Ikervár község képviselő testületének 1/2017 (II.16..) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 01. 31

Ikervár község képviselő testületének 1/2017 (II.16..) önkormányzati rendelete

2022.01.31.

Ikervár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) a képviselő-testület feladat- és hatáskörére, szervezeti és működési szabályaira vonatkozó rendelkezéseket e rendeletben (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §

1.Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Ikervár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
1.Az önkormányzat székhelye: 9756 Ikervár, Kossuth u.47.
1.Az önkormányzat illetékességi területe: Ikervár község közigazgatási területe.
1.Az önkormányzat címere, zászlója, pecsétje használatának rendjére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
1.Az önkormányzat által adományozható kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

3. § Az SZMSZ az alábbiakat tartalmazza:

1. Az önkormányzat feladat-és hatáskörei és azok gyakorlása

2. A képviselő-testületi ülés munkaterve

3. A képviselő-testület összehívása

4. A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

5. Az előterjesztés

6. A sürgősségi indítvány

7. Kérdés és interpelláció

8. A jegyzőkönyv

9. Az önkormányzati rendeletalkotás és határozathozatal

10. A képviselő-testület bizottságai

11. A polgármester

12. Az alpolgármester

13. A jegyző, aljegyző

14. Közös Önkormányzati Hivatal

15. Közmeghallgatás

16. Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása

17. Társulások

Az önkormányzat feladat-és hatáskörei és azok gyakorlása

4. §

1.A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2.Az átruházott hatáskörben eljáró a következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

A képviselő-testületi ülés működése

5. §

1.A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart.

A képviselő-testület összehívása

6. §

1.A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.
2.A képviselő-testület
1.rendes és rendkívüli üléseit – a b.) és c.) pont kivételével – az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében vagy az Ikervári Batthyány Lajos Művelődési Ház tanácskozó termében,
2.közmeghallgatásait az Ikervári Batthyány Lajos Művelődési Ház tanácskozó termében,
3.együttes képviselő-testületi üléseit az Ikervári Batthyány Lajos Művelődési Ház tanácskozó termében tartja.
1.A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 munkanappal megkapják. A 3 munkanapba nem számítandó be a kézbesítés és az ülés napja.
1.1 A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a települési képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát. A polgármester a rendkívüli ülést az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze. A rendkívüli ülésen csak az indítványban szereplő napirendi pontot lehet tárgyalni.
1.A rendkívüli ülésre szóló meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
1.Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze, melyre az ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre telefonon történő értesítési mód is igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell. Az így összehívott rendkívüli ülésen is csak egy napirendi pontot lehet tárgyalni.
1.A képviselő-testület rendes üléseinek időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal az önkormányzat hirdető tábláján elhelyezett hirdetménnyel értesíteni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
1.A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
1.A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a)a képviselőket;
b)tanácskozási joggal a jegyzőt, aljegyzőt
c)napirendi pont előadóját,
d)a napirend tárgya szerint illetékeseket.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

7. §

1.A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
2.Az ülésvezető a testületi-ülés vezetése során:
3.megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
4.megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;
5.megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
6.előterjeszti az ülés napirendjét;
7.napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket.
8.A képviselő-testület határozatképtelensége miatt a polgármester az ülést köteles 15 napon belül újra összehívni.
9.A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között - vita nélkül - tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
10.A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
11.Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.
12.Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
13.az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;
14.az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
15.A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülésvezető soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 4 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
16.Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
17.A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik.
A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
1.figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
2.rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
1.A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
1.Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
1.Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
1.Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén az ülésvezető azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadhatja.
1.Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja.
1.A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
1.A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
1.A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
1.Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
1.Szavazategyenlőség esetén az ülésvezető szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztést az előterjesztőnek vissza kell adni átdolgozásra. Ismételt döntésre a következő testületi ülésen kerülhet sor. Ha a szavazásra bocsátott kérdés – a tartózkodó képviselők száma miatt – nem kapja meg sem a többségi igent, sem a többségi nemet, érvényes döntés nem született.
1.A képviselő-testület tagjai igen vagy nem szavazattal, illetve tartózkodnak a szavazásnál. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
1.Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a)azt a törvény előírja,
b)azt a képviselők több mint fele indítványozza.
1.Név szerinti szavazás esetén a jegyző a névsornak megfelelően felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét. A jelenlévő tagok nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. Bármely települési képviselő élhet tartózkodási jogával. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat tartalmazó névsort aláírásával látja el és átadja az ülésvezető. Az ülésvezető a név szerinti szavazás eredményét kihirdeti. A név szerinti szavazásokat tartalmazó névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
1.Név szerinti szavazást kell tartani:
1.a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,
2.ha azt törvény előírja
3.a költségvetés 10 %-át meghaladó hitelfelvételről
4.intézmény alapításáról, átszervezéséről
5.a település státuszát illető kérdésekben.
1.A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv.46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
1.A titkos szavazás lebonyolítása a képviselő-testület tagjaiból eseti jelleggel létrehozott háromtagú szavazatszedő bizottság feladata.
1.A szavazatszedő bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg.
1.A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapokon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
1.Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
1.A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
- annak megjelölését, hogy milyen ügyben történik a szavazás,
- a szavazatszedő bizottság elnökének és tagjainak nevét,
- a szavazatszedő bizottság szavazás során tett intézkedéseit, döntéseit,
- a szavazás eredményét
1.A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai aláírják. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
1.A szavazás eredményéről a szavazatszedő bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
1.Az önkormányzati képviselő amennyiben elmulasztja a Mötv.49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő jelzi a döntést követő 6 hónapon belül, a képviselő-testület dönt az önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben meghozott döntését hatályon kívül helyezi és az ügyet újratárgyalja.
1.A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.

Az előterjesztés

8. §

1.Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett vagy utólag javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
2.Előterjesztés benyújtására jogosult:
3.a polgármester;
4.az alpolgármester,
5.a témakör szerint illetékes bizottság elnöke;
6.a képviselő-testület tagja;
7.a jegyző.
8.A képviselő-testületi ülésre szóbeli és írásbeli előterjesztést lehet benyújtani.
9.Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően, legalább 10 nappal előbb kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben az ülésvezető engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
10.Szóbeli előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.
A sürgősségi indítvány

9. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a)Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b)Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
- a polgármester,
- az alpolgármester,
- a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
- a képviselő-testület tagja,
- a jegyző
c)Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;
d)Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

Kérdés és interpelláció

10. §

1.A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
2.A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hoz döntést. Ha nem lehetséges az azonnali válasz, akkor írásban kell a választ megadni 15 napon belül.
3.A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
4.Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 10 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
5.A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

A jegyzőkönyv

11. §

1.A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztést, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
2.A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban készül, amelyeket a Közös Önkormányzati Hivatalban kell tárolni.
3.A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv megtekinthető a jegyzőnél, ügyfélfogadási időben.
4.A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell kezelni.
5.A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

Az önkormányzati rendeletalkotás és határozathozatal

12. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) az önkormányzat bizottsága;

c) a polgármester

d) a jegyző

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki külső segítséget is igénybe vehet.

(3) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság és szakértő is megbízható;

c) a Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság készíti el,

d) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(5) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján . A rendeletek közzététele az önkormányzat honlapján is megtörténik.

(6) A jegyző a rendeletekről nyilvántartást vezet, gondoskodik folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(7) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, év,- hónap,- és napszámmal kell jelölni.

(8) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(9) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

A képviselő-testület bizottságai

13. §

1.A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság
1.A bizottság feladatait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
1.A bizottság tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

A polgármester

14. § (1) Ikervár község polgármestere feladatát főállásban látja el.

(2) A polgármester fogadóórát tart szerdai napokon 16 órától 17 óráig.

Az alpolgármester

15. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy fő alpolgármestert választ.

A jegyző, aljegyző

16. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az Ikervári Székhely igazgatási ügyintézője látja el.

Közös Önkormányzati Hivatal

17. §

1.Ikervár Község Önkormányzata, Csénye Község Önkormányzata , Pecöl Község Önkormányzata, Megyehíd Község Önkormányzata és Kenéz Község Önkormányzata 2015. január 1. napjától Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.
2.A Hivatal megnevezése: Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal
A Hivatal székhelye: 9756 Ikervár, Kossuth u.47.
A Hivatal kirendeltségei: Csényei Kirendeltség 9611 Csénye, Ady u.42.
Pecöli Kirendeltség 9754 Pecöl, Széchenyi u.11.

Közmeghallgatás

18. §

1.A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a)a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b)a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c)a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d)a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
e)a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal;
1.A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
1.A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása

19. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

a) a költségvetés, a költségvetési beszámoló, a havi adatszolgáltatás elkészítése;

b) támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;

c) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését.

(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a 3. melléklet tartalmazza.

Társulások

20. §

1.Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.
2.A társulási megállapodások felsorolását az 2. függelék tartalmazza.

Záró rendelkezések

21. §

1.E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2.Hatályát veszti Ikervár Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III.28.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet2

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
Polgármesterre átruházott hatáskör:

1. hozzájárulás megadása a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározottakhoz

2. kérelmezése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 37. § (2) meghatározott intézkedéseknek

3. hozzájárulás megadása útcsatlakozás létesítéshez (a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 39. § (1) bekezdése)

4. hozzájárulás megadása a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. § (1) bekezdése a) és b) pontjában meghatározottakhoz

5. a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában meghatározott önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása

6. a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2021. (VII.1.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti szolgáltatásra való jogosultság megállapítása tárgyában való döntés.”

2. melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA ÁLTAL ELLÁTANDÓ FELADATOK
Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság
- Végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos feladatokat.
- Végzi a képviselő-testület által esetenként rá bízott feladatokat.
- Javaslatot tesz a Polgármester illetményének emelésére.
- Ellátja a képviselő-testület pénzüggyel, költségvetéssel, településfejlesztéssel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, szervezi a döntések végrehajtását.
- Végzi azokat a gazdálkodással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület esetenként megbízza.
- Figyelemmel kíséri a településfejlesztéssel kapcsolatos pályázatokat.
- Végzi a képviselő-testület által esetenként rá bízott feladatokat.

3. melléklet

IKERVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenység
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
052080 Szennyvízcsatorna építése,fenntartása, üzemeltetése
063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése üzemeltetése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése fejlesztése
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
1

A 6. § 1. pontja az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. melléklet az Ikervár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.