Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2023. 11. 28Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Győrság Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3.§ (1) és 4.§ (3) bekezdésében, 19.§-ában, 20.§ (3), 21.§ (6), 27.§ (2), 33.§ (3) bekezdésében és a 34.§-ában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek, az ezekhez tartozó területek bérletére, bérleti díjának megállapítására, valamint elidegenítésére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Győrság Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi lakás és lakáshoz tartozó egyéb, közös használatú helyiség valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: önkormányzati lakás) bérletére és elidegenítésére terjed ki. Önkormányzati tulajdonú lakásnak minősül a szolgálati lakás.
(2) E rendeletbe foglalt szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat vagyongyarapodásával e rendelet hatályba lépését követően önkormányzati tulajdonba kerülő azon lakásokra és egyéb helyiségekre, melyeket az önkormányzat bérbe ad.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és az Ltv.-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.
Hatásköri szabályok
3. § Az önkormányzati lakások és helyiségek e rendeletben szabályozott bérbeadói feladatait a polgármester, vagy az ezzel a feladattal megbízott képviselője látja el (kérelmek befogadása, bérleti szerződések megkötése, lakásbiztosítás megkötése, bérleti díjak befizetésének elmaradása esetén behajtási intézkedések megtétele, lakásszemle, a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése, felmondás, stb.).
A lakásbérlet feltételrendszere
4. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakást elsősorban a községért tevékenykedő személy részére kell bérbe adni.
(2) Önkormányzati lakás határozott időre, meghatározott feltétel bekövetkezéséig, vagy határozatlan időre adható bérbe. A határozott idejű bérleti jogviszony leghosszabb időtartama három év, mely indokolt esetben, egy alkalommal meghosszabbítható.
(3) A határozott idejű bérleti jogviszony meghosszabbításához a bérlőnek igazolnia kell, hogy nincs sem bérleti-, sem közüzemi díjtartozása. Amennyiben a kért igazolásokat a bérlő nem csatolja, a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.
(4) Lakásbérletre az üresen álló, vagy megüresedő önkormányzati lakások használhatók fel.
(5) Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára bérbe adni nem lehet.
(6) A lakások bérletére kérelmet kell előterjeszteni.
(7) A nem lakás célú helyiségek bérletére vonatkozóan pályázatot kell benyújtani. A pályázati eljárásra e rendelet 25-26. §§-ai az irányadóak.
(8) A lakások és a helyiségek bérletére irányuló kérelmet, illetve pályázatot Győrság Község Önkormányzatának mindenkori hivatali helyiségében kell benyújtani.
5. § Az Önkormányzati lakás bérbeadásának jogcímei:
a) szociális célzattal,
b) az önkormányzat és intézményei munkaerő szükséglete alapján (szolgálati lakás)
c) városi közérdekből (állami szervek és képviselői javára), valamint
d)1 költségelvű bérletként.
6. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati lakás azon nagykorú magyar állampolgár(ok)nak adható bérbe aki(k):
a) családjukban kettő, vagy több kiskorú gyermeket nevelnek; vagy
b) kiskorú gyermekét, vagy gyermekeit egyedül neveli; vagy
c) nyugdíjas házaspárok; vagy
d)2 aki rokkant, vagy olyan munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem; és valamennyi pont alá tartozó esetben - a családban – a vele együttköltöző családtagokat számítva - az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedülálló esetében annak 250%-át, és a közös háztartásban együtt élő egyik családtag sem rendelkezik a szociális törvényben meghatározott vagyonnal.
(2) Szociális alapon nem kaphat bérlakást aki;
a) a kérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét még nem töltötte be;
b) az önkormányzat illetékességi területén lévő bármely lakásba jogcím nélkül (birtokháborítással) költözött;
c) bármilyen lakás tulajdonjogával, vagy ½-ed tulajdoni hányadot elérő, lakástulajdoni hányaddal, lakásbérleti, illetve haszonélvezeti joggal rendelkezik;
d) szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan valótlan adatokat közöl.
7. § (1) Az önkormányzat és intézményei munkaerő szükséglete, vagy városi közérdekből, csak azok kaphatnak szolgálati lakást, akik a közös önkormányzati hivatallal, az önkormányzattal, egyéb állami szervvel, vagy azok intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaszerződés alapján fennálló jogviszonyban (a továbbiakban: alkalmazotti jogviszony) állnak.
(2) A szolgálati lakást csak meghatározott időre, de legfeljebb az alkalmazotti jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.
(3) A (2) bekezdésben írt feltétel alól a polgármester a szolgálati lakás bérlőjének külön kérelmére egy alkalommal, különösen indokolt esetben a bérlő lakhatásának további biztosítása céljából legfeljebb egy évre felmentést adhat.
(4) A szolgálati lakás bérbeadása iránti kérelem teljesítésénél előnyt jelent, ha az alkalmazott:
a) súlyos lakáskörülmények között él;
b) vállalja, hogy a felújításra szoruló önkormányzati lakást saját költségen felújítja, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között;
c) hosszabb ideje áll alkalmazotti jogviszonyban;
d) az alkalmazott községben való letelepedése a település érdekét szolgálja.
(5) Lakások szolgálati jellegének megállapításáról és megváltoztatásáról a képviselő-testület dönt.
8. § (1) Önkormányzati bérlakásra csere alapján is lehet bérleti szerződést kötni a bérbeadó hozzájárulásával.
(2) Önkormányzati lakás bérleti jogát a bérlő kizárólag lakásbérleti jogra, vagy lakás tulajdonjogra cserélheti el az önkormányzat előzetes hozzájárulásával.
(3) A lakáscseréhez a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha az önkormányzati bérleményt cserélő fél nem kerül rosszabb helyzetbe, kivéve, ha a lakásban lakók számának csökkenése miatt kisebb lakást akarnak ily módon szerezni.
(4) A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a lakást a cserélő fél bérelte. A személyeknek a befogadásához, akik a csere folytán a lakásba kívánnak költözni, a bérbeadó akkor járulhat hozzá, ha a cserét megelőző legalább egy év óta már a bérlővel állandó jelleggel együtt laknak. A befogadandó személyek a szerződés megszűnése esetén nem tarthatnak igényt másik lakásra. A befogadandó személyeknek a bérbeadóhoz befogadási kérelmet kell benyújtaniuk.
(5) Az Önkormányzat a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadja, ha:
a) az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
b) a cserélő feleknek a bérlettel összefüggő tartozásuk van.
(6) A befogadási hozzájárulást a polgármester a fentebb írt feltételek teljesülése esetén írásban köteles megadni. A hozzájárulást követő 8 napon belül a befogadandó személyekkel a bérleti szerződést meg kell kötni.
Bérlőtárs
9. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést – közös kérelmükre – csak a bérlő közeli hozzátartozójával lehet kötni abban az esetben, ha a bérlő a közeli hozzátartozójával együtt költözik a lakásba.
(2) A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együtt lakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együtt lakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérlő és a bérbeadó együttes hozzájárulásával fogadhat be.
(4) A bérbeadó a hozzájárulást azzal a feltétellel adhatja meg, ha a befogadás folytán a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 8 m2/főt meghaladja, és a befogadott tudomásul veszi, hogy a bérlő bérleti jogviszonya megszűnésével a bérlővel együtt a lakásból el kell költöznie.
(5) A bérlő köteles a befogadást a bérbeadónak írásban bejelenteni és azt lakcímigazolvánnyal igazolni. A bejelentés elmulasztása a bérlő felelőssége, mely alapján a bérbeadó rendkívüli felmondási jogával élhet.
(6) Bérlőtársi szerződés nem köthető olyan személlyel, akinek a település területén beköltözhető lakása van.
(7) Önkormányzati bérlakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek elhelyezési kötelezettségét a bérbeadó nem vállalja.
(8)3 Amennyiben önkormányzati bérlakásban, azonos sorrendben több olyan személy marad vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult, és közöttük megállapodás nem jön létre, akkor valamennyi személy bérlőtársként jogosult bérleti szerződést kötni.
(9)4 A megüresedett társbérleti lakrész a Képviselő-testület döntésével a lakásban maradó társbérlő részére kizárólag akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését és lakbérhátralékkal, valamint közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.
(10)5 A megüresedett társbérleti lakrész csak a bérlő részére megállapított bérleti idő tartamáig adható bérbe.
A lakásbérleti szerződés tartalma
10. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a lakásbérleti jogviszony időtartamát, vagy a feltételt, melynek bekövetkeztéig a bérlő az önkormányzati bérleményt birtokolhatja, vagy a határozatlan időtartam megjelölést;
b) a bérlő személyes adatait;
c) a lakás alapterületét;
d) a lakáshoz tartozó helyiségeket;
e) a lakás komfortfokozatát;
f) a bérleti díját, annak fizetési módját és határidejét;
g) ha van ilyen, a külön szolgáltatások körét, azok díjait és fizetési módját;
h) a lakás birtokbaadásának napját;
i) a bérbeadó és bérlő kötelezettségeit és jogait;
j) a bérleti szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit;
k) a bérlővel együtt a lakásba költözők nevét, személyi adatait;
l) hivatkozást arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben ezen rendelet és az Ltv.-ben foglaltak az irányadóak.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A két hónapot meghaladó távollét esetén írásban köteles annak okáról a bérbeadót értesíteni. Ennek elmaradása esetén a bérbeadó felszólítása és jogkövetkezményre való figyelmeztetése után jogosult a bérleti szerződést felmondani.
(3) A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadó részére az Ltv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségei átvállalása esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt.
(4) Bérleti szerződéshez mellékelni kell a birtokbaadáskor felvett, a lakás berendezésének és tartozékainak tételes felsorolását és műszaki állapotát tartalmazó leltárt.
A felek jogai és kötelezettségei
11. § (1)6 A lakás használatáért a bérlő az e rendeletben meghatározottak szerint lakbért köteles fizetni.
(2) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért havi rendszerességgel, minden hónap 15. napjáig köteles megfizetni az önkormányzat költségvetési számlájára.
(3) A bérlő a lakbéren felül köteles a közüzemi szolgáltatók felé megfizetni a lakáshoz tartozó szolgáltatások díjait. Ilyen szolgáltatások különösen: a vízellátás, a fűzés, a szennyvíz, az áram és az egyéb vezetékes informatikai szolgáltatások használata után fizetendő díjak.
(4)7 A havi lakbér mértéke a 5. § bekezdés a) és c) pontja alapján jogosultak részére a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozat) alapján:
a) összkomfortos lakás: 400,- Ft/m2/hó,
b) komfortos lakás: 255,- Ft/m2/hó,
c) félkomfortos lakás: 180,- Ft/m2/hó, valamint
d) szükséglakás: 45, Ft/m2/hó.
(5)8 A havi lakbér mértéke a 5. § bekezdés b) és d) pontja alapján jogosultak részére a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozat) alapján:
a) összkomfortos lakás: 527,- Ft/m2/hó,
b) komfortos lakás: 255,- Ft/m2/hó,
c) félkomfortos lakás: 180,- Ft/m2/hó, valamint
d) szükséglakás: 45, Ft/m2/hó.
(6)9 A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás:
a) az elmúlt 10 évben műszaki-, gépészeti felújítása nem történet meg, valamint
b) a lakás alapterülete nem haladja meg a 45 m2.
(7)10 A (6) bekezdés szerinti lakbér mérséklés mértéke az 50 %-ot nem haladhatja meg.
12. § (1) A bérbeadó a lakás berendezési tárgyairól köteles leltárt készíteni.
(2)11 A bérlő köteles a bérlet időtartama alatt a lakást és berendezéseit rendeltetésszerűen használni, a lakás burkolatai, ajtói, ablakai és berendezései karbantartása, felújítása, pótlása valamint cseréje a bérbeadó és a bérlő egyedi megállapodása alapján történik.
(3) A bérbeadó képviselője a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer, vagy szükséges esetben több alkalommal is ellenőrizheti.
(4) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésekben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt elhelyezési kötelezettség nélkül felmondhatja.
13. § (1) A bérlő a lakást a polgármester írásbeli engedélyével átalakíthatja, korszerűsítheti. Az átalakítás és a korszerűsítés költségeinek viseléséről külön megállapodást kell kötni a bérbeadóval.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hozzájárulást csak abban az esetben lehet megadni, ha a bérlő az elvégzendő munkák teljes költségét megelőlegezi és az átalakításra, korszerűsítésre ráfordított összeg nem haladja meg a lakás nyilvántartott értékének a 25%-át.
(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését és azok befejezésének határidejét.
(4) A bérbeadó a megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzése után a bérlő számlával igazolt költségeit a lakbérbe beszámíthatja (lakbér-mérséklés).
(5) A bérlemény állagmegóvási, felújítási munkáin felüli beruházási összeg (díszítő festés, telefon, riasztó, reklámfeliratok, bármilyen luxus, vagy egyéb, a személyes kényelmet szolgáló változtatás, stb.) bérbeszámítás szempontjából nem vehető figyelembe.
(6) A lakáskorszerűsítés, átalakítás elvégzése után fizetendő lakbért emelni lehet, ha a megállapodás alapján a bérlő által befektetett összeg megtérült (lakbér-emelés).
14. § (1) A bérlő a lakbér mérséklését kérheti, amennyiben a lakás a bérlő érdekkörén kívül felmerülő okból megváltozott műszaki állapota azt indokolja.
(2) A lakbérmérséklés és lakbéremelés a megállapodás szerinti lakbér 25%-át nem haladhatja meg.
15. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott határidőn belül köteles a lakás közüzemi mérőóráit a nevére átíratni és a szolgáltatási szerződéseket megkötni.
(2) A bérlő a lakás birtokába – eltérő megállapodás hiányában – az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését követően léphet.
16. § (1) Az épület átalakítása és korszerűsítése idejére – ha a munkálatok csak a bérlő kiköltöztetésével végezhetők el – a lakásbérleti jogviszony legfeljebb hat hónapon át szüneteltethető.
(2) Az átmenetileg az (1) bekezdésben meghatározott okból kiköltözött bérlő hozzájárulásával a bérleti jogviszony szüneteltetése további három hónappal meghosszabbítható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok időtartamával a határozott időre kötött szerződés időtartama meghosszabbodik.
17. § A bérlő a bérleményt albérletbe nem adhatja ki.
18. § A bérlő a lakás állapotát veszélyeztető rendellenességről köteles a bérbeadót haladéktalanul szóban, majd azt követően 3 napon belül írásban tájékoztatni. Amennyiben ezt nem teszi meg és a lakás műszaki állapotának romlása bizonyíthatóan a bérlő mulasztásának a következménye, a bérbeadó kötelezheti a bérlőt a keletkezett kár megtérítésére, vagy a lakásbérleti díjat a helyreállítás költségeinek arányában annak megtérüléséig megemelheti.
19. § (1) A lakbér mértékéről a szerződő felek szabadon állapodnak meg. A meghatározás során a bérbeadó különös tekintettel van a bérbeadás 5. §-ban írt jogcímére.
(2) A lakbér mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente, minden év december 31. napjáig felülvizsgálhatja és javaslatot tehet a következő évi lakbér összegének módosítására.
(3) A lakbért a lakás négyzetméterben számított bruttó teljes alapterülete alapján kell meghatározni.
(4) A lakbér tartalmazza a bérlemény tartozékát képező főző-, fűtő-, és melegvíz-ellátó berendezések használatát.
(5) A jogcím nélküli használó hat hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. Hat hónapot meghaladó időtartam esetén a használati díj 25%-kal emelkedik.
A lakásbérlet megszűnése
20. § (1) A lakásbérlet megszűnésének esetei:
a) a lakásbérleti szerződésben foglalt határozott időtartam lejárta;
b) a bérbeadó és a bérlő közös megegyezése;
c) az arra jogosult felmondása;
d) a bérlő halála;
e) a lakás megsemmisülése.
(2)12 A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor, illetve ha a bérlő kisebb szobaszámú vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér a bérbeadó külön pénzbeli térítésre nem köteles.
(3)13 A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés felmondása esetén a bérbeadó jogosult a bérlőnek cserelakás biztosítása helyett hat havi bérleti díjnak megfelelő pénzbeli térítés felajánlására.
(4)14 A felmondásban a bérbeadó köteles tájékoztatni a bérlőt a pénzbeli térítés elfogadásának lehetőségéről.
(5)15 A bérlő a felajánlott pénzbeli térítést a felmondás kézhezvételét követő 30 napon belül kizárólag írásbeli nyilatkozattal jogosult elfogadni. A nyilatkozatban meg kell jelölni a bankszámlaszámot, amelyre a bérlő a pénzbeli térítést kéri.
(6)16 Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben foglalt 30 napos határidőn belül ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt nyilatkozattételi jogával élni nem tud, az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül a bérbeadó felé igazolási kérelmet csatol a nyilatkozattal együtt. A bérbeadó az igazolási kérelmet megvizsgálni és az igazolási kérelem alapján a nyilatkozat elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a bérlőt köteles értesíteni.
(7)17 Ha a határozott időtartamú bérlet lejár, a bérlő nem jogosult alanyi jogon cserelakásra.
(8)18 A bérbeadó és a bérlő a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezheti, különösen, ha a bérlő által lakott lakásra közérdekű célból a bérbeadónak szüksége van.
21. § (1) E rendeletben meghatározott felmondási okokon túl, ha a bérlő a településen belül egy beköltözhető lakás tulajdonjogát megszerzi, a lakásbérletet a bérbeadó köteles felmondani. A bérbeadó a felmondás jogosságát a bérlő tulajdonjogát bizonyító tulajdoni lappal, vagy jogerős hagyatékátadó végzéssel igazolhatja. Egyetértés hiányában a felek bírósághoz fordulhatnak.
(2) A felmondási idő a felmondás havát követő hónap utolsó napjáig terjedhet, de legalább 30 nap.
(3) A lakást – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a felmondási idő utolsó napján üres állapotban a bérbeadónak át kell adni. Az átadás során kell megállapodni a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozásához szükséges költségek nagyságáról és viseléséről.
(4) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozataláról az új bérlővel is meg lehet állapodni, melynek alapján a fizetendő lakbér időlegesen csökkenthető.
22. § (1) Az önkormányzat hozzájárulás nélkül a lakásbérleti jog folytatására jogosult a bérlő
a) házastársa, abban az esetben, ha nem voltak bérlőtársak,
b) gyermeke, ideértve az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket,
c) a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája,
d) szülője, ideértve az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjét,
amennyiben ezeket a személyeket a bérlő a lakásába befogadta, a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak és nincs a bérlő halálának időpontjában fennálló, a bérlettel összefüggő bérleti díj és közüzemi tartozás.
(2) A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak bérlőtársként folytathatják.
A helyiségbérlet feltételrendszere
23. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire e rendeletnek a lakásbérletre megállapított szabályait kell alkalmazni, az e fejezetben foglalt eltérésekkel.
24. § (1) Önkormányzati tulajdonú helységet eredeti rendeltetésének (használati céljának) megfelelő célra lehet bérbe adni.
(2) Eredeti céljától eltérő használatot csak akkor lehet engedélyezni, ha ahhoz fontos helyi ellátási érdek fűződik, vagy a helyiséget az eredeti rendeltetésének megfelelő célra a megüresedéstől számított hat hónapon belül nem lehetett felhasználni.
(3) Az eredetitől eltérő tevékenységi kör megváltoztatása esetén a bérlő köteles az Önkormányzattól engedélyt kérni.
(4) Önkormányzati helyiség – a polgármester előzetes hozzájárulásával – albérletbe adható.
(5) A helyiség engedély nélküli albérletbe adása esetén a bérbeadó a helyiségbérleti szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül felmondhatja.
25. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiséget bérbe adni csak előzetes pályázati hirdetmény alapján legfeljebb 5 évre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig lehet, mely indokolt esetben meghosszabbítható.
(2) A pályázati feltételekről, annak kihirdetéséről, és a bérbeadásról a képviselő-testület dönt. A pályázati feltételek kidolgozásánál figyelemmel kell lenni a helyiség alapvető eredeti rendeltetésére, településen belüli fekvésére, műszaki állapotára és a rendezési tervben megfogalmazott célokra.
(3) A pályázati hirdetmény 15 napra az önkormányzat épületének hirdetőtábláján kifüggesztésre, illetve Győrság Község honlapján közzétételre kerül.
(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát,
b) a helyiség felhasználásának módját és az abban folytatható tevékenység megjelölését,
c) a bérleti jogviszony időtartamát,
d) a helység használatra alkalmassá tételéhez a leendő bérlő saját költségén elvégzendő munkálatok megjelölését, azok elvégzésének határidejét,
e) a fizetendő bérleti díj induló összegét azzal a feltétellel, hogy az előírt egyéb feltételek fennállása esetén a helyiség bérleti jogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot,
f) a pályázati ajánlás benyújtásának módját, helyét és határidejét,
g) a helyiség minőségéhez mért biztosíték összegét, amelyet a pályázónak a pályázat benyújtásakor az Önkormányzat számlájára be kell fizetnie azzal, hogy a pályázat elbírálását követően az visszafizetésre kerül,
h) a pályázati tárgyalás helyét és időpontját.
(5) A pályázónak – amennyiben nem magánszemély – a pályázati kérelméhez csatolni kell a vállalkozói igazolvány vagy társasági szerződés és aláírási címpéldány, egyéb szervezetek esetében a bírósági bejegyzésről szóló okirat másolatát, valamint igazolást arról, hogy köztartozása és közüzemi díjtartozása nincs.
26. § (1) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be és az a kiírásnak megfelel, a bérbeadó e pályázóval köt bérleti szerződést.
(2) Ha a pályázati hirdetmény alapján pályázat nem került benyújtásra, úgy a pályázat kiírását követő 6 hónapon belül a pályázati feltételeket vállaló bármely bérlővel szerződést lehet kötni, vagy ennek hiányában újabb pályázatot kell kiírni.
(3) A bérbeadó a nyertes pályázóval a pályázat elbírálásától számított 15 napon belül köteles a bérleti szerződést a tárgyaláson elfogadott feltételekkel megkötni. Amennyiben a bérlő felszólítás ellenére sem köti meg a szerződést az előírt határidőn belül, a bérleti szerződés megkötésére való jogát elveszíti. Ez esetben a sorban következő, legmagasabb összeget ígérő pályázót kell felhívni a szerződés megkötésére, vagy új hirdetményt kell közzé tenni.
(4) A bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 3 napon belül köteles a helyiséget a bérlő részére leltár alapján átadni.
(5) Nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázat során a nem nyertes pályázóknak a biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni.
(6) Ha a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést nem köti meg a bérbeadóval, a biztosíték visszakövetelésére vonatkozó jogát elveszíti.
27. § (1) Önkormányzati helyiségek bérletére vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges berendezésről és felszerelésről, ezek pótlásáról, felújításáról,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat kialakításáról, karbantartásáról,
c) az épület olyan központi berendezésének javításáról, karbantartásáról, amelyet kizárólagosan használ,
d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek megvilágításáról, tisztításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról.
(2) Eltérő megállapodás hiányában a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiséget a bérlő legalább az átadáskori műszaki állapotban köteles visszaadni.
28. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiségek átalakításához a bérlő köteles beszerezni a bérbeadó írásbeli engedélyét, illetve az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyét is.
(2) Ha a bérlő a helyiséget engedély nélkül átalakítja, a bérleti szerződés felmondható.
29. § (1) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához csak akkor adhat hozzájárulást, ha
a) a felek bérlőtársi szerződést kötnek az eredeti időtartamra és feltételekre,
b) a befogadni kívánt személy által tervezett tevékenység nem ellentétes az eredeti pályázati kiírással és a jogszabály a tevékenység együttes gyakorlását nem tiltja,
c) a befogadott személy nyilatkozik, hogy a szerződés megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.
(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához, cseréjéhez, albérletbe adásához akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő az eredeti szerződést változatlan tartalommal elfogadja, az esetlegesen befektetett összeget egymással elszámolják és rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyekkel.
(3) A bérleti jog átruházásáról, cseréjéről és albérletbe adásáról szóló megállapodást írásban kell a megkötéstől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz benyújtani a hozzájárulás megadása érdekében.
(4) A bérbeadó a hozzájárulását a település érdekét figyelembe véve adja meg.
Önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése
30. § (1) Önkormányzat tulajdonát képező bérlakást és helyiséget e rendeletben foglalt feltételekkel lehet megvásárolni.
(2) Az elidegeníteni szándékozott lakások és helyiségek kijelöléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(3) Bérlő által lakott önkormányzati lakás és bérelt helyiség megvásárlására vonatkozó szándékot csak a bérlő, vagy vele közös háztartásban élő házastársa és nagykorú gyermeke (együttesen: elővásárlásra jogosultak) jelenthet(nek) be írásban a polgármesternél.
(4) A vásárlási szándék bejelentésének tartalmaznia kell a vásárolni szándékozó(k) tulajdonjog bejegyzéshez szükséges adatait (név, születési adatok, anyja neve, lakcíme).
(5) Üresen álló, eladásra kijelölt és bárki által megvásárolható lakás és helyiség megvételére pályázatot kell benyújtani a polgármesterhez.
(6) A pályázati hirdetmény a kijelölést követően 15 napra kifüggesztésre kerül az önkormányzat hirdetőtábláján és közzétételre az önkormányzat honlapján.
(7) A pályázat nyertese a legmagasabb ajánlatot tevő fél.
(8) A tulajdonjog megszerzésével kapcsolatos költségek a vevő(ke)t terheli(k).
31. § (1) A bérlő által lakott önkormányzati lakás és bérelt helyiség vételára a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg. Ennek megállapítására értékbecslőt kell igénybe venni. A vételárból levonásra kerül a bérlő, bérbeadó hozzájárulásával végzett értéknövelő beruházás értéke.
(2) A képviselő-testület az értékbecslés eredményeként kapott ajánlott vételártól indokolt esetben eltérhet.
(3) Olyan épületnél, mely több lakásból áll, a forgalmi érték meghatározásánál a teljes épület műszaki állapotát is figyelembe kell venni a belső egység értékének megállapításához.
(4)19 A lakások elidegenítéséből származó bevételek kezelésére az Ltv. 62. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.
31. § A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
33. § (1) Jelen rendelet 2016. november 2. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a már korábban megkötött és a hatályba lépés napján is érvényben lévő bérleti szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Az 5. § d) pontja a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés d) pontja a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (8) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 9. § (9) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 9. § (10) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 11. § (1) bekezdése a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (5) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (6) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (7) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 12. § (2) bekezdése a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (5) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (6) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (7) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (8) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 31. § (4) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.