1. § (1) A rendelet célja, hogy elősegítse az állattartáshoz fűződő lakossági érdekek érvényesülését, s egyben biztosítsa, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) A rendelet hatálya Egerbocs Község Önkormányzatának közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

2. § (1) Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.

(2) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módon – köteles gondoskodni.

3. § (1) A község egész területén a kedvtelésből tartott állatok száma, a szaporulat 3 hónapos koráig haladhatja meg a jelen rendeletben meghatározott számot.

(2) A község területén kertes családi házaknál legfeljebb 2 db eb és macska tartható, oly módon, hogy az állattartónak gondoskodni kell arról, hogy az ebek, macskák ne zavarják a szomszédos ingatlan lakóinak nyugalmát.

(3) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

(4) Eb és macska erkélyen, loggián nem tartható.

(5) Zártkerti ingatlanon legfeljebb 2 db eb és 2 db macska tartható, ha az állattartó biztosítani tudja az állat számára a biztonságos elhelyezési feltételeket és az állat gondos ellátását.

4. § (1) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(3) Az eb tartási helyének tekintetében a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés rendelkezései az irányadók. Ha az állattartó az ebet kennelben tartja, a kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 2 méter távolságot be kell tartani és a kerítés mentén az építési távolság betartásával növényzetet kell telepíteni.

(4) Abban az esetben, ha kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 méter huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kötve tartani.

(5) Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

(6) A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani nem szabad.

(7) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet annak kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

(8) Ebet lakóházak folyosóin, lépcsőházakban csak szájkosárral ellátva rövid pórázon szabad vezetni.

(9) Az eb által okozott szennyeződést a tulajdonos köteles haladéktalanul eltávolítani.

(10) Kutyát – vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya kivételével - vendéglátó egységbe, piac területére, óvodába, napközi otthonba, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe bevinni, illetve beengedni nem szabad.

5. § (1) A gazdátlan, kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető, vagy elaltatható.

6. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja.

(2) E rendelet alkalmazása során történt eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadóak.

7. § (1) E rendelet 2016. május 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az állattartás szabályairól szóló 8/2007. (IX. 14.) önkormányzati rendelet hatályát veszíti.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.)MÉM rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadóak.