Újszász Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A§ - ában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény (32) cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdésben előírt partnerségi egyeztetés lefolytatásával, továbbá a  43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;
• Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; valamint
• a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §

E rendelet célja Újszász Város sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Természetvédelemmel érintett terület: magasabb szintű jogszabály által meghatározott, kihirdetett terület, ahol a természet védelme, a természeti környezet megőrzése elsődleges.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

3. §

1. Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem fajtái

4. §

1. A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
2. A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely

1. közterületekkel határolt településszerkezetre
2. utcaképre
3. közterületekkel határolt településrészre
4. település és tájkarakter elemekre terjed ki.

3. Az önkormányzat helyi területi védelmet e rendeletben nem rendel el.
4. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

5. Az önkormányzat helyi egyedi védelmet e rendeletben nem rendel el.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

5. §

1. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
2. A Képviselő – testület a védetté nyilvánításról, megszüntetésről szóló döntését a települési főépítész véleményének figyelembe vételével hozza meg.
3. Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
2. a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
3.  a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
4. a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
5. a védelem fajtája,
6. a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása
7. az érték védelembe vételkor fennálló állapotrögzítő dokumentációja.

4. A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
5. A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

1. megsemmisül,
2. életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
3. a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
4. magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.

6. A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

1. az érintett elem helyszínrajzát,
2. épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
3. természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
4. fotódokumentációt,
5. amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.

7. A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

6. A helyi védett érték fenntartása

6. §

1. A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.
2. A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat előtérbe helyezése. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
3. A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
4. A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
5. A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

7. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

7.§

1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek:

1. városközpont településrész

2. A településképi szempontból meghatározó terület Újszász város belterületén a Bocskai út – Nagy út – Széchenyi út– Rózsa út – Bakó út – Kolozsvári körút – Erkel Ferenc út– Vásár út – Egység út – Attila út – Baross út – Dózsa György út – Szegfű út – Vásártér – Kárpát út – József Attila út – Tápiógyörgyei út által határolt terület, melynek térképi lehatárolását jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

A településképi követelmények meghatározása

8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

8. §

1. A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
2. A szabályzat közterületi alakítási terv lehatárolására kötelező előírást nem állapít meg.

9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

9. §

1. Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő

1. tetőidomokhoz, azok formáihoz, tető főgerinc irányokhoz
2. kialakult párkánymagasságokhoz
3. tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz
4. homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

10. Egyéb területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10. §

1. Belterületen épületek építése, meglévő épületek héjazatának cseréje során nem megengedett az azbeszttartalmú palafedés, hullámpala, műanyag hullámlemez és bitumenes hullámlemez alkalmazása, -melléképületek kivételével.
2. Külterületi majoroknál az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel, matt fémfelület alkalmazható.

11. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése

11. §

1. A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a külterület nem védett területei.
2. A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
3. A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
4. Természetvédelemmel érintett területeken

1. amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
2. reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
3. kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

12. Reklámok, reklámhordozók

12. §

1. Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag információs vagy más célú berendezés igénybevételével lehetséges.
2. Információs vagy más célú berendezés kizárólag:

1. az utasvárók 20,0 méteres körzetében közterületen,
2. közintézmények közhasználatra átadott területein,
3. közintézmények telekhatárától mért 20,0 méteren belül közterületen telepíthető.

3. Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

13. Egyéb műszaki berendezések

13. §

1. Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.
2. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

V. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

14. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

14. §

1. Helyi védelemmel kapcsolatos támogatási rendszer e rendeletben nem kerül bevezetésre.

VI. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

15. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

15. §

1. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található, továbbá helyi egyedi védelemmel érintett elemek esetén.
2. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja tartalmaz.
3. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
4. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
5. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
6. A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
7. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

16. A településképi véleményezési eljárás

16. §

1. E rendeletben településkép véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.

17. A településképi bejelentési eljárás

17. §

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

1. a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
2. meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
3. közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.

2. Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés, -csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével- köthető.
3. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
4. A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
5. A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
6. A településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásulvételi határozat érvényességi ideje:

1. állandó építmény esetén 1 év,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
3. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
4. cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
5. útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év, mely nem hosszabbítható meg.

18. A településképi kötelezés

18. §

1. A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi. A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja.
2. A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
3. A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének elmulasztása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő kötelezési eljárást folytat le. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
4. A településképi bírság összege

1. településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, 100.000 forint,
2. egyéb településképi, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,
3. kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén 20.000 forint.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

19. §

1. E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Újszász Város Képviselő - testületének 12/2011. (IX.14.) a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendeletének:

1. 2.§ (3) bekezdése
2. 3.§ (1) és (3) bekezdése
3. 9. § (4) bekezdés k.) pontja
4. 15. § (2) bekezdése
5. 19.§ (1) bekezdése
6. 20. § (1) bekezdés e.) és f.) pontja
7. 21.§ (1) bekezdés e.) és f.) pontja
8. 24. §-a.

Molnár Péter                                                          Udud Róza

                                                  polgármester                                                               jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került: 2017. december hó 20 nap.

            Udud Róza

    jegyző