Fáj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016(V.19.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és a közösségi együttélés egyéb alapvető szabályairól
Hatályos: 2022. 12. 01Fáj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016(V.19.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és a közösségi együttélés egyéb alapvető szabályairól
Fáj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában és a 143. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a helyi szabályok megállapításával biztosítsa a községrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével a közterület használatát.
2. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott bel,-és külterületi földrészletre,
b) az önkormányzati tulajdonban álló – közterületként használt – belterületi földrészletre.
c) A rendelet hatálya nem terjed ki:
ca) a közút nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra,
cb) parkolókra.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazása során
1. építési tevékenység: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 36. pontjában meghatározott tevékenység,
2. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom,
3. hirdető berendezés, hirdetőtábla, reklámhordozó eszköz: minden olyan, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek a célja, hogy a közterületen, járdán és közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre,
4. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,
5. jármű: a KRESZ I. függelék II. fejezet a) pontjában meghatározott fogalom,
6. játszótér: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek - függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély köteles-e – a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 2. § a.) pontja szerint,
7. játszótér területe: a játszótér kerítéssel körbekerített területe, kerítés hiányában a játszótéri eszközök 5 m-es körzete,
8. környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével,
9. közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként van meghatározva,
10. közpark: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, több funkciót szolgáló közhasználatú közterületi zöldterület – ideértve a zöldterületet megszakító burkolt és burkolatlan felületeket is –, amelyeket bárki használhat,
11. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, több funkciót szolgáló közhasználatú földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek, járdák, parkolók), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, sétányok, egyéb), a közművek elhelyezése,
12. közterületi sportcélú létesítmény: sportolásra alkalmas, bárki által használható, burkolt vagy burkolatlan felülettel ellátott közterület,
13. levegőterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása;
14. légszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentráció, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését is;
15. műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom,
16. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23 a. pontjában meghatározott ital,
17. tisztántartás: a közterületek és egyéb ingatlanok – az Önkormányzat és a városüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati intézmény közötti megállapodásban foglalt területek kivételével – rendszeres tisztítása, takarítása, pormentesítése, hulladékmentesítése, hó- és síkosság-mentesítése, valamint szükség szerinti gyakoriságú fűnyírással, kaszálással történő gyommentesítése.
Közterületekre vonatkozó szabályok
4. A közterület használata
4. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a településrendezési tervekben meghatározott rendeltetésnek megfelelően, jogszabályban meghatározott célra és módon – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.
5. Tiltott magatartások
5. § (1) Fáj Község Önkormányzatának területén tilos:
a) közterületen röplapokat szórva terjeszteni,
b) játszótérre állatokat bevinni, beengedni,
c) játszótéren kerékpárral, gépjárművel áthaladni vagy közlekedni,
d) a játszóteret és a játszótéri eszközöket eredeti rendeltetésüktől eltérő módon használni és ezzel mások nyugalmát szükségtelenül zavarni,
e) a közterületi sportcélú létesítménybe, közterületi parkba, parkosított közterületen állatot póráz nélkül bevinni vagy beengedni,
f) kutyát a település belterületén póráz nélkül futtatni, sétáltatni,
g) épített zöldfelületen, parkban, díszburkolaton gépjárművel közlekedni, várakozni, parkolni,
h) utcabútoron, virágágyás szélén, lépcsőkön, támfalon, pihenésre szolgáló eszközön, köztéri műalkotáson gördeszkázni, görkorcsolyázni, rollerezni, kerékpározni vagy
i) nem pihenési célra kialakított eszközöket, építményeket (különösen támfalak, közműaknák, virágágyások) pihenés céljára igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontja nem vonatkozik a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. §-ban szabályozott esetekre.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott tényállásokat kimerítő cselekményt követ el, illetve magatartást tanúsít, az a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, amelynek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
6. § (1) Fáj község területén tilos a szeszesital fogyasztása
a) a település közterületein,
b) az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, vendéglátó ipari egységek közvetlen környezetében,
c) a közönség számára nyitva álló középületekben, közösségi létesítményekben.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik:
a) az érvényes közterület-használati engedély birtokában vendéglátó-ipari egységként hasznosított közterületekre,
b) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére, valamint az ide ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére és
c) a minden év december 31-én 12.00 órától a következő év január 1-jén 12.00 óráig terjedő időszakra (szilveszter-újév napjai).
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak betartását a közterület-felügyelő ellenőrzi.
7. § (1) Tilos
a) a közkifolyóra toldalékot, gumicsövet felszerelni, az ivóvíz szabad kifolyását megváltoztatni, átalakítani vagy
b) a közkifolyóról vizet háztartási célon túl egyéb célra (különösen öntözésre, jármű, egyéb eszközök mosására, építkezéshez) vételezni.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és a cselekmény miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
8. § (1) Tilos
a) közterületen hirdető-berendezést az önkormányzat engedélye nélkül elhelyezni, átalakítani, bővíteni vagy megállító táblát elhelyezni,
b) közterületen hirdető-berendezést úgy elhelyezni, hogy az akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, vagy a közterület fenntartási munkáit vagy
c) hirdetés, reklám céljára szolgáló falragaszt az önkormányzat által kijelölt helyeken létesített közcélú hirdető-berendezésen, hirdetőtáblán vagy egyéb közterület-használati engedéllyel rendelkező hirdető-berendezésen, az engedélyessel kötött megállapodás nélkül elhelyezni.
(2) Az aktualitását vesztett vagy megrongálódott hirdetményt az azon feltüntetett rendezvény, műsor, program megvalósulását követő 15 napon belül a kihelyező köteles eltávolítani.
(3) Abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az épületek közterületi homlokzatát, a közterületeken lévő építményeket és műtárgyakat azok használói, tulajdonosai kötelesek tisztán tartani, a jogellenesen elhelyezett falragaszt, falfestést eltávolítani.
(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, az a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.
6. A közterület-használat engedélyezésére vonatkozó hatásköri szabályok
9. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használata önkormányzati hatósági hatáskör, amelyet a polgármester jogosult gyakorolni.
(2) A polgármester e hatáskörében hozott határozata ellen Fáj Község Önkormányzatának képviselő-testületéhez (a továbbiakban: képviselő-testület) lehet fellebbezni.
(3)1 A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
7. A közterület-használati engedély
10. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.
(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
1. a közterülettel határos ingatlanról a közterületre benyúló üveghomlokzat (portál), üzleti védő- vagy előtető, ernyőszerkezet, kirakatszekrény, hirdető-berendezés (különösen hirdetőtábla, reklámtábla, óriásplakát, fényreklám) cég- és címtábla elhelyezésére,
2. árusító és egyéb pavilon, építmény (különösen élelmiszer, zöldség-gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány, egyéb árusítása) elhelyezésére,
3. teher- és személyszállítási célú gépjárművek állomáshelyére,
4. üzemanyagtöltő-állomás elhelyezésére,
5. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges, kizárólagos használatra szolgáló gépjármű várakozóhelyek céljára,
6. teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,
7. önálló hirdető-berendezés (különösen hirdetőtábla, reklámtábla, óriásplakát, fényreklám) elhelyezésére,
8. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, föld és egyéb anyagok, tárgyak elhelyezésére, valamint építési tevékenység végzésére, tüzelőanyag tárolására,
9. közterületi idényjellegű árusításra,
10. közterületen végzett javító-, szolgáltató tevékenységre,
11. vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség céljára,
12. üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, áru ki- és berakodására,
13. mutatványos tevékenység végzéséhez, cirkusz elhelyezésére,
14. kiállítás, sport, kulturális, közművelődési, egyházi, karitatív jellegű rendezvények, tevékenységek céljára,
15. közcélra még át nem adott közterület ideiglenes használatára, hasznosítására,
16. gépjárműtároló elhelyezésére,
17. érvénytelen hatósági engedéllyel, üzemképtelen állapotban vagy hatósági jelzés nélkül tárolt gépjárművek elhelyezésére (legfeljebb 1 hónap időtartamra),
18. szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórudak elhelyezésére,
19. tartósan közterületen tárolt hulladékgyűjtő edény elhelyezésére vagy
20. szelektív hulladék-gyűjtő sziget elhelyezésére.
(3) Aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra közterület-használati engedély nélkül vagy attól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használja, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.
(4) Nem kell közterület-használati engedély
a) a közterület közút és tartozékainak építése, javítása fenntartása miatt szükségessé vált használatához,
b) a (3) bekezdés t) pontjában foglalt kivétellel köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez,
c) postai levélszekrény elhelyezéséhez,
d) közúti közlekedési feladatok ellátását szolgáló létesítmények elhelyezéséhez,
e) a közterületen vagy az alatt elhelyezett közművek (elektromos, gáz, távközlés, víz, szennyvíz-, csapadékcsatorna, egyéb) hibáinak elhárítása érdekében végzett munkához,
f) a közművek (elektromos, gáz, távközlés, víz-, szennyvíz- és csapadékcsatorna), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátásához szükséges közérdekű létesítményei elhelyezéséhez,
g) tüzelő- vagy egyéb anyag vagy tárgy közterületen való tárolásához, ha azzal a közlekedést nem akadályozzák és a tárolás időtartama az egy napot nem haladja meg,
h) civil szervezetek, egyházak vagy politikai pártok által felállított stand létesítéséhez, amennyiben az nem haladja meg a 2 m2-t vagy
i) a kijelölt kistermelői árusítóhelyeken való árusításhoz, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
ia) saját maga által megtermelt zöldség, gyümölcs, virág árusítása történik,
ib) az elfoglalt terület 2 m2-nél nem nagyobb,
ic) a tevékenység a gyalogos- és gépjárműforgalmat nem zavarja, és
id) az árusítás módja a közegészségügyi és köztisztasági követelményeknek megfelel.
(5) Nem adható közterület használati engedély
a) jogszabály által tiltott tevékenységre,
b) közműhálózatra telepített szerelvények (tűzcsapok, elzáró és kezelő szerelvények, egyéb kezelő berendezések) igénybevételéhez szükséges területre,
c) közintézmények bejáratánál és azok közvetlen környezetében, közterületen történő árusításra,
d) a közterület mások jogos érdekeit sértő, rendeltetéstől eltérő használatára vagy
e) annak a természetes vagy jogi személynek, akinek fennálló közterület-használati díjhátraléka van.
8. Szakhatóságok közreműködése
11. § (1) A közút területét érintő közterület-használathoz a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény előírásainak megfelelően.
(2) Jelentős forgalomkorlátozással járó rendezvény engedélyezéséhez a rendőrhatóság hozzájárulása is szükséges.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt hozzájárulásokat a kérelmező köteles beszerezni.
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.
9. Az engedély iránti kérelem
12. § (1) A közterület-használati engedély jogosultja a kérelmező.
(2) Abban az esetben, ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, építmény elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az építtetőnek kell kérnie.
(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakóhelyének vagy telephelyének címét,
b) jogi személy engedélyt kérő esetén annak adószámát és a cégjegyzékszámát,
c) a tervezett közterület-használat célját és időtartamát,
d) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását és
e) a közterületen folyatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (különösen vállalkozói igazolvány, működési-, telephely-engedély) másolatát.
(4) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító eredeti okiratot.
10. Az engedély megadása, érvényessége
13. § (1) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat, településrendezési terveket, városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági szempontokat, a közreműködő szakhatóságok előírásait és egyéb feltételek (működési engedély) fennállását is.
(2) Kereskedelmi tevékenység, vendéglátó-tevékenység, alkalmi- és mozgó árusítás céljára közterület-használat csak úgy engedélyezhető, ha az a közegészségügyi, tűzvédelmi és esztétikai követelményeket kielégítő módon történik.
14. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó- vagy telephelyének címét,
b) jogi személy engedélyes esetén annak adószámát és a cégjegyzékszámát,
c) a közterület-használat célját és időtartamát, érvényességi idejét,
d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
e) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat és az egyéb feltételek pontos meghatározását,
f) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait,
g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékének és fizetésének módját, időpontját és
h) utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt, hogy az árusítás építményből, asztalról, járműről vagy egyéb helyről történik.
(2) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a) a kérelmezővel,
b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott intézménnyel és
d) az ellenőrzéssel megbízott szervezettel.
15. § A közterület-használati engedélyt – díjfizetési kötelezettség esetén a befizetést igazoló szelvénnyel együtt – a közterület használójának a helyszínen kell tartania és az ellenőrző szerv felhívására be kell mutatnia.
16. § (1) Az engedély érvényessége
a) határozatlan ideig, visszavonásig,
b) meghatározott ideig vagy
c) feltétel bekövetkezéséig
tartó lehet.
(2) A meghatározott időre szóló engedély érvényessége az engedélyes - az engedélyezett időtartam lejárta előtt 8 nappal benyújtott - kérelmére, legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.
(3) Az engedély más természetes vagy jogi személyre nem ruházható át.
11. A közterület-használati díj
17. § Fáj Község Önkormányzatának területén a közterület rendeltetéstől eltérő használata díjmentes.
12. A közterület-használat megszüntetése
18. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező közterületen folytatott tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsága megszűnik.
(2) A közterület-használat közérdekből bármikor visszavonható. Ez esetben az engedélyes részére a közterület kezelője nem köteles más területen a közterület-használat lehetőségét biztosítani.
(3) Vissza kell vonni a közterület használati engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy ha a közterület-használatot más jogi- vagy természetes személynek átengedte.
(4) Abban az esetben, ha az engedélyes a határozatlan időre szóló engedély alapján fennálló közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a megszüntetés előtt legalább 15 nappal írásban bejelenteni az engedély egyidejű bemutatása mellett.
(5) Az engedély visszavonása vagy visszaadása, a határozott idő letelte, vagy feltétel bekövetkezése esetén az engedélyes saját költségén – kártalanítási igény nélkül – köteles a közterület eredeti állapotát helyreállítani. Ezen kötelezettség az engedélyest az építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha azt az engedély megadásának feltételeként előírták.
(6) Abban az esetben, ha az engedélyes az eredeti állapotot nem állítja helyre, úgy az önkormányzat a helyreállítást az engedélyes költségére elvégeztetheti.
13. A közterület igénybevétele
19. § (1) A közterület felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett a közművek és azok műtárgyainak elhelyezéséhez az önkormányzat hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közterület kezelője feltételeket írhat elő, melyet az igénybevevő köteles betartani.
(2) Kezelői hozzájárulás előzetes beszerzése nélkül a közterület csak abban az esetben vehető igénybe (felbontás, átfúrás, egyéb), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a közterület igénybevevője köteles ezt az igénybevétel napját követő munkanapon a közterület kezelőjének bejelenteni és egyidejűleg a tulajdonosi hozzájárulást megkérni.
(4) A tulajdonosi hozzájárulást a közterület igénybevevőjének a helyszínen kell tartania és azt az ellenőrző szervnek felhívásra be kell mutatnia.
(5) A közterületet igénybevevő köteles a használat befejezése után a közterületet eredeti állapotának megfelelően helyreállítani.
14. Közterület engedély nélküli használatának, igénybevételének jogkövetkezményei
20. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő, engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és az eredeti állapotot - saját költségén – helyreállítani.
(2) Abban az esetben, ha a közterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő használata az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelemre – a közterület-használat utólag is engedélyezhető.
(3) Aki a 17-18. § szakaszokban meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.
A közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok
15. A közterületek tisztántartása
21. § (1) A közterületre nyíló létesítmények kirakatait, kirakatszekrényeit, ablakait, cég- és reklámtábláit az üzemeltető köteles tisztántartani.
(2) Az építési tevékenységgel beszennyezett közterület folyamatos takarításáról, továbbá az építési tevékenység befejezését követően a közterület eredeti állapotának helyreállításáról az építtető köteles gondoskodni.
(3) Az építési területek tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembe-helyezési eljárásig a kivitelező – több kivitelező esetén a generálkivitelező, fővállalkozó – ennek hiányában a lebonyolító gondoskodik. A felelős szervezet nevét és címét feltüntető táblát jól láthatóan kell elhelyezni az építési területen a kötelezettség megállapíthatósága érdekében.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezett köteles gondoskodni arról, hogy az építési területről a közterületre környezetet szennyező anyag ne kerüljön ki, az utakra történő sárfelhordás haladéktalanul eltávolításra kerüljön.
(5) A tartósan közterületen elhelyezett, nem önkormányzati tulajdonú hulladékgyűjtő edény tisztántartásáról a használó köteles gondoskodni.
(6) Aki az (1)-(5) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.
22. § (1) A közforgalmú közösségi közlekedéssel összefüggésben belterületen a buszmegállók tisztántartása az önkormányzat feladata,
(2) Országos közutak belterületi szakaszának tisztántartása az utakról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik.
14. Közterületek téli síkosság-mentesítése
23. § (1) Síkosság elleni védekezéshez nátrium-klorid tartalmú szereket csak környezetkímélő anyagokkal (homok, zúzalék, egyéb) keverve szabad használni.
(2) A síkosság elleni védekezés során a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet síkosság-mentesítésre vonatkozó előírásainak megfelelően kell eljárni.
(3) A járdáról, útról a havat úgy kell letakarítani, és azt tárolni, hogy a víz elvezetésére szolgáló folyóka vagy csapadékvíz elnyelő rács szabadon maradjon.
(4) Tilos hórakást elhelyezni:
a) a tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél úgy, hogy az gátolja a járművekről való le- és felszállást,
b) útkereszteződésben, úttorkolatban, kijelölt gyalogátkelőhelyen vagy
c) közüzemi és közhasználatú létesítményeken vagy azok körül (különösen vízelzáró csap, közkifolyó, szeméttároló edény).
(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.
A közösségi együttélés szabályai
15. Zajkibocsátással kapcsolatos szabályok
24. § Aki lakóövezetben hétköznapokon 20 és 6 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 20 és 7 óra között kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységet (robbanómotoros fűnyírás, motoros favágás, fakivágás, kerti traktor működtetése) végez, az a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.
16. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó szabályok
25. § (1)2
(2) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana előtti közterület, különösen járda, zöldsáv, árok úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, környezetkímélő hó- és síkosság-mentesítéséről, gyommentesítéséről, kaszálásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
(3) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlanáról a közterületre nyúló fák, bokrok és élő sövény visszavágásáról.
(4) Az ingatlanok előtti közterületszakaszon a parkosítást, zöldfelülettel történő telepítést az ingatlantulajdonos csak oly módon alakíthatja ki, hogy az sem a járdák gyalogosforgalmát, sem az úttest gépjármű-forgalmának biztonságát ne akadályozza és ne veszélyeztesse, ne akadályozza az útkereszteződések beláthatóságát.
(5) Abban az esetben, ha az ingatlanhasználó ismételt felszólításra sem tesz eleget az e szakaszban foglalt előírásoknak, a balesetveszélyes állapot elhárítása érdekében azokat az önkormányzat a felszólításban rögzített határidő eredménytelen leteltét követően, az ingatlanhasználó költségére elvégezheti.
(6)3
(7) Aki az e szakaszban foglalt előírásokat megszegi, az a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.
17. Az ebtartás szabályai
26. § (1) Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot.
(2) Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.
(3) Többlakásos épületben lévő lakásokban, lakásonként állandó jelleggel egy nagytestű, vagy két kisebb testű eb tartható, valamint ennek szaporulata 3 hónapos korig. Nagytestűnek minősül a 65 cm marmagasságnál nagyobb méretű kutya.
(4) Családi házas ingatlanon legfeljebb három eb tartható és ezek szaporulata 3 hónapos korig.
(5) A polgármester - a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, illetve szerződött partnerei indokolt véleményének kikérése után - az (1)-(2) bekezdésekben írt létszámnál több eb tartását engedélyezheti. A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az ebtartás a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az eb fajtáját, méretét, az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot.
(6) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) alapján).
(7) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.
(8) Tilos a többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségben ebet tartani. Az eb által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést az állattartó köteles eltakarítani.
(9) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.
(10) Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.
(11) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.
(12) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.
27. § Tilos ebet beengedni, bevinni és ott tartani:
a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,
b) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
c) bölcsődébe, óvodába, iskolába,
d) játszótérre,
kivéve, ha az intézmény működtetője ehhez hozzájárul. (Pl. terápiás kutya, kutyabemutató, oktatási cél stb.) Vakvezető és más segítő kutya, korlátozás nélkül bevihető az a-d pontokban felsorolt intézményekbe.
28. § (1) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelőségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztesse.
(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.
(3) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.
(4) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.
29. § E rendelet hatálybalépésekor a rendeletben foglalt, egyedszámra vonatkozó korlátozáson felül tartott ebek a természetes kihalásukig a rendeletben meghatározott egyéb feltételek mellett tarthatók, de számuk nem növelhető.
A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásokra vonatkozó eljárási szabályok
18. Közigazgatási bírság
30. § (1) Aki a rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások bármelyikét megszegi vagy megsérti, betartását vagy betartatását elmulasztja, 150.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény vagy mulasztás csekély mértékben sérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.
(3) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a tiltott, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban hasonló cselekmény vagy mulasztás miatt a rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották.
(4) Amennyiben a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.
(5) A kiszabott közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.
19. Eljárási rendelkezések
31. § (1)4 E rendelet alkalmazása során indult eljárásokban a Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásban a jegyző/ közterületfelügyelő jár el.
(3) A rendeletben foglaltak betartását a közterület-felügyelő ellenőrzi.
(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. A bizonyítékokat csatolni kell a bejelentéshez.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indítható. Az eljárás megindítására nyitva álló határidő az elkövetéstől számított 30. nap. Ezt követően a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt eljárás nem indítható.
Záró rendelkezések
32. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendeletet a hatálybalépést követően elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások esetén kell alkalmazni.
A 6/2016 (V.19.) rendelet 9.§ (3) bekezdése a 14/2022 (XI.30.) rendelet 1.§-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. december 01.
A 6/2016 (V.19.) rendelet 25.§ (1) bekezdését a 4/2019 (V.16.) rendelet 1.§ szakasza hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezés ideje: 2019. május 17.
A 6/2016 (V.19.) rendelet 25.§ (6) bekezdését a 4/2019 (V.16.) rendelet 1.§ szakasza hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezés ideje: 2019. május 17.
A 6/2016 (V.19.) rendelet 31.§ (1) bekezdése a 14/2022 (XI.30.) rendelet 2.§-a szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. december 01.