Egervár Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 10. 05Egervár Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Egervár Község Önkormányzati Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet célja
1. § E rendelet célja Egervár község településképének a helyi közösség bevonásával történő formálása, iránymutatás nyújtása szabályozó rendszer megállapításával olyan módon, hogy a település meglévő jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculata és szerkezete – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével - hosszú távon megőrizhetők legyenek.
Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. Értékvizsgálat: a védendő területre, építményre, építmény részre vonatkozó olyan vizsgálat, amely legalább tartalmazza:
a) a védelemre javasolt terület, építmény, építmény rész megnevezését, címét,
b) rövid leírását, fotódokumentációját, és
c) a védelmi javaslatot.
2. Utcaképet meghatározó építési tevékenység: közterületről látható, legalább a közterület felőli homlokzatot érintő építési tevékenység.
3. Utcaképet meghatározó építmény: a telek utcai határvonalától mért 20 méteren belül lévő építmény vagy építményrész
4. Tájképet meghatározó építési tevékenység: a település kül- és belterületén a település meglévő összképét, sziluettjét megváltoztató építési tevékenység.
5. Tájképet meghatározó építmény: a település kül- és belterületén a település meglévő összképét, sziluettjét alkotó építmény.
6. Információs célú szerkezet: olyan szerkezet, mely a helyi közügyekkel, értékvédelemmel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk vagy útbaigazítás közzétételére szolgál.
7. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
A helyi építészeti örökség területi és egyedi védelme, illetve a védelem megszüntetése
3. § (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, a mindenkor itt élő emberek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti érték védelme.
(2) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.
(3) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet kezdeményezheti, a polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával.
(4) A védelem alá helyezésről szóló kezdeményezésnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték beazonosítására vonatkozó adatokat, különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
b) megnevezését,
c) rövid leírását,
d) a kezdeményezés indokolását,
e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy az eredeti állapotra történő alakítását.
(5) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indokait és
e) színes fényképet (minden lényeges oldalról).
(6) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.
(7) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.
(8) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját (továbbiakban: tulajdonos) és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(9) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül véleményt nyilváníthat.
(10) A védetté nyilvánítás és a megszüntetés szakmai előkészítését a jegyző végzi a Települési Értéktár Bizottság (továbbiakban: Bizottság) bevonásával.
(11) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges. Az értékvizsgálatot a Bizottság a beérkezett kérelem alapján a kezdeményezéstől számított 30 napon belül készíti el.
(12) A helyi védelem alá helyezésről, vagy a védelem megszüntetéséről értékvizsgálat alapján a Képviselőtestület rendeletet alkot. A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.
(13) A helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről a kezdeményezőt, és a tulajdonost értesíteni kell.
4. § (1) Védendő érték helyi védelem alá helyezésére akkor kerülhet sor, ha
a) az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvizsgálat alapján igazolást nyert, hogy a védendő érték Egervár építészeti örökségének kiemelkedő értékű eleme, és
b) nem részesül országos egyedi műemléki védelemben.
(2) Amennyiben helyi védettségű építményt országos műemléki védelem alá helyeznek, a Képviselő-testület az építmény helyi védelmét rendeletének módosításával megszünteti.
5. § A helyi védettség fokozatai:
a) homlokzat részleges védelme
b) utcai homlokzat védelme
c) utcai és udvari homlokzat védelme
d) teljes homlokzati védelem
e) épülettagoltság védelme
f) épületszerkezetek védelme
g) teljes védelem
6. § (1) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni, amit a jelen rendelet 1. melléklete tartalmaz. A nyilvántartás legalább a magasabb szintű jogszabály által meghatározott adatokat kell, hogy tartalmazza.
(2) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A helyi védett értéket és annak megközelítését – annak értékeit megóvó módon – információs célú szerkezettel kell jelölni. A tulajdonos a szerkezet elhelyezését tűrni köteles.
7. § (1) A helyi védett építményt, építmény részletet a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az építészeti örökség fennmaradását.
(2) Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(3) Építés során azokat az állagjavító, konzerváló eljárásokat, hagyományos építészeti- műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a védett építészeti érték eredeti építőanyagának, szerkezetének és formavilágának megőrzését biztosítják
(4) A helyi védett értékre vonatkozó építési tevékenység megkezdése előtt a kialakítandó állapot településképi követelményeknek való megfelelését településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében kell meghatározni.
(5) A Helyi védett érték teljes bontása csak a védelem megszüntetését követően vagy baleset- és életveszélyes állapot bekövetkezte miatt lehetséges.
(6) Tilos a védett érték károsítása, tilos minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.
(7) Az (1) bekezdésben jelzett munkálatok költségei a tulajdonost vagy használót terhelik.
Településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó területek
8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:
a) Településközpont terület, melyek Egervár 50/6, 50/6/A, 50/6/B, 50/6/C, 50/6/D, 49, 48/1, 48/2, 34/8, 34/9, 49, 297, 298, 299, 302/1 hrsz-ú területei
b) Átalakuló, új településrész terület, melyek a Nádasdy Tamás utca, a Solymossy László utca és a Dénesfai utca.
c) Régi településrész terület a belterület többi része és a 2011/5. hrsz-ú terület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Településképi követelmények, Általános követelmények
9. § (1) Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása.
(2) Hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és a nagy táblás fedések, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.
Helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Az 1. mellékletben lévő helyi védett építményt vagy annak védelem alá vont részletét kötelező megőrizni vagy szükség szerint helyreállítani. Hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, homlokzati díszítéseket.
(2) Védett épület utcai homlokzatán garázskapu, redőnytok, egyéb műszaki berendezés, plakát, reklám nem helyezhető el.
(3) Helyi védett építményt kizárólag úgy lehet bővíteni, hogy a védelem tárgya megőrződjön, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítmény formaképzése, homlokzata, anyaghasználata harmonikusan illeszkedjen a védett építményrészhez.
(4) Helyi védett épület külső hőszigetelési munkái csak abban az esetben végezhetők, ha a védelem tárgyával azonos megjelenés biztosított lesz, az épület arányai és részletei nem változnak meg.
(5) Helyi védett köztéri szobor, emlék, képzőművészeti alkotás, utcabútor környezetét parkosítani kell. Burkolatként csak térkő vagy kavics használható.
Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények a Településközpont területre
11. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a meglévő és új építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg – a helyi építési szabályzatban megállapított beépítési magasság betartása mellett - az építési tevékenység végzése szerinti utcában már meglévő legmagasabb építmény legmagasabb pontját.
(2) Az utcai kerítés jellemzően áttört felületű legyen, és nem lehet hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből.
(3) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nélkül nem végezhetnek közterületi növénytelepítést.
(4) Egyéb műszaki berendezés (szerelt kémény, klíma berendezés, közműcsatlakozás szerelvényei, műholdvevő antenna, szellőző stb.) az utcai homlokzaton nem helyezhető el. Szabadon álló szélkerék és antennatartó oszlop az előkertben nem helyezhető el.
(5) A telken a zöldfelület kialakítása során a 3. mellékletben található szabályok betartásával lehet növényeket telepíteni. A kerülendő, inváziós növényfajok jegyzéke a 4. mellékletben található.
Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények Átalakuló, új településrész területre
12. § (1) Az épületek elhelyezése lehetőleg illeszkedjen a meglévőkhöz, a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalához igazodóan. A meglévő épületek bővítésénél is a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalát kell figyelembe venni.
(2) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a meglévő és új építmények magassága – a helyi építési szabályzatban megállapított beépítési magasság betartása mellett - nem haladhatja meg a földszint plusz egy emeletszint magasságot.
(3) A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel és tetőformával kell épülniük, mint a környezetükben lévők, a tető hajlásszöge 25-35 fok közötti kell, hogy legyen. (4) A nyílászárók javasolt színe: fehér, középbarna, olívazöld, vagy a szürke összes árnyalata lehet.
(5) Az utcai kerítés jellemzően áttört felületű legyen, és nem lehet hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből. Dróthálós kerítést növényzettel takarni kell.
(6) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nélkül nem végezhető közterületi növénytelepítés.
(7) Egyéb műszaki berendezés (szerelt kémény, klíma berendezés, közműcsatlakozás szerelvényei, műholdvevő antenna, szellőző stb.) az utcai homlokzaton nem helyezhető el. Szabadon álló szélkerék és antennatartó oszlop az előkertben nem helyezhető el.
(8) A telken a zöldfelület kialakítása során a 3. mellékletben található szabályok betartásával lehet növényeket telepíteni. A kerülendő, inváziós növényfajok jegyzéke a 4. mellékletben található.
Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények Régi településrész területre
13. § (1) Az épületek elhelyezése lehetőleg illeszkedjen a meglévőkhöz, a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalához igazodóan. A meglévő épületek bővítésénél is a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalát kell figyelembe venni.
(2) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a meglévő és új építmények magassága – a helyi építési szabályzatban megállapított beépítési magasság betartása mellett - nem haladhatja meg a földszint plusz egy emeletszint magasságot.
(3) A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint a környezetükben lévők. Bonyolult, összetett, erősen tördelt tetőidom nem alakítható ki, lapostető csak melléképítmény esetében megengedett.
(5) Az ablakok, ajtók cseréjekor az új nyílászáró nem térhet el az épület karakterét meghatározó cserélendő nyílászáró formavilágától, régi típusú épületnél tilos a faablakok műanyagra történő cserélése, ha erre nincs mód, olyan nyílászárót kell választani, amely hatásában, és megjelenésében közelít a fa nyílászáróhoz.
(6) Az épület külső hőszigetelési munkái során gondoskodni kell az eredeti homlokzatdíszek visszahelyezéséről, az épület arányainak és részleteinek megőrzéséről.
(7) Az utcai kerítés jellemzően áttört felületű legyen, és nem lehet hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből. Dróthálós kerítést növényzettel takarni kell.
(8) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nélkül nem végezhető közterületi növénytelepítés.
(9) Egyéb műszaki berendezés (szerelt kémény, klíma berendezés, közműcsatlakozás szerelvényei, műholdvevő antenna, szellőző stb.) az utcai homlokzaton nem helyezhető el. Szabadon álló szélkerék és antennatartó oszlop az előkertben nem helyezhető el.
(10) A telken a zöldfelület kialakítása során a 3. mellékletben található szabályok betartásával lehet növényeket telepíteni. A kerülendő, inváziós növényfajok jegyzéke a 4. mellékletben található.
Az egyes sajátos építményekre, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
14. § (1) A belterület már beépített területén – kivéve a Településközpont területet -, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(2) Településközpont területen új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Trafóállomás elhelyezése tiltott, azt csak trafóházban, vagy épülettel egybefoglalva oldható meg, amennyiben az szakmai indokok miatt nem helyezhető el egyéb területeken. A trafóház felületét, ajtajait és szellőzőrácsát településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nélkül nem lehet átalakítani, megváltoztatni, közvetlen környezetét takaró növényzettel parkosítani kell.
(4) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára alkalmas terület a belterületi határtól legalább 500 m-re fekvő külterületi földrészletek. A hírközlési hálózat építményei multifunkcionális kialakítással telepíthetők (pl.: vadles, kilátó, víztorony), de ha nincs meglévő alkalmas építmény, akkor önálló szerkezetre is, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.
Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) 2 m2-t meghaladó felületű reklám vagy plakát a településen – támogatás tényét ismertető kötelező tábla kivételével - nem telepíthető.
(2) A reklám megvilágítása káprázást, villódzást nem okozhat, led, futófény, lézer, hologram nem alkalmazható.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(5) Építményen, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatban cégtábla, cégér, címtábla, saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felirat helyezhető el. Ezek mérete összesen 2 m2-nél nem lehet nagyobb.
(6) Saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felület karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezést bocsát ki.
(7) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, magasabb szintű jogszabályban rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, valamint
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra.
(8) A reklámok, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések közutat érintő elhelyezésére külön jogszabályok érvényesek.
Településkép érvényesítési eszközök, Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
16. § (1) A településképi követelményekről való településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban: konzultáció) igénybe vétele a településen kötelező, amennyiben az építési tevékenység településképi szempontból meghatározó területen helyezkedik el és utcaképet vagy tájképet meghatározó építmény építési tevékenységére vagy növény telepítésére irányul.
(2) A konzultáción a településrendezési eszközöket is vizsgálni kell, a településképi arculati kézikönyv iránymutatásként használható fel.
(3) Az építtetőnek vagy az általa megbízott tervezőnek a konzultációt legalább az építési vagy növény telepítési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell kezdeményeznie munkaidőben a polgármesternél, vagy az általa kijelölt személynél.
(4) A közterületi növénytelepítés esetében a konzultáción mérlegelni kell a telepítés helyét, az utca összképét, a közlekedés biztonságát, a közművek helyét, a fenntartási, esztétikai és ökológiai szempontokat.
(5) A konzultáción a jelen rendeletben rögzített településképi követelményekről kell egyeztetést folytatni.
(6) Konzultáció ugyanazon építési vagy növénytelepítési tevékenységgel kapcsolatban több alkalommal is tartható.
(7) A szakmai konzultáción elhangzottakról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.
(8) A felek által aláírt emlékeztetőben foglaltak betartása kötelező, attól eltérni csak újabb konzultáció keretében lehet.
(9) A kiadott emlékeztető 1 évig történő megőrzéséről a jegyző gondoskodik.
Hatályon kívül helyezve
17. § (1) Hatályon kívül helyezve
Településképi kötelezés, településképi bírság
18. § (1) A polgármester az önkormányzat szerveként e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárás folytat le.
(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,
b) településképi követelmények megsértése,
c) helyi védett érték rendeltetésének nem megfelelő használatából adódó károsodása,
d)1 településképi bejelentési eljárás vagy a konzultáció elmulasztása,
e)2 a településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenységtől eltérő végrehajtása továbbá
f) a konzultáción az emlékeztetőben rögzített településkép-védelmével kapcsolatos megállapodások be nem tartása esetén.
(3) A kérelmet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben lehet benyújtani.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentő nevét, lakcímét,
b) a bejelenteni kívánt jogsértést, annak helyét, rövid leírását,
c) fényképet
d) bejelentő aláírását.
(5) A polgármester határidő kitűzésével felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére és annak végre nem hajtása esetén a várható jogkövetkezményekre, különös tekintettel a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 11. § (2) bekezdés szerinti településképi bírság (továbbiakban: bírság) kilátásba helyezésére.
(6) A bírság kiszabásakor mérlegelni kell:
a) a mulasztás okát, indokoltságát,
b) a kötelezett szociális helyzetét,
c) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
d) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
e) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
f) a jogsértő állapot időtartamát,
g) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
h) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
i) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát,
j) egyéb egyedi körülményt.
(7) A településképi kötelezésben megállapított határidő elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.
(8) A bírság összegét 30 napon belül az önkormányzat 11749008-15432656 számú számlájára kell befizetni.
(9) A jogerősen kiszabott bírság határidőre meg nem fizetése esetén a bírság összege adók módjára végrehajtható.
A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönző rendszere
19. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:
a) anyagi támogatás nyújtása;
b) egyéb támogatási formák igénybevétele (pl. belépőjegyet ad valamely önkormányzati létesítménybe/eseményre);
c) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
d) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
(2) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeiről, nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.
Záró rendelkezések
19/A. § (1) Jelen rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
a) Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 2/1991.(III.15.) önkormányzati rendelet építészeti értékekre vonatkozó rendelkezései, 1. mellékletének 1. §-a,
b) Hirdetmények elhelyezésének rendjéről szóló 15/2009.(X.101.) önkormányzati rendelet,
c) A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 10/2002.(XI.1.) önkormányzati rendelet 13. §-a, 21. §-a,
d) A helyi építési szabályzat megállapításáról szóló 14/2012.(XI.30.) önkormányzati rendelet 3. § (10) bekezdése, 5. § (12) és (13) bekezdése, 6. § (12) és (13) bekezdése, 7. § (12) és (13) bekezdése, 8. § (12) és (13) bekezdései, 12. § (7) bekezdésében a „A zöldfelületet kizárólag 3 szintes növény telepítéssel szabad megvalósítani.” szövegrész, 13. § (7) bekezdésében „A zöldfelületet kizárólag 3 szintes növény telepítéssel szabad megvalósítani.” szövegrész, 15. § (7) bekezdésében a „A zöldfelületet fásítani kell.” szövegrész, 15. § (12) bekezdése, 18. § (7) bekezdésében „A zöldfelületet fásítani kell.” szövegrész, 20. § (2), (4) és (6) bekezdése, 21. § (1), (2) és (3) bekezdése, 23. § (5) bekezdés a) és b) pontjai, 25. § (5) bekezdés a) és b) pontjai, 25/A § (7) bekezdése, 30. § (3) bekezdésben a „- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése;” szövegrész, 30 § (4) és (5) bekezdése, 31. § (2) bekezdésében a „(pl.:reklámhordozók, információs táblák elhelyezése) és közterület alakítása” szövegrész, 32. § (1), (2) és (4) bekezdése.
1. melléklet
nyilvántartási szám |
címe |
megnevezés |
leírás, jellemzők |
védelem kiterjedése |
védettséggel összefüggő kötelezések |
|---|---|---|---|---|---|
01. |
Egervár 47/3 hrsz |
Barokk istálló |
Az istálló a hajdani Széchenyi család uradalmi major épület-együttesének része volt. A XVIII. században épült. Barokk belső tere, a középen két oszlopsor tartotta boltíves terem településtörténeti érték. |
teljes |
Meg kell őrizni vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani teljes tömegének, helyének, szerkezetének, alaprajzának, homlokzatának, színezésének, külső és belső részleteinek megőrzése. |
02. |
Egervár, József Attila utca 76. |
volt Dénesfai általános iskola |
1912-ben épült, eredetileg egy tanteremmel és mellette tanítólakással. Később a lakás egyik szobájának átalakításával két tantermesre bővítették. |
teljes |
Meg kell őrizni vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani teljes tömegének, helyének, szerkezetének, alaprajzának, homlokzatának, színezésének, külső és belső részleteinek megőrzése. |
03. |
1280 hrsz |
Hegyi kápolna |
Az egyetlen helyiséges kápolna a XVIII. század elején épült hegyi pihenőháznak. Építtetője gróf Széchenyi György volt. Felújítása és kápolnává alakítása az eredeti értékei tiszteletben tartása mellett 1992 - 1994-ben történt. |
teljes |
Meg kell őrizni vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani teljes tömegének, helyének, szerkezetének, alaprajzának, homlokzatának, színezésének, külső és belső részleteinek megőrzése. |
04. |
1661 hrsz |
Szűz Mária gyermekével |
1926-ban készült, valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
05. |
1345 hrsz |
kőkereszt |
valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
06. |
74-es főközlekedési út 62-63 km szelvénye között 2114/4 hrsz |
kőkereszt |
1928-ban készült, |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
07. |
74-es főközlekedési út 62-63 km szelvénye között Gősfai kereszteződéstől 300 méterre Egervár irányába |
kőkereszt |
1904-ben készült, valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
08. |
74-es főközlekedési út 58-59 km szelvénye között a 2011/23 hrsz |
kőkereszt |
valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
09. |
Széchenyi u. 20. számú ingatlan előkertjében 27 hrsz |
Szűz Mária gyermekével |
valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
10. |
József Attila u. és a Dózsa György u. kereszteződésében 161 hrsz |
kőkereszt |
állíttatta Dénesfa, és Lakhegy község 1893-ban, valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
11. |
Dénesfai temetőben lévő 184 hrsz |
kőkereszt |
1903-ban készült valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
12. |
Dénesfai temetőben lévő 184 hrsz |
kőkereszt |
1900-ban készült valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
13. |
Temetőben lévő 238 hrsz |
kőkereszt |
valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
14. |
Csillaghegy 1103 hrsz |
kőkereszt |
valláshoz kötődő képzőművészeti alkotás |
teljes |
állagmegóvás, eredetivel egyező felújítás |
2. melléklet
3. melléklet
1. A legkisebb ültetési (telepítési) távolságok az ingatlan határától belterületen:
a)3 szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa 1,50 méter
b)4 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, cserje (bokor, élősövény) valamint oszlopos fenyőfélék 3, 00 méter,
c)5 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa 4,00 méter,
d)6 5 méternél magasabbra növő növény 7,00 méter, diófa 8,00 méter,
e)7 nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény) és fenyő 0,80 méter.
2. Közterület határától szőlőt, gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,50 méter távolságra, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 5,00 méter távolságra kell ültetni (telepíteni).
3. Az árok és a járda közötti sáv, valamint a kerítés és a járda közti sáv csak oly módon ültethető be (egynyári évelő virágok, rózsák), hogy a kialakított virágágy magassága ne haladja meg a járda szintjét. Füvesítés esetén a gyep talajszintje 2-3 cm-el legyen alacsonyabb a járda szintjénél.
4. melléklet
Magyar név |
Tudományos név |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halim fólia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
Hatályon kívül helyezte a 7/2019.(VII.12.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2019. július 13-tól
Hatályon kívül helyezte a 7/2019.(VII.12.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2019. július 13-tól
A 3. melléklet 1. pont a) alpontja az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 1. pont b) alpontja az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 1. pont c) alpontja az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 1. pont d) alpontja az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 1. pont e) alpontját az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. melléklet 2. pontja iktatta be.