Kisberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2024. 04. 06Kisberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Kisberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §. (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja Kisberény község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. § (1) A helyi védelem célja Kisberény község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) Kisberény épített és természeti értékeinek védelme, az épített környezet esztétikus kialakítása.
b) A településképi szempontból meghatározó területen a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő településképi követelmények érvényesítése.
4. § A rendelet hatálya Kisberény község teljes közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet mellékletei:
6. § E rendelet alkalmazásában:
a) földtömeg-egyensúly: az építés, kertrendezés során történő tereprendezés egyik fontos rendező elve, amikor a bevágások és feltöltések kapcsán megmozgatott földanyag „többlete és hiánya” kiegyenlítődik, a kitermelt föld helyben, a telken belül kerül felhasználásra, ami a terepfelszín alakítás természetességét és a talajszállítási igények, valamint idegen területek igénybe vételének elkerülését segíti;
b) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozó felületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
c) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
d) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
e) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
8. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezhető.
(2) A kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy Kisberény helyi önkormányzati képviselője benyújthatja a község Polgármesterének.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét;
b) a védendő-, vagy a védettség megszüntetésével érintett érték megnevezését, a helyszínének címét, helyrajzi számát,
c) helyi területi védelem esetén az együttes megnevezését, térképi lehatárolását,
d) a védendő-, vagy a védettség megszüntetésével érintett érték, illetve terület ismertetését,
e) védelem alá helyezés esetén, értékvizsgálatot.
(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.
(5) A kérelmet a beérkezésétől számított 30 napon belül a polgármester előkészíti a Képviselőtestületnek, aki dönt, hogy
a) a kérelem alapján kezdeményezi a településképi rendelet módosítását, vagy
b) részletes indokolás mellett elutasítja a kérelmet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti döntésről a polgármester 8 napon belül értesíti az érdekelteket.
(7) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
(8) A helyi egyedi védelem megszüntetése az értékvizsgálat alapján csak akkor javasolható, ha a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.
9. § Ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a helyi védelem az országos védettség hatályba lépésével egyidőben megszűnik.
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a Polgármester a hivatal útján nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
c) a védelem típusát,
d) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és
e) a védelem rövid indokolását.
3. Az egyedi védelem meghatározása
11. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. mellékletben
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vay műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem alatt álló művi érték korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással, bontással kapcsolatos általános szabályai:
a) A helyi védelem alatt álló értékek jókarbantartása, használata és fenntartása során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését.
b) Helyi védelem alá tartozó épületek nem bonthatók. Átalakítás esetében épületrészek bonthatók, a védelmet megalapozó építményrészek kivételével.
c) Átalakítást a védett értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az érték összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását.
A településképi szempontból meghatározó területek
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Falusias, történeti településrész
b) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek.
14. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. és 3. melléklet tartalmazza.
A településképi követelmények
6. A Falusias, történeti településrészre vonatkozó településképi követelmények
15. § A Falusias, történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
b) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetótér kialakításúak lehetnek.
c) A kerítés magassága a rendezett terepszinttól mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.
d) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.
16. § A Falusias, történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
c) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez alumínium trapézlemez, mesterséges pala.
d) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
e) A lakóépületek tetőhajlásszöge nem lehet 300-nál kisebb és 450-nál nagyobb.
f) A főrendeletetést kiegészítő építmények tetőhajlásszöge nem lehet kisebb 100-nál.
g) Új épület építése esetén a tetó fő gerincvonala nem lehet az utcával párhuzamos.
h) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hawományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet I . pontja tartalmazm.
i) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos.
17. § A Falusias, történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.
b) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
c) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaveró kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
7. A településkép védelme szempontjából kiemelt területekre vonatkozó településképi követelmények
18. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésü településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 13. § a) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területre:
a) Az új építmények elhelyezése tájba illesztve, történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b) Az új építményeket szabadonállóan kell elhelyemi és kialakítani.
c) A 10%-osnál nagyobb lejtésű terepfelszín rendezése során a természetes tereplejtést megváltoztatni csak a földtömeg-egyensúly mértékéig lehet. A földtömeg-egyensúllyal történő tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás — rézsű támfal megoldással- egy teraszlépcsőben legfeljebb 1,5 méter szintkülönbségü lehet.
d) Lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.
e) Építmények legmagasabb pontja 6,0 méter lehet, kivéve kilátó.
19. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 13. § a) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területre:
a) A területen az építmények kialakításánál a tájba nem illeszkedő, környezetétől jelentősen eltérő színek használata tilos.
b) A területen az építmények tömegformálásánál a tájba nem illeszkedő, környezetétől jelentősen eltérő tömegarányok használata tilos.
c) A 6 m-nél kisebb fesztávú épületek tetőhajlásszöge nem lehet 350-nál kisebb és 450-nál nagyobb.
d) A területen csarnok jellegű épület nem helyezhető el.
e) A zöldfelület létesítésénél a zöldfelület településképi, használati és kondicionáló értékének optimalizálása érdekében a zöldfelületi telekrészek elaprózása nem megengedett.
f) Új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.
g) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.
h) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos.
20. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 13. § a) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területre:
a) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.
b) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.
c) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése — különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.
8. Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
21. § Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A területen az építmények kialakításánál a tájba nem illeszkedő, környezetétől jelentősen eltérő színek használata tilos.
22. § Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
a) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
b) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
c) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.
d) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.
e) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése — különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.
f) Az egyes utcák, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.
9. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó településképi követelmények
23. § A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Meg kell őrizni a helyi védett épület hagyományos, értékes építészeti tömegét, tetőformáját, az eredeti nyílásrendet úgy, hogy új nyílás nem alakítható ki, a nyílások szélessége nem változtatható meg.
b) Helyi védett épület csak úgy bővíthető, hogy az épület jellege, arányai, utcaképi szerepe ne változzon, a védett érték ne sérüljön.
c) Védett épület homlokzatán, tetőzetén nem alkalmazható bitumenes zsindely-, cseréputánzatú fémlemez-, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés.
d) Védett épület tetőzetén nyílászáró elhelyezése, vagy a belsö tér növelés céljából létesített tetősíkból kiemelkedó tetőfelépítmény nem helyezhetó el.
e) Nyílászáró cseréje során az új nyílászáró az eredetivel azonos anyagból, azonos kialakítással és részletképzéssel kell készülj ön.
f) A homlokzatot egységesen kezelve lehet felújítani, a homlokzat egy részének önálló felújítása, színezése nem megengcdett.
g) Épületdísz, épülettagozat károsítása, eltakarása tilos.
h) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedó, a termóhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jeyzékét a 4. melléklet I. pontja tartalmazza.
i) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos.
24. § A helyi védelemben részesülő elemek területén az egyéb müszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.
b) Technológiai berendezés az építészeti értékhez hozzájáruló elemet nem károsíthatja, és nem takarhatja el.
c) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
d) Az épületeken elhelyezhető cégtáblákat, üzletfeliratokat, cégéreket úgy kell elhelyezni, rögzíteni, hogy az építészeti értékhez hozzájáruló elemet ne károsítson, és ne takarjon el.
10. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
25. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a Kisberény Község helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:
a) közlekedési és közműterületek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a Kisberény Község helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek
a) falusias lakóterületek.
(3) Közmű és elektronikus hírközlési létesítmények kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
11.Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
26. § A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a)1
b)2
c) A reklámhordozó anyaga az időjárásnak ellenálló (nem rozsdásodó) kell legyen, az élénk színek használata kerülendő.
27. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben rögzített országos rendelkezésektől el lehet térni, a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen.
12. Információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
28. § Információs célú berendezésként a településen elhelyezhető önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, útbaigazító hirdetmény és közérdekű molinó.
29. § A település területén az információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) A település területén 50 méterenként legfeljebb I db információs célú berendezés helyezhető el.
b) Az információs célú berendezés felülete legfeljebb 2,0 m2nagyságú lehet, magassága a rendezett terepcsatlakozástól számított 3,0 métert nem haladhatja meg.
c) Az információs célú berendezés káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.
d) Az információs célú berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület rendeltetésszerű használatát.
e)3
Kötelező szakmai konzultáció
13.Rendelkezés a szakmai konzultációról
30. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (fóépítész) — illetve, ha az önkormányzat által fóépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester — 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz az alábbi címre:
30/A. § A képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
Településképi bejelentési eljárás
14. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
31. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
15.A bejelentési eljárás részletes szabályai
32. § A rendelet hatálya alá tartozó területen reklám, reklámhordozó és cégér csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Kisberény Község Polgármesteréhez kell benyújtani a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint eg településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben rögzítettek szerint.
(3) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot az 5. melléklet tartalmazza.
(4) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Kisberény Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
34. § A településképi bejelentési eljárás szempontjai:
a) kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményelmek;
b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.
A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
16. A településképi kötelezési eljárás
35. § (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívhatja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
17.A településkép-védelmi bírság Idszabásínak esetkörei és mértéke
36. § (1) A Polgármester a 35. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000.- forinttól, 1.000.000. forintig terjedhet.
18.A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásńnak módja
37. § (1) A bírság összegét 30 naptári napon belül az Önkormányzat 11743105-15398305 szárnú számlaszámra kell befizetni.
(2) A befizetési határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethetó és eljárási bírsággal sújtható.
Záró rendelkezések
19.Hatálybalépés
38. § E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
39. § Hatályát veszti Kisberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Kisberény Község helyi építési szabályzatáról szóló 6/2003. (VII.31.) számú rendeletének:
1. az 1. § (3) bekezdés 6. franciabekezdése,
2. az 1. § (6) bekezdésben a „, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát” szövegrész,
3. a 3. § (3) bekezdésében az „egy tömegű' szövegrész,
4. a 3. § (4) bekezdésében az „és a helyi építészeti karaktert” szövegrész,
5. a 3. § (4) bekezdés ca. pontja,
6. a 7. § (2) bekezdésében a „,melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 50% legyen” szövegrész,
7. a 7. § (3) bekezdésében a „valamint reklámtáblák' szövegrész,
8. a 9. § a (3) bekezdése,
9. a 15. § (1) bekezdésében az ,„A helyi jelentőségi védett természeti emléket a 3. sz. melléklet tartalmazza." szövegrész,
10. a 15. § (2) bekezdése,
11. a 15. § (3) bekezdése,
12. a15. § (4) bekezdés első francia bekezdésében a „tájba illő őshonos fajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel' szövegész,
13. a 16. § (2) bekezdése,
14. a 16. § (3) bekezdése,
15. a 2. sz. melléklet, és
16. a 3. sz. melléklet.
A 26. § a) pontját a Kisberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § b) pontját a Kisberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § e) pontját a Kisberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.