Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017 (IV.28.) önkormányzati rendelete
vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2017. 07. 01Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017 (IV.28.) önkormányzati rendelete
vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról
Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tiszaújváros Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában vagy résztulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó dolgokra, különösen a vagyon alábbi elemeire:
a) ingatlan vagyon,
b) ingó vagyon,
c) vételi-, elővásárlási-, visszavásárlási jog,
d) tagsági jogok, társasági részesedések.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed:
a) az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára,
b) az Önkormányzat vagyonának a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára, vagyonkezelőjére.
(3) A rendelet alkalmazása szempontjából, az e rendeletben szabályozott módon és esetekben tulajdonosi joggyakorlók:
a) az Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület),
b) a polgármester,
c) az önkormányzati intézmény vezetője.
(4) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) az Önkormányzat pénzvagyonára,
b) az értékpapírokra, portfólió vagyonra,
c) a követelésekre, kivéve a követelésekről történő lemondás esetét.
(5) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére, valamint a közterületek használatának rendjére és a költségvetésre vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) kizárólagos önkormányzati tulajdonában álló, forgalomképtelen törzsvagyonából,
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) üzleti vagyonból
áll.
(2) Az egyes vagyontárgyak minősítésének megváltoztatására a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően, különösen abban az esetben kerülhet sor, ha
a) az eredeti funkcióját részben, vagy egészében elveszítette,
b) Tiszaújváros közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzat tervei ezt indokolják,
c) azt a vagyontárgy önkormányzati érdekből történő későbbi hasznosítása indokolja,
d) feleslegessé válik,
e) azt műszaki állapota indokolja.
1. Az Önkormányzat törzsvagyona
3. § Az Önkormányzat törzsvagyona körében kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősülnek az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében foglaltakon felül:
a) a védett természeti területek, erdők,
b) Városközponti tó területe és felépítményei (982/42 helyrajzi szám),
c) köztemetők és a rendezési tervben megjelölt fejlesztési területei.
4. § Az önkormányzat törzsvagyona körében korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülnek az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében felsoroltakon felül:
a) közterületek, sportpályák,
b) piac, vásártér, valamint az ott lévő épületek,
c) lakossági hulladéklerakó hely (hulladékudvar),
d) az önkormányzati intézmények, állami költségvetési szervek elhelyezését szolgáló telkek, az azokon található építményekkel, felépítményekkel együtt,
e) egyházak használatába adott ingatlan és ingó vagyontárgyak, valamint az állam vagyonkezelésébe adott ingatlan és ingó vagyontárgyak,
f) önkormányzati intézmények vagyonkimutatásában rögzített ingó vagyontárgyak,
g) különböző rendeltetésű földrészletek, melyek a hatályban lévő településszerkezeti terv szerint védősáv, védőterület, közpark, játszótér, sport vagy szabadidős terület-felhasználásra vannak kijelölve,
h) Rózsa út 2-8. szám alatt lévő szolgálati lakások és garázsok,
i) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságokban meglévő részesedések.
2. Az önkormányzat üzleti vagyona
5. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonába tartoznak a 3. és 4. §-ban nem említett önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak.
Az önkormányzati vagyonkimutatás
6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról külön jogszabályokban meghatározott módon, folyamatos nyilvántartást – ingatlan-vagyonkatasztert, vagyonkimutatást – kell vezetni. Az önkormányzati vagyon számviteli nyilvántartásának helyét a 1. függelék tartalmazza.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – lévő, nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöket és a pénzeszközöket mutatja be.
(3) A vagyonkimutatásban a (2) bekezdés szerinti vagyont az államháztartás számviteléről szóló Korm. rendelet szerinti tagolásban és bontásban kell bemutatni.
(4) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről – az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
7. § Az Önkormányzat mennyiségben nyilvántartott eszközeit és forrásait három évente kell leltározni, melynek részletes szabályait eszközcsoportonként a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatban kell meghatározni.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
3. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának
általános szabályai
8. § (1) Az Önkormányzat vagyonhasznosítása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére és jelzálogjoggal történő megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi, piaci értékét 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi, szakértői egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni.
4. Az önkormányzat kizárólagos törzsvagyona feletti tulajdonosi jog gyakorlása
9. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak felett.
(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságai vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kizárólagos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
5. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
10. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felett – a rendeletben meghatározott kivételekkel – a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre csak akkor van lehetőség, ha a vagyonelem közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapították.
(3) A polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat a 200.000 Ft nyilvántartási értéket meg nem haladó nagyértékű tárgyi eszköznek minősülő korlátozottan forgalomképes immateriális javak, gépek, berendezések, felszerelések és járművek esetében.
(4) Az önkormányzati intézmény vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat az intézmény kezelésében lévő korlátozottan forgalomképes kisértékű immateriális javak, valamint a kisértékű tárgyi eszköznek minősülő gépek, berendezések, felszerelések, valamint készletek tekintetében.
(5) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlójának döntését követően átlátható gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthetők. Az értékesítés során be kell tartani a vagyonhasznosítás eljárási rendjére és a nyilvánosság szabályaira vonatkozó szabályokat.
(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat hivatala, intézménye, kizárólagos tulajdonban lévő gazdasági társasága közfeladat ellátása céljából versenyeztetés nélkül hasznosíthatja, működtetheti, melyről a Képviselő-testület dönt.
(7) Önkormányzati közfeladat átadásával egyidejűleg a feladatellátást szolgáló intézményi ingó- és ingatlan vagyon a Magyar Állam vagy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyházak részére adható át térítésmentesen. A vagyon az önkormányzat tulajdonjogának megtartása mellett kerülhet az új feladatellátó használatába vagy vagyonkezelésébe. Az átadáshoz törvényi felhatalmazás mellett a Képviselő-testület döntése is szükséges.
(8) Az újra nem választott polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselők részére az önkormányzati munkájuk végzéséhez használatukba adott ingó vagyontárgyak, amennyiben azokat két éven túl használták – a személyes használatra átadott hivatali gépjármű kivételével – az e rendeletben meghatározott feltételek szerint a Képviselő-testület döntése alapján értékesíthetők. A megállapított vételár a nyilvántartási értéknél alacsonyabb nem lehet.
(9) Az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kizárólagos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
6. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § (1) Az üzleti vagyon tekintetében a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) A polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat
a) a 200.000 Ft nyilvántartási értéket meg nem haladó, nagyértékű tárgyi eszköznek minősülő immateriális javak, gépek, berendezések, felszerelések és járművek esetében,
b) a mezőgazdasági rendeltetésű területek, garázsok, nem lakáscélú helyiségek 3 évet meg nem haladó bérbe, haszonbérbe adásakor.
(3) Az önkormányzati intézmény vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat a kisértékű immateriális javak, valamint a kisértékű tárgyi eszköznek minősülő gépek, berendezések, felszerelések és készletek tekintetében.
7. Tulajdonosi jogok polgármester általi gyakorlása
12. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a tulajdonosi jogának gyakorlása körében eljárva
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntéseinek megfelelően a vagyonhasznosítási szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, illetve érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan vagyonhasznosítási ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy az Önkormányzat érdekével ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti használatát nem befolyásolják,
e) átmenetileg mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok vonatkozásában föld-haszonbérleti szerződéseket kössön legfeljebb 3 év időtartamra,
f) döntsön az ingatlanokra bejegyzett jogok-kal, tényekkel, így különösen a visszavásárlási joggal, beépítési kötelezettséggel, elővásárlási joggal, jelzálogjoggal kapcsolatos kérelmekről,
g) döntsön önkormányzati tulajdonú köz-területen, valamint a közterület felett vagy alatt lévő közérdekű építmény, építményrész, nyomvonaljellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról szóló kérelmekről, a hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása érdekében,
h) döntsön lakóingatlanok kényszerérté-kesítése során a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-a alapján fennálló elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó kérelmekről,
i) a nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban a képviseletet ellássa,
j) döntsön az önkormányzati elővásárlási joggal terhelt ingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó nyilatkozat kiadásáról,
k) döntsön részletfizetési kérelmek elbírálásáról,
l) döntsön a vagyonkezelésbe adott ingat-lanokon a vagyonkezelők által tervezett felújítások, beruházások előzetes engedélyezéséről, melyről a Képviselő-testületet köteles utólag tájékoztatni.
8. Intézményekre vonatkozó külön szabályok
13. § (1) Az önkormányzati intézmény részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmények annak a korlátozottan forgalomképes vagyonnak (a továbbiakban: intézményi vagyon) a használati jogát gyakorolhatják, amely az adott intézmény alapfeladatának ellátásához szükséges.
(2) Az önkormányzati intézmények a használati joguknál fogva jogosultak és kötelesek
a) a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő, 1. függelékben meghatározott vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására,
b) évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a kezelésükbe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a megfelelő adatokat szolgáltatni,
c) haladéktalanul írásban jelezni a polgármester felé, ha a kezelt vagyont súlyos környezeti vagy egyéb károsodás veszélye fenyegeti,
d) teljesíteni a kezelt vagyonra vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, hatósági, szakhatósági és műszaki előírásokat.
(3) Az önkormányzati intézményektől a vagyoni eszközök használatának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha a feladat ellátásának más módja az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.
(4) Az önkormányzati intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.
(5) Az önkormányzati intézmény vezetője a tulajdonosi jogának gyakorlása körében eljárva jogosult
a) az önkormányzati intézmény használatában lévő, feleslegessé, használhatatlanná vált ingó vagyontárgyak e rendeletben, valamint a selejtezési szabályzatban megfogalmazottak szerinti további hasznosítására,
b) az intézmény használatában lévő helyiségek, intézményi udvar – alaptevékenysége sérelme nélküli – ellenérték fejében történő bérbe, illetve használatba adására az alábbiak szerint:
ba) saját hatáskörben dönthet 1 évet meg nem haladó, határozott időtartamú bérbe-, használatba adásáról, melyről évente (január 31-ig) beszámol a polgármester felé,
bb) 3 évet meg nem haladó, határozott időtartam esetén a polgármester jóváhagyásával jogosult a bérbe-, használatba adásra,
bc) határozatlan vagy 3 évet meghaladó határozott időtartam esetén a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával jogosult a bérbe-, használatba adásra.
(6) Amennyiben az (5) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a bérbe-, illetve használatba adás 1 évet meg nem haladó időtartamra ismételten ugyanazon szervezet, vagy személy részére történik, az intézmény vezetője a szerződés megkötésére a polgármester előzetes jóváhagyásával jogosult.
(7) Az önkormányzati intézmény vezetője önkormányzati vagyontárgyat csak a polgármester vagy az (5) bekezdés bc) pontjára tekintettel a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adhat ingyenesen használatba.
(8) Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált vagyontárgyak további hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
9. Tulajdonjog átruházás
14. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni a 22. § (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével versenyeztetés útján, e rendeletben meghatározott szabályok szerint lehet.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont kizárólag a tulajdonosi jog gyakorlója egyedi döntése alapján lehet értékesíteni, amennyiben a vagyontárgy az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz a jövőben már nem szükséges és a tulajdonjog átruházás nem akadályozza az Önkormányzat közép- és hosszú távú fejlesztési terveit.
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést:
a) az ingatlanvagyontárgy hasznosításának módjáról,
b) a szerződés céljának meghatározásáról,
c) a vagyon értékesítési árának megállapításáról,
d) részletfizetési kedvezmény biztosításáról és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosításáról, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapításáról,
e) a szerződés időtartamának meghatározásáról,
f) versenyeztetés módjáról vagy annak mellőzéséről,
g) az ingatlan csere céljára történő biztosításáról.
(4) Visszterhes vagyonátruházás esetén a vagyontárgy vételára, a megállapított forgalmi, piaci értéktől függetlenül nem lehet kevesebb annak számviteli nyilvántartásban rögzített aktuális – előző negyedév végi – könyv szerinti értékénél.
(5) A nyilvántartási értéken történő két eredménytelen versenyeztetési eljárást követően van lehetőség a vagyontárgy nyilvántartási értékének – terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolásával – piaci értékre történő csökkentésére.
(6) Az önkormányzati kötelező vagy önként vállalt feladatellátáshoz nem szükséges, 1.000.000 Ft nyilvántartási értéket meg nem haladó ingatlanok, ingatlanrészek lakóközösségek (lakásszövetkezet, társasház) részére minimum a nyilvántartási érték 10%-ának megfelelő vételárért tulajdonba adhatók.
10. A vagyon megterhelése
15. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát – a (2) bekezdés kivételével – nem lehet megterhelni.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon megterhelhető:
a) vagyonkezelői joggal,
b) használati joggal,
c) szolgalommal,
d) vezetékjoggal.
(3) A megterhelésről a 12. § d) pontjában meghatározott esetek kivételével a Képviselő-testület határoz.
(4) Az önkormányzat üzleti vagyonát meg lehet terhelni. Az önkormányzat üzleti vagyonának jelzálogjoggal történő megterheléséről – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület dönt.
11. Vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása
16. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsorolt vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet, ha a vagyonkezelő garantálja a közfeladat ellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét.
(2) A vagyonkezelő a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosult és köteles a vagyon rendeltetésszerű használatára, a vagyonkezelési szerződésben vállalt közfeladat ellátására, ennek érdekében a vagyon működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek és más, az államháztartás alrendszereit jogszabály alapján megillető befizetések teljesítésére.
(3) A vagyonkezelő köteles az önkormányzat részére évente egy alkalommal írásban adatot szolgáltatni az átadott eszközök bruttó értékében történt változásról, az elszámolt értékcsökkenésről, valamint az év végén meglévő eszközállomány bruttó értékéről és halmozott értékcsökkenéséről.
(4) A vagyonkezelő a kezelt vagyont érintő lényeges változásokat, a változás bekövetkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles jelenteni az önkormányzat részére. Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátásához való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 5 munkanapon belül értesíteni.
(5) A vagyonkezelő haladéktalanul, de legkésőbb a tény vagy körülmény felmerülésétől számított 5 munkanapon belül írásban köteles jelezni a polgármester felé
a) ha vele szemben adósságrendezési, csőd, felszámolási, végelszámolási eljárás indul,
b) köztartozása esedékessége több mint 6 hónapja lejárt,
c) a kezelt vagyon összértékében bekövetkezett, 15%-os mértéket meghaladó csökkenésről tudomást szerez,
d) a kezelt vagyont súlyos környezeti károsodás veszélye fenyegeti,
e) a kezelt vagyonnal kapcsolatban tulajdonos beavatkozását igénylő természeti és környezeti károkozás történt, vagy egyéb – a kezelt vagyont érintő – veszélyhelyzet következett be,
f) ha a tulajdonosnál nyilvántartott adataiban változás következik be.
(6) A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
(7) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyont érintő, amortizációt meghaladó vagyonvesztés esetén értékbecsléssel megállapított összegű pótlási kötelezettsége van, melynek idejét az Önkormányzattal kötött külön szerződésben határozzák meg.
(8) Vagyonkezelő értéknövelő beruházást kizárólag a polgármester előzetes hozzájárulásával végezhet. A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonon végzett értéknövelő beruházások értékének megtérítése iránt az Önkormányzat felé semminemű igényt nem érvényesíthet, amennyiben
a) arról az önkormányzattal előzetesen nem állapodott meg és az Önkormányzat előzetes hozzájárulását nem kérte,
b) az Önkormányzat a beruházáshoz nem járult hozzá,
c) az Önkormányzat a hozzájárulást feltétel kikötésével adta és annak a vagyonkezelő nem tett eleget,
d) az általa végzett értéknövelő beruházás forrása az Önkormányzat költségvetéséből származó pénzösszeg volt,
e) a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelőnek felróható okból rendkívüli vagy azonnali hatályú felmondással szűnt meg.
(9) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni, és a szerződés ellenértékét megfizetni.
(10) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell a számviteli adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.
(11) A vagyonkezelő a kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
(12) A vagyonkezelői jog ellenértékét a vagyon forgalmi értékének alapulvételével a Képviselő-testület határozza meg.
(13) A vagyonkezelői tevékenységet, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat ellenőrizheti.
12. A vagyonkezelés ellenőrzése
17. § (1) A vagyonkezelés tulajdonosi ellenőrzésének célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás megfelelőségének megállapítása, melynek keretében vizsgálni kell a vagyonnyilvántartás hitelességét, teljességét, továbbá fel kell tárni a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő intézkedéseket.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik-e az állag megóvásáról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségeket teljesíti-e.
(3) A vagyonkezelés ellenőrzése
a) a vagyonkezelőknek a rendelet 16. § (3) bekezdésében foglalt éves beszámoltatásával, valamint
b) az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzés keretében
történik.
13. A követelésről történő lemondás szabályai
18. § (1) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az a számvitelről szóló törvény szerint behajthatatlannak minősül és nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását.
(2) A követelésről való lemondás magában foglalja a követelés egészéről, valamint a követelés egy részéről történő lemondást.
(3) Amennyiben a követelés összege az 1.000.000 Ft-ot nem haladja meg, a követelésről történő lemondásról a polgármester dönt, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(4) Amennyiben a követelés összege az 1.000.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.
14. Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, a felajánlott vagyon elfogadása
19. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak az Nvtv. 13. § (3)-(12) bekezdéseiben foglaltak alapján lehet, melyről minden esetben a Képviselő-testület dönt.
(2) Amennyiben vagyonról az Önkormányzat javára ingyenesen lemondtak, azt a lemondásban megjelölt cél szerinti működtető csak abban az esetben fogadhatja el, amennyiben a vagyon nem tartozik a (3) bekezdés hatálya alá és a működtető képes a hasznosítással járó és a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítésére és a vagyon megfelelő hasznosítására.
(3) Amennyiben a felajánlott vagyon ingatlan, gép, berendezés, felszerelés vagy jármű, az elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
(4) Az Önkormányzat intézményei közötti vagyonátadáshoz a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.
15. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
20. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a Nvtv. alapján engedi át és gondoskodik a törzsvagyonában lévő közösségi közművek működtetéséről és fejlesztéséről, közszolgáltatások ellátásáról.
16. Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve
21. § (1) Az Önkormányzat az Nvtv. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a (2) bekezdés szerinti közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet (a továbbiakban: Vgt.) készít, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) A Vgt.-ben
a) ki kell jelölni a vagyongazdálkodás irányvonalát, stratégiáját, célkitűzéseit,
b) be kell mutatni az önkormányzati vagyongazdálkodás jogi környezetét,
c) meg kell fogalmazni a vagyongazdálkodási terv készítésének célját, szabályait,
d) meg kell határozni a vagyongazdálkodás alapelveit és az alapjául szolgáló nyilvántartások körét,
e) ki kell mutatni az Önkormányzat vagyonának alakulását, a források és eszközállomány összetételét,
f) önkormányzati feladatonként (kötelező és önként vállalt) meg kell határozni
fa) a feladatellátást biztosító vagyon körét,
fb) a vagyon forgalomképesség szerinti besorolását,
fc) a feladatot ellátó szervezetet,
fd) az adott területre vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket.
17. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai
22. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása, a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.
(2) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:
a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:
aa) ingó vagyon esetén az 1.000.000 Ft-ot,
ab) ingatlan vagyon esetén a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt,
b) vagyontárgynak önkormányzati tulajdonú vállalkozás részére történő átruházása esetén,
c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor,
d) bérleti időszak meghosszabbításakor,
e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén,
f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor,
g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén,
h) telekhatár-rendezés esetén,
i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja, kivéve a szolgálati gépkocsit,
j) az intézmények használatában lévő helyiségek egy évet meg nem haladó, eseti jellegű – alaptevékenység ellátását nem korlátozó – bérbe-, használatba adása esetén.
(3) Kétszeres sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – egyszerűsített eljárás keretében (a versenyeztetés elhagyása mellett) eljárni a vagyonhasznosítás során.
A versenyeztetés szabályai
18. Általános szabályok
23. § (1) A versenyeztetés megvalósulhat árverés vagy versenytárgyalás útján, melyről a tulajdonosi jogokat gyakorló dönt.
(2) Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével vagy meghatalmazott útján megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár a licit során kialakult legmagasabb ajánlati ár.
(3) A versenytárgyalás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat útján.
(4) A kiíró a versenyeztetés során valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzájutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján a pályázók megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
(5) Minden pályázónak joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
(6) A versenyeztetési eljárás annak bármely szakaszában megszüntethető, melyről a polgármester dönt és a Képviselő-testület rendes ülésén erről tájékoztatást ad.
19. Árverés
24. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló döntésében megjelöli az árverést levezető szervet vagy személyt, a kikiáltási árat és a fizetési feltételeket.
(2) Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
a) a vagyontárgy megnevezését, ingatlan esetén a címét, helyrajzi számát,
b) a vagyontárgy fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség),
c) hasznosítás módját (bérbeadás, adásvétel, egyéb),
d) az árverésen való részvétel feltételeit,
e) a vagyontárgy megtekintési lehetőségét,
f) a jelentkezési lap benyújtásának módját, helyét, határidejét,
g) árverés helyét, idejét,
h) a licitlépcsőt.
(3) A hirdetményt legalább a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, Tiszaújváros hivatalos honlapján, valamint a helyi médiában kell közzétenni.
(4) A hirdetmény közzétételének időtartama legalább 15 nap.
(5) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelezte részvételi szándékát és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, a hirdetményben megjelölt módon és időben a biztosítékot befizette.
(6) Árverésen részt venni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.
(7) Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak mindvégig részt vehetnek és a licitálás során bármikor ajánlatot tehetnek.
(8) Az árverést levezető személy ellenőrzi az árverésen megjelentek körét és a részvételi jogosultságot, ismerteti az árverés szabályait, illetve a kikiáltott ingatlan fontosabb adatait, közli az árverés megkezdését és a kikiáltási árat, kihirdeti az árverés végeredményét.
(9) Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegű ajánlatot elsőként teszi meg.
(10) A sikertelen résztvevők részére a befizetett biztosíték összege 5 munkanapon belül visszafizetésre kerül.
(11) Az árverésről jegyzőkönyv készül, melyet az árverést levezető személy, a jegyzőkönyvvezető és a pályázat nyertese ír alá.
(12) A nyertes pályázó
a) az árverés napjától számított,
b) termőföld árverése esetén az elővásárlásra jogosultak nyilatkozattételi határidejének lejártát követő
30 napon belül köteles a szerződést megkötni.
(13) Amennyiben a szerződés a nyertesnek felróható okból 30 napon belül nem kerül megkötésre, vagy a nyertes a vételárat a megadott határidőre nem fizeti meg, úgy a biztosítékot elveszíti és a második legmagasabb ajánlatot tevő léphet a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg a szerződés az általa tett ajánlatnak megfelelően, melyről a polgármester dönt.
(14) Amennyiben a második legmagasabb ajánlatot tevő is visszalép, úgy az árverést újra meg lehet hirdetni.
20. Versenytárgyalás
25. § (1) A versenytárgyalás – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nyilvános.
(2) Zártkörű versenytárgyalás akkor írható ki, ha
a) a vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a versenytárgyaláson előre meghatározott gazdasági szereplők, befektetők részvételét teszi szükségessé,
b) az önkormányzati érdekek vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi,
c) a pályázati felhívásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott gazdasági szereplők képesek.
(3) A pályázati felhívásról szóló döntésben kell rendelkezni a versenytárgyalás módjáról, az alternatív ajánlattétel lehetőségéről, illetve arról, hogy a versenytárgyalás egy-, vagy többfordulós legyen.
(4) A zártkörű versenytárgyalásra – amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A versenytárgyalást pályázati felhívás közzétételével kell kitűzni, amelyben fel kell tüntetni:
a) a vagyontárgy megnevezését, címét, fekvését, helyrajzi számát,
b) a vagyontárgy fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesített-ség),
c) hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb),
d) az elbírálásra vonatkozó szempontokat,
e) a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit,
f) a vagyontárgy megtekintési lehetőségét,
g) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét,
h) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű), több forduló esetén a fordu-lók számát,
i) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
j) alternatív ajánlat tételének lehetőségét,
k) a pályázat felbontásának helyét, idejét,
l) a pályázatok elbírálásának helyét, idejét.
(6) A pályázati felhívást legalább a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, Tiszaújváros hivatalos honlapján, valamint a helyi médiában kell közzétenni.
(7) A pályázati felhívás közzétételének időtartama legalább 30 nap.
(8) Zártkörű versenytárgyalás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a pályázati felhívást.
(9) A kiíró a pályázati felhívás tartalmát az alábbiak szerint változtathatja meg:
a) ha ezt a jogát a pályázati felhívásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő módon és időben értesítette,
b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg.
(10) A pályázati felhívás csak úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől számított legalább 5 munkanap álljon rendelkezésére.
(11) A kiíró a pályázati felhívást az eljárás bármely szakaszában visszavonhatja.
(12) A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
(13) A pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
(14) A benyújtott ajánlatok tartalmát – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – legalább a versenytárgyalás lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás kívülállóknak nem adható.
(15) A pályázatok felbontására a pályázat kiírója jogosult.
(16) A pályázatok felbontására meg kell hívni a pályázókat és ismertetni kell a nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyek nyilvánosságra hozatalát a pályázó megtiltotta.
(17) A pályázó köteles a megfelelő összegű biztosíték befizetésére a pályázatbontás napjáig, melyet igazolnia kell. Az eredménytelenül pályázóknak a befizetett biztosíték visszajár.
(18) A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek. Az érvénytelen pályázattal rendelkezők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
(19) Érvénytelen a pályázat, ha:
a) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem volt jogosult pályázni,
b) határidőn túl nyújtották be,
c) nem felel meg a versenytárgyalásra kiírt feltételeknek,
d) a megfelelő összegű biztosíték nem került befizetésre.
(20) Az ajánlatok elbírálását az adott vagyontárgy tekintetében a tulajdonosi jog gyakorlója végzi.
(21) Amennyiben az ajánlatok elbírálása során további kérdések tisztázása szükséges, a pályázóktól felvilágosítást lehet kérni.
(22) A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – az ajánlatok benyújtására adott határidőtől az adott vagyontárgyra vonatkozó szerződéskötésig tart.
(23) A versenytárgyalás nyertese az, aki a pályázati felhívásban szereplő szempontoknak és az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek megfelelően, összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.
(24) A versenytárgyalás eredményét az elbírálást követő 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi pályázóval.
(25) A nyertes pályázó a kihirdetés napjától számított 30 napon belül köteles a vagyontárgy hasznosítására vonatkozó szerződést megkötni.
(26) Amennyiben a szerződés a nyertesnek felróható okból 30 napon belül nem kerül megkötésre, a befizetett biztosíték az Önkormányzatot illeti meg.
Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet 2017. július 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Tiszaújváros Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 41/2013. (XII.21.) rendelete.