1. § A rendelet célja az építési beruházások támogatása, Dömös Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, olyan módon, hogy

(1) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,

(2) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

(3) településképi követelmények meghatározásával,

(4) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával, és

(5) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Helyi védelmet előkészítő vizsgálat: a védendő területre, építményre, építmény részre vonatkozó olyan vizsgálat, amely legalább tartalmazza:

• a) a védelemre javasolt terület, építmény, építmény rész megnevezését, címét, rövid leírását, fotódokumentációját, és
• b) a védelmi javaslatot.

(2) Helyi egyedi védettségű építmények azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.

3. § A helyi értékvédelem feladata

(1) a különleges oltalmat igénylő, településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti, néprajzi, régészeti, művészeti, műszki-ipari, mező és erdőgazdálkodási szempontból védelemre érdemes településszerkezetek, területek, építmények, építmény részek, szobrok, emlékművek, síremlékek (továbbiakban együtt: érték) körének számbavétele és meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, és

(2) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, vagy a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, megújulásuk elősegítése.

4. § (1) A helyi védettség alá helyezést és annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt), írásban kezdeményezheti a jegyzőnél.

(2) A védelem alá helyezésről vagy a megszüntetésről szóló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védendő vagy védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
• b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),
• c) a védendő érték rövid ismertetését, leírását, és
• d) a védelem alá helyezés vagy a megszüntetés indokolását.

5. § (1) A helyi védettség alá tartozó értékek kataszteri lapjait e rendelet 1. mellékletének 2. pontja tartalmazza.

(2) A helyi védettség alá tartozó területek lehatárolását e rendelet 1. mellékletének 1. pontja tartalmazza.

6. § (1) A védendő érték helyi védelem alá helyezésére akkor kerülhet sor, ha

• a) az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő helyi védelmet előkészítő vizsgálat alapján igazolást nyert, hogy a védendő érték Dömös Község építészeti örökségének kiemelkedő értékű eleme, és
• b) nem részesül országos egyedi műemléki védelemben.

(2) Amennyiben helyi egyedi védettségű építményt országos egyedi műemléki védelem alá helyeznek, a Képviselő-testület az építmény helyi egyedi védelmét megszünteti.

(3) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.

7. § A helyi védettség kimondásáról vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

• a) a tulajdonosokat,
• b) illetékes Földhivatalt,
• c) területi védelemnél az érdekelt közműveket, és
• d) a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot

8. § (1) A helyi védettség alá helyezett területekről, építményekről, építmény részekről nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

9. § A helyi védett értékekről az egyes ingatlanok helyi védelmét előkészítő vizsgálata alapján nyilvántartást kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

• a) a védett értékek megjelölését,
• b) a helyszínrajzot,
• c) a védett értékről fotót,
• d) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• e) a védett érték rendeltetését és használatának módját, és
• f) a védelem rövid indoklását.

10. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki, mely terület e rendelet 1. melléklet 1. pontját képező terven jelölt területi lehatárolással érintett ingatlanokra terjed ki.

11. § E rendelet 1. melléklet, 2. pontjában helyi védettség alá vont épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékes elemeket tartalmaznak, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a település hagyományához, ezért az egyes építészeti értékre vonatkozó településképi követelményeket e rendelet 32. – 43. § szerint kell alkalmazni.

12. § (1) E rendelet 1. melléklet 2. pontjában szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építmény részletet a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) A védett építészeti értéket meg kell megőrizni vagy helyre kell állítani.

(4) Építés során azokat az állagjavító, konzerváló eljárásokat, hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a védett építészeti érték eredeti építőanyagának, szerkezetének és formavilágának megőrzését biztosítják.

13. § A védett épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

14. § Az építési tevékenységgel kapcsolatos eljárások során védettség alá tartozó építmények esetén az épületek átalakítása (részleges vagy teljes bontása, korszerűsítése, bővítése, stb.) során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről, az új épület tömegével és a beépítés módjával követni kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az érték nyilvántartásban megjelölt értékes elemeket tartalmaznia kell.

15. § Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.

16. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz

17. § Az épületek, építmények terepre illesztése során az 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt, támfalat lépcsőzve – több tagban – kell kialakítani úgy, hogy az egyes rézsűk, támfalak között, zöldfelület, növényekkel beültetett sáv legyen. A rézsüt növényzettel kell beültetni.

18. § Közterületről jól látható kerti építmények fa-, vagy épített szerkezetű építmények lehetnek.

19. § Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

• a) ahol zajterhelés van, ott olyan jellegű áttört kerítést kell kialakítani, amelynek legalább az áttört felületei mögé sövény kerül telepítésre
• b) az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek

20. § Rét-legelő-szántó, kertes mezőgazdasági karakter területen lábazatos, illetve tömör kerítés nem létesíthető. Kerítés faoszlopokra kifeszített vadriasztó hálóból, vagy karámkerítés formájában létesíthető, illetve élősövényből készíthető.

21. § (1) A falfelületek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (téglától, természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő anyagból.

(2) Építmények falazatának színezése során nem alkalmazható a település hagyományos, fehér, meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín és árnyalatai, tégla és terrakotta színhasználatától eltérő színhasználat

22. § (1) Lakó és üdülő funkciójú épület tetejének hajlásszöge

• a) a teljes tetőfelület vízszintes vetületének minimum 60%-án legalább 35^o és legfeljebb 50^o lehet,
• b) 35^o-nál alacsonyabb hajlásszög maximum a tetőfelület 40%-án lehet,
• c) lapostető építése a b) bekezdés rendelkezése szerinti mértékig lehetséges.

(2) Lakó és üdülő funkciójú épületen új tetőszerkezet építése esetén a magastetők tetőfedése nem lehet:

• a) égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcseréptől vagy ahhoz hasonló színezésű betoncseréptől eltérő fedés,
• b) fényes felületű fedés,
• c) barna és harsány színű piros fedés, és
• d) összhatásában kirívóan tarka fedés.
• e) részleges tetőszerkezet felújítása esetén a meglévő fedéshez igazodó fedés alkalmazható.
• f) amennyiben a tetőzeten napelem, napkollektor kerül elhelyezésre úgy a tetőfelület fedése antracit színű cserépfedés lehet.

(3) Tetőablak kialakítása során nem megengedett:

• a) tetőzetre merőleges nyeregtetővel kialakított tetőfelépítmény (un. „kutyaól” jellegű ablak)
• b) hegyes, toronyszerű vagy
• c) aránytalanul nagy tetőkiállások

23. § (1) Közterületre néző homlokzaton nem helyezhető el:

• a) napenergia gyűjtő panel
• b) riasztó berendezés
• c) hőszivattyú
• d) klíma berendezés kültéri egysége
• e) parabola antenna
• f) egyéb műszaki berendezés

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérni főépítészi állásfoglalás alapján lehet.

(3) Közterületre néző tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el:

• a) hőszivattyú
• b) klíma berendezés kültéri egysége
• c) parabola antenna
• d) egyéb műszaki berendezés

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérni főépítészi állásfoglalás alapján lehet.

(5) Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, és parapetes kivezetés nem megengedett. Utcáról látható, önálló, az épületre szerelt kéményt falazott szerkezethez illeszkedően, burkoltan kell kialakítani. Tetőzet - mint az épület homlokzatának része - fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.

(6) Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is – szélkerék nem szerelhető

(7) Tetőzeten - mint az épület homlokzatának részén - napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) az alábbiak szerint helyezhető el:

• a) tetősíkban alakítható ki,
• b) a paneleket egységes rendben kell elhelyezni, és
• c) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb kell elhelyezni

24. § Az épített szerkezetű kerti építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben.

25. § Amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel (tégla, kő, fa) kell kilakítani a főépület architektúrájához illeszkedően, tetőzetét cserépfedéssel kell ellátni, vagy zöldtetőként vagy nem fényes szürkés színű korcolt fémlemez fedéssel kell kialakítani, kapuzatát kerítéskapuként kell kialakítani.

26. § (1) Az egységes utcakép érdekében az utcában egységes őshonos vagy gyümölcs fafaj telepítendő.

(2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett negyedik parkolóhely után egy darab, kétszer iskolázott, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő honos fafaj telepítésével kell megoldani.

(4) Támfalat közterületről láthatóan csak kőburkolattal, vagy természetes anyagból (fűz, természetes kő, fa, tehát nem beton) lehet kialakítani.

(5) A nyílt árkok alját lehetőleg gyeppel, kaviccsal, oldalát helyi terméskő burkolattal, vesszőfonattal, fával vagy gyepes rézsűvel kell kialakítani.

27. § (1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.

(2) Az egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület telken való elhelyezése esetén követni kell a területre jellemző hagyományos telepítést.

28. § (1) A helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, építészeti megoldások nem alkalmazhatók, sem új épület létesítése, sem a meglévő épületek, építmények részleges felújítása során.

(2) A hagyományos épület bővítése esetén az új épületrészt a meglévő épülethez igazodva kell kialakítani, oly módon, hogy:

• a) az épület magassági csatlakozásait,
• b) a tető hajlásszögét,
• c) a tetőidom formáját – az értelemszerű szerkezeti eltérésekkel-,
• d) a nyílászárók méretét és formáját, arányát és színezését,
• e) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusát, textúráját,
• f) az építmények színezését

is figyelembe kell venni.

29. § (1) A falfelületek felületképzését kizárólag természetes anyagból: téglából, természetes kőből, fából vagy vakolatból kell készíteni.

(2) A falfelület felületképzésének legfeljebb 20%-a lehet fa anyagú.

(3) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén a helyre jellemző színű követ kell alkalmazni, a ragasztott vékony lapok alkalmazása nem megengedett.

30. § Építmények falazatának színezése során a település hagyományos, fehér, meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín árnyalatai, tégla és terrakotta színhasználatátot kell alkalmazni.

31. § Meglévő épület átépítése esetén az értéket hordozó épületrészeket, építészeti elemeket – ablakok, ajtók, bejárati kapu, kerítés, vakolatarchitektúra amennyiben újra felhasználható fel kell használni, vagy ha felújítható fel kell újítani.

32. § Az épületek homlokzatába beépített nyílászárókat úgy kell kialakítani, hogy azok megjelenésükben kövessék a területre jellemző hagyományos nyílászáró kialakítást: méret, forma, osztás, szín.

33. § (1) Lapostető nem megengedett

(2) Főépület tetejének hajlásszöge:

• a) legalább 35^o és legfeljebb 50^o lehet,
• b) 35^o-nál alacsonyabb hajlásszög maximum a tetőfelület 40%-án lehet

(3) A magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése főépületen nem lehet:

• a) égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcseréptől eltérő fedés
• b) fényes felületű fedés
• c) barna és harsány színű piros fedés, és
• d) összhatásában kirívóan tarka fedés

(4) 35 ^o – nál alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedést kell alkalmazni, kivételt képez ez alól az ereszcsendesítő fedése.

(5) Az egyedi védelem alatt álló épület eredeti fedése visszaépíthető, amennyiben az településképi értéket képvisel.

(6) Tetőablak kialakítása során nem megengedett:

• a) hegyes, tornyszerű, és
• b) aránytalanul nagy tetőkiállások

(7) Tetőablakot udvar felé kell nyitni.

(8) Loggia, erkély az utcai tetőtéri homlokzaton nem létesíthető.

(9) Tetőzeten - mint az épület homlokzatának részén - napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) az alábbiak szerint helyezhető el:

• a) utcával párhuzamos gerincű épület utcafrontra néző tetőfelületén napenergiagyűjtő úgy helyezendő el, hogy az a közterület felöl, látvány szempontjából a lehető legkevésbé legyen zavaró
• b) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb kell elhelyezni, és
• c) csak tetősíkban alakítható ki.

34. § Az egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület telken való elhelyezése esetén utalni kell a hagyományos térfal kialakításra, homlokzatképzésre, tömegtagolásra.

35. § Védett épületen közterületről feltűnően jól látható homlokzaton, tetőzeten (mint a homlokzat részén) napenergiagyűjtő panel (napelem és napkollektor) nem helyezhető el. Amennyiben műszakilag másképpen nem megoldható annak elhelyezését a főépítésszel egyeztetni szükséges.

36. § Közterületre néző homlokzaton és közterületre néző tetőzeten nem helyezhető el:

• a) riasztó berendezés
• b) hőszivattyú
• c) klíma berendezés kültéri egysége
• d) parabola antenna, és
• e) egyéb műszaki berendezés

37. § (1) Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, parapetes kivezetés nem megengedett.

(2) Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is – szélkerék nem szerelhető

(3) Tetőzet - mint az épület homlokzatának része - fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.

(4) Közterületről jól látható kerti építmények építésekor az alábbiakat kell betartani:

• a) fa-, vagy épített szerkezetű lehet, és
• b) az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben.
• c) fedése égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcserép lehet,
• d) alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés.

(5) Támfal építésekor a támfalat természetes kővel, vagy tégla-kő vegyes burkolattal kell ellátni, vagy zöldhomlokzatként kell kialakítani.

(6) Utcafronti kerítés építésekor, felújításakor:

• a) elsősorban természetes anyagokat kell használni,
• b) az utcafronti kerítésen bádoglemez alkalmazása nem megengedett, és
• c) követendő, illetve visszaállítandó a területre jellemző hagyományos kerítés

38. § Az egységes utcakép érdekében az utcában törekedni kell az egységes fasor telepítésére.

39. § Helyi védelemben részesülő területeken a sajátos építmények és műtárgyak színhasználata tekintetében a területre előírt színeket kell alkalmazni.

40. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi (2)-(7) bekezdések szerint előírásokat kell betartani:

(2) Új antenna (átjátszó) helyi területi védelem alatt lévő területen kizárólag teljes takarásban helyezhető el.

(3) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt ott új antenna a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel vagy teljes takarásban helyezhető el.

(4) Településképi szempontból meghatározó területeken:

• a) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz
• b) csere esetén a légvezetékek oszlopait faanyagúakra kell cserélni, vagy földkábeles hálózatra kell kiváltani
• c) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető

(5) A helyi területi védelem alatt álló területen:

• a) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz
• b) a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni.
• c) új elektronikus és hírközlési hálózat kizárólag felszín alatt vezethető

(6) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:

• a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
• b) tájképvédelmi területen,
• c) NATURA 2000 területen,
• d) helyi jelentőségű védett természeti területen,
• e) helyi területi védelem alatt álló területen és
• f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

(7) Transzformátor állomás:

• a) a helyi védett területeken nem helyezhető el
• b) településképet meghatározó területeken kizárólag építményben helyezhető, amelynek színhasználata a területen megengedett szín lehet

41. § (1) Reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel – az alábbi (2)-(7) bekezdésekben felsorolt, fokozott védelem alatt álló területeken lévő közterületen és magánterületen nem helyezhető el:

(2) a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;

(3) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;

(4) a helyi jelentőségű védett érték területe;

(5) a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;

(6) a tájképvédelmi terület,

(7) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.

42. § Településképi szempontból meghatározó területen cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kialakítása az alábbi feltételekkel lehetséges:

• a) falsíkkal párhuzamosan legfeljebb 1,0 m² felülettel létesíthető, de épületenként legfeljebb összesen 2,0 m²
• b) falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,6 m² felülettel létesíthető
• c) világító, vagy megvilágított formában kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el.

43. § Helyi védelemben részesülő területeken cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kialakítása az alábbi feltételekkel lehetséges:

• a) falsíkkal párhuzamosan legfeljebb 0,5 m² felülettel létesíthető, de épületenként legfeljebb összesen 1,5 m²
• b) falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,6 m² felülettel létesíthető, és
• c) világító, vagy megvilágított formában kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el.

44. § (1) Közterületeken 50 m-ént, köztulajdonban álló ingatlanokon ingatlanonként 2,0 m²-nél nagyobb reklámhordozó nem helyezhető el.

(2) A reklámhordozókat egységes koncepció és a terület településképi jellegéhez igazodóan kell kialakítani.

45. § A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás esetén évente összesen legfeljebb tizenkét naptári hét időszakra az önkormányzat hozzájárulásával reklám elhelyezhető, 47-48. § rendelkezésekben előírtaktól eltérően.

46. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy megbízottja legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni.

(2) A szakmai konzultációról keretében sor kerül

• a) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
• b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
• c) az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,
• d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására,
• e) a településképi előírásoknak való megfelelés egyeztetésére,
• f) javaslattételre a településképi követelmények érvényesítésének módjával kapcsolatban.

47. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezése céljából az építtető, vagy megbízottja kérelmet nyújt be.

(2) A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, amely időtartamtól eltérni valamely fél akadályoztatása esetén lehet.

(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(4) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott – munkaközi dokumentációt (terv-vázlatot) kell készítenie. A munkaközi dokumentációt a tervezőnek

• a) a terv digitális feldolgozása esetén – elektronikus úton (.pdf formátumban) – a szakmai konzultációt legalább 5 nappal megelőzően meg kell küldenie, illetve
• b) a terv papír alapú feldolgozása esetén a szakmai konzultáció során be kell mutatnia a főépítésznek.

(5) A szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztető, készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(6) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

48. § A jelen rendelet előírásai szerint Dömös Község teljes közigazgatási területén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységgel kapcsolatban.

49. § A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó településképi vélemény alapját a települési főépítész, vagy a települési Tervtanács állásfoglalása képezi.

50. § A településképi véleményezési eljárás az építtető (a továbbiakban: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú vagy elektronikus – kérelemre indul.

51. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Dömös teljes közigazgatási területén – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet 3. mellékletében felsorolt építési tevékenységekre.

(2) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

• a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
• b) a korábbi rendeltetéshez képest
  • ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
  • bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, és
  • bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
• c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, és
• d) érinti a kapcsolódó közterület közúti, gyalogos, és kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

(3) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni Dömös közigazgatási területén reklám és reklámhordozó elhelyezése

52. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú vagy elektronikus – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A településképi bejelentési eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.

(3) A 57. § (1) szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (6) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(4) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

53. § (1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le.

(2) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

54. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az 58. § (2) pont szerinti településképi kötelezés végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A bírság alkalmazására kerülhet sor

• a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztásakor,
• b) a bejelentésben vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzésekor,
• c) a településképi követelmények be nem tartásakor,
• d) a döntés végre nem hajtásakor,
• e) a településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése
  • ea) állapota nem megfelelő,
  • eb) tartalma idejétmúlt vagy félrevezető, vagy
  • ec) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez és
• f) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak, különösen
  • fa) az épületek jókarbantartására, homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, egységes megjelenésének biztosítására, rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére, vagy
  • fb) a jókarbantartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(3) A kiszabható bírság alsó határösszege 15 000 forint, felső határösszege 1 000 000 forint.

55. § (1) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok figyelembevétele a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény előírásainak megfelelően történik.

(2) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.

56. § (1) A települési önkormányzat a helyi védelem területén történő valamint a védelem alá helyezett értékek építési munkálatainak költségeit a „Települési Értékvédelmi Támogatás”-ból (továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A támogatás célja a hagyományos településkép értékeinek megőrzése és megújítása, valamint a homlokzati kép, anyaghasználat, színezés helyreállítása.

(3) A „Támogatás” a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepel.

57. § (1) A „Támogatás”-t pályázat útján lehet igénybe venni.

(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Testület írja ki.

(3) A kiírás tartalmazza a részletes pályázati feltételeket.

(4) A benyújtott pályázatnak legalább tartalmaznia kell a kérelmet, a munka rövid leírását, és a költségvetés tervezetet,

(5) A pályázati kiírás a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(6) A beérkezett pályázatokat a Testület bírálja el. Az elbírálásra a polgármester előterjesztést tesz.

(7) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét.

(8) Amennyiben az alap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy a polgármester javaslatára a Testület dönt annak felhasználásáról.

58. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.

(4) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a polgármester ellenőrzi.

59. § Ez a rendelet a 2017. december 27. napján lép hatályba.

60. § Hatályát veszti a település építészeti örökségének helyi védelméről szóló 6/2010. (VI.15.) kpvt. rendelet.