1. § Tolcsva Község Önkormányzata az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának tartalma:

2. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Tolcsva község közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. április 1-től a kizárólag önkormányzati tulajdonban álló Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 3916 Bodrogkeresztúr 0172/38) (a továbbiakban: közszolgáltató) végzi.

(2) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenysége:

4. § (1) A hulladékszállítás egészségügyi miniszter által 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben részletesen szabályozottak szerint a kis-és nagyvárosias, illetve a kertvárosias és a falusias lakóterület alapján, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ismérveit szem előtt tartva történik jelen rendelet 1. mellékletében szereplő területeken heti egy alkalommal 6.00 és 22.00 óra között, a rendelet mellékletében lévő járattervnek megfelelően.

(2) Amennyiben a hulladékszállítás napja munkaszüneti nap, akkor a hulladékszállítás napjának változásáról a változást megelőzően 8 nappal a közszolgáltató saját honlapján tesz közzé felhívást, illetve az önkormányzatok felé jelzi a változás tényét, akik a helyben szokásos módon tájékoztatják az ingatlanhasználókat.

(3) Amennyiben a járattervben változás történik, úgy a közszolgáltató köteles a szolgáltatást igénybe vevőket a változást megelőző 8 napon belül a (2) bekezdésben foglalt módon értesíteni.

5. § (1) Az ingatlanhasználó a háztartási szilárd hulladékot tároló edényt – ürítés illetőleg elszállítás céljából – köteles az útpadkára, illetve az úttest mellett közvetlenül elhelyezkedő járdára kitenni és ezzel az eseti szolgáltatás igénybevételét kezdeményezni. Amennyiben az ingatlan előtti közterületen külső körülmények alapján nem lehetséges a hulladékgyűjtő edény előbbiek szerinti elhelyezése a települési önkormányzat írásban kezdeményezi a közszolgáltató felé, hogy a közszolgáltató települési hulladékgyűjtő járműve a közlekedésére alkalmas úttól legfeljebb 10 méterre vegye át ezen helyeken a hulladékot.

(2) A kihelyezett gyűjtőedény, hulladékgyűjtő zsák, lom, hulladék nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, a hulladék elhelyezése, illetve kihelyezése nem járhat baleset- vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(3) Tilos kihelyezett gyűjtőedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével, vagy parkoló gépjárművekkel olyan módon elzárni, amely a gyűjtőedénynek a közszolgáltató által gyakorolt módon történő ürítését akadályozza.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie.

6. § (1) A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeznek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, és használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

7. § (1) A települési hulladék átadása a közszolgáltató által üzemeltetett speciális hulladékszállító járműhöz alkalmazható szabványos, megfelelő minőségű

8. § (1) A hulladékgyűjtő edényt – a közterületen engedéllyel tárolt gyűjtőedények kivételével - a hulladék elszállítását követően a közterületről el kell távolítani és az ingatlanon belül kell tartani.

(2) A szállítási napokon kívül csak a szelektív szigetek hulladékgyűjtői és az udvarral nem rendelkező társasházak 1100 literes konténerei tárolhatóak közterületen.

(3) A műemléki környezetben és műemléki jellegű területen a hulladékgyűjtő edényt az ingatlanhasználónak úgy kell elhelyezni, hogy közterületről ne legyen látható. A hulladékgyűjtő járat a települési önkormányzattal egyeztetett nyilvántartás alapján a műemléki környezetben található hulladékgyűjtő edényeket az ingatlanhasználó jelen rendelet függelékében meghatározott ingatlanok kapcsán a függelékben az ingatlanokhoz hozzárendelt időintervallumok között kell, hogy kihelyezze közterületre. Az ürítés időpontja után az ingatlantulajdonosok gondoskodnak a gyűjtőedény ingatlanon belüli elhelyezéséről. A műemléki környezetben található érintett ingatlanokról és a hulladékgyűjtő edényekről a település nyilvántartást készít, és a közszolgáltatóval egyezteti a járattervbe igazítva az ürítési időpontokat

9. § (1) A lomhulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

(2) A közszolgáltató az önkormányzatot a lomtalanítás végzését megelőző 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján, illetve a Közszolgáltató honlapján értesíti a lomtalanítás időpontjáról.

(3) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el. A lomtalanítási szolgáltatás keretén belül azon nagytömegű hulladékokat, amelyek az erre rendszeresített szállítójárműre gépi vagy két rakodómunkás kapacitásához mérten nem felrakhatók a közszolgáltató nem köteles elszállítani.

(4) Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

(5) Az ingatlanhasználó a lomhulladékot elszállítás céljából az ingatlana előtti közterületre helyezheti ki a közszolgáltató által hirdetményben és az önkormányzat honlapján előzetesen megjelölt időpontban.

(6) Az elszállítandó lomhulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a gyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

10. § (1) A közszolgáltató által üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő szigetre az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik.

(2) A szelektív hulladékgyűjtő szigeten az elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladék fajtájának megfelelő gyűjtőedényzetben kell elhelyezni, meggátolva ezzel, hogy az eltérő hulladékfajták egymással keveredjenek, és a környezetet szennyezzék.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról, a gyűjtőedények, tisztántartásáról fertőtlenítéséről a közszolgáltató, a szelektív hulladékgyűjtő sziget és környéke tisztán tartásáról, az önkormányzat gondoskodik.

(4) A szelektív hulladékgyűjtő sziget hulladékgyűjtő edényzetét a szolgáltató az edények telítődésének függvényébe üríti. A településen köztisztasági feladatok ellátásával megbízott szervezet jelzése alapján a szolgáltató maximum 48 órán belül köteles soron kívül járattervbe igazítani és a szelektív hulladékgyűjtő sziget hulladékgyűjtő edényzetét üríteni.

(5) A hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedését a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

11. § (1) A közszolgáltató a rendelet 3. mellékletében felsorolt helyszíneken hulladékudvart üzemeltet.

(2) A közszolgáltató kifüggeszti és honlapján közzéteszi:

12. § (1) A közszolgáltató köteles a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmának megfelelően a közszolgáltatásról gondoskodni.

(2) A közszolgáltató jogosult a hulladék elszállítását megtagadni, ha:

13. § (1) A közszolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A gyűjtőedényben szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozott kárt a közszolgáltató köteles megtéríteni a polgári jog szabályai szerint.

14. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás során köteles a közterület tisztaságát megőrizni, az ürítéskor a gyűjtőedényből kihullott hulladékot feltakarítani.

(2) Amennyiben a szállítás közben a szállítási útvonal a közszolgáltató hibájából beszennyeződik, azt köteles megszüntetni, a további szennyeződést megakadályozni.

15. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás ellenértékének megfizettetésére az ingatlanhasználóval szemben negyedévente jogosult számlát kibocsátani.

(2) A közszolgáltató a számlázási gyakorlatában bekövetkező változásról, a változás bevezetését megelőzően legalább 30 nappal honlapján tájékoztatja a közszolgáltatási terület ingatlan használóit valamint az önkormányzatokat.

(3) A közszolgáltató az ingatlanhasználóval kötött külön megállapodás alapján az általában alkalmazott csekkes fizetés helyett jogosult az ingatlanhasználóval elektronikus úton közölt díjfizetési rendszerben megállapodni, és a közszolgáltató döntése alapján ebben az esetben kedvezményt nyújtani.

16. § (1) A közszolgáltató az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet

17. § (1) Az ingatlanhasználó köteles – (3)-(4)-(5)-(6)-(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe venni.

(2) Az ingatlanhasználó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során köteles:

(3) Nem kötelező a hulladékkezelési közszolgáltatást külön igénybe venni és azért díjat fizetni azon gazdálkodó szervezet (gazdálkodó szervezet alatt értendő a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. § rendelkezésében felsoroltak) ingatlanhasználónak, akinek a székhelye, telephelye, fióktelepe azon lakóingatlanba került bejegyzésre, ahol tulajdonosa, ügyvezetője, illetve annak közeli hozzátartozója természetes személyként a közszolgáltatást igénybe veszi. Egy lakóingatlan kapcsán legfeljebb három gazdálkodó szervezet vonható ki így, a díjfizetési kötelezettség alól, amennyiben a gazdálkodó szervezet(ek) termelődő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéka a természetes személy ingatlanhasználó által termelt hulladék mennyiségével együtt sem haladja meg a természetes személy által igénybe vett közszolgáltatás mértékét, és a természetes személy ingatlanhasználó legalább 120 liter űrmértékű hulladékgyűjtő edény közszolgáltatási díját fizeti vagy vállalja megfizetni.

(4) Amennyiben természetes személy ingatlanhasználó 60 liter űrmértékű gyűjtőedény után fizeti a közszolgáltatás díját és a természetes személy ingatlanhasználó egyben az általa használt ingatlanban székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező olyan gazdálkodó szervezet tulajdonosa, ügyvezetője, mely gazdálkodó szervezet alkalmazottal nem rendelkezik és az ingatlanon más gazdálkodó székhelye telephelye, fióktelepe nem került bejegyzésre, abban az esetben a 17. § (3) bekezdésben szabályozottakon túlmenően az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezetnek sem kötelező a közszolgáltatás igénybe vétele.

(5) A díjfizetés 17. § (3)-(4) bekezdéseiben történő mentesítéséhez az önkormányzat jegyzője állít ki igazolást, mely igazolás birtokában a gazdálkodó szervezetnek kell kezdeményezni a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést. A kiállított igazolást a gazdálkodó szervezet az érvényesítés évét megelőző év december 1. illetve december 31. napja között kell, hogy benyújtsa igazolható módon a közszolgáltató felé. Amennyiben az ingatlanhasználat a gazdálkodó szerv részéről a szolgáltatási területen év közben kezdődik, illetve fejeződik be, abban az esetben a bekövetkezés tényétől számított 15 napon belül köteles ezt az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezet igazolni a közszolgáltató felé. A mentesítés legkorábbi időpontja a jegyzői igazolás közszolgáltatóhoz történő benyújtásának a napja.

(6) Ha a gazdálkodó szervezet székhelye, vagy telephelye más gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó tulajdonában, használatába álló ingatlanban van – feltéve, hogy az ingatlanhasználó az ingatlanon keletkező összes hulladék mennyiségnek megfelelő mennyiségre kötött közszolgáltatási szerződéssel már rendelkezik és ezután a közszolgáltatási díjat meg is fizeti – a gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatást nem kötelező külön is igénybe vennie. Ezt mind a gazdálkodó szervezet, mind pedig az ingatlan tulajdonosa, használója magánokiratba foglalva köteles lenyilatkozni, mely alapján a közszolgáltató felé a jegyző igazolást állít ki jelen szabályozás 17. § (5) bekezdésében szabályozottak szerint.

(7) Választása szerint nem terheli külön díjfizetési kötelezettség azon gazdálkodószervezet ingatlanhasználót, aki székhelyén a cég levelezésének bonyolításán kívül más tevékenységet nem végez és közhitelű nyilvántartásban a cég adatai között a székhelytől eltérő központi ügyintézési cím is feltüntetésre kerül, melyen a tényleges tevékenységét végzi. A székhelytől eltérő központi ügyintézési cím közhitelű dokumentummal alátámasztott igazolásával a gazdálkodó szervezet közvetlenül kérelmezheti a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést, mely mentesítés legkorábban a hiánytalan kérelem beérkezését követő naptól hatályos.

18. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot a rendeletben feljogosított közszolgáltatónak átadni.

(2) Ha az ingatlanhasználó a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tényt a keletkezését követő 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak.

(3) A közterületen szervezett rendezvény során keletkezett hulladék tárolásáról, szállításáról a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a közszolgáltatóval kötött külön szerződés alapján.

19. § (1) A kihelyezett gyűjtőedényekből a gyűjtés megkezdése előtt kiszóródott hulladék feltakarítása, közterületről való eltávolítása a hulladékgyűjtő edényzettel rendelkező ingatlanhasználó kötelezettsége.

(2) A hulladék tárolására használható edényt a tulajdonos köteles tisztántartani, szükség esetén fertőtlenítéséről és karbantartásáról gondoskodni.

(3) A közszolgáltató által létesített és üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő szigetekre történő hulladék szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik.

20. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási jogviszony a közszolgáltató és az ingatlanhasználó között jön létre.

(2) A külön törvényben megállapított az Önkormányzat által kötelezően ellátandó közfeladat teljesítése érdekében, az Önkormányzat nevében és érdekében eljárva, a közszolgáltatási szerződést a Társulás köti meg a szolgáltatóval. A közszolgáltatási szerződés keretein belül az általánostól eltérő műszaki tartalom igénybe vétele miatt a közszolgáltató az ingatlanhasználóval közvetlenül is szerződhet.

(3) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybe vételének, illetőleg teljesítésének lényeges feltételeiről, a feltételekben bekövetkezett változásokról, honlapján köteles az ingatlan használóját értesíteni.

(4) A hulladékgazdálkodási szerződés tartalmazza a felek megnevezését, a felek jogait és kötelezettségét ezen belül a szolgáltatás tárgyát, a szolgáltatás idejét, rendszerességét, a szolgáltatás igénybevételének módját, a használható edényzet megnevezését, az ellenérték megfizetését, a fizetés módját, gyakoriságát, a késedelmes fizetés következményeit, a díjhátralék végrehajtásának szabályait, a panaszok jelzésének, elintézésének módját, határidejét, az egyes jogorvoslati fórumok megnevezését.

(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésének bármely félnek felróható magatartása következtében történő elmaradása esetén, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással jön létre az írásos szerződés tartalmával egyezően.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott ráutaló magatartást jelenti, ha a közszolgáltató a közszolgáltatást a szállítójármű rendelkezésre tartásával felajánlja, vagy, ha az ingatlan használója a hulladékgyűjtő edényzetet, vagy hulladékgyűjtő zsákot a szállítás érdekében kihelyezi. Rendelkezésre állásnak minősül, ha a közszolgáltató a közszolgáltatásba bevont szállító eszközével a településen irányadó járatterv szerint az ingatlanhasználó ingatlanát érinti, illetve a szolgáltatást felajánlja. A szolgáltatás felajánlása kétségkívül megállapítható, ha bármely szomszédos ingatlan a közszolgáltatásba már bekapcsolódott.

21. § (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatást igénybevételéért a közszolgáltató részére díjat fizet.

(2) Az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjat utólag, negyedéves elszámolási időszak szerint, a közszolgáltató által megküldött számla alapján, a számla kiállításától számított 20 napon belül kiegyenlíti.

(3) A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a közszolgáltató a hatályos Ptk-ban meghatározott (természetes személyek, illetve gazdálkodó szervezetekre nézve különböző mértékű) késedelmi kamatot és ügyviteli költséget, valamint a gazdálkodó szervezetek esetén behajtási költségátalány megfizetését igényelheti.

(4) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közszolgáltató válaszát megküldi.

(5) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a közszolgáltató a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy amennyiben az ingatlanhasználónak további esedékes díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, abban az esetben visszautalja az ingatlanhasználó részére.

22. § (1) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy a teljesítést igazolja. Az ingatlanhasználó – e rendeletben meghatározott kivételekkel – akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a közszolgáltató igazolni tudja, hogy felajánlotta az ingatlanhasználónak a szolgáltatás nyújtását vagy a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt.

(2) Az ingatlanhasználó változása esetén a közszolgáltatás díját a szolgáltatóhoz történt bejelentés hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles megfizetni.

(3) Ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó személye bármely okból nem megállapítható, az ingatlan használójának az adott ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát/tulajdonosait kell tekinteni.

23. § (1) Legkevesebb 3 hónap időtartamra szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele, ha kétségkívül megállapítható, hogy a fogyasztónál települési hulladék az ingatlan használatának megszűnése miatt nem keletkezik. Nem minősül szünetelésnek, de hulladék közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség sem keletkezik azon ingatlanhoz kapcsolódóan, amelyben természetes személy ingatlanhasználó lakcímmel nem került bejelentésre, az ingatlanban senki sem tartózkodik, illetve gazdálkodó szervezet székhellyel, telephellyel, fiókteleppel nem kerül(t) oda bejelentésre.

(2) A szüneteltetést az ingatlanhasználó a szüneteltetés megelőző 30 nappal korábban köteles a jegyzőnek írásban bejelenteni, aki közvetlenül tájékoztatja a Közszolgáltatót azzal, hogy a szünetelés kezdő időpontját megelőző 15 nappal korábban kell a Közszolgáltatóhoz az értesítésnek beérkeznie. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az ingatlanhasználó kérelmét, és a jegyző igazoló álláspontját, megállapításait.

(3) Az ingatlan használatának megszűnését, a hulladék keletkezésének a hiányát az ingatlan használója kétséget kizáró módon, hatósági nyilvántartás adataival, tartós gyógykezelésre vonatkozó okirat csatolásával, illetve erre egyéb alkalmas módon igazolja.

(4) Ha a szünetelés a (2) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles azt a közszolgáltató részére a változás időpontjának pontos megjelölésével jelezni.

(5) A szolgáltatás szünetelése esetén a fogyasztó a közszolgáltató részére – az általa fenntartott tárgyi és humánerőforrás állandó költségeinek a megtérítése érdekében – az ürítési díj 20%-ának megfelelő rendelkezésre állási díjat köteles fizetni.

24. § (1) Az Önkormányzat köteles a közszolgáltatásba kötelezően bekapcsolt ingatlanhasználókról bázisadatokat készíteni, és azt a szolgáltatóval írásban közölni. A bázisadat és az az alapján készült fogyasztói lista tartalmazza az ingatlanhasználó nevét, természetes személyek estében anyja nevét, címét, székhelyét, az ingatlanhasználó által rendszeresített ürítőedényzet fajtáját.

(2) A közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a szolgáltató számára szükséges információkat és adatokat ellenérték nélkül szolgáltatja az Önkormányzat külön jogszabály rendelkezései alapján.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadni.

(4) A közszolgáltató jogosult időszakonként ellenőrizni az ingatlanhasználók adatait, és az ingatlanhasználat tényét. Amennyiben nyilvántartásával ellentétesen a közszolgáltatásba be nem jelentkezett ingatlanhasználót talál, abban az esetbe nyilvántartásába az ingatlanhasználat kezdő időpontjától, de legkorábban 2014. április 01. napjától bejegyzi az ingatlanhasználót és a szolgáltatást felé visszamenőleg kiszámlázza.

25. § (1) Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése, valamint a közszolgáltatás kötelező igénybevételének szünetelése esetén annak nyilvántartása.

(2) A közszolgáltató megteremti és fenntartja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(3) A közszolgáltató jogosult a nyilvántartásában a természetes személyek esetében a természetes személyazonosító adatokat, ezen belül: név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakcím adatokat kezelni.

(4) A közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a jogviszony megszűnést követően díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony, vagy díjhátralék megszűnését követően a Közszolgáltató a kezelt adatokat megsemmisíti, illetve a önkormányzatnak átadja.

26. § Az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezet részéről a közszolgáltató felé benyújtott jegyzői igazolás határideje a 2016. évi kedvezmény érvényesítéséhez 2016. április 15. napja, mely alapján a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó 2016. január 01-jével mentesülhet a díjfizetés kötelezettsége alól a rendeletben szabályozott feltételek fennállása esetén.

27. § (1) E rendelet 2016. április 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Tolcsva Önkormányzat Képviselő-testületének a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról szóló 7/2014. (VII. 15.) önkormányzati rendelete.