1. § A rendelet célja, hogy a helyi szabályok megállapításával biztosítsa a községrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével a közterület használatát.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

3. § E rendelet alkalmazása során

4. § (1) 1) A közterületre nyíló létesítmények kirakatait, kirakatszekrényeit, ablakait, cég- és reklámtábláit az üzemeltető köteles tisztántartani.

(2) Az építési tevékenységgel beszennyezett közterület folyamatos takarításáról, továbbá az építési tevékenység befejezését követően a közterület eredeti állapotának helyreállításáról az építtető köteles gondoskodni.

(3) Az építési területek tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembe-helyezési eljárásig a kivitelező – több kivitelező esetén a generálkivitelező, fővállalkozó – ennek hiányában a lebonyolító gondoskodik. A felelős szervezet nevét és címét feltüntető táblát jól láthatóan kell elhelyezni az építési területen a kötelezettség megállapíthatósága érdekében.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezett köteles gondoskodni arról, hogy az építési területről a közterületre környezetet szennyező anyag ne kerüljön ki, az utakra történő sárfelhordás haladéktalanul eltávolításra kerüljön.

(5) A tartósan közterületen elhelyezett, nem önkormányzati tulajdonú hulladékgyűjtő edény tisztántartásáról a használó köteles gondoskodni.

(6) Aki az (1)-(5) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

5. § (1) A közforgalmú közösségi közlekedéssel összefüggésben belterületen a buszmegállók tisztántartása az önkormányzat feladata,

(2) Országos közutak belterületi szakaszának tisztántartása az utakról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik.

6. § (1) Síkosság elleni védekezéshez nátrium-klorid tartalmú szereket csak környezetkímélő anyagokkal (homok, zúzalék, egyéb) keverve szabad használni.

(2) A síkosság elleni védekezés során a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet síkosság-mentesítésre vonatkozó előírásainak megfelelően kell eljárni.

(3) A járdáról, útról a havat úgy kell letakarítani, és azt tárolni, hogy a víz elvezetésére szolgáló folyóka vagy csapadékvíz elnyelő rács szabadon maradjon.

(4) Tilos hórakást elhelyezni:

(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

7. § (1)²

(2) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana előtti közterület, különösen járda, zöldsáv, árok úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, környezetkímélő hó- és síkosság-mentesítéséről, gyommentesítéséről, kaszálásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(3) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlanáról a közterületre nyúló fák, bokrok és élő sövény visszavágásáról.

(4) Az ingatlanok előtti közterületszakaszon a parkosítást, zöldfelülettel történő telepítést az ingatlantulajdonos csak oly módon alakíthatja ki, hogy az sem a járdák gyalogosforgalmát, sem az úttest gépjármű-forgalmának biztonságát ne akadályozza és ne veszélyeztesse, ne akadályozza az útkereszteződések beláthatóságát.

(5) Abban az esetben, ha az ingatlanhasználó ismételt felszólításra sem tesz eleget az e szakaszban foglalt előírásoknak, a balesetveszélyes állapot elhárítása érdekében azokat az önkormányzat a felszólításban rögzített határidő eredménytelen leteltét követően, az ingatlanhasználó költségére elvégezheti.

(6) ³

(7) Aki az e szakaszban foglalt előírásokat megszegi, az a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

8. § (1) Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot.

(2) Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.

(3) Többlakásos épületben lévő lakásokban, lakásonként állandó jelleggel egy nagytestű, vagy két kisebb testű eb tartható, valamint ennek szaporulata 3 hónapos korig. Nagytestűnek minősül a 65 cm marmagasságnál nagyobb méretű kutya.

(4) Családi házas ingatlanon legfeljebb három eb tartható és ezek szaporulata 3 hónapos korig.

(5) A polgármester - a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, illetve szerződött partnerei indokolt véleményének kikérése után - az (1)-(2) bekezdésekben írt létszámnál több eb tartását engedélyezheti. A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az ebtartás a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az eb fajtáját, méretét, az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot.

(6) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) alapján).

(7) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.

(8) Tilos a többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségben ebet tartani. Az eb által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést az állattartó köteles eltakarítani.

(9) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

(10) Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.

(11) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.

(12) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

9. § Tilos ebet beengedni, bevinni és ott tartani:

10. § (1) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelőségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztesse.

(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

(3) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(4) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

11. § E rendelet hatálybalépésekor a rendeletben foglalt, egyedszámra vonatkozó korlátozáson felül tartott ebek a természetes kihalásukig a rendeletben meghatározott egyéb feltételek mellett tarthatók, de számuk nem növelhető.

12. § (1) Aki a rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások bármelyikét megszegi vagy megsérti, betartását vagy betartatását elmulasztja, 150.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény vagy mulasztás csekély mértékben sérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.

(3) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a tiltott, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban hasonló cselekmény vagy mulasztás miatt a rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották.

(4) Amennyiben a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(5) A kiszabott közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

13. § (1)⁴ E rendelet alkalmazása során indult eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2016. évi CL.törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásban a közterületfelügyelő jár el.

(3) A rendeletben foglaltak betartását a közterület-felügyelő ellenőrzi.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. A bizonyítékokat csatolni kell a bejelentéshez.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indítható. Az eljárás megindítására nyitva álló határidő az elkövetéstől számított 30. nap. Ezt követően a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt eljárás nem indítható.

14. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendeletet a hatálybalépést követően elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások esetén kell alkalmazni.