Szegilong község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/2016 (X.28.). önkormányzati rendelete
a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2016. 11. 02- 2018. 05. 06Szegilong község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/2016 (X.28.). önkormányzati rendelete
a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Szegilong Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szegilong Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 3918 Szegilong, Dózsa György utca 74.
(2) Az Önkormányzat képviselőtestületének megnevezése: Szegilong Község Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület). Székhelye: 3918 Szegilong, Dózsa György utca 74.
(3) A Képviselőtestület hivatalának megnevezése: Bodrogkisfaludi Közös Önkormányzati Hivatal Szegilongi Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 3917 Bodrogkisfalud, Kossut út 65, kireneltsgének címe: 3918 Szegilong, Dózsa György utca 74.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Szegilong község közigazgatási területe.
(5) A Hivatal kirendeletségének belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet l. melléklete tartalmazza.
(6) Az Önkormányzat alaptevékenységét és kormányzati funkcióját e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(7) Az Önkormányzat feladatait e rendelet 3. melléklete tartalmazza
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a település címere, zászlaja és pecsétje.
a) A község címere: Álló, kék színű pajzs, amelyben bal oldalon barna színű hegyből kinő egy fa, felette búzakalász, job oldalom egy oroszlán felette egy szőlőfűrt, a pajzs felső harmadában a Bodrog folyót jelképező kék folyó
b) Zászló: Fehér színű zászló, benne a község címere.
(2) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körötte körívben “Szegilong község Önkormányzata.” felirat
(3) A Hivatali kirendeltség körbélyegzője tartalmazza a kör közepén Magyarország címerét, körötte körívben „Bodrogkisfaludi Közös Önkormányzati Hivatal Szegilongi Kirendeltsége Szegilong ”,felirat
3. § A lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a községháza hirdetőtábláján keresztül valósul meg.
4. § (1) Az Önkormányzat által alapított elismerések:
a) Szegilong Község Díszpolgára.
b) Szegilong Községért Emlékérem
c) Szegilong Községért Díszoklevél
(2) Az Önkormányzat által alapított díjak és elismerések adományozásával kapcsolatos szabályokat a képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.
A képviselő-testület szervezet és működése
5. § (1) A Képviselő-testület 4 képviselőtestületi tagból és a polgármesterből áll, tagjainak száma: 5 fő. A névjegyzéket az 1. függelék tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Szegilong Község Önkormányzata Képviselőtestületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság) Székhelye: 3918 Szegilong, Dózsa György utca 74.
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és szervei:
a) a polgármester,
b) az Ügyrendi Bizottság,
c) a jegyző, aljegyző és
d) a Hivatal útján biztosítja.
6. § (1) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha az a tisztség, amelyre a hatáskört átruházták, betöltetlen.
A Képviselőtestület ülései
7. § (1) A Képviselőtestület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.
(2) A képviselőtestület évente legalább 6 testületi ülést tart.
(3) A képviselőtestület a rendes üléseit általában a hónap utolsó péntekjén 10 órai kezdettel tartja, melytől a képviselők előre jelzett elfoglaltsága miatt eltérhet.
(4) A (3) bekezdésben foglalt testületi üléseken kívüli ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(5) A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.
(6) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal, rendkívüli ülés, valamint a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összehívása esetén legalább 4 órával korábban tájékoztatja.
(7) A tájékoztatás módja a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
8. § (1) A képviselő-testület a település egészét érintő településpolitikai kérdésekkel kapcsolatban falugyűlés összehívásáról dönthet.
(2) A falugyűlés nem minősül Képviselőtestületi ülésnek, az ott elhangzottakról a polgármester a soron következő testületi ülésen beszámol.
Alakuló ülés
9. § (1) Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.
(2) A képviselőtestület és a polgármester az alakuló ülésen esküt tesz.
(3) A képviselő-testület alakuló ülésén a jogszabályban meghatározott kérdésekben dönt.
(4) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján – legkésőbb a soron következő ülésén – megválasztja az alpolgármestert, a bizottságok elnökeit, tagjait.
A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása, vezetése
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korban legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 2 hónap időtartamot meghaladó távollét.
(3) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot.
(4) Az ülést az indítvány beérkezését követő 15 napon belüli időpontra a polgármester köteles összehívni.
(5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a (3) bekezdésében foglalt eseten kívül:
a) pályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez,
b) határidős feladat végrehajtására,
c) rendkívüli élethelyzetben, a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna,
(6) Rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző, aljegyző meghívása kötelező.
11. § (1) A testületi ülést papír alapú meghívóval kell összehívni, amit legkésőbb az ülést megelőző 5. napon kell kiküldeni a Képviselő-testület tagjai részére. A határidőt napokban kell érteni, a határidő számításnál kezdő napnak a küldés napját kell tekinteni és az ülés időpontja tekintendő az 5. napnak.
(2) Rendkívüli testületi ülés elektronikus úton vagy telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 8 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által. A rendkívüli testületi ülés napirendjére a meghívóban szereplő napirendeken túl további napirend nem vehető.
(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit. A meghívót a polgármester írja alá.
(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:
a) a település képviselőit,
b) a település jegyzőjét vagy aljegyzőjét
c) a hivatal napirendi pontnál illetékes köztisztviselőjét,
d) akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyalásához indokolt.
12. § (1) Az ülést a polgármester illetőleg akadályozatása esetén az alpolgármester vagy a 10. §(1) bekezdésében meghatározott személy nyitja meg és vezeti.
(2) Az ülést vezető ellátja a következő feladatokat:
a) megnyitja az ülést,
b) a képviselőtestület határozatképességét megállapítja, számba veszi az igazoltan távollevő képviselőket, a határozatképességet az ülés időtartama alatt vizsgálja.
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, és annak elfogadására,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) vezeti a vitát: a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre megadja a szót, összefoglalja a vitát, az indítványokat szavazásra bocsátja, a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, ismerteti a napirend tárgyában meghozott döntést,
e) szünetet rendelhet el,
f) a Képviselőtestületi ülés rendjét fenntartja, rendzavarás esetén megteszi a szükséges intézkedést,
g) bezárja az ülést.
13. § (1) A határozatképtelen ülést a polgármesternek 15 napon belül, változatlan napirenddel kell összehívnia. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára. A meghívó kiküldésére a 11. § (1) bekezdés szabályai érvényesek. Amennyiben a határozatképtelenség miatt elmaradt ülésen határidőhöz kötött ügyről, vagy olyan kérdésről kellett volna dönteni, hogy a döntés elmaradása helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ülés újbóli összehívására a 11. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy az előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(2) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli ok miatt távol marad, és távollétét a polgármesternek bejelentette.
(3) A távolmaradó képviselők nevét a jegyzőkönyv tartalmazza.
14. § (1) A Képviselő-testületi ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
b) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
c) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (egyebek),
d) zárt ülés napirendi pontjai.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől képviselői avaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni.
(3) Az egyes napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő által előterjesztett rendelettervezet, határozati javaslat ismertetése,
b) az előterjesztő által tett kiegészítés,
c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
f) módosító javaslatok megtétele,
g) döntés a módosító javaslatokról,
h) döntés az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
15. § Az ülésvezető, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással a napirendi pont előterjesztője egyetért, a képviselő-testület vita nélkül határoz, és megjelöli a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
16. § (1) A hozzászólás a hozzászólásra jelentkezés sorrendjében történik.
(2) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.
b) ha a hozzászólás sértő kifejezéseket, vádaskodást, rágalmazást tartalmaz.
(3) Ha a Képviselőtestület a hozzászóláshoz a hozzájárulását megadta, a hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja, egyszeri 2 perc időkeretben. A hozzászólótól a polgármester megvonja a szót a (2) bekezdésben foglaltak alapján.
Zárt ülés
17. § (1) A képviselő-testület az Mötv.-ben szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést, illetve rendelhet el zárt ülést.
(2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
Az előterjesztések
18. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) rendelet tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló, tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselők,
d) jegyző, aljegyző
(3) Kizárólag írásban nyújthatóak be az alábbi előterjesztések:
a) a költségvetés rendelet és annak módosítása, zárszámadás
b) költségvetési koncepció,
c) beszámoló az önkormányzat gazdálkodásáról,
d) gazdasági program,
e) társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás vagy abból kilépés kérdése
f) rendelet alkotására tett javaslat .
19. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a felvetésük sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű többségi szavazati arány szükséges.
(2) A módosító indítványt a szavazás megkezdése előtt előterjesztője visszavonhatja.
(3) Minősített többség szükséges az Mötv-ben szabályozottakon túl az alábbi döntések meghozatalához:
a) hatáskör átruházásával kapcsolatos döntés,
b) hitelfelvétellel kapcsolatos döntés értékhatártól függetlenül,
c) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos döntés.
(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor a polgármester dönt - kivéve az Mötv. 42. §-ában meghatározott eseteket - amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség. A polgármester a döntéséről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad.
20. § A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
a) megadja a szót az előterjesztőnek, a hozzászólóknak,
b) figyelmezteti azt, aki a tárgyalt témától eltér, vagy kifejezései a tanácskozást sértik,
c) rendreutasíthatja a rendzavarót,
b) ismételt rendzavarás esetén 5 percre felfüggeszti a tanácskozást.
21. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, valarnint normatív és egyedi határozatot hoz. Tájékoztatás esetén határozathozatal nem történik a Képviselő-testület a tájékoztatást tudomásul vesz
(2) A képviselő-testületi döntések megjelölése:
a) önkormányzati rendeletek megjelölése: a rendelet alkotójának teljes megjelölése, a rendelet sorszáma, rnelyet évenként egytől kezdődően, arab számmal, akihirdetés idejeszerint folyamatosan növekvő sorrendben kell meghatározni, a sorszárn után törtvonal (/)jelet kell tenni. A kihirdetés idejének jelölése: év és azt követően zárójelben a hónap és nap. Az évet és a napot arab számmal, a hónapot római számmal kell jelölni. Az évszám, a hónap és a nap megjelölése után is pontot kell tenni.
b) képviselőtestületi határozatok megjelölése: évenként egytől kezdődően arab számmal, folyamatosan növekvő sorrendben, a sorszárn után törtvonal (/) jelet kell tenni. Ezt követi a határozathozatal ideje, rnelynek jelölése: év és azt követően zárójelben a hónap és nap. Az évet és a napot arab számmal, a hónapot római számmal kell jelölni. Az évszám, a hónap és a nap megjelölése után is pontot kell tenni.
(3) A határozatok végrehajtásáért felelős személy a határozat végrehajtásáról a határidő lejárta után beszámol a soron következő ülésen a testületnek.
(4) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetében A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
22. § (1) A rendelet-tervezetet a aljegyző készíti el.
(2) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
23. § (1) A aljegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a sorszámot,
b) a rendelet számát,
c) megnevezését,
d) hatálybalépés napját,
e) módosító rendeletek számát,
f) hatályon kívül helyezés napját,
g) hatályon kívül helyező rendelet számát.
(2) Az aljegyző az önkormányzati határozatokról évenként nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a határozat számát,
b) a határozat megnevezését,
c) végrehajtásért felelős személyt,
d) a végrehajtás határidejét,
Felvilágosítás kérése
24. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, aljegyzőtől a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A felvilágosítás kérésének joga az önkormányzati képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.
(3) Amennyiben a a felvilágosítás kérés homályos, ellentmondásos, vagy nem teljesen érthető, abban az esetben a polgármester az ülésvezetés körében előkészítő kérdést intézhet a felvilágosítást kérő önkormányzati képviselőhöz. Ha az önkormányzati képviselő az előkészítő kérdésre nem válaszol, és a felvilágosítás kérés megválaszolása így érdemben lehetetlenné válik, erről az önkormányzati képviselőt tájékoztatni kell
(4) A felvilágosítás kérésre a képviselő-testületi ülésen szóban, amennyiben ez -információ hiány illetőleg a kérés összetettsége miatt nem lehetséges – az ülést követően 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
A jegyzőkönyv
25. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül, melyet elektronikus úton kell a Kormányhivatalnak megküldeni. Ezt követően a jegyzőkönyvet az előterjesztésekkel együtt kell lefűzi.
(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést az aljegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg.
(3) A jegyzőkönyvnek a képviselőtestület döntéseit tartalmazni kell.
(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) meghívót,
b) jelenléti ívet,
c) írásos előterjesztéseket
(5) A jegyzőkönyveket évenként csoportosítva az aljegyző kezeli.
(6) jegyzőkönyvet a polgármester akadályoztatása esetén az ülést vezető személy és a jegyző vagy aljegyző írja alá, és a névsor szerint következő képviselő hitelesíti. Amennyiben a névsor szerint következő képviselő nem vesz részt az ülésen a jegyzőkönyvet a névsorban soron következő képviselő hitelesíti.
A képviselőtestület bizottságai
26. § (1) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselő tagból áll.
(2) Az Ügyrendi Bizottság ellátja:
a) a vagyonnyilatkozatok kezelését, nyilvántartását, dokumentálását,
b) képviselői, polgármesteri összeférhetetlenségi kérdések vizsgálatát,
c) javaslatot tesz a polgármesteri illetményére.
d) lebonyolítja a titkos szavazásokat
(3) A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.
(4) A bizottság határozatképességére, határozat hozatalának módjára a testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
Döntéshozatal
27. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, igen, nem vagy tartózkodik szavazattal.
(2) A titkos szavazás kivételével a szavazás nyílt szavazással történik:
a) kézfelemeléssel vagy
b) név szerinti szavazással.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv-ben meghatározott esetben, a polgármester kezdeményezésére, továbbá két képviselő kezdeményezésére.
(4) Név szerinti szavazás az alábbi esetekben kezdeményezhető:
a) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,
b) a hitelfelvételről,
c) az önkormányzati kötvénykibocsátásról.
(5) Névszerinti szavazásnál a polgármester, a jegyző vagy aljegyző abc sorrendben felolvassa a jelenlévő képviselők nevét, és a szavazás ezt követően történhet meg. A szavazatok összeszámolása után a polgármester megállapítja a szavazás eredményét.
(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő vagy a jegyző vagy aljegyző kezdeményezheti a szavazás megismétlését.
(7) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi. A titkos szavazást követően a Bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, megállapítja a szavazatok száma alapján a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(8) bizottság (7) bekezdés szerinti jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét (kezdetét és végét),
b) a bizottság jelenlevő tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
e) a szavazás eredményét,
f) a bizottság megállapításait és a képviselőtestület által hozott határozatot.
(9) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
(10) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést.
28. § A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselőtestület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
A polgármester
29. § (1) A polgármester főállásban látja el megbízatását.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza. Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3) A polgármester lemondását az alpolgármester, ezen tisztség betöltetlensége esetén a korban legidősebb, az ülés vezetésére kijelölt képviselőnek adja át.
(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezen tisztségek betöltetlensége esetén a korban legidősebb, az ülés vezetésére kijelölt képviselőnek adja át.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. Ez a rendelkezés csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség és a rendkívüli ülés összehívása nem lehetséges, vagy az időveszteség helyrehozhatatlan kárral járna. A polgármester a meghozott döntésről, a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, telefonon tájékoztatja a Képviselő-testületet, illetve a döntésről a soron következő testületi ülésen beszámol.
(6) . Szerződésnek tekintendő okiratot mind en esetben ellen kell jegyeztetni a jegyzővel vagy aljegyzővel.
Az alpolgármester
30. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülésén 1 fő képviselői mandátummal rendelkező alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(2) A képviselő-testület az alpolgármesterre nem ruházhat át hatáskört.
(3) Ha az alakuló ülésen nem lett alpolgármester választva, akkor a polgármesternek minden soron következő rendes- és rendkívüli ülésen az alpolgármester személyére javaslatot kell tennie.
A jegyző, aljegyző
31. § (1) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:
a) a polgármester irányításával és a Hivatal közreműködésével előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
d) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről.
(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével, kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
(4) A jegyző egyéb feladatai:
a) megszervezi a Hivatal munkáját,
b) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
c) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.
(5) A képviselőtestület egy aljegyzőt nevez ki, aki teljes jogkörrel ellátja a hivatali kirendeltség és a képviselőtestület tekintetében a jegyző hatás- és feladatkörébe utalt feladatokat. Amennyiben a jegyző és az aljegyző egyaránt akadályoztatva van feladatai ellátásában, feladataikat a pénzügyi előadó látja el.
(6) A jegyző vagy az aljegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
Az Önkormányzati Hivatal
32. § (1) A képviselőtestült a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a képviselőtestületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabáloykban előírt államigazgatási feladatok ellátására Erdőbénye, Szegilong és Bodrogkisfalud községek képviselőtestülteilve közösen egységes hivatalt hoz létre.
(2) Hivatal elnevezése : Bodrogkisfaludi Közös Önkormányzati Hivatal
Az önkormányzat társulásai
33. § (1) Szegilong község Önkormányzata az Mötv 13. §-ban valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező alapfeladatai költséghatékonyabb ellátását valamint és kötelezően nyújtandó közszolgáltatási feladatainak biztosítását önkormányzati társulások útján is biztosíthatja.
(2) Az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások és az elltaluk ellátott feladatok felsorolását a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza
Közmeghallgatás
34. § (1) Az Mötv-ben meghatározottakra figyelemmel közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Képviselő-testület indokoltnak tartja.
(2) A közmeghallgatás akkor határozatképes, ha azon az önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van.
(3) A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást a helyben szokásos módon kell meghirdetni.
(4) A Képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart.
Záró rendelkezések
35. § (1) Ez a rendelet 2016 . november 2. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti: a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (VII.20.) rendelet, valamint az azt módosító 5/2009. (VII.08.) és a 10/2010. (X.12.) önkormányzati rendeletek.
(3) A függelékek folyamatos vezetéséről az aljegyző gondoskodik.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
1. függelék a 4. melléklethez
2. függelék a 4. melléklethez
3. függelék a 4. melléklethez