet elutasító határozatát,

-        az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos, amennyiben felülvizsgálati határidőt nem tartalmaz, három évnél nem régebben kiállított szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét, vagy komplex minősítését (a továbbiakban: szakvélemény).

(4)     A feltételek fennállása esetén a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától határozatlan időre kell megállapítani. A megélhetési támogatás összege azonos a nyugdíjminimum 90 %-ával. Folyósítása postai úton történik.

(5)     A jogosultság feltételeinek fennállását felül kell vizsgálni:

a)       a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül,

b)      a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakvéleményben megjelölt felülvizsgálati határidő lejártát követő 30 napon belül, felülvizsgálati határidő hiányában a szakvélemény keltétől számított három év lejártát követő 30 napon belül.

(6)     Ha a felülvizsgálatkor a szakvélemény időbeli hatálya lejárt és a jogosult az időbeli hatály lejárta előtt újabb szakvéleményt nem nyújtott be, a hatáskör gyakorlója – szakvélemény kiállítása céljából – megkeresi a rehabilitációs hatóságot. 

(7)     Meg kell szüntetni a támogatásra jogosultságát annak,

a)       aki a felülvizsgálat eredményeképpen nem felel meg a jogosultság feltételeinek,

b)      akire vonatkozóan a 18. § (2) bekezdés szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

c)       aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,

d)      aki az ellátást két hónapon keresztül nem veszi át.”     

9. §

(1)     Az R. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére – az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – utalvány formájában gyógyszertámogatással nyújt segítséget.”

(2)     Az R. 19. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2)    A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:]

„b)     a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatala (a továbbiakban: OEP) által igazolt, vényre kiváltott gyógyszerek kérelmező által térített, vagy közgyógyellátás hiányában általa térítendő havi átlagos költsége eléri az 5.000.- Ft-ot,”

[és vagyonnal nem rendelkeznek.]

(3)     Az R. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)   A jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától, az adott hónapban még fennálló jogosultság esetén a jogosultság megszűnését követő hónap 1. napjától egy évre kell megállapítani.

A támogatás összege a (2) bekezdés b) pontja szerint igazolt

  5000 -    6000 Ft közötti gyógyszerköltség esetén 3.000.- Ft

  6001 -    8000 Ft közötti gyógyszerköltség esetén 4.000.- Ft

  8001 -  10000 Ft közötti gyógyszerköltség esetén 6.000.- Ft,

10001 – 12000 Ft közötti gyógyszerköltség esetén 8.000.- Ft,

12001 Ft feletti gyógyszerköltség esetén 10.000.- Ft.”

(4)     Az R. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a)  A gyógyszer utalvány a Polgármesteri Hivatal hivatali helyiségében vehető át. Átadására három havonta előre, első alkalommal a határozat jogerőre emelkedését követően, majd a negyedév első napjától kerül sor. Az utalvány a rajta feltüntetett lejárati dátumig, az önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárakban váltható be.”

10. §

Az R. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)   A támogatás legmagasabb összege a nyugdíjminimum 700 %-a. Formája kamatmentes kölcsön, melyet a támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a hátralékot nyilvántartó szolgáltató, vagy szervezet számlájára kell utalni. A kölcsön visszafizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. A törlesztést legkésőbb a támogatás kifizetését követő negyedik hónapban kell megkezdeni.”

11. §

Az R. a 22. §-t követően a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:

„Szociális krízisalap támogatás

22/A. §

(1)     Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül szociális krízisalap támogatás állapítható meg annak, aki neki fel nem róható okból olyan különös méltánylást érdemlő, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe (a továbbiakban: krízishelyzet) került, hogy annak átmeneti megoldására önállóan, külső segítség nélkül képtelen és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.

(2)     Krízishelyzetnek minősül különösen: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet, vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény bekövetkezése, továbbá a fel nem róható okból munkanélkülivé válás miatti tartós jövedelemcsökkenés.

(3)     A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 10. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a krízishelyzetet igazoló dokumentumokat.

(4)     A támogatás adható eseti és havi rendszerességgel. Vissza kell téríteni a támogatás 50 %-át, ha a kérelmező és családja vagyonnal rendelkezik. A visszafizetésre legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. A törlesztést legkésőbb a folyósítás megszűnését követő negyedik hónapban kell megkezdeni. A visszafizetési kötelezettség megkezdése halasztható, amennyiben a támogatás ismételt megállapítására került sor és a jogosult az előző támogatás visszafizetésére megállapított törlesztési kötelezettségét még nem kezdte meg.

(5)     Az eseti támogatás éves együttes összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 700 %-át. Felhasználására elszámolási kötelezettség is előírható.

(6)     A havi rendszerességgel nyújtott támogatás legfeljebb 6 hónapig folyósítható. Legmagasabb havi összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegét. A krízishelyzet fennállása esetén kérelemre a támogatás ismételten megállapítható.

(7)     A támogatásról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Szociális, Lakás és Egészségügyi Bizottság dönt. Munkáját döntés előkészítéssel, javaslat adással az ágazatért felelős alpolgármester által létrehozott munkacsoport segíti. A munkacsoport tagjai: az ágazatért felelős alpolgármester, a szakbizottság elnöke vagy az általa delegált tagja, a szakosztály illetékes munkatársa, valamint a közgyűlésnek a polgármester által felkért egy képviselő tagja.”

12. §

Az R. a 23. §-t követően a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:

„Tűzifa támogatás

23/A. §

(1)     A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester tűzifa támogatást állapíthat meg annak az öregségi nyugdíjban, rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, rehabilitációs járadékban, időskorúak járadékában, valamint egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 250 %-át és a tűzifa beszerzéséről más módon gondoskodni nem tud.

(2)     Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem részesülhet támogatásban az igénylő, ha a háztartásában olyan aktív korú, munkaképes és munkanélküli hozzátartozó él,

-        aki az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában nem szerepel álláskeresőként,

-        akit az állami foglalkoztatási szerv a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül neki felróható okból törölt az álláskeresők nyilvántartásából,

-        aki a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát az Szvhr. 17. § (10) bekezdése szerint jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg,

-        aki az önkormányzat, a Kontakt. Kft., vagy az állami foglalkoztatási szerv által, a kérelem benyújtását követően felajánlott, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. §-a szerinti megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el.

(3)     A tűzifa támogatás megállapítása iránti kérelmet a 11. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(4)     A támogatás egy háztartás részére évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg. Összege esetenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 200 %-át.

13. §

Az R. 24/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   A támogatás iránti kérelem évente egy alkalommal, alap-, és középfokú tanulmányok esetén június 15., felsőfokú tanulmányok esetén szeptember 30. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

A juttatás kifizetésére jogerős megállapítás esetén június 15. és július 31. között, felsőfokú tanulmányok esetén október 31. napjáig kerül sor.”

14. §

Az R. 21. § (2) bekezdés a) pontjában „a rendelet 2. melléklete” szövegrész helyébe „a rendelet 1. melléklete” szöveg lép.

15. §

Az R. az 1. melléklet szerinti 10. melléklettel és a. 2. melléklet szerinti 11. melléklettel egészül ki.

16. §

(1)     E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az ügyfél számára kedvezőbb.

(2)      E rendelet 6. § (1) bekezdése, valamint 9. § (1) és (4) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a 2016. július 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.