Iharos Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete 

Iharos község településképének védelméről

Iharos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló

2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, 2.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, Somogy Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 6/2017 (VIII.3.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § 

A rendelet célja Iharos településképének,- a lakosság bevonásával történő,- meghatározása, a helyi értékvédelem szabályozása, ezen belül kiemelten:

1. az épített és természeti örökség területi és egyedi értékeinek védelmét, jellegzetes karakterének megőrzését a jövő számára;
2. a helyi értékek védetté nyilvánítását, a védettség megszüntetésének szabályozása;
3. a településkép-védelmi terület lehatárolása, szabályozása;
4. a településképi követelmények meghatározása;
5. a reklámhordozókra, cégérekre, cégfeliratokra, cégtáblákra vonatkozó szabályok megállapítása.

2. §

A rendeletben nem szabályozott nemzeti örökségvédelmi értékeket (műemlék, régészeti lelőhelyek) az 1. függelék tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos szabályokat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény tartalmazza.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. Az építés általános szabályai

3. §

1. A telkek beépítése során az előkert méretét az ingatlan környezetében meglévőkhöz igazodóan kell meghatározni. Újonnan kialakított beépítésre szánt területen legalább 5,0 m előkertet kell elhagyni.

2. A környezeti illeszkedést az érintett ingatlan jobb és bal oldalán lévő 2-2 beépített ingatlan figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a tervezett beépítés szomszédságában nincsenek beépített ingatlanok, úgy az illeszkedési szabályok az előzőekkel azonos módon, a tervezett épület 50 m-es körzetében lévő épületek figyelembevételével kell meghatározni.

3. Az 1. mellékletet szerinti településkép-védelmi területen, falusias lakóterületen, mezőgazdasági területen, kertterületen az épületeket magas tetővel kell ellátni. A tető héjazata égetett agyag-, vagy beton cserép lehet terrakotta, barna vagy grafit szürke színben.

Az épületek tetőzetének hajlásszöge:

a) településkép-védelmi területen 35-45 fok közötti,

b) falusias lakóterületen, mezőgazdasági területen 30-45 fok közötti,

c) kertterületen 32-45 fok közötti lehet.

4. Gazdasági területen és a külterületi mezőgazdasági területen az épületeket magas tetővel kell ellátni, a tető héjazata hagyományos cserép, vagy betoncserép, fémlemez és egyéb lemezfedés lehet, terrakotta, grafitszürke színben. A tető hajlásszöge 15-45 fok közötti lehet. Az épület homlokzatát, tetőzetét csillogásmentesen kell kialakítani, színezése fehér, tört fehér, halvány sárga színű lehet.

5. Szintalatti beépítés csak az építési helyen belül létesíthető, nagysága nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítést.

6. Az oldalhatáron álló épület oldalkert irányában történő bővítését a főépület gerincvonalára merőleges gerincű nyeregtetővel kell kialakítani.

7. Építési telkek elő- és oldalkertjében árusítópavilon, konténer, lakókocsi, és sátor két hónapot meghaladó időtartammal nem helyezhető el.

8. Belterületen, a helyi építési szabályzatban a telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani és fenntartani.

9. A telek zöldfelületébe a burkolt út, járda, terasz, nem számítható bele, de a nem szilárd burkolatú vízelvezető árok, és a gyephézagos felület igen.

10. Az épületek utcai homlokzatán légkondicionáló berendezés kültéri egysége, napelem panel, parabola antenna, nem helyezhető el. Új épület építése, meglévő felújítása esetén a közművezetékeket rejtve, a homlokzati felületen nem megjelenő módon kell elhelyezni.

2. A közüzemi vezetékek és berendezések elhelyezésének szabályai

4. §

1. Önálló adótorony, szélerőmű a belterületen, annak határától számított 200 méteren belül, kertes mezőgazdasági területen, a 2. függelék szerinti tájképvédelmi területen, ökológiai hálózattal érintett területen, Natura 2000 természet megőrzési területen, ex lege lápterületen, régészeti lelőhelyen nem helyezhető el.

2. Nagyfeszültségű (120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű) elektromos vezeték beépítésre szánt területen, tájképvédelmi területen, Natura 2000 területen légvezetékként nem létesíthető.

3. A belterületen,- a településkép-védelmi terület kivételével, melyre a 6.§ (2) bekezdés m) pontja az irányadó,- ahol a villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos energia elosztási-, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az új építendő hálózat csak föld alatt helyezhető el.

4. Transzformátor állomás csak transzformátor házban, vagy épülettel egybefoglalva helyezhető el. A transzformátorház külső megjelenését; méretét, színét, a VII. fejezet szerinti szakmai konzultáció keretében egyeztetni kell. Környezetüket takaró növényzettel kell beültetni.

5. Hideg, fehér fényű közvilágítás nem létesíthető, a lámpatestek cseréje esetén ilyenek nem kerülhetnek beépítésre. Megfelelő ernyőzéssel biztosítani kell, hogy a fény csak a megvilágítandó közterületre essen, ne vakítsa el a közterületen közlekedőket és ne irányuljon a lakóházak ablakaira. Felfelé irányuló fényével ne okozzon fényszennyezést.

3. A zöldfelületre vonatkozó szabályok

                                                                       5.§

1. A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel. 

2. A közterületi fasor nem alakítható ki gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárfa) alkalmazásával. Parkokba csak őshonos fafajtákat lehet ültetni. Az utcai fasor egyedeit minimum 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt fákkal lehet ültetni, illetve a hiányzó egyedeket pótolni.

3. A fák ültetése során tilos a 3. mellékletben szereplő inváziós fafajták telepítése. 

4. A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott növényzet tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére,- az alábbi ültetési távolságot kell tartani:
   1. a 2 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre; 
   2. a 3 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre; 
   3. fa a növekedési jellemzőitől függően

 ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re; 

cb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re;

cc) magas termetű terebélyes fák (pl.: diófa) esetében legalább 6 méterre ültethető. 

4. a 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni. 
5. Az épülettől való távolság tekintetében az alábbi ültetési távolságokat is be kell tartani: 

ea) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, cserje az épülettől legalább 2,0 méter;

eb) 1,5 méternél magasabb sövény, cserje és 4,0 méternél alacsonyabb fa épülettől legalább 3,0 méter; 

ec) egyéb fa (diófa és magasra növő, terebélyes fák kivételével) épülettől legalább 4,0 méter;

 ed) diófa épülettől legalább 7,0 méter. 

4. A településkép-védelmi területre vonatkozó sajátos építési szabályok

6. §

1. A településkép védelmi területet az 1. melléklet tartalmazza.

2. A településkép-védelmi területen az épületek felújítása, átalakítása, bővítése, valamint új épület építése során, az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani:
   1. Az épület-, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
   2. A területen csarnok jellegű épület nem építhető. Csarnokjellegűnek számít. alapterületi korlátozás nélkül, minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetőtérrel nem rendelkező, egyszintes, összefüggő légterű, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésű, jellemzően tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentős nagyságú kiszolgáló terület iránti igény jellemző.
   3. Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű épület csak az utcafronti homlokzati síktól mért 7,0 méteren túl bővíthető, keresztszárnnyal, az utcára merőleges gerincű épület tetősíkjainak hajlásszögéhez igazodóan.
   4. Az épületeket magastetővel kell kialakítani, tetőidoma nyereg-, vagy kontyolt nyeregtető lehet.
   5. A melléképületek tetősíkja nem emelkedhet a főépület fölé.
   6. A homlokzat színezése fehér, tört fehér, világos zöld, halvány sárga, világos drapp és halvány szürke lehet.  A homlokzatot vakolni kell. Díszítő elemként a kerámia, a fa, a terméskő, és a tégla alkalmazható. Az épület homlokzatán megjelenő vakolatdísz színe az alapszínnel összhangban kell, hogy legyen.
   7. A nyílászárók natúr, pácolt, vagy fehér, barna-, kék-, zöld- színre festett színűek lehetnek.
   8. Az épületek tetőhéjazata égetett agyag-, vagy beton cserép lehet terrakotta, vagy grafit szürke színben.
   9. A tető síkjából kiugró nyílászáró, közterületről látható tetősíkban, nem helyezhető el.
   10. A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 40 cm-nél.
   11. Nem helyezhető el az épület közterületről látható homlokzatán fém kémény vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
   12. Az utcafronti telekhatáron legfeljebb 1,8 m magas áttört, vagy élősövény kerítés létesíthető. Áttörtnek számít a kerítés, ha a zárt és nyitott felületek aránya az 50%-t nem haladja meg.
   13. A területen a közműveket a föld alatt kell vezetni. A meglévő közműhálózatok rekonstrukciója, cseréje esetén az átépítést már ennek megfelelően kell végrehajtani.

5. A tájképvédelmi- és kertterületre vonatkozó szabályok

                                                      7. §

1. A tájkarakter megőrzése érdekében a területen az alábbi építési előírásokat kell betartani:

a) gazdasági épület, legfeljebb 4,0 m-es építmény magassággal építhető;

b)  a területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult beépítési mód szerinti, épület helyezhető el,

c)   az épületek falazata csak hagyományos helyi építőanyagokból (tégla, fa, vályog vagy vertfal) építhető,

d) a homlokzat színezése a 6.§ (2) bekezdés f) pontja szerinti lehet,

e)  a nyílászárók színezése a 6.§ (2) bekezdés e) pontja szerinti lehet, zsalus, vagy deszka külső szárnyakkal,

f)    az oromfalon terasz, loggia, erkély nem építhető,

g)   különálló földalatti pince kizárólag földterítéssel, füvesítve alakítható ki,

h)   különálló árnyékszék nem létesíthető.

2. A közterületek fásítása hazai őshonos fák ültetésével kell, hogy történjen. A fasorok egyedeinek méretét úgy kell megválasztani, hogy azok ne akadályozzák a közterületen való közlekedést.

3. FEJEZET

A helyi védelEm

6. A védelem tárgya

8. §

1. Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, sajátosságai miatt a Képviselő-testület védetté minősít. Ezeket az épületeket és egyéb objektumokat a 2. melléklet tartalmazza.
2. A helyi védelem az épület, vagy egyéb objektum teljes külső megjelenésére, tömegarányára, nyílászáróinak arányaira, elhelyezésére vonatkozik.

7. A védett épületekre vonatkozó építési szabályok

9.§

1. A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani:
   1. Az épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani, Az illeszkedést a 3.§ (2) bekezdés szerint kell értelmezni.
   2. Az épületek homlokzatszínezése a 6. § (2) bekezdés f) pontja szerinti lehet. 
   3. A nyílászárók színezése tekintetében az 6.§ (2) bekezdés g) pontjában meghatározottak az irányadók.
   4. Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés, klímaberendezés kültéri egysége, látszó épületgépészeti vezeték és szerelvény, parabola antenna.
   5. Az épületek utcafrontról látható homlokzatán napelemek nem helyezhetők el.
   6. Nem létesíthető a külső homlokzaton megjelenő fém kémény, fényreklám.
   7. Közterületről látható homlokzaton tető síkjából kiugró tetőablak, erkély nem létesíthető.

(2)A helyi védelem nem korlátozza az épület belső átalakítását, korszerűsítését, bővítését.

(3)Az egyéb védett objektumok (keresztek, emlékmű, sírkövek) felújítása, rekonstrukciója az eredeti forma visszaállításával, szakszerű rekonstrukciójával történhet. A kőkeresztek, szobrok házilagos, színes festése nem megengedett.

8. A helyi védettség keletkezése és megszűnése

10. §

1. A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.
2. A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki, - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti.

3. A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
   1. a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
   2. a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást, 
   3. fotódokumentációt,
   4. helyszínrajzot, 
   5. a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.

4. A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
2. a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.

5. A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíteni kell.

6. A helyi védettségre irányuló javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően legalább 30 napra közhírré kell tenni.

7. A védetté nyilvánításhoz az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltárának, az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata szükséges.

8. A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész, illetve annak hiányában építész szakember bevonásával a polgármester gondoskodik.

9. Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el, kivétel ez alól az életveszélyes, visszafordíthatatlan műszaki állapot, melynek tényét a kérelmezőnek szakvéleménnyel igazolni kell.

10. A települési főépítész, annak hiányában a jegyző gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről.

9. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. §

A 2. mellékletben szereplő, helyi védelem alatt álló építészeti értéket a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni. Romos állapotával nem veszélyeztetheti a közbiztonságot, vagy közvetlen környezetének használatát.

IV. FEJEZET

A reklámhordozókra, CÉGTÁBLÁKRA, CÉGFELÍRATOKRA, CÉGÉREKRE vonatkozó településképi követelmények

10. Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokra vonatkozó előírások

12. §

1. A közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés: 

1. reklám közzétételére, illetve reklámhordozót tartó berendezés (továbbiakban: reklám) elhelyezése kizárólag utcabútor használható; 
2. reklám elhelyezése,- a közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével,- hirdetőoszlop nem alkalmazható;
3. a tömegközlekedési utas váró építményén információs vagy más célú reklám, maximum 2 db, egyenként legfeljebb 1,5 m² méretű helyezhető el.

2. Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

3. Építési tevékenység idejére építési reklámháló az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését. Ha építési napló vezetésére vonatkozó kötelezettség nem áll fenn, úgy az építési tevékenység megkezdését a polgármesternek írásban kell bejelenteni. A kivitelezés befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell távolítani. Ezért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel. Elmulasztása esetén az önkormányzat a reklámot, kártérítési igény kizárása mellett eltávolítathatja.

4. A reklámfelület méretének az utcabútor méretével, megjelenésével, arányaival, színével összhangban kell lennie, annak felületéről nem lóghat le. A tépett, vagy kopott, tartalmában idejétmúlt reklámokat haladéktalanul el kell távolítani. Elmulasztása esetén az önkormányzat a reklámot, kártérítési igény kizárása mellett eltávolítathatja.

5. Nem helyezhető el villogó, káprázást okozó fény-, futófény-, fényvisszavető anyagból készült reklám, olyan világítótest, melynek elhelyezése, kialakítása révén, a közúton közlekedőket vakítja, a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

6. A reklám, valamint az építési reklámháló közzétételére igénybe vehető felülete 2 m²-nél kisebb 6 m²–nél nagyobb nem lehet.

7. Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

8. Reklámot elhelyezni a megengedett övezetekben csak az utas váró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén lehet.

9.  A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a jegyző ellenőrzi.

11. A közterületeken reklámhordozó elhelyezésére az önkormányzat legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződést köt.

 A bérleti szerződés tartalmazza különösen:

a) a bérelt felület helyét, megnevezését, méretét, megnevezését;

b) a bérleti díj összegét, emelésének módját;

c) a bérlő kötelezettségvállalását, hogy a vonatkozó jogszabályi és egyéb rendelkezéseket betartja;

d) rendelkezést a bérlet lejártával a közterület eredeti állapotának visszaállításáról;

e) a bérlő szerződésszegésének jogkövetkezményeit.

11.  Magánterületekre vonatkozó előírások

13. §

Magánterületen reklám és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

12.  Cégérekre, cégfeliratokra, cégtáblákra vonatkozó előírások

14. §

1. E rendelet alkalmazásában:

1. cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, amely termékmegjelenítést, reklámot nem tartalmaz;
2. cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető felirat;
3. cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón

(2) Cégérek, Cégtáblák és cégfeliratok: 

1. csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban, 
2. kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
3. épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak. 

3. Az épületek homlokzatfelületein csak vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Káprázást, vakítást okozó, villogó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet. 

4. A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon reklámot, LED futófényt nem lehet elhelyezni. 
5. A napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyaga egyszínű natúr és legfeljebb két színt alkalmazó csíkozású lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el.

6. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

7. Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

8. Több cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezése esetén

1. az elhelyezési magasságot,
2. a betűnagyságot és
3. a színvilágot egységesen kell kialakítani, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.

V. FEJEZET 

A REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ BEJELENTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok elhelyezése, meglévő bővítése, megváltoztatása tekintetében.
2. A településképi bejelentési eljárás, a kérelmezőnek a polgármesterhez címzett, papíralapon benyújtott, kérelmével indul, mely tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a reklámhordozó elhelyezése, bővítése vagy megváltoztatásának leírását, rajzát, melyből annak mérete, anyaghasználata, külső megjelenése egyértelműem elbírálható,

d) a tervezett, reklám, reklámhordozó helyét, a telek helyrajzi számát,

e) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

3. A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül, hatósági határozattal dönt az elhelyezés lehetőségéről, a bejelentőt határozata megküldésével értesíti:

a) a reklám, reklámhordozó tervezett elhelyezését, bővítését, vagy megváltoztatását – kikötéssel vagy anélkül – engedélyezi;

b) megtiltja, ha az nem felel meg a településkép-védelmi előírásoknak. Ez esetben határozatában ismerteti ennek indokait, figyelmezteti a bejelentőt az engedély nélküli elhelyezés, bővítés, megváltoztatás jogkövetkezményeire.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

13.A településképi kötelezési eljárás

16. §

(1)Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) településképi kötelezések szabályainak betartása mellett, a polgármester önkormányzati hatósági döntésében előírhatja:

1. a településképet rontó reklámok, reklámhordozó berendezések, cégérek, cégtáblák, és cégfeliratok megszüntetését;
2. a helyi értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését;
3. a településképet rontó építmény, építményrész felújítását, átalakítását vagy elbontását.

(2)Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

1. a településképet rontó reklámok, reklámhordozó berendezések megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető berendezés nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezés:

aa)  állapota nem megfelelő,

2. a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a védett elem (épület, objektum) fenntartása, karbantartása, használata nem felel meg e rendeletben meghatározott előírásoknak, különösen:

ba) az épület jókarbantartására,

bb) homlokzati elemeinek, színezésének védelmére,

bc) egységes megjelenésének biztosítására,

bd) rendeltetésének megfelelő használatára vonatkozó szabályoknak.

3. Az előírt kötelezettségek nem teljesítése esetén, az Étv. és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerinti településképi bírság szabható ki, mely mindaddig ismételhető, amíg a teljesítésre nem kerül sor. A kiszabott bírság közadók módjára behajtható.

4. A bírság mértéke az elkövetés településképi súlyának megfelelően, a teljesítési magatartás figyelembevételével kell megállapítani. Mértéke:

1. az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén, 50.000 Ft.-ig;
2. az (1) bekezdés c) pontja esetében 1.000.000Ft-ig terjed.

VII. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

17. §

1. A településkép védelme érdekében a településkép-védelmi területen, és a helyi védett épületek közterület felől látható homlokzatát érintő változások esetében, így:

1. homlokzat felújítása, átalakítása, színezése-;
2. nyílászáró méretét és formáját megváltoztató cseréje esetén a polgármester konzultációs lehetőséget biztosíthat.

2. A konzultációs lehetőséget az ingatlan tulajdonosa, a kivitelező, vagy a tervező írásban kezdeményezheti,
3. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül biztosítja a konzultációs lehetőséget, melyen,- eseti megbízás alapján,- a települési főépítész is rész kell, hogy vegyen. A konzultáció kizárólag szakmai jellegű, ezért az a főépítész jelenléte nélkül nem folytatható le.

4. A konzultációra a tervező köteles magával hozni a tervezett változtatási szándékot bemutató terveket. A megállapításokról, javaslatokról a települési főépítész jegyzőkönyvet készít.

5. A konzultáció térítésmentes.

VIII. FEJEZET

záró rendelkezések

18. §

1. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
3. Hatályát veszti Iharos Község Önkormányzata Képviselő-testületének Iharos község helyi építési szabályozásáról szóló 14/2006. (XI. 23.) önkormányzati rendelet

a) 1. § (18) bekezdése,

b) 3. § (2), (3) bekezdése,

c) 13.§ (4) bekezdése,

d) 14. § (5) bekezdése,

e) 22. §,

f) 1. melléklete,

g) 2. melléklete

h) 3. melléklete

i) 1. függeléke,

j) 2. függeléke,

k) 3. függeléke.

Horváth Győző    sk.                                                                         Kálmánné Putics Zsuzsanna sk.

polgármester                                                                                 jegyző

1. melléklet

a 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

TELEPÜLÉSKÉPVÉDELMI-TERÜLET

2. melléklet

a 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelem alatt álló épületek és objektumok:

3. mellékleta 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre nem javasolt inváziós növényfajok:

forrása:Mihály B.-Botta-Dukát Z.:Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények I-II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának 9-10. tanulmánykötete alapján.

1. függelék

a 10/2017.(XII.20.)önkormányzati rendelethez

Műemléki védelem alatt álló épületek és környezetük:

Régészeti lelőhelyek: