Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (XI. 2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2023. 11. 28

Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (XI. 2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

2023.11.28.

Győrság Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3.§ (1) és 4.§ (3) bekezdésében, 19.§-ában, 20.§ (3), 21.§ (6), 27.§ (2), 33.§ (3) bekezdésében és a 34.§-ában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek, az ezekhez tartozó területek bérletére, bérleti díjának megállapítására, valamint elidegenítésére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Győrság Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi lakás és lakáshoz tartozó egyéb, közös használatú helyiség valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: önkormányzati lakás) bérletére és elidegenítésére terjed ki. Önkormányzati tulajdonú lakásnak minősül a szolgálati lakás.

(2) E rendeletbe foglalt szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat vagyongyarapodásával e rendelet hatályba lépését követően önkormányzati tulajdonba kerülő azon lakásokra és egyéb helyiségekre, melyeket az önkormányzat bérbe ad.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és az Ltv.-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

Hatásköri szabályok

3. § Az önkormányzati lakások és helyiségek e rendeletben szabályozott bérbeadói feladatait a polgármester, vagy az ezzel a feladattal megbízott képviselője látja el (kérelmek befogadása, bérleti szerződések megkötése, lakásbiztosítás megkötése, bérleti díjak befizetésének elmaradása esetén behajtási intézkedések megtétele, lakásszemle, a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése, felmondás, stb.).

I. Fejezet

A lakásbérlet feltételrendszere

4. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakást elsősorban a községért tevékenykedő személy részére kell bérbe adni.

(2) Önkormányzati lakás határozott időre, meghatározott feltétel bekövetkezéséig, vagy határozatlan időre adható bérbe. A határozott idejű bérleti jogviszony leghosszabb időtartama három év, mely indokolt esetben, egy alkalommal meghosszabbítható.

(3) A határozott idejű bérleti jogviszony meghosszabbításához a bérlőnek igazolnia kell, hogy nincs sem bérleti-, sem közüzemi díjtartozása. Amennyiben a kért igazolásokat a bérlő nem csatolja, a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(4) Lakásbérletre az üresen álló, vagy megüresedő önkormányzati lakások használhatók fel.

(5) Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(6) A lakások bérletére kérelmet kell előterjeszteni.

(7) A nem lakás célú helyiségek bérletére vonatkozóan pályázatot kell benyújtani. A pályázati eljárásra e rendelet 25-26. §§-ai az irányadóak.

(8) A lakások és a helyiségek bérletére irányuló kérelmet, illetve pályázatot Győrság Község Önkormányzatának mindenkori hivatali helyiségében kell benyújtani.

5. § Az Önkormányzati lakás bérbeadásának jogcímei:

a) szociális célzattal,

b) az önkormányzat és intézményei munkaerő szükséglete alapján (szolgálati lakás)

c) városi közérdekből (állami szervek és képviselői javára), valamint

d)1 költségelvű bérletként.

6. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati lakás azon nagykorú magyar állampolgár(ok)nak adható bérbe aki(k):

a) családjukban kettő, vagy több kiskorú gyermeket nevelnek; vagy

b) kiskorú gyermekét, vagy gyermekeit egyedül neveli; vagy

c) nyugdíjas házaspárok; vagy

d)2 aki rokkant, vagy olyan munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem; és valamennyi pont alá tartozó esetben - a családban – a vele együttköltöző családtagokat számítva - az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedülálló esetében annak 250%-át, és a közös háztartásban együtt élő egyik családtag sem rendelkezik a szociális törvényben meghatározott vagyonnal.

(2) Szociális alapon nem kaphat bérlakást aki;

a) a kérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét még nem töltötte be;

b) az önkormányzat illetékességi területén lévő bármely lakásba jogcím nélkül (birtokháborítással) költözött;

c) bármilyen lakás tulajdonjogával, vagy ½-ed tulajdoni hányadot elérő, lakástulajdoni hányaddal, lakásbérleti, illetve haszonélvezeti joggal rendelkezik;

d) szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan valótlan adatokat közöl.

7. § (1) Az önkormányzat és intézményei munkaerő szükséglete, vagy városi közérdekből, csak azok kaphatnak szolgálati lakást, akik a közös önkormányzati hivatallal, az önkormányzattal, egyéb állami szervvel, vagy azok intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaszerződés alapján fennálló jogviszonyban (a továbbiakban: alkalmazotti jogviszony) állnak.

(2) A szolgálati lakást csak meghatározott időre, de legfeljebb az alkalmazotti jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(3) A (2) bekezdésben írt feltétel alól a polgármester a szolgálati lakás bérlőjének külön kérelmére egy alkalommal, különösen indokolt esetben a bérlő lakhatásának további biztosítása céljából legfeljebb egy évre felmentést adhat.

(4) A szolgálati lakás bérbeadása iránti kérelem teljesítésénél előnyt jelent, ha az alkalmazott:

a) súlyos lakáskörülmények között él;

b) vállalja, hogy a felújításra szoruló önkormányzati lakást saját költségen felújítja, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között;

c) hosszabb ideje áll alkalmazotti jogviszonyban;

d) az alkalmazott községben való letelepedése a település érdekét szolgálja.

(5) Lakások szolgálati jellegének megállapításáról és megváltoztatásáról a képviselő-testület dönt.

8. § (1) Önkormányzati bérlakásra csere alapján is lehet bérleti szerződést kötni a bérbeadó hozzájárulásával.

(2) Önkormányzati lakás bérleti jogát a bérlő kizárólag lakásbérleti jogra, vagy lakás tulajdonjogra cserélheti el az önkormányzat előzetes hozzájárulásával.

(3) A lakáscseréhez a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha az önkormányzati bérleményt cserélő fél nem kerül rosszabb helyzetbe, kivéve, ha a lakásban lakók számának csökkenése miatt kisebb lakást akarnak ily módon szerezni.

(4) A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a lakást a cserélő fél bérelte. A személyeknek a befogadásához, akik a csere folytán a lakásba kívánnak költözni, a bérbeadó akkor járulhat hozzá, ha a cserét megelőző legalább egy év óta már a bérlővel állandó jelleggel együtt laknak. A befogadandó személyek a szerződés megszűnése esetén nem tarthatnak igényt másik lakásra. A befogadandó személyeknek a bérbeadóhoz befogadási kérelmet kell benyújtaniuk.

(5) Az Önkormányzat a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadja, ha:

a) az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,

b) a cserélő feleknek a bérlettel összefüggő tartozásuk van.

(6) A befogadási hozzájárulást a polgármester a fentebb írt feltételek teljesülése esetén írásban köteles megadni. A hozzájárulást követő 8 napon belül a befogadandó személyekkel a bérleti szerződést meg kell kötni.

Bérlőtárs

9. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést – közös kérelmükre – csak a bérlő közeli hozzátartozójával lehet kötni abban az esetben, ha a bérlő a közeli hozzátartozójával együtt költözik a lakásba.

(2) A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együtt lakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együtt lakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérlő és a bérbeadó együttes hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást azzal a feltétellel adhatja meg, ha a befogadás folytán a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 8 m2/főt meghaladja, és a befogadott tudomásul veszi, hogy a bérlő bérleti jogviszonya megszűnésével a bérlővel együtt a lakásból el kell költöznie.

(5) A bérlő köteles a befogadást a bérbeadónak írásban bejelenteni és azt lakcímigazolvánnyal igazolni. A bejelentés elmulasztása a bérlő felelőssége, mely alapján a bérbeadó rendkívüli felmondási jogával élhet.

(6) Bérlőtársi szerződés nem köthető olyan személlyel, akinek a település területén beköltözhető lakása van.

(7) Önkormányzati bérlakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek elhelyezési kötelezettségét a bérbeadó nem vállalja.

(8)3 Amennyiben önkormányzati bérlakásban, azonos sorrendben több olyan személy marad vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult, és közöttük megállapodás nem jön létre, akkor valamennyi személy bérlőtársként jogosult bérleti szerződést kötni.

(9)4 A megüresedett társbérleti lakrész a Képviselő-testület döntésével a lakásban maradó társbérlő részére kizárólag akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését és lakbérhátralékkal, valamint közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.

(10)5 A megüresedett társbérleti lakrész csak a bérlő részére megállapított bérleti idő tartamáig adható bérbe.

A lakásbérleti szerződés tartalma

10. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a lakásbérleti jogviszony időtartamát, vagy a feltételt, melynek bekövetkeztéig a bérlő az önkormányzati bérleményt birtokolhatja, vagy a határozatlan időtartam megjelölést;

b) a bérlő személyes adatait;

c) a lakás alapterületét;

d) a lakáshoz tartozó helyiségeket;

e) a lakás komfortfokozatát;

f) a bérleti díját, annak fizetési módját és határidejét;

g) ha van ilyen, a külön szolgáltatások körét, azok díjait és fizetési módját;

h) a lakás birtokbaadásának napját;

i) a bérbeadó és bérlő kötelezettségeit és jogait;

j) a bérleti szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit;

k) a bérlővel együtt a lakásba költözők nevét, személyi adatait;

l) hivatkozást arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben ezen rendelet és az Ltv.-ben foglaltak az irányadóak.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A két hónapot meghaladó távollét esetén írásban köteles annak okáról a bérbeadót értesíteni. Ennek elmaradása esetén a bérbeadó felszólítása és jogkövetkezményre való figyelmeztetése után jogosult a bérleti szerződést felmondani.

(3) A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadó részére az Ltv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségei átvállalása esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt.

(4) Bérleti szerződéshez mellékelni kell a birtokbaadáskor felvett, a lakás berendezésének és tartozékainak tételes felsorolását és műszaki állapotát tartalmazó leltárt.

II. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

11. § (1)6 A lakás használatáért a bérlő az e rendeletben meghatározottak szerint lakbért köteles fizetni.

(2) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért havi rendszerességgel, minden hónap 15. napjáig köteles megfizetni az önkormányzat költségvetési számlájára.

(3) A bérlő a lakbéren felül köteles a közüzemi szolgáltatók felé megfizetni a lakáshoz tartozó szolgáltatások díjait. Ilyen szolgáltatások különösen: a vízellátás, a fűzés, a szennyvíz, az áram és az egyéb vezetékes informatikai szolgáltatások használata után fizetendő díjak.

(4)7 A havi lakbér mértéke a 5. § bekezdés a) és c) pontja alapján jogosultak részére a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozat) alapján:

a) összkomfortos lakás: 400,- Ft/m2/hó,

b) komfortos lakás: 255,- Ft/m2/hó,

c) félkomfortos lakás: 180,- Ft/m2/hó, valamint

d) szükséglakás: 45, Ft/m2/hó.

(5)8 A havi lakbér mértéke a 5. § bekezdés b) és d) pontja alapján jogosultak részére a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozat) alapján:

a) összkomfortos lakás: 527,- Ft/m2/hó,

b) komfortos lakás: 255,- Ft/m2/hó,

c) félkomfortos lakás: 180,- Ft/m2/hó, valamint

d) szükséglakás: 45, Ft/m2/hó.

(6)9 A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás:

a) az elmúlt 10 évben műszaki-, gépészeti felújítása nem történet meg, valamint

b) a lakás alapterülete nem haladja meg a 45 m2.

(7)10 A (6) bekezdés szerinti lakbér mérséklés mértéke az 50 %-ot nem haladhatja meg.

12. § (1) A bérbeadó a lakás berendezési tárgyairól köteles leltárt készíteni.

(2)11 A bérlő köteles a bérlet időtartama alatt a lakást és berendezéseit rendeltetésszerűen használni, a lakás burkolatai, ajtói, ablakai és berendezései karbantartása, felújítása, pótlása valamint cseréje a bérbeadó és a bérlő egyedi megállapodása alapján történik.

(3) A bérbeadó képviselője a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer, vagy szükséges esetben több alkalommal is ellenőrizheti.

(4) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésekben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt elhelyezési kötelezettség nélkül felmondhatja.

13. § (1) A bérlő a lakást a polgármester írásbeli engedélyével átalakíthatja, korszerűsítheti. Az átalakítás és a korszerűsítés költségeinek viseléséről külön megállapodást kell kötni a bérbeadóval.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hozzájárulást csak abban az esetben lehet megadni, ha a bérlő az elvégzendő munkák teljes költségét megelőlegezi és az átalakításra, korszerűsítésre ráfordított összeg nem haladja meg a lakás nyilvántartott értékének a 25%-át.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését és azok befejezésének határidejét.

(4) A bérbeadó a megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzése után a bérlő számlával igazolt költségeit a lakbérbe beszámíthatja (lakbér-mérséklés).

(5) A bérlemény állagmegóvási, felújítási munkáin felüli beruházási összeg (díszítő festés, telefon, riasztó, reklámfeliratok, bármilyen luxus, vagy egyéb, a személyes kényelmet szolgáló változtatás, stb.) bérbeszámítás szempontjából nem vehető figyelembe.

(6) A lakáskorszerűsítés, átalakítás elvégzése után fizetendő lakbért emelni lehet, ha a megállapodás alapján a bérlő által befektetett összeg megtérült (lakbér-emelés).

14. § (1) A bérlő a lakbér mérséklését kérheti, amennyiben a lakás a bérlő érdekkörén kívül felmerülő okból megváltozott műszaki állapota azt indokolja.

(2) A lakbérmérséklés és lakbéremelés a megállapodás szerinti lakbér 25%-át nem haladhatja meg.

15. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott határidőn belül köteles a lakás közüzemi mérőóráit a nevére átíratni és a szolgáltatási szerződéseket megkötni.

(2) A bérlő a lakás birtokába – eltérő megállapodás hiányában – az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését követően léphet.

16. § (1) Az épület átalakítása és korszerűsítése idejére – ha a munkálatok csak a bérlő kiköltöztetésével végezhetők el – a lakásbérleti jogviszony legfeljebb hat hónapon át szüneteltethető.

(2) Az átmenetileg az (1) bekezdésben meghatározott okból kiköltözött bérlő hozzájárulásával a bérleti jogviszony szüneteltetése további három hónappal meghosszabbítható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok időtartamával a határozott időre kötött szerződés időtartama meghosszabbodik.

17. § A bérlő a bérleményt albérletbe nem adhatja ki.

18. § A bérlő a lakás állapotát veszélyeztető rendellenességről köteles a bérbeadót haladéktalanul szóban, majd azt követően 3 napon belül írásban tájékoztatni. Amennyiben ezt nem teszi meg és a lakás műszaki állapotának romlása bizonyíthatóan a bérlő mulasztásának a következménye, a bérbeadó kötelezheti a bérlőt a keletkezett kár megtérítésére, vagy a lakásbérleti díjat a helyreállítás költségeinek arányában annak megtérüléséig megemelheti.

19. § (1) A lakbér mértékéről a szerződő felek szabadon állapodnak meg. A meghatározás során a bérbeadó különös tekintettel van a bérbeadás 5. §-ban írt jogcímére.

(2) A lakbér mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente, minden év december 31. napjáig felülvizsgálhatja és javaslatot tehet a következő évi lakbér összegének módosítására.

(3) A lakbért a lakás négyzetméterben számított bruttó teljes alapterülete alapján kell meghatározni.

(4) A lakbér tartalmazza a bérlemény tartozékát képező főző-, fűtő-, és melegvíz-ellátó berendezések használatát.

(5) A jogcím nélküli használó hat hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. Hat hónapot meghaladó időtartam esetén a használati díj 25%-kal emelkedik.

III. Fejezet

A lakásbérlet megszűnése

20. § (1) A lakásbérlet megszűnésének esetei:

a) a lakásbérleti szerződésben foglalt határozott időtartam lejárta;

b) a bérbeadó és a bérlő közös megegyezése;

c) az arra jogosult felmondása;

d) a bérlő halála;

e) a lakás megsemmisülése.

(2)12 A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor, illetve ha a bérlő kisebb szobaszámú vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér a bérbeadó külön pénzbeli térítésre nem köteles.

(3)13 A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés felmondása esetén a bérbeadó jogosult a bérlőnek cserelakás biztosítása helyett hat havi bérleti díjnak megfelelő pénzbeli térítés felajánlására.

(4)14 A felmondásban a bérbeadó köteles tájékoztatni a bérlőt a pénzbeli térítés elfogadásának lehetőségéről.

(5)15 A bérlő a felajánlott pénzbeli térítést a felmondás kézhezvételét követő 30 napon belül kizárólag írásbeli nyilatkozattal jogosult elfogadni. A nyilatkozatban meg kell jelölni a bankszámlaszámot, amelyre a bérlő a pénzbeli térítést kéri.

(6)16 Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben foglalt 30 napos határidőn belül ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt nyilatkozattételi jogával élni nem tud, az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül a bérbeadó felé igazolási kérelmet csatol a nyilatkozattal együtt. A bérbeadó az igazolási kérelmet megvizsgálni és az igazolási kérelem alapján a nyilatkozat elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a bérlőt köteles értesíteni.

(7)17 Ha a határozott időtartamú bérlet lejár, a bérlő nem jogosult alanyi jogon cserelakásra.

(8)18 A bérbeadó és a bérlő a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezheti, különösen, ha a bérlő által lakott lakásra közérdekű célból a bérbeadónak szüksége van.

21. § (1) E rendeletben meghatározott felmondási okokon túl, ha a bérlő a településen belül egy beköltözhető lakás tulajdonjogát megszerzi, a lakásbérletet a bérbeadó köteles felmondani. A bérbeadó a felmondás jogosságát a bérlő tulajdonjogát bizonyító tulajdoni lappal, vagy jogerős hagyatékátadó végzéssel igazolhatja. Egyetértés hiányában a felek bírósághoz fordulhatnak.

(2) A felmondási idő a felmondás havát követő hónap utolsó napjáig terjedhet, de legalább 30 nap.

(3) A lakást – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a felmondási idő utolsó napján üres állapotban a bérbeadónak át kell adni. Az átadás során kell megállapodni a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozásához szükséges költségek nagyságáról és viseléséről.

(4) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozataláról az új bérlővel is meg lehet állapodni, melynek alapján a fizetendő lakbér időlegesen csökkenthető.

22. § (1) Az önkormányzat hozzájárulás nélkül a lakásbérleti jog folytatására jogosult a bérlő

a) házastársa, abban az esetben, ha nem voltak bérlőtársak,

b) gyermeke, ideértve az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket,

c) a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája,

d) szülője, ideértve az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjét,

amennyiben ezeket a személyeket a bérlő a lakásába befogadta, a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak és nincs a bérlő halálának időpontjában fennálló, a bérlettel összefüggő bérleti díj és közüzemi tartozás.

(2) A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak bérlőtársként folytathatják.

IV. Fejezet

A helyiségbérlet feltételrendszere

23. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire e rendeletnek a lakásbérletre megállapított szabályait kell alkalmazni, az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

24. § (1) Önkormányzati tulajdonú helységet eredeti rendeltetésének (használati céljának) megfelelő célra lehet bérbe adni.

(2) Eredeti céljától eltérő használatot csak akkor lehet engedélyezni, ha ahhoz fontos helyi ellátási érdek fűződik, vagy a helyiséget az eredeti rendeltetésének megfelelő célra a megüresedéstől számított hat hónapon belül nem lehetett felhasználni.

(3) Az eredetitől eltérő tevékenységi kör megváltoztatása esetén a bérlő köteles az Önkormányzattól engedélyt kérni.

(4) Önkormányzati helyiség – a polgármester előzetes hozzájárulásával – albérletbe adható.

(5) A helyiség engedély nélküli albérletbe adása esetén a bérbeadó a helyiségbérleti szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül felmondhatja.

25. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiséget bérbe adni csak előzetes pályázati hirdetmény alapján legfeljebb 5 évre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig lehet, mely indokolt esetben meghosszabbítható.

(2) A pályázati feltételekről, annak kihirdetéséről, és a bérbeadásról a képviselő-testület dönt. A pályázati feltételek kidolgozásánál figyelemmel kell lenni a helyiség alapvető eredeti rendeltetésére, településen belüli fekvésére, műszaki állapotára és a rendezési tervben megfogalmazott célokra.

(3) A pályázati hirdetmény 15 napra az önkormányzat épületének hirdetőtábláján kifüggesztésre, illetve Győrság Község honlapján közzétételre kerül.

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát,

b) a helyiség felhasználásának módját és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti jogviszony időtartamát,

d) a helység használatra alkalmassá tételéhez a leendő bérlő saját költségén elvégzendő munkálatok megjelölését, azok elvégzésének határidejét,

e) a fizetendő bérleti díj induló összegét azzal a feltétellel, hogy az előírt egyéb feltételek fennállása esetén a helyiség bérleti jogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot,

f) a pályázati ajánlás benyújtásának módját, helyét és határidejét,

g) a helyiség minőségéhez mért biztosíték összegét, amelyet a pályázónak a pályázat benyújtásakor az Önkormányzat számlájára be kell fizetnie azzal, hogy a pályázat elbírálását követően az visszafizetésre kerül,

h) a pályázati tárgyalás helyét és időpontját.

(5) A pályázónak – amennyiben nem magánszemély – a pályázati kérelméhez csatolni kell a vállalkozói igazolvány vagy társasági szerződés és aláírási címpéldány, egyéb szervezetek esetében a bírósági bejegyzésről szóló okirat másolatát, valamint igazolást arról, hogy köztartozása és közüzemi díjtartozása nincs.

26. § (1) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be és az a kiírásnak megfelel, a bérbeadó e pályázóval köt bérleti szerződést.

(2) Ha a pályázati hirdetmény alapján pályázat nem került benyújtásra, úgy a pályázat kiírását követő 6 hónapon belül a pályázati feltételeket vállaló bármely bérlővel szerződést lehet kötni, vagy ennek hiányában újabb pályázatot kell kiírni.

(3) A bérbeadó a nyertes pályázóval a pályázat elbírálásától számított 15 napon belül köteles a bérleti szerződést a tárgyaláson elfogadott feltételekkel megkötni. Amennyiben a bérlő felszólítás ellenére sem köti meg a szerződést az előírt határidőn belül, a bérleti szerződés megkötésére való jogát elveszíti. Ez esetben a sorban következő, legmagasabb összeget ígérő pályázót kell felhívni a szerződés megkötésére, vagy új hirdetményt kell közzé tenni.

(4) A bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 3 napon belül köteles a helyiséget a bérlő részére leltár alapján átadni.

(5) Nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázat során a nem nyertes pályázóknak a biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni.

(6) Ha a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést nem köti meg a bérbeadóval, a biztosíték visszakövetelésére vonatkozó jogát elveszíti.

27. § (1) Önkormányzati helyiségek bérletére vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges berendezésről és felszerelésről, ezek pótlásáról, felújításáról,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat kialakításáról, karbantartásáról,

c) az épület olyan központi berendezésének javításáról, karbantartásáról, amelyet kizárólagosan használ,

d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek megvilágításáról, tisztításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiséget a bérlő legalább az átadáskori műszaki állapotban köteles visszaadni.

28. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiségek átalakításához a bérlő köteles beszerezni a bérbeadó írásbeli engedélyét, illetve az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyét is.

(2) Ha a bérlő a helyiséget engedély nélkül átalakítja, a bérleti szerződés felmondható.

29. § (1) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához csak akkor adhat hozzájárulást, ha

a) a felek bérlőtársi szerződést kötnek az eredeti időtartamra és feltételekre,

b) a befogadni kívánt személy által tervezett tevékenység nem ellentétes az eredeti pályázati kiírással és a jogszabály a tevékenység együttes gyakorlását nem tiltja,

c) a befogadott személy nyilatkozik, hogy a szerződés megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.

(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához, cseréjéhez, albérletbe adásához akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő az eredeti szerződést változatlan tartalommal elfogadja, az esetlegesen befektetett összeget egymással elszámolják és rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyekkel.

(3) A bérleti jog átruházásáról, cseréjéről és albérletbe adásáról szóló megállapodást írásban kell a megkötéstől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz benyújtani a hozzájárulás megadása érdekében.

(4) A bérbeadó a hozzájárulását a település érdekét figyelembe véve adja meg.

V. Fejezet

Önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése

30. § (1) Önkormányzat tulajdonát képező bérlakást és helyiséget e rendeletben foglalt feltételekkel lehet megvásárolni.

(2) Az elidegeníteni szándékozott lakások és helyiségek kijelöléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) Bérlő által lakott önkormányzati lakás és bérelt helyiség megvásárlására vonatkozó szándékot csak a bérlő, vagy vele közös háztartásban élő házastársa és nagykorú gyermeke (együttesen: elővásárlásra jogosultak) jelenthet(nek) be írásban a polgármesternél.

(4) A vásárlási szándék bejelentésének tartalmaznia kell a vásárolni szándékozó(k) tulajdonjog bejegyzéshez szükséges adatait (név, születési adatok, anyja neve, lakcíme).

(5) Üresen álló, eladásra kijelölt és bárki által megvásárolható lakás és helyiség megvételére pályázatot kell benyújtani a polgármesterhez.

(6) A pályázati hirdetmény a kijelölést követően 15 napra kifüggesztésre kerül az önkormányzat hirdetőtábláján és közzétételre az önkormányzat honlapján.

(7) A pályázat nyertese a legmagasabb ajánlatot tevő fél.

(8) A tulajdonjog megszerzésével kapcsolatos költségek a vevő(ke)t terheli(k).

31. § (1) A bérlő által lakott önkormányzati lakás és bérelt helyiség vételára a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg. Ennek megállapítására értékbecslőt kell igénybe venni. A vételárból levonásra kerül a bérlő, bérbeadó hozzájárulásával végzett értéknövelő beruházás értéke.

(2) A képviselő-testület az értékbecslés eredményeként kapott ajánlott vételártól indokolt esetben eltérhet.

(3) Olyan épületnél, mely több lakásból áll, a forgalmi érték meghatározásánál a teljes épület műszaki állapotát is figyelembe kell venni a belső egység értékének megállapításához.

(4)19 A lakások elidegenítéséből származó bevételek kezelésére az Ltv. 62. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. § A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

33. § (1) Jelen rendelet 2016. november 2. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a már korábban megkötött és a hatályba lépés napján is érvényben lévő bérleti szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1

Az 5. § d) pontja a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 6. § (1) bekezdés d) pontja a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 9. § (8) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

4

A 9. § (9) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

5

A 9. § (10) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

6

A 11. § (1) bekezdése a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 11. § (4) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

8

A 11. § (5) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

9

A 11. § (6) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

10

A 11. § (7) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

11

A 12. § (2) bekezdése a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

12

A 20. § (2) bekezdése a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 20. § (3) bekezdése a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 20. § (4) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

15

A 20. § (5) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

16

A 20. § (6) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

17

A 20. § (7) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

18

A 20. § (8) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

19

A 31. § (4) bekezdését a Győrság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.