Becsehely Község Képviselő Testületének

11/2017.( XII. 19.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Becsehely Község Képviselő-testületének a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban szereplő felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő feladatkörében, tekintettel a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet  22-26/E. §-aiban, továbbá a Településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm.rendeletben foglaltakra a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

(1) Jelen rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Becsehely Község sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzus által történő védelme és alakítása

1. a helyi építészeti örökség és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
   
4. a telwpüléskép védelémének érdekében a település területén elhelyzehető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabáyozásával.^[1]
   

 (2) A helyi védelem célja:

1. A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

 (3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

1. A település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák megőrzése.
2. A település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése
3. A település védett természeti területeinek védelme

^[2](4) Jelen rendelet előírásait a vonatkozó jogszabályokkal együtt kell alkalmazni, így különösen a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénnyel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: reklám-Korm.rendelet) és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelettel.

2. §^[3]

A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

• : az ingatlan elsődleges rendeltetését (pl. lakó-, üdülő-, szállás-, iroda-, kereskedelem-, vendéglátás-, szolgáltatás-, oktatás-, egészségügy-, kulturális-, üzemi-) magába foglaló épület
• : az ingatlan elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó egyéb funkciót A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata
• cégtábla, üzletfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla
• : intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla;
• információs vagy más célú berendezés: a reklám-Korm. rendeletben meghatározott fogalom, mely e rendelet alkalmazásában a cégtábla, üzletfelirat, címtábla, megállító tábla, molinó, totemoszlop, zászlótartó, városi tájékoztató és hirdetőtábla, útbaigazító tábla gyűjtőfogalma;
• megállító tábla: valamely vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül a vállalkozás bejáratánál, a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil információs vagy más célú berendezés;
• molinó: építményen kifeszített, vagy építmények között átfeszített írásos, képi információt tartalmazó információs célú berendezés
• útbaigazító tábla: közérdekű információt nyújtó olyan jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról szóló tájékoztatás vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
• tájékoztató és hirdetőtábla: a helyi önkormányzat által biztosított, változó tartalmú hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló információs célú berendezés;
  

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. §

1. Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Becsehely Község területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás, növényzet, utcabútor és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti vagy botanikai értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Becsehely Község rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.
2. A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok különösen:

a) a település építészeti értékvizsgálatának elkészíttetése,

b) a helyi védett értékek körének megállapítása,

c) a védetté nyilvánítás, valamint indokolt esetben a védelem megszüntetése,

d) a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése,

e) a helyi védelem alatt álló értékek megőrzése, megőriztetése, károsodásuk megelőzése, valamint a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

3. Az önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos szakmai feladatait a polgármester közreműködésével látja el.

(4) Helyi védelemmel kapcsolatos követelmények:

1. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.
2. Tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

4. §

1. Helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet írásban Becsehely Község Önkormányzatához vagy Polgármesteréhez intézett levélben a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével és a kezdeményezés rövid indoklásával.

(2) Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés a védettség tárgyát képező objektum tulajdonosi kör előzetes tájékoztatásával történhet.  

(4) A helyi védelem alá helyezési illetve törlési szándékot a döntést megelőzően 15 napra az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.  

(5) Helyi védelemmel kapcsolatos testületi döntés hatálya folyamatban lévő hatósági eljárásokra nem terjed ki.

(6) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek  fennállása esetén szüntethető meg.

(7) Nem helyezhető helyi védelem alá országos műemléki védelem alatt álló ingatlan. A helyi védettség haladéktalanul törlendő, amennyiben a védett érték országos műemléki védettségben részesül.

(8) A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése a Polgármester feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:

1.  a védett érték megnevezését;
2. a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám);
3.  a védendő érték meghatározását (leírás);
4.  a védendő érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint);

5. §

(1) Helyi védelem alá helyezésről vagy megszűnésről szóló közgyűlési előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az érték megnevezését és helyét;

b) védetté nyilvánítás esetén a védettség alapját képező érték bemutatását (épület esetében építészeti értékvizsgálatot),

c) törlés esetén a törlési szándék indokait,

d) az érték fényképét;

d) a tulajdonos(-ok) és a lakosság részéről az üggyel kapcsolatban beérkezett véleményeket.

(2) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről szóló közgyűlési döntésről a döntést követő 8 napon belül írásban kell tájékoztatni a tulajdonosi kört és a javaslat-tevőt.

(3) A helyi védettség tényét jogi jellegként be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

3. A helyi egyedi védelem meghatározása

6. §^[4]

(1) Az egyedi helyi védelem a település jellegzetes, értékes és hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a Rendelet 1. mellékletében felsorolt

- épületekre, épületrészekre, homlokzatokra,

- helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítményekre

- régészeti lelőhelyekre

- köztéri és képzőművészeti alkotásokra

terjed ki.

4. 4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek ^[5]

9. §

(1) A 1. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és egyéb értéket a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. Az ingatlan használata nem veszélyeztetheti a védett érték fennmaradását és állapotát.

(2) A helyi egyedi védelem tárgyát képező objektumot nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében folytatott építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése részleges bontása esetén

a) a védett érték nem sérülhet, megjelenése, eredeti karaktere nem változtatható meg;

b) a védett érték ismert vagy kikövetkeztethető eredeti formája helyreállítandó;

c) az ingatlan védett értéknek nem minősülő részeinek, valamint a bővítménynek illeszkednie kell a védett érték megjelenéséhez.

(4) Védett értéket képező épületrész kényszerű bontása esetén a lebontott épületrészt eredeti formában vissza kell építeni.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. §

• kertes családi házas terület
• ipari terület
• temető terület
• rekreációs terület
• intézményi terület
• szőlőhegy terület
• külterületi, beépítésre nem szánt terület
• településképi szempontból meghatározó természeti terület

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

9. §

1. Lakó-, üdülő-, igazgatási-, egészségügyi-, oktatási-nevelési-, zártkerti gazdasági-, egyházi-, kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató-épületen új építés és épület-felújítás esetén nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez tetőhéjazat illetve burkolat.

9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területen új főépület építése esetén a főépület utcai homlokzati falfelületének kialakításánál a szomszédos ingatlanokhoz kell illeszkedni.

(2) Településképi szempontból meghatározó területen főépület, vagy utcafronton álló melléképület esetében új építés, meglévő lapostetős épület magastetővel történő bővítése, illetve meglévő magastetős épület felújítása, tetőidomot érintő átalakítása, bővítése esetén:

a) új építés, illetve tetőtér-beépítéssel járó épület-bővítés esetén csak a tetősíkban elhelyezett tetőtéri ablakok létesíthetők;

b) utcai homlokzatra klíma kültéri egység és parabola (tányér-) antenna nem helyezhető el.

(3) Természetvédelmi területeken építmény elhelyezése a HÉSZ és más vonatkozó

    jogszabályok alapján lehetséges (NATURA 2000, országos ökológiai hálózat

    övezete, és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek). Az építmények

10. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések, energiaellátást biztosító építmények elhelyezése

11. §

1. Épületre szerelt elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület utcai, illetve közterületről látható homlokzatai esetében csak a párkány- illetve attikafal felső határvonala fölötti részen helyezhető el. Elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület homlokzatának díszített részét nem takarhatja.
2. Hírközlési vezeték (kábel) épület utcai, illetve közterület felől látszó homlokzatain csak takart, rejtett módon helyezhető el.
3. Új vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítmény és műtárgy csa külterület azon részén helyezhető el, ami a belterület határától legalább 500 m távolságban van, és elsősorban multifunkcionális kialakítással. Önálló szerkezete is telepíthető, kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre erre alkalmas meglévő építmény.
4. Új vezetékes hírközlési hálózatot a meglévő oszlopsorra vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő vezetékes hálózatot terepszint alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

^[6]

1. Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyúttal a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
   
2. Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
3. Belterületen belül az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.

b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor – gazdasági övezetek kivételével – az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.

c) Közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.

d) Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

4. A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.
5. Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti villamos energia hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a) településképi szempontból meghatározó területen, a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
6. Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos energia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

a) villamos energia hálózati rekonstrukció,

b) közvilágítási hálózati rekonstrukció során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatás a esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

7. Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b) Erdő területen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

8. Új villamos energia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és beépítésre nem szánt területek villamos energia ellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(9)       A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Amennyiben a területen nincsen meglévő föld feletti vezetésű villamos energia hálózat, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(10)     Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös

oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatás a esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(11)     Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamos energia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.”

11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

12. §^[7]

Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

1. Becsehely közigazgatási területén kizárólag e rendeletben és a településkép védelméről szóló törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, méretben, technológiával szabad közzétenni reklámot, elhelyezni reklámhordozót, illetve létesíteni és fenntartani reklámhordozót tartó berendezést.

1. Reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek és a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

1. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

1. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

1. Információs vagy más célú berendezések közül önálló szerkezetként kizárólag hirdetőtábla, útbaigazító tábla, valamint megállító tábla helyezhető el.

1. Tájékoztató és hirdetőtáblák csak egységes formátumban készülhetnek, méretük legfeljebb 1,4 m² lehet.

(7) Megállító tábla közterületen csak:

a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére,

b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 méteres körzetén belül a rendezvény ideje alatt, helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

1. A megállító tábla minden oldalának esztétikusnak kell lennie.Megállító táblát fához, közlekedési tábla oszlopához, közműoszlophoz, kandeláberhez, kerékpártartóhoz, padhoz és más közterületi berendezéshez rögzíteni, támasztani csak biztonsági rögzítés céljából lehet annak károsítása és eredeti rendeltetésének zavarása nélkül.

1. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

1. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
   

A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

13. §

(1) A településen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

^[8](2) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

1. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

^[9]

(1)  Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
• a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
• a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• idegenforgalmi és közlekedési információk;
• a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

14. § ^[10]

(1) Becsehely közterületein reklámhordozó kizárólag

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) másik reklámhordozótól 2 m-nél távolabb – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését –

helyezhető el.

(2) A reklámközzététel technológiájára, módszerére és eszközeire vonatkozó különös szabályok reklámhordozó esetében:

a) A reklám megvilágítása káprázást, villódzást nem okozhat, ingatlan használatát nem korlátozhatja.

b) Led, futófény, lézer, hologram nem alkalmazható.

c) Változó képek megjelenítése esetén 1kép/2 perc váltakozással történhet.

d) Reklámhordozókon nem alkalmazhatók lobbanékony, gyúlékony, törékeny, szennyező anyagok, éles, hegyes felületek.

(3) Megállító tábla csak egy darab, csak a hirdetett üzlet, vállalkozás előtt, annak nyitvatartási ideje alatt lehet közterületen.

14/A.§.^[11]

(1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(3)  Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

12. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

15. §

(1) Közterület zöldfelületén terepszint felett elhelyezett közmű-, energia-ellátási és hírközlési műtárgy, különösen vízmű-kút, tűzivíztároló, szennyvíz-átemelő, gáznyomás-csökkentő, transzformátorház – amennyiben egyéb műszaki jellegű akadály nem gátolja, örökzöld élősövénnyel körbekerítendő. Az élősövény telepítése a közmű-szolgáltató kötelessége, a növény-telepítés a közterület kezelővel egyeztetett módon történhet.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

16. §

(1) Becsehely Község Önkormányzata az alábbi településképet érintő kérdésekben kötelezővé teszi a szakmai konzultációt:

a) településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési ügyekben a tervezés kezdeti szakaszában;

b)  minden 100 m² beépített területet, vagy a terepszint felett 10 m magasságot meghaladó új épület, építmény tervezésének kezdeti szakaszában;

c) meglévő épület utcai homlokzatának megváltoztatása előtt;

d) minden új reklámhordozó, vagy reklámfelület kialakítása előtt;

e) zártkerti területen minden új épület építése, illetve meglévő épület külső megjelenésének megváltoztatása esetén.

(2) A szakmai konzultáció és az arról készítendő emlékeztető felelőse a Polgármesteri Hivatal.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

14. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre

17. §

(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Kormányrendelet 1. mellékletében szereplő kivételek figyelembevételével indított építési engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület, építmény:

1. helyi védelem alatt áll;
2. településképi szempontból meghatározó területen áll;
3. közterület felől látható;
4. az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.

15. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

18. §

1. A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Becsehely Község Polgármesteréhez a Kormányrendeletben meghatározott tartalommal kell benyújtani.
2. A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
3. A településképi vélemény kialakításánál a Kormányrendeletben meghatározott szempontokat és jelen Rendelet előírásait kell figyelembe venni.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

16. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

19. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni törvényben egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető:

1. egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,
2. településképet érintő, közterületről látszó reklámhordozó berendezés, reklámfelület létesítése esetén; kivéve a címtáblák, megállító táblák, a reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-berendezések létesítése esetén.

17. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

20. §

1. A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
2. A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
3. A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a kiadásától számított 1 évig érvényes.
4. A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Becsehely Község Közgyűlésénél lehet fellebbezéssel élni.
5. A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
6. A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1. a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,
2. a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,
3. a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
4. a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,
5. a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,
6. a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

18. A településképi kötelezési eljárás

21. §

(1) A településképi kötelezési eljárást a Polgármester az Önkormányzat szerveként folytatja le.

(2) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei: A Polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozatot a Tktv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.

19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

22. §

(1) Az önkormányzat közgyűlése a jelen Rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településképi bírság kiszabásának esetei:

a) a Rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;

b) a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c) a településképi követelmények be nem tartása.

20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

23. §

(1) A településképi bírságot Becsehely Község Önkormányza 11749046-15432137-03610000 számú számlájára kell befizetni.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

21. Hatályba lépés

27. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

22. Átmeneti rendelkezések

28. §

Jelen Rendelet hatálybalépése előtt indult, folyamatban lévő véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokban az ügy indulásakor hatályban lévő jogszabályok szerint kell eljárni.

Becsehely, 2017. december 18.

Horváthné Szirmai Szilvia                                                                        Németh Géza

                         jegyző                                                                               polgármester

A kihirdetés napja: 2017. december 18.

Horváthné Szirmai Szilvia

jegyző

1. melléklet a …/2017. (……………...) önkormányzati rendelethez

MŰEMLÉKI VÉDELEM ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÜLETRÉSZEK

SZOBROK, EMLÉKMŰVEK, KERESZTEK, NÖVÉNYZET^[12]

1.számú melléklet^[13]

1. melléklet
   
2. 
   

2.számú melléklet^[14]

4.melléklet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI KÉRELEM

I.) Kérelmező adatai

a) neve (elnevezése)

b) címe (irányítószám, település)

c) (utca, házszám, emelet, ajtó / Pf.)

d) telefonszáma:

e) kérelmező személye a II. pont szerinti ingatlan tulajdonosa (aláhúzandó): igen /nem

II.) Építési helyszín adatai

a) címe (utca, házszám)

b) helyrajzi száma

III.) Építési tevékenység adatai

a) A telken belül létesítendő épületek száma:

b) Az épület, építmény hasznos alapterülete

c) Létesítendő lakások, üdülő-, szállás egységek száma:

d) Az épület, építmény rendeletetése………………………………..

IV.) A kérelem előzményei:

a) Az előzmény irat iktatószáma, vagy ÉTDR azonosítója:

b) Jellege (aláhúzandó): építési engedély / településképi vélemény / tervtanácsi állásfoglalás

V.) Az építészeti műszaki dokumentáció adatai:

a) a településképi véleményezés ÉTDR azonosítója:

b) Papír alapú dokumentáció a kérelemhez (

IV.) A kérelem előzményei:

a) Az előzmény irat iktatószáma, vagy ÉTDR azonosítója:

b) Jellege (aláhúzandó): építési engedély / településképi vélemény / tervtanácsi állásfoglalás

V.) Az építészeti műszaki dokumentáció adatai:

a) a településképi véleményezés ÉTDR azonosítója:

b) Papír alapú dokumentáció a kérelemhez (

VI.) Az építészeti-műszaki dokumentáció tervezőjének adatai:

a) neve:

b) névjegyzéki száma:

c) Tervező a kérelmező meghatalmazottja (aláhúzandó): igen/ nem

Ha a kérelmet, vagy a dokumentációt meghatalmazott nyújtja be, - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti - meghatalmazás csatolása szükséges egy eredeti, aláírt példányban.

VII.) Keltezés:           , év / hó/ nap

VIII.) Kérelmező hivatalos aláírása:

^[15]

3.számú melléklet

5.melléklet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI KÉRELEM

I.) Kérelmező adatai

a) neve (elnevezése)

b) címe (irányítószám, település)

c) (utca, házszám, emelet, ajtó / Pf.)

d) telefonszáma:

e) kérelmező személye a II. pont szerinti ingatlan tulajdonosa (aláhúzandó): igen /nem

II.) Építési helyszín adatai

a) címe (utca, házszám)

b) helyrajzi száma

III.) Építési tevékenység

a) megkezdésének tervezett időpontja: év /hó /nap

b) rövid leírása:

c) megnevezése ………………..

IV.) A mellékelt építészeti-műszaki dokumentáció

V.) Az építészeti-műszaki dokumentáció készítőjének, benyújtójának adatai:

a) készítő neve:

b) benyújtó neve:

c) a kérelmező meghatalmazottja? (aláhúzandó): igen/ nem

Ha a kérelmet, vagy a dokumentációt meghatalmazott nyújtja be, - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti - meghatalmazás csatolása szükséges egy eredeti, aláírt példányban.

VI.) Keltezés: ……, év / hó/ nap

VII.) Kérelmező hivatalos aláírása: