Vámosgyörk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017.(XII.22.) önkormányzati rendelete
Vámosgyörk Község Településképének Védelméről
Hatályos: 2024. 10. 01Vámosgyörk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017.(XII.22.) önkormányzati rendelete
Vámosgyörk Község Településképének Védelméről
Vámosgyörk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, alkalmazása és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja Vámosgyörk Község jellegzetes és értékes településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség, mint egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) településképi szempontból eltérő karakterű területek meghatározásával,
c) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
d) településképi követelmények meghatározásával,
e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
f) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer, valamint
g) a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére szóló előírások
alkalmazásával.
(1) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki Vámosgyörk Község közigazgatási területén építési tevékenységet kíván folytatni vagy reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.
(2) E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő illetve tervező (műemléki szakértő, építész tervező, településtervező, táj- és kertépítész mérnök) által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 40%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
3. Földszínek: (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga.
4. Információs vagy más célú berendezés: olyan önálló tartószerkezetű, más építménytől függetlenül elhelyezett, legfeljebb 4,0 m2 felületű, legfeljebb 3,0 m szerkezeti magasságú, világítás nélküli, egy-, vagy kétoldalas fa anyagú tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál és hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
5. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
6. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
7. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
8. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
9. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
10. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
11. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
12. más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely;
13. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
14. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
15. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
A helyi védelem
3. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
3. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett egyes építményre, az építmények részleteire (továbbiakban: egyedi védelem) vonatkozó érték, amely e rendelet 1. számú mellékletében felsorolásra került.
(2) A helyi egyedi védelem: építmény (épület, műtárgy) vagy ezek együttes egésze vagy valamely részlete (anyaghasználat szerkezet, színezés) képviselik a védelmi jelleget.
(3) Az egyedi védelemmel érintett értékek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 1. mellékletekből törölni kell.
4. Helyi egyedi védelem
4. § (1) A Helyi védett építmény esetén:
a) fő rendeltetést tartalmazó épület szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók és eredeti állapotában helyreállítandók.
b) Az épület felújítása, átalakítása csak az eredeti állapot megőrzésével egyidejűleg történhet, illetve annak visszaállítását jelentheti mind építészeti arculatában, mind anyaghasználatában, fragmentumaiban. A homlokzat, tetőidom anyaghasználata, színezése nem változtatható.
(2) Amennyiben a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
5. A helyi építészeti örökség és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem megszüntetése
5. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó településképi, építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal a Képviselő-testület és szervei is élhetnek.
(3) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. Helyi egyedi védelem esetén:
a) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos helymegjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, épületrész. épületelem illetve telekrész),
c) az érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
d) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó indoklást, képviselőjének megnevezését, elérhetőségét.
(4) A helyi védettség alá helyezéshez értékvizsgálatot kell készíteni, melynek készítője bármely jogi vagy természetes személy lehet.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növény egészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik.
c) a védelem alapját képező értékek helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
(6) A védettség megszüntetésére védetté nyilvánításra irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c) természeti érték esetén annak állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
d) fotódokumentációt,
e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.
(7) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően bontható el.
(8) A helyi védettséggel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(9) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi szakmai-, és társadalmi szervezetek véleményét.
(10) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekeltet –az alábbiak szerint- értesíteni kell:
a) a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
b) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
c) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(11) Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a) Helyi egyedi védelem esetén:
aa) a javaslattal érintett objektum tulajdonosait,
ab) a kezdeményezőt vagy képviselőjét,
(12) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(13) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést –az erről szóló döntést megelőzően- 30 napra közszemlére kell tenni.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezés, a védelem megszüntetése jelen rendelet 1. számú mellékletének módosításával történhet.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében, a helyi művi értéken bármilyen állagmegóvási, felújítási, építési munka végzésekor a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozódás megőrzendő.
(3) Helyi művi érték úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
(4) Az épület, építmény rendeltetési mód változtatásakor a homlokzati jellemzők (tömegarány, szimmetria, nyílászárók, nyílásrendek, nyílások elosztására és azok nagysága, héjazat anyaga) csak olyan mértékben változhatnak, amelyek az új rendeltetési mód, illetve az épület és építmény biztonságos használatához feltétlenül szükségesek.
(5) Helyi művi érték bontása, csak a műszaki avultság, életveszélyes állapot bekövetkeztekor lehetséges.
7. Helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának rendje
7. § A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartási munkát az önkormányzat jegyzője végzi. Feladatai:
8. A helyi védett érték fenntartása
8. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni.
(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi bejelentési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.
(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében, a helyi értékvédelemmel kapcsolatos többletköltségének megtérítésére. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az Önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
9. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
9. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást és állagmegóvást, valamint az általános épület-felújítást és korszerűsítést meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat tulajdonosi kérelemére, melyet az önkormányzat képviselő-testülete bírál el.
(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint az (1) bekezdés szerinti többlet bekerülési összeg legfeljebb 90 %-a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
(7) A nyertes pályázóval a polgármester támogatási szerződést köt.
(8) A támogatás utófinanszírozású.
(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat hitelesített másolatát becsatolja. A teljesítést a jegyző szakértő bevonásával ellenőrzi.
Településképi követelmények
10. A településképi szempontból eltérő karakterű területek lehatárolása
10. § (1) A településképi szempontból eltérő karakterű területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter és egyéb helyi adottság alapján a területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek térképi lehatárolását az e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Vámosgyörk közigazgatási területe az alábbi eltérő karakterű településrészekre osztott:
a) Ófalu,
b) Átmeneti lakóterület,
c) Új lakóterület,
d) Külterület.
11. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Vámosgyörk közigazgatási területén településképi szempontból az alábbi meghatározó településrészek találhatóak:
a) Orsó alakú történeti településközpont területe,
b) József Attila és Táncsics Mihály utca területe.
12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és építészeti követelmények
12. § (1) Orsó alakú történeti településközpont területén:
a) A kialakult településkép megőrzése érdekében az oldalhatáros beépítési mód ajánlott a Rákóczi Ferenc utca északi és a Kossuth Lajos út déli részén. A két utca által körbezárt, az orsó központi magját alkotó szigetszerű tömbben hézagosan zártsorú beépítés kialakítható.
b) Az előkertek méretét a szomszédos épületek telepítési távolságaihoz kell igazítani.
c) Az orsó alakú magban 37-45°-os hajlásszögű tető alakítható ki, a tetőszerkezet főgerincének közterületre merőleges tájolásával. Kontyolt pikkelyes fedésű nyeregtető kialakítása javasolt. Kerülendő a sátortető, a csonkakontyolt vagy az oromzatos nyeregtető kialakítása. A meglévő népi építészeti értéket is hordozó fa oromzatos épületek esetében a tetőszerkezet jelen formájában megőrzendő.
d) Az épületek színhasználatának a megválasztásakor a környezettel való harmóniára kell törekedni. A homlokzat színei a világos földszínek (fehér, bézs, világosbarna, halványsárga, stb.) lehetnek, a tetőzet esetében a meleg árnyalatokat (piros, narancs, terrakotta) kell alkalmazni. A harsány színek használata minden esetben tiltott.
e) Meglévő tornácos épületek átalakításakor a tornác megőrzése kötelező.
f) A közterületre néző főhomlokzaton többosztatú, állított téglalap formájú ablakok kialakíthatók, fehér színű nyílászárók alkalmazásával.
g) A főhomlokzat alakításakor a szimmetria, valamint a szabályosan elhelyezett állított téglalap formájú nagyablakok alkalmazása javasolt.
h) Az áttört, fém kerítések alkalmazása javasolt, melyek látni engedik az épületek értékes főhomlokzatait. Az előkerti kerítéshez maximum fél méter magas, természetes anyagokkal burkolt, tégla vagy terméskő lábazat alakítandó ki, valamint díszes osztópárkány is kialakítható.
(2) A József Attila és Táncsics Mihály utca területén.
a) Az érintett telkeken a fésűs beépítési mód ajánlott az épület tömegét oly módon alakítva, hogy legalább 4,5 méter széles oldalkert jöhessen létre.
b) Meglévő, földszintes tornácos épületek esetében a ráépítés nem megengedett, egyéb esetekben a tetőtér beépíthető.
c) A tetőszerkezet kialakításakor az egyszerű oromzatos pikkelyes fedésű nyeregtető alkalmazandó. A tető főgerincét az utca vonalára merőlegesen állítva, 45°-os tető hajlásszöggel kell kialakítani.
d) A homlokzati vakolatok színhasználatában a világos, visszafogott színeket (fehér, tört fehér, bézs) kell alkalmazni, megfelelő kontrasztot képző közép–és sötétbarna színű oromzati burkolatokkal.
e) Az épületek színvilágában a környezetükkel való harmóniára kell törekedni az egységes utcakép megteremtése érdekében.
f) Meglévő épületek átalakításakor a tornácok megőrzése kötelező. Új lakóépületek tervezésekor javasolt tornác kialakítása az épülettel egy tömegben vagy teraszszerűen melléépítve.
g) A közterületről látható homlokzatokon fa nyílászárók alkalmazása kötelező. A főhomlokzaton többosztatú négyzetes vagy állított téglalap formájú ablakok alakíthatók ki, melyekhez zsalugáter telepíthető. Felújítás során legalább az eredetivel megegyező osztásszámú nyílászáró kialakítása javasolt.
h) A főhomlokzat tömegének alakítása során a fektetett téglalapforma előnyben részesített. A főhomlokzat szélessége legalább másfélszerese, maximum kétszerese kell legyen a magasságának. Keskenyebb épület esetében a tornác teraszszerűen alakítandó ki az épület oldalánál, a főhomlokzat felé nyitottan. Szélesebb épület esetében az épülettel egy tömegben alakítandó ki a tornác, a főhomlokzat felé zártan. A főhomlokzat tömegalakítása, osztása során mindkét esetben a szimmetrikus formálás kötelező.
i) Az egységes utcakép kialakítása érdekében legalább 40 %-ban áttört fa kerítés kialakítása támogatott.
13. Településképi szempontból eltérő karaktert hordozó területek egyedi építészeti követelményei
13. § (1) Ófalu területen elhelyezett épületeken:
a) a főépület tetőformája a 37-45 fok közötti hajlásszögű nyeregtetőtől eltérő kialakítású nem lehet. Sátortető és tördelt tetőidomú, valamint lapos-, illetve zöldtető építése nem megengedett.
b) A tető anyaga: a (c) bekezdés figyelembe vételével cserép-, betoncseréptől és cserepeslemeztől eltérő nem lehet. A fő rendeltetésű épületek tetőhéjalásánál hullámpala nem alkalmazható. A tetőszerkezet színe a vörös és annak sötétebb árnyalatai lehetnek.
c) Tető és előtető fedésére, felújítására cserepeslemez kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az matt bevonatú, csillogásmentes felületű, barna, rozsdabarna, vagy terrakotta színű.
d) A fő rendeltetésű épületek homlokzati színezése pasztell színezéstől eltérő nem lehet. Az utcai oromfalak díszítése kötelező a tájegységre jellemző ornamentikával.
e) Meglévő épületek udvari homlokzatán kialakított tornácok megőrzendők, be nem építhetők. Új épület kialakítása esetén tornác kialakítása megengedett.
(2) Átmeneti lakóterületen elhelyezett épületeken
a) a főépület tetőformája a 37-45 fok közötti hajlásszögű nyeregtetőtől eltérő kialakítású nem lehet. Sátortető és tördelt tetőidomú, valamint lapos-, illetve zöldtető építése nem megengedett.
b) A tető anyaga: a (c) bekezdés figyelembe vételével cserép-, betoncseréptől és cserepeslemeztől eltérő nem lehet. A fő rendeltetésű épületek tetőhéjalásánál hullámpala nem alkalmazható. A tetőszerkezet színe a vörös és annak sötétebb árnyalatai lehetnek.
c) Tető és előtető fedésére, felújítására cserepeslemez kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az matt bevonatú, csillogásmentes felületű, barna, rozsdabarna, vagy terrakotta színű.
d) A fő rendeltetésű épületek homlokzati színezése pasztell színezéstől eltérő nem lehet. Az utcai oromfalak díszítése kötelező a tájegységre jellemző ornamentikával.
e) Meglévő épületek udvari homlokzatán kialakított tornácok megőrzendők, be nem építhetők. Új épület kialakítása esetén tornác kialakítása megengedett.
(3) Új lakóterületen elhelyezett épületeken
a) a főépület tetőformája a 30-45 fok közötti hajlásszögű nyeregtetőtől vagy sátortetőtől eltérő kialakítású nem lehet. Bonyolult tetőszerkezeti, lapos tetős, zöld tetős kialakítás alkalmazása nem megengedett.
b) A tető anyaga: a (c) bekezdés figyelembe vételével cserép-, betoncseréptől és cserepeslemeztől eltérő nem lehet. A fő rendeltetésű épületek tetőhéjalásánál hullámpala nem alkalmazható. A tetőszerkezet színe a vörös és annak sötétebb árnyalatai lehetnek.
c) Tető és előtető fedésére, felújítására cserepeslemez kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az matt bevonatú, csillogásmentes felületű, barna, rozsdabarna, vagy terrakotta színű.
d) A fő rendeltetésű épületek homlokzati színezése mediterrán, nem rikító, mediterrán színezéstől eltérő nem lehet.
(4) Külterületen elhelyezett épületeken
a) Az épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon álló építési módban helyezendők el.
b) A technológia szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.
c) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
d) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
e) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
f) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
g) (Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
h) Az épületek homlokzata elsősorban világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, a piros, az okkersárga, a lila, a kék színezések.
i) Kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.
14. Zöldfelületek
14. § (1) Zöldfelületek létesítését, karbantartását és védelmét az e rendelet 10. § (3) bekezdés a), b), c) és d) pontjában meghatározott területeken a jelen paragrafusban meghatározottak szerint lehet végezni.
(2) Közterületek-,, valamint a 10 férőhelyet meghaladó méretű parkoló felületek fásításánál, azok felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 5m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet és legalább 1 m3 termőföldtömeget, azaz termőfölddel feltöltött ültető-gödröt kell biztosítani.
(3) Az épületek közötti zöldfelületen és a közterületeken légvezeték alá maximum 5,0 métert kifejlett állapotában meg nem haladó fajtájú fa telepíthető.
(4) Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50,00 méteren belüli részén csak 0,5 méternél alacsonyabb növényzet telepíthető.
(5) A közterületi zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni.
(6) A település területén allergén hatású növényfajok nem telepíthetők.
15. Vonalas infrastruktúra és egyéb műszaki berendezések
15. § (1) Épület utcai homlokzatának látható felületére, illetve az utcafrontról látható oldalfelületre – utcai homlokzattól mért 5 méter távolságon belül - technológiai létesítmény (pl: klímaberendezés, szellőző, gáznyomás-szabályozó, égéstermék elvezető szerelvény stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendelt homlokfalára telepíthető.
(2) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a tetősíkba telepíthető,
(3) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, vagy az épület közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el
(4) A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utca fronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalán kell elhelyezni.
(5) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(6) Új villamosenergia szolgáltatást nyújtó és vezetékes hírközlési hálózatokat belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) helyi értékvédelmi területen,
b) táj-, és természetvédelmi területen,
csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(7) Külterületi beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(8) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(9) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.
(10) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni.
(11) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen a gazdasági területek kivételével az alábbiak figyelembe vételével telepíthetők:
a) antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető,
b) épületnek utcai-, oldalkertnek nem minősülő-, és oldalkerti homlokzataira telepíteni nem lehet.
c) silókban, tornyokban, templomok harangtornyában, víztornyokon antenna elhelyezhető.
(12) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak bármilyen országos védelem alatt álló területen a telepítése tilos.
(13) Már meglevő antenna(torony) előfordulása esetén, annak 300 méteres körzetben új antenna telepítése nem megengedett, kizárólag azzal közös tartószerkezetre szerelten
(14) Távközlési antenna berendezés és annak tartószerkezete nem helyezhető el:
a) helyi védettségű területen,
b) védett természeti területen,
c) az a) – b) pontok alatti területen lévő ingatlanok telekhatárától számított 200 méteren belül.
(15) Vezetékes elektronikus hírközlés esetén ahol a villamosenergia ellátás a földalatti hálózatokról kiszolgált, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(16) Ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(17) Új elektronikus hírközlési hálózatokat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető
a) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető,
b) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(18) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) nem telepíthető:
a) helyi védelmi területen,
b) meghatározó, eltérő karakterű területeken.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK – REKLÁM-, ÉS HIRDETŐFELÜLETEK
16.1
16. §
17.2
17. §
18. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
18. § (1) Vámosgyörk közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, mely
a) egységes anyaghasználatú és kialakítású,
b) fedett és legalább két oldalról határolt,
c) ülőhely alkalmatossággal ellátott.
(2) Vámosgyörk közigazgatási területén kizárólag egységes anyaghasználatú és kialakítású kioszk létesíthető.
(3) Vámosgyörk közigazgatási területén legfeljebb a közintézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
19.3
19. §
20.4
20. §
– Településkép-érvényesítési eszközök
21. A településkép-védelmi szakmai konzultáció
21. § (1) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kötelező:
a) minden olyan lakóépület építése esetén, mely a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (29 e) pontja szerint egyszerű bejelentési eljáráshoz nem kötött, minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz és az utcavonalától 10 méteren belül történik.
b) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.
(1) A településkép-védelmi szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(2) A településkép-védelmi szakmai konzultáció díjmentes.
22. A településképi véleményezési eljárás
22. § (1) Az e §-ban rögzített előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben a 11§ (3) pontjában meghatározott, településképi szempontból meghatározó karakterű településrészeken:
a) új építmény építéséhez,
b) meglévő építmény bővítéséhez, a településképet érintő, befolyásoló átalakításához készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
(3) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(4)5 Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti- műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész álláspontja képezi.
(5)6 A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által az önkormányzathoz benyújtott kérelemre indul. A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
23. A településképi bejelentési eljárás
23. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.-.7. pontjai szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően az Ófalu, az Átmeneti lakóterület-, és az Új lakóterület elnevezésű, a településkép védelme szempontjából eltérő karakterű területeken,
a) új épület építése esetén,
b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
(1)7 A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által az önkormányzathoz benyújtott – a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(3)8 A tevékenység a bejelentés alapján – az önkormányzat által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
(4)9 Az önkormányzat által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 10 év,
e) útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
24. A településképi kötelezés
24. § (1)10 Az önkormányzat a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.
(2)11
(3)12
(4)13 Az önkormnyzat a határozatban, emlékeztetőben foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.
(5)14 Amennyiben a felszólításra a kötelezett a kézhezvételtől számított 8 napon belül nem reagál, a Képviselő-testület településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(6)15
(7) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.
1. melléklet a 10/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
A helyi egyedi értékek listája
|
hrsz |
megnevezés |
|---|---|
|
5 |
Római katolikus templom |
|
1083 |
Visontai Kovách-kastéyl |
|
221 |
Közösségi ház (Rákóczi út 23.) |
|
363 |
Önkormányzati konyha épülete (Kossuth u. 49.) |
|
368/2 hrsz. |
Népi építészeti emlék (Kossuth u. 39.) |
2. melléklet a 10/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 10/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 10/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
BEJELENTÉS
Településképi bejelentési eljáráshoz
................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................
|
.................................................................................... |
A 16. alcímet (16. §-t) a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. alcímet (17. §-t) a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. alcímet (19. §-t) a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. alcímet (20. §-t) a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (4) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (5) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdését a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (3) bekezdését a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (4) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (5) bekezdése a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (6) bekezdését a Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § h) pontja hatályon kívül helyezte.