Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5 /2016. (II.19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 15/2015. (V.22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2016. 02. 22- 2016. 02. 22Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5 /2016. (II.19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 15/2015. (V.22.) önkormányzati rendelet módosításáról1
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) és (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat - és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. § Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 15/2015. (V.22.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: GKR.) 8. § (1) bekezdésének 11. pontja helyébe a következő 11. pont lép:
2. § A GKR. 13. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a forgalomképes vagyon hasznosítása az alábbi esetekben:
a) a forgalomképes ingatlanok tulajdonjogának átruházása és hasznosítása 8 millió Ft értékhatár, vagy Ft/év bérleti díj felett,
b) a forgalomképes egyéb vagyon, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés 8 millió Ft értékhatár fölött, vagy
c) a 2 millió forint, vagy afeletti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése.
(2) A Polgármester hatáskörébe tartozik a Gazdasági és területfejlesztési bizottság véleményének kikérése mellett:
a) a forgalomképes ingatlanok tulajdonjogának átruházása és hasznosítása 8 millió Ft értékhatár, vagy Ft/év bérleti díj alatt,
b) a forgalomképes egyéb vagyon, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés 8 millió Ft értékhatár alatt,
c) 2 millió forint értékhatár alatti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése, vagy
d) amennyiben a b)-c) pontban foglalt átruházott hatáskörök gyakorlásához a költségvetési rendeletben az előirányzat nem biztosított, az elutasításról szóló döntés értékhatárra tekintet nélkül.”
3. § A GKR. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben (forintban) kifejezett fizetési igények, amelyek az önkormányzat által már teljesített, a szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak. Követelés keletkezhet továbbá jogszabály vagy hatóság (bíróság) határozata alapján is.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelésekről lemondani a (3) bekezdésben foglaltak szerint behajthatatlannak minősülő követelés esetén, az (5)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével lehet.
(3) A behajthatatlan követelés meghatározását az Áhsz. 1. § (1) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
(4) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni. A felülvizsgálat során
a) a tárgyévi költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés összegét kötelezettenként el nem érő, be nem hajtható követelések törléséről a Közgyűlés által átruházott hatáskörben eljárva, a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott feltételekkel az önkormányzat esetében a Polgármester, az intézmények esetében az intézményvezető dönt, mely döntésről a zárszámadás keretében tájékoztatja a Közgyűlést,
b) az a) pontban meghatározott értékhatár felett az értékhatár 20-szoros mértékéig a behajthatatlan követelések törléséről – a Pénzügyi bizottság véleményének kikérése mellett – a Polgármester, vagy
c) a b) pontban meghatározott értékhatár felett a behajthatatlan követelések törléséről a Közgyűlés dönt.
(5) A behajthatatlan követelés elengedéséről
a) bruttó 1.000.000,- Ft értékhatárig – a Pénzügyi bizottság véleményének kikérése mellett – a Polgármester, vagy
b) az a) pontban meghatározott értékhatár felett a Közgyűlés dönt.
(6) A követelés elengedésére az (5) bekezdésben meghatározott jogosult eljárása során mérlegeli különösen az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós jogviszony esetén a megállapodások, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit és hátrányait.
(7) A követelés elengedésére az (5) bekezdésben meghatározott jogosult megállapodhat a követelés kötelezettjével a követelés teljesítése (behajtása) érdekében értéket képező, és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezességi szerződés, zálogszerződés) is.
(8) Részletfizetési megállapodás legfeljebb 60 hónapra köthető.
(9) Az önkormányzat követeléseinek kezelési rendjére vonatkozó részletes szabályokat a Polgármester és a jegyző együttes szabályzata tartalmazza.”
4. § A GKR. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közvetett támogatások összegét, kedvezményezettjét, a támogatás jellégét (pld. bérleti díj, vételárcsökkentés, adó elengedés, kedvezmény stb.) a szakosztályok kötelesek a zárszámadás elkészítéséhez, valamint a költségvetés előkészítéséhez a Költségvetési és Pénzügyi osztály részére írásban eljuttatni, tárgyévet követő január 20-áig. Az 5. melléklet szerint a közvetett támogatások kimutatását a zárszámadáshoz csatolni kell.”
5. § A GKR. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A zárszámadási rendelettervezetben tájékoztatásul be kell mutatni az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását, melyhez a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői legkésőbb minden év március 16-ig kötelesek adatot szolgáltatni.”
6. § A GKR. 31. § (6) bekezdése a következőre módosul:
„(6) A költségvetési tervet a Polgármester az (5) bekezdésben meghatározott bizottságok véleményével terjeszti a Közgyűlés elé.”
7. § A GKR. 34. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az önkormányzat zárszámadásának előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul be kell mutatni az Áht. 91. § (2) bekezdése szerinti mérlegeket az e rendelet 1. 2. és 5. mellékletei szerinti tartalommal, továbbá az e rendelet 21. § (8) bekezdésben meghatározott adatokat. Az Áht. 91. §. (2) c) pontja szerinti vagyonkimutatás az e rendelet 6. § (5) bekezdése szerinti részletező vagyonkimutatás adataival egyező, értékadatokat tartalmazó kimutatás, mely az Áhsz. melléklete szerinti mérlegekből konszolidált mérlegnek megfelelő tartalommal készül.”
8. § A GKR. 37. § (2) bekezdése a következőre módosul:
9. § A GKR. 40. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az önkormányzat beszerzése a nettó 500.000 Ft összeget meghaladja, de nem esik a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá, úgy a döntés
a) az önkormányzat közbeszerzési eljárásaihoz kapcsolódó ügyekben a Bíráló bizottság és a Pénzügyi bizottság,
b) városüzemeltetési, -fejlesztési és környezetvédelmi feladatok esetén a Városüzemeltetési, turisztikai és környezetvédelmi bizottság és a Pénzügyi bizottság,
c) oktatási, kulturális, ifjúsági és sport feladatok esetén az Oktatási, kulturális, ifjúsági és sport bizottság és a Pénzügyi bizottság, vagy
d) az a)-c) pontban meghatározottakon kívüli feladatok esetén a Gazdasági és területfejlesztési bizottság és a Pénzügyi bizottság véleményének kikérése mellett a Polgármester hatáskörébe tartozik.”
10. § A GKR. 40. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell az önkormányzatnak három árajánlatot bekérnie, ha az önkormányzat a beszerzését egyszemélyes gazdasági társasága útján látja el.”
11. § (1) E rendelet 2016. február 22. napján lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2016. február 23. napjával.