2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya az 1. § (1) bekezdés szerinti területen keletkező települési hulladékgyűjtésére, szállítására és kezelésére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik az 1. § (1) bekezdés szerinti területen a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdésének 34. pontja szerint ingatlanhasználónak minősülnek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó közszolgáltatás tartalma: a települési hulladék, és az elkülönítetten gyűjtött szelektív hulladék összegyűjtésére, elszállítására, előkezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó kötelezően igénybeveendő közszolgáltatás.

(4) Ajak Város Önkormányzata közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására (a továbbiakban: helyi hulladékgazdálkodás) hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez és tart fent. A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási alapfeladatát az önkormányzat, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) tagönkormányzataként, a Társulás tulajdonában lévő közszolgáltató társaság, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (Székhelye: Nyíregyháza, Benczúr tér 7.; Cg. 15-09-071361), mint Közszolgáltató útján látja el és a Közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

(5) Ajak Város közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa, tulajdonosi közössége, használója, kezelője, önkormányzati tulajdonú lakás – és helyiség bérlője (továbbiakban: ingatlanhasználó) az ingatlanon keletkező, illetve felgyülemlő települési hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról az e rendelet szerinti szervezett kötelező közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni.

(6) A Közszolgáltató, az általa gyűjtött települési szilárd hulladékot a Kisvárdai Regionális Hulladékkezelő Központba szállítja.

(7) E rendelet hatálya alá tartozó, települési hulladék előkezelése és ártalmatlanítása kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben, jelenleg a Kisvárdai Regionális Hulladékkezelő Központban végezhető.

3. § (1) A hulladék gyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) az ingatlantulajdonosnál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató Ajak Város Önkormányzatával közösen határozza meg és arról az ingatlan használót a (2) bekezdés szerint értesíti.

(2) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Közszolgáltató az ingatlan használót írásban köteles értesíteni vagy helyben szokásos módon felhívás útján tájékoztatni.

(3) A települési hulladékot a szállítási napokon elszállítás céljából heti egy alkalommal a Közszolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A települési hulladék a gyűjtőedényben, tömörítés nélkül úgy helyezhető el, hogy annak a fedele zárható legyen, valamint a hulladékszállítás során a Közszolgáltató alkalmazottainak egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő berendezést ne károsítsa.

(5) A gyűjtőedények a szállítás napján legkésőbb 07.00 óráig helyezhetők ki, és a szállítás napján 24.00 óráig tarthatók közterületen. Kivételt képez ez alól a géppel mozgatható konténeres gyűjtőedény.

(6) A gyűjtőedénybe tilos mérgező, veszélyes, robbanó, vagy olyan hulladékot rakni, amely a kiürítéssel foglalkozó dolgozók egészségét, testi épségét vagy életét veszélyezteti, vagy gyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezéseiben rongálódást idézhet elő, ártalmatlanítása/hasznosítása során veszélyezteti a környezet vagy az ártalmatlanító telep dolgozóit, műszaki berendezéseit.

(7) Ha a gyűjtőedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömörödött, vagy befagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy az elhelyezett hulladék összsúlya meghaladja a terhelhetőségét – emiatt a gyűjtőedényt kiüríteni nem lehet az előírt módon – az ingatlanhasználó köteles a visszamaradt hulladékot eltávolítani, a gyűjtőedényt használhatóvá tenni.

(8) A gyűjtőedényt szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ki kell tisztítani, fertőtleníteni. A gyűjtőedény tisztán tartása az ingatlanhasználó kötelessége.

(9) A közterületen szervezett rendezvény során keletkezett hulladék tárolásáról, szállításáról a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a Közszolgáltatóval kötött külön szerződés alapján.

4. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevétele kötelező.

(2) A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos gyűjtőedény használata kötelező.

(3) A vegyes hulladék gyűjtéséhez alkalmazható szabványos gyűjtőedény:

(4) A vegyes hulladék szabványos gyűjtőedényben történő gyűjtéséhez a Közszolgáltatónak 2016. január 1.-től biztosítani kell azt, hogy az ingatlanhasználó legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül választhasson és a választási lehetőséget az ingatlantulajdonos számára a Közszolgáltató úgy ajánlja fel, hogy az űrmérték igazodjon a keletkező hulladék mennyiségéhez, figyelembe véve

(5) A 60 literes gyűjtőedény használatára kizárólag a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy jogosult. A jogosultságot az önkormányzat átruházott hatáskörében a jegyző által kiadott önkormányzati igazolással kell igazolni. Az önkormányzati igazolás kérelemre, a kérelmező írásbeli nyilatkozata alapján kerül kiállításra.

(6) A Közszolgáltató szállítóeszközén rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő űrtartalmú és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó saját költségén köteles biztosítani.

(7) Alkalmilag keletkező többlethulladék gyűjtésére csak a Közszolgáltató azonosító jelével ellátott (emblémás) szürke színű műanyag zsák használható, a Közszolgáltató csak az ilyen módon kihelyezett többlethulladék elszállítására kötelezhető. A zsák a Közszolgáltatónál díjfizetés ellenében beszerezhető.

(8) A közszolgáltatás körében az alábbi köztisztasági zsákok használhatók: egyedi jelölésű szelektív hulladék elhelyezésére szolgáló zsák.

5. § (1) A lakosság részére nyújtott közszolgáltatás keretében a nagydarabos hulladék (lom), szervezett gyűjtéséről és elszállításáról (lomtalanítás) évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) a Közszolgáltató ÉAK Nonprofit Kft az általa meghirdetett lomtalanítás időszak alatt térítésmentesen gondoskodik. A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási hulladék elszállítására köteles.

(2) A lomtalanítás időpontjáról a közszolgáltató 3 héttel korábban értesíti az Önkormányzatot, aki a helyben szokásos módon az időpontot közzéteszi. A lomtalanítás során építési törmelék és veszélyes hulladék nem kerül elszállításra.

(3) A lomtalanítás keretébe tartozó hulladékot a használó csak a meghatározott időpontban helyezheti ki elszállítás céljára, arra a helyre, amelyet a szolgáltató hirdetményében megjelöl.

(4) A lomhulladékot közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű- és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a szállítójármű részére jól elkülöníthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset, vagy egyéb károkozás veszélyének előidézésével.

(5) További lomtalanítás(ok) szervezése esetén azok elvégzéséről a közszolgáltató az önkormányzattal kötött szerződében foglaltaknak megfelelően gondoskodik. Az akcióról a közszolgáltató és az önkormányzat közösen tájékoztatja lakosságot.

(6) Lomtalanítás során, közterületen csak nem veszélyes, nagydarabos hulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgáltatónak.

(7) Házhoz menő jellegű lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást a használó csak a közszolgáltató által előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a nagydarabos hulladékot közterületen nem helyezheti el.

(8) A lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

6. § (1) A 2012. évi CLXXXV. törvény 2015. január 1. napjától hatályos rendelkezései szerint a helyi közszolgáltatás keretében kötelező az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kialakítása. A települési önkormányzatnak gondoskodnia kell az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről és bevezetéséről.

(2) Az elkülönített hulladékgyűjtés megvalósításáról az önkormányzat és a Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben állapodik meg, a Ht. 88. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat (a gyűjtés rendje, módja, gyakorisága, alkalmazható gyűjtőedény típusa, űrmértéke, stb.) a képviselő-testület rendeletben határozza meg.

(3) A települési papír-, üveg-, műanyag-, fém-, és zöldhulladékot az ingatlanhasználó, 2015. január 1-től köteles elkülönítetten gyűjteni a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott sárga, vagy kékszínű, a Közszolgáltató emblémájával ellátott 120 literes hulladékgyűjtő zsákba. 2016. január 1.-től a Közszolgáltató új, lakosság részére kiosztott sárga tetejű,240 literes szelektív hulladékgyűjtő edényeiben folytatódik a szelektív hulladék-gyűjtés, a Közszolgáltató által kijelölt gyakorisággal és időpontban, a zsákos gyűjtést felváltva.

(4) Az elkülönített hulladék gyűjtését Közszolgáltató:

(5) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fémhulladékot a közszolgáltató által üzemeltetett, városi gyűjtőszigeteken is elhelyezheti.

(6) A hulladékgyűjtő edényekbe és a gyűjtőszigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben, csak azok feliratai szerinti engedélyezett hulladék helyezhető el.

(7) Az elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, és fémhulladékot tartalmazó edényzet ürítésének minimális gyakorisága havi egy alkalom, mely gyűjtési alkalmakról a lakosságot a Közszolgáltató köteles tájékoztatni.

(8) Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásokban keletkezett elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, üveg-, és fémhulladék. Az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék, valamint a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók – ideértve a hulladékgyűjtő udvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is- a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel. A Közszolgáltató két hulladékudvart is üzemeltet Nyíregyházán:

(9) Közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot az általa üzemeltetett Kisvárdai Regionális Hulladékkezelő Központ Komposztáló telepén átveszi.

(10) Az ingatlanhasználó a hulladékdíj megfizetésével szerez jogosultságot arra, hogy a háztartásában keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladékudvarokban, valamint a Komposztáló telepen elhelyezhesse.

7. § (1) Közszolgáltató az ingatlanhasználó, az e rendelet hatályba lépésének napján az ingatlan-nyilvántartás szerint zártkerti és egyéb ingatlanoknál keletkezett, szabványos hulladékgyűjtő edényben, vagy egyedi esetben, köztisztasági zsákokban a közterületre kihelyezett települési (szilárd) hulladékot heti egy alkalommal gyűjti és a kijelölt hulladékkezelő létesítménybe szállítja.

(2) Közszolgáltató a településen biztosítja a szelektív hulladékok házhoz menő gyűjtését: a családi házas övezetekben az ingatlantulajdonosoknak havi egy alkalommal történik a gyűjtés. 2016. január 1.-től 240 literes, szelektív edényzetben történik a szelektív hulladék gyűjtése és annak szelektív hulladékgyűjtő rendszerű hulladékszállító autókkal történő elszállítása a kijelölt hulladéklerakó és kezelő telepre.

(3) Közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását az alábbi esetekben:

(4) Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a Közszolgáltató úgy köteles kialakítani, hogy:

8. § (1) E rendelet 2. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó Ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást az e rendeletben meghatározott módon igénybe venni. E kötelezettség teljesítése során ingatlanhasználó köteles:

(2) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.²

(3) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.³

(4) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.⁴

(5) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.⁵

(6) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.⁶

(7) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (2) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.⁷

9. § (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.⁹

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.

9/A. §¹⁰ (1) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.

(2) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.

(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A Közszolgáltató 1 db 120 literes gyűjtőedény használatát vélelmezi.

(5) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg.

(6) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.

(7) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.

(8) A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.

(9) Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.

(10) Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba.

(11) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.

(12) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, ennek hiányában legalább a (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.

10. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.¹¹

(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.¹²

(3) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.¹³

(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.¹⁴

(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát. A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m³ –t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWóra-t nem haladja meg.¹⁵

(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.¹⁶

(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.¹⁷

(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja. A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.¹⁸

10/A. §¹⁹ (1) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben valamint a 10. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg.

(2) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 10. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.

(3) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.

11. § (1) A Képviselő-testület díjfizetési mentességet állapít meg a magánszemélyek tulajdonában lévő lakáscélú ingatlanok vonatkozásában oly módon, hogy a közszolgáltatás díját az önkormányzat egyenlíti ki a költségvetése terhére a szolgáltató felé.

(2) Díjmentességre jogosultak a szervezett közszolgáltatást igazoltan igénybe vevő 65 évesnél idősebb egyedül élő személyek, amennyiben nem rendelkeznek hulladékkezelési díjhátralékkal. Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

(3) 50%-os díjkedvezményben részesülnek a szervezett közszolgáltatást igazoltan igénybe vevő 65 éven felüli kétszemélyes háztartásban élő személyek, amennyiben nem rendelkeznek hulladékkezelési díjhátralékkal. Kétszemélyes háztartás alatt a kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs vagy gyermek értendő.

(4) A mentesség, illetve kedvezmény iránti kérelem a Polgármesteri Hivatalnál az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon folyamatosan nyújtható be. A kérelemben fel kell tüntetni az együttlakó személyek számát, továbbá a (2) bekezdés alkalmazása során nyilatkozni kell a közös háztartásban élés tényéről. A kérelemről a Ket. rendelkezései szerint a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A határozat egy példányának megküldésével a díjmentesség, díjkedvezmény engedélyezéséről a közszolgáltatót értesíteni kell.

(5) A mentességre, kedvezményre jogosult köteles 30 napon belül a Polgármesteri Hivatalnak bejelenteni, ha a mentességre, kedvezményre okot adó körülményeiben vagy lakcímében változás következik be. A jogosultsági feltételek megváltozása esetén a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva, a Ket. szabályai szerint dönt a díjfizetési kedvezmény, mentesség fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

(6) A díjmentesség, díjkedvezmény engedélyezése esetén a díjmentesség, díjkedvezmény a kérelem benyújtását követő negyedév 1. napjától jár. A díjmentesség, díjkedvezmény megszüntetése esetén a díjmentesség, díjkedvezmény az annak alapjául szolgáló körülmény megszűnése negyedévének utolsó napjával szűnik meg.

(7) A mentességre, kedvezményre jogosult köteles minden év január 31-ig a jogosultsági feltételek fennállását a Polgármesteri Hivatalnál igazolni. Amennyiben a jogosult a feltételeket határidőre nem igazolja az a mentesség, kedvezmény elvesztésével jár.

(8) Az elbírált kérelmekről a határozat egy példányát meg kell küldeni a közszolgáltatónak

12. § (1) A kötelező közszolgáltatás a Közszolgáltató által az Ingatlanhasználók számára megvásárlásra biztosított gyűjtőedényekből történik. A gyűjtőedények mérete vegyes hulladék vonatkozásában a következő: 120 literes edényzet, vagy 80 liter űrmértékű gyűjtőedény természetes személy ingatlanhasználók számára, vagy 60 liter űrmértékű edényzet az egyedüli és életvitelszerű ingatlanhasználók számára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyedüli és életvitelszerű ingatlanhasználónak az a természetes személy minősül, aki a lakcíme szerinti ingatlanon életvitelszerűen egyedül lakik, melyet ingatlanhasználó, az Ajak Város Önkormányzatának Jegyzője által, az ingatlanhasználó kérelmére kiadott önkormányzati igazolással Közszolgáltató felé igazol.

(3) Az egyedül élés tényét igazoló kérelem a Polgármesteri Hivatalnál az erre a célra rendszeresített kérelem nyomtatványon nyújtható be.

(4) A 60 literes gyűjtőedény használati jogosultságának feltételei: a lakóingatlan egyedül és életvitelszerűen történő használatáról szóló – az önkormányzat hivatala által kiállított – önkormányzati igazolás bemutatása, és a gyűjtőedény vásárlásáról szóló számla-, vagy annak hiányában az edénynek a Közszolgáltató részére történő bemutatása.

(5) Abban az esetben, ha az ingatlantulajdonos kisebb méretűre cserélte le a gyűjtőedényét, akkor kérnie kell a Közszolgáltatót, hogy a változást a számlázási rendszerén vezesse át.

(6) A 12. § (1) bekezdésben rögzített 60 literes gyűjtőedények esetében a szolgáltató a 12. § (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén alkalmazza a törvényben meghatározottak szerint számított alacsonyabb díjtételt. A 80 literes gyűjtőedény használata esetén, a törvényben meghatározottak szerint számított alacsonyabb díjtétel megállapításához a gyűjtőedénynek-, vagy az arról kiállított névre szóló számlának a közszolgáltató felé történő bemutatása szükséges.

(7) A jövőben az lesz jogosult a 60 illetve a 80 literes edényzetre vonatkozó díjszabást fizetni, aki valóban ilyen méretű edényt használ, mivel a Közszolgáltató munkatársai a jogosultságot helyszíni ellenőrzés során ellenőrzik.

13. § (1) A nem természetes személy ingatlanhasználó, azaz a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladékot, amely az érintett ingatlan területén az elkülönített hulladék gyűjtésből visszamarad, a közszolgáltatónak köteles átadni.

(2) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán közszolgáltatás körébe tartozó hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásában bejegyzett székhelyéül, telephelyéül, fióktelepéül is szolgál, köteles a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett hulladéktól elkülönítetten gyűjteni. E hulladék kezelésére is köteles a közszolgáltatást igénybe venni.

(3) A gazdálkodó szervezet köteles az e rendelet szerinti közszolgáltatást igénybe venni, és a közszolgáltatás teljesítésére a közszolgáltatóval írásbeli szerződést köteles kötni.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást az előírások ellenére sem veszi igénybe, a közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(5) Azt a gazdálkodó szervezetet, amely a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel és hulladékkezelési kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző felhívja a hulladék keletkezés tényének és mennyiségének bejelentésére és a szerződés megkötésére. Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségének a közszolgáltató által megjelölt határidőre, a közszolgáltató a bíróságtól kérheti a szerződés létrehozását, továbbá igazolt költségeinek és kárának megtérítését.

14. § (1) A közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a közszolgáltatónak szükséges információt szolgáltat.

(2) A közszolgáltatás körébe tartozó és a településen folyó egyéb hulladékkezelési tevékenységek összehangolását elősegíti.

(3) A települési igények kielégítésére alkalmas hulladék gyűjtésére, kezelésére ártalmatlanítására szolgáló helyeket és létesítményeket kijelöli.

(4) Gondoskodik a lakosság illetve az érintettek folyamatos tájékoztatásáról, együttműködik a közszolgáltatóval.

(5) Írásban megadja a települési szilárd kommunális hulladék kezelésében érintett ingatlanok számát, adatot szolgáltat a közszolgáltató számára, illetve a bekövetkezett változásokról szükség szerint tájékoztatja a közszolgáltatót.

15. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.²¹

(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.²²

(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).²³

(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.²⁵

(6) A Közszolgáltató köteles:

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.²⁷

16. § A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a keletkezett hulladék elszállításáról a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt közfoglalkoztatottak igénybevétele útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok, használók kötelezésével gondoskodik.

17. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület ápolásával kapcsolatos feladatai:

(2) Az ingatlan előtti járdának (járda hiányában 1 m széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése: ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak.

(3) A járda és az úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése.

(4) Az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása.

(5) Az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

18. § Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, illetőleg haszonélvezője, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használó, bérlő köteles gondoskodni.

19. § (1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátói szolgáltató egység és szolgáltató egység előtti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet az üzletműködtetője, a kereskedő köteles tisztántartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni.

(2) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztántartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(3) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

20. § (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált gyalogjárót a szükséghez képest naponta többször is síkosság mentessé kell tenni.

(2) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

(3) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen illetve azok közvetlen környékén tilos.

(4) A közterület tisztítása során keletkező hórakást tilos elhelyezni:

(5) Ingatlanról havat közterületen elhelyezni tilos.

21. § (1) Tilos

(2) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb tulajdonosa, sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

22. § (1) Ajak Város közigazgatási területén,a közterületeken a szeszesital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik:

23. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló Ajak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XII.17.) számú Önkormányzati rendelet.²⁸