1. § (1) A jelen szabályzat hatálya Boncodfölde község teljes igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földterületen építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett – csak a szabályozási tervekben és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet mellékletei:

2. § (1) A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

(2) Irányadónak kell tekinteni:

(3) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény) és az OTÉK (253/1997./XII.20./Kormányrendelet) előírásai szerint kell eljárni.

(4) A bruttó szintterület számítása a szabályozási terv alkalmazásakor: az épületek terepszint felett kialakított szintjei hasznos alapterületének összege, melyből levonható lakásonként, ill. vendégszoba-egységenként terepszint felett kialakított 1-1 db gépjárműtároló területe. A tetőtéri helyiségeknél az 1,90 m meghaladó belmagasságú területet kell számításba venni. A lépcsőkarok és közbenső pihenők alapterületét csak egyszer (a legalsó szinten) kell figyelembe venni. Szintterület sűrűség = bruttó szintterület : telek területe.

3. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

4. § (1) Az Lf jelű falusias lakóterület

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség: 0,5.

(4) A legkisebb zöldfelület 40%. (A telek területének legalább 40%-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn).

(5) A területet teljes, ill. részleges közművesítéssel kell ellátni

(6) A légszennyezettségi zónára, ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 12. § tartalmazza.

(7) Az Lf 1 jelű övezetben

(8) Az Lf 2 jelű övezetben

(9) Az Lf 3 jelű övezetben az előző bekezdés előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a terület részleges közművesítettségű.

(10) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.

4/A. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóövezetben legfeljebb 1 főépítmény helyezhető el, amely:

(3) Az Lke jelű övezetben

(4) Az Lke jelű építési övezet telkein minden lakás önálló rendeltetési egység után 1 db személygépkocsi számára kell elhelyezést biztosítani.

5. § (1) A gazdasági terület Gksz jelű területbe tartozik

(2) A Gksz jelű terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, melyen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:

(4) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség: 1,0.

(5) A legkisebb zöldfelület 30%. (A telek területének legalább 30%-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)

(6) A légszennyezettségi zónára, ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 12. § tartalmazza.

(7) A területet teljes, ill. részleges közművesítéssel kell ellátni a 8. § szerint.

(8) A Gksz jelű övezetben szabadon álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 40%-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 2000 m² [minimális szélesség 20, minimális helység 50]. Az előkert, oldalkert, hátsókert a terv szerint.

(9) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani.

6. § (1) A Ksp jelű sport célú különleges terület nagy kiterjedésű sportolási célú területek és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A sport célú különleges területen elhelyezhető:

(3) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség: 0,1.

(4) A legkisebb zöldfelület 80%. (A telek területének legalább 80%-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)

(5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 8. § szerint.

(6) A légszennyezettségi zónára, ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 12. § tartalmazza.

(7) A Ksp jelű övezetben szabadon álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 10%-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m².

(8) A Kt jelű temető célú különleges terület kizárólag temetési célú terület és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.

(9) A Ksz jelű folyékony hulladék lerakó célú különleges terület kizárólag hulladék elhelyezését biztosító terület és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.

(10) A Kb jelű bányászati (kutatási) célú különleges területen kizárólag kutatási tevékenység folytatható.

(11) Az OTÉK szerinti parkolási igény legfeljebb 500 m-en belül közparkolóban is biztosítható. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.

7. § (1) Az általános (egyéb) közlekedési területen – a műszaki létesítményeken túl – egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha az ágazati előírások azt megengedik – szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani.

(2) Ahol a terv teljes közművesítést ír elő, ott közüzemi energiaszolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő), közüzemi ivóvíz szolgáltatást, közüzemi szennyvíz-elvezetést, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést kell létesíteni.

(3) Az építési engedély feltétele a közmű beruházók, üzemeltetők, ill. szolgáltatók nyilatkozata arról, hogy a közművek a használatbavétel időpontjára, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 1 éven belül üzemelnek. A közművek megléte a használatbavétel feltétele.

(4) Ahol a terv részleges közművesítést ír elő, ott közüzemi villamos energia-szolgáltatást, közüzemi ivóvíz szolgáltatást, egyedi szennyvízelhelyezést, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést kell létesíteni.

(5) A telek közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat, de a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről, ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(6) A kommunális szennyvízcsatornába csak a vonatkozó előírásokat (jelenleg 203/2001. (X.26.) Kormány rendelet) kielégítő szennyvizek köthetők be. Amennyiben a keletkező szennyvíz a vonatkozó előírások határértékeit túllépi, úgy a csatornába vezetése előtt az előtisztításról gondoskodni kell.

(7) A gáz létesítmények biztonsági övezetét az Msz 7048. sz. szabvány, illetve a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet szerint kell biztosítani.

(8) A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg. (Jelenleg az MSz 151/1-86, Msz 13207/1-81, 11/1984. (VIII.22.) IpM rendelet.) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték 20 kV-os (belterület): 2,5 – 2,5 m; Kisfeszültségű föld feletti vezeték: 1,0 – 1,0 m; Földben elhelyezett vezeték 35 kV-ig: 1,0 – 1,0 m. A védőtávolságon belül csak rendeletben meghatározott építmény elhelyezése engedélyezhető.

8. § (1) Az Eg jelű erdő gazdasági erdő rendeltetésű terület. A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el, csak a gazdálkodással összefüggő építmény létesíthető.

(2) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal (védett és védő) hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(3) Az Ev jelű védelmi célú erdők övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

9. § (1) Az Má és Mk jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen

(3) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.

(4) A gyep és nádas területek művelési ágának megváltoztatása csak a Balatonfelvidéki Nemzeti Park engedélyével lehetséges.

10. § (1)⁴ A V jelű vízgazdálkodási egyéb terület a Zala folyó és holtágai, Hagyárosi patak medre és partja, a záportározó a 036/17 hrsz.-ú telken és a tőle délre lévő övárok.

(2) A területen és az ártéren belül csak vízkárelhárítási építmények helyezhetők el.

(3) A vízfolyások védőtávolsága külterületen 50 m, ezen belül csak vízek működtetésével kapcsolatos építmények helyezhetők el.

10/A. § (1)⁶ A Kb-k jelű különleges közmű terület övezetében elhelyezhetők a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló építmények, iroda, ehhez kapcsolódóan szolgálati lakás, raktárépület, garázs.

(2) A Kb-k jelű különleges közmű terület övezetében a beépítési mód szabadon álló, a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 méter, a megengedett legnagyobb beépítettség 5%. A közműépítmények magassága nem korlátozott.

(3) A Kb-k jelű különleges közmű terület övezetében beültetési kötelezettséggel jelölt területeket fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

11. § (1) A 4/2002. (X.7.) KVVM rendelet szerint az igazgatási terület 10. légszennyezettségi zónába tartozik. A kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladhatja meg. Szilárd szennyezés esetén pedig a felső és az alsó vizsgálati küszöb között lehet.

(2) Légszennyező forrás létesítése esetén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól [47/2004. (III.18.) Kormány rendelet].

(3) A tervezési területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a területére vonatkozó kibocsátási határértéket.

(4) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet állapítja meg. A rendelet 1. §-a szerint a határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra.

(5) A gazdasági területeken (kereskedelmi, szolgáltató és ipari) a rendelet mellékleteinek 4. sorában található „Gazdasági terület és különleges terület” kategóriához tartozó határértékeket kell teljesíteni:

(6) A belterület lakóterületein az együttes rendelet mellékleteinek 2. sorában meghatározott „lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” kategóriának megfelelő zajterhelési határértékeknek kell teljesülni:

(7) Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit a 8/2002. (III.22.) Köm-EüM rendelet 2. számú melléklete szerint kell teljesíteni.

(8) Üzemi létesítmény létesítése esetén zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól.

(9) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a 8/2002 (III.22) KöM-EüM rendeletben és jelen rendeletben megadott vonatkozó határértékeket nem haladja meg.

(10) A területen folytatott tevékenység talajszennyezést nem okozhat, az ide vonatkozó ágazati szabványok betartandók.

(11) A vízfolyásokba növényvédő szer, szerves- és műtrágya, homok és hordalék bejutását meg kell akadályozni.

(12) A települési hulladékot szervezett szemétgyűjtés keretében hatóságilag engedélyezett telepre kell elszállítani.

(13) A tervezési területen belül az állattartás mértékét és módját külön önkormányzati rendelettel kell szabályozni.

(14) Az állattartási tevékenység során a zárt, elfolyás mentes trágyatárolást az üzemeltetőnek biztosítani kell. A trágya elhelyezésére a mezőgazdasági hasznosítás megfelelő.

(15) Az állati tetemeket az erre a feladatra hatósági engedéllyel rendelkező szállítóval kell elszállíttatni. A kistestű állatok egyedi elföldelése megengedett.

(16) Az országos közutak külterületi jellegű szakaszainak, valamint a vasútvonal védőtávolságán belül építmények csak a közlekedési hatóság engedélyével helyezhetők el.

(17) A termőföld védelmére vonatkozóan az 1994. évi LV. tv előírásait kell betartani.

(18) Ásványi nyersanyag – az 1994. évi LV.tv 3. § e) bekezdésében meghatározott talaj kivitelével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. a nem a kitermeléssel érintett deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(19) A kivitelezésekhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelő helyről (bányából) kell beszerezni.

(20) A 300 m²-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építési munkák engedélyezési eljárásába a Bányatörvény (1993. évi XLVIII. tv. 46. § (1) bek.) alapján a Pécsi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőréteg található és a tárolótér nem szerves része föld felszín feletti építménynek.

(21) Az ipari folyékony hulladéklerakó védőtávolsága 500 m, melyen belül lakóépület nem helyezhető el.

12. § (1) A terven és a keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani és fenn kell tartani lombos fákkal kertészeti terv alapján. Az utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.

(2) A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani.

(3) A területen agresszív pollentermő növényeket (pl.: kanadai nyárfa) ültetni tilos.

(4) A terven jelölt helyi természeti, táji és művi értékek védelméről külön helyi rendeletben kell gondoskodni.

(5) A Natura 2000 területek Európai Uniós védelem alatt állnak.

13. § (1) Az épületek közötti tűztávolságot az OTÉK 36. §-a ill. a Tűzvédelmi Hatóság esetenként egyedileg határozza meg.

(2) A közutakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas méretekkel és pályaszerkezettel kell megépíteni.

(3) A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra föld feletti tűzcsapokat kell létesíteni oly módon, hogy a védendő épületek 100,0 m-nél nem hosszabb megközelítési útvonalon elérhetők legyenek.

14. § (1) Közterületen csak jelen szabályzat 8. és 9. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az építmények közterületen való elhelyezésének, valamint közterülethez való kapcsolatának szabályait az OTÉK 39. ill. 40. §-a határozza meg.

15. § (1)⁷ A településen lévő országos és helyi védettségű építményeket, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terven feltüntettük.

(2)⁸ A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység, a műemléket, a műemlék telkét és a műemléki környezetet érintő építés és fenntartás során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló magasabb szintű jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

(3)⁹

(4)¹⁰

16. § Ezen rendelet 2016. augusztus 23. napján lép hatályba. Egyidejűleg a Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2005.(IX.20.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.