Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az R. 15. § (1) bekezdés bc-bf) pontjában foglalt, pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege – ha e rendelet másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át.

2. §

Az R. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1)    E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:]

„b)     Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

ba)     a temetési segély

bb)    a gyógyászati segédeszköz támogatás

Természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

bc)     a lakhatási krízisalap támogatás

Pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

bd)    a szociális krízisalap támogatás

be)     az átmeneti segély

bf)     a tűzifa támogatás

bg)    a méltányossági segély”

3. §

Az R. 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1)    Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendelet]

„a)     15. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont ba)-bb), be) és bf) alpontjában, c) pont cb)-cc) alpontjában és (2) bekezdésében meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester,”

[gyakorolja. ]

4. §

(1)     Az R. 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2)    A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:]

„a)     családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)    egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 300 %-át,

ab)    többszemélyes család esetén a  nyugdíjminimum 250 %-át,”

[és vagyonnal nem rendelkeznek.]

(2) Az R. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)   Ha az igénylő olyan háztartásban él – kivéve az ápolást, gondozást nyújtó intézményben élőt - amelynek tagjai kizárólag öregségi nyugdíjjal, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátással rendelkeznek, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)   egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 350 %-át,

ab)   többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át.”

5. §

Az R. a következő alcímmel és 19/A. §-sal egészül ki:

„Gyógyászati segédeszköz támogatás

19/A. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester a gyógyszertámogatás jövedelmi és vagyoni feltételeinek fennállása esetén gyógyászati segédeszköz támogatást állapíthat meg a kónikus betegségre tekintettel szakorvos vagy háziorvos által rendelt és a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz megvásárlásához.

(2)     A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 12. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a gyógyászati segédeszközt forgalmazó igazolását, ami tartalmazza a segédeszköz megnevezését, ISO kódját, mennyiségét, kihordási idejét, a társadalombiztosítási finanszírozás tényét, valamint a beteg által fizetendő térítési díjat.

(3)     A támogatás összege azonos az igazoláson szereplő, a beteg által fizetendő térítési díj 80 %-ával, de az egy jogosult részére adható támogatás éves összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át.

(4)     A segély felhasználásáról utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(5)     Ugyanazon gyógyászati segédeszköz megvásárlásához újabb támogatás megállapítására a kihordási idő lejártát követően, de évente legfeljebb négy alkalommal van lehetőség.

(6)     Nem részesülhet gyógyászati segédeszköz támogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.”

6. §

Az R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Szociálisan rászoruló

a)     a kizárólag öregségi nyugdíjban, rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek által lakott háztartásban élő, ha az egy főre jutó jövedelme  nem haladja meg

aa) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át,

ab) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 275 %-át,

b)      az a) pont alá nem tartozó

ba) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 275%-át,

bb) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,

c)       és vagyonnal nem rendelkeznek.”

7. §

Az R. 21. § (7) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki:

[(7)    Nem állapítható meg temetési segély, ha]

„f)      az eltemettetésre tartási vagy öröklési szerződésben vállalt kötelezettség alapján került sor.”

8. §

Az R. 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Krízishelyzetnek minősül különösen: a fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet, vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény bekövetkezése, továbbá a fel nem róható okból munkanélkülivé válás miatti tartós jövedelemcsökkenés, ha átmeneti segély nem állapítható meg.”

9. §

(1) Az R. 23/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester tűzifa támogatást állapíthat meg annak az öregségi nyugdíjban, rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, rehabilitációs járadékban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, valamint egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 300 %-át és vagyona nincsen.”

(2)     Az R. 23/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   A támogatás egy háztartás részére évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg. Összege esetenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 200 %-át. Felhasználásáról utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.”

10. §

Az R. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24/A. §

(1)     A gyermeknevelés anyagi terheinek mérséklése érdekében a rendkívüli települési támogatás egyszeri nevelési juttatás formájában is nyújtható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára, amennyiben az adott évi költségvetésben a jogosultság  időpontjában az előirányzat rendelkezésre áll.

(2)     A juttatás gyermekenkénti összege azonos a nyugdíjminimum 30 %-ával, melyet a november 1-jén jogosultak számára külön kérelem nélkül folyósít az önkormányzat.”

11. §

(1) Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre a gyermekintézményben igénybe vett étkezés térítési díj megfizetéséhez gyermekétkeztetési támogatást állapíthat meg a törvényes képviselőnek a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekre, vagy középfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőttre (a továbbiakban együtt: gyermek) tekintettel, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a)       a nyugdíjminimum 200 %-át,

b)      egyedül nevelés esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,

és vagyonuk nincsen.”

(2)     Az R. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   A gyermekétkeztetési támogatás összege napi 250.- Ft, de havi összege nem haladhatja meg a törvényes képviselő által fizetendő térítési díjat. Utalása természetbeni támogatásként havonta utólag, minden hónap 15. napjáig a Zalaegerszegi Gazdasági Ellátó Szervezet (a továbbiakban: ZeGESZ) számlájára történik. A ZeGESZ a támogatásra jogosult gyermekek által igénybevett étkezési napok számát a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig közli az önkormányzattal.”

(3)     Az R. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)   A támogatás a bejelentett zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a városban élő, valamint zalaegerszegi köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek étkezéséhez nyújtható.”

12. §

Az R. az  1. melléklet szerinti 12. melléklettel egészül ki.

13. §

E rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.