Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 01. 01Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendelet célja Mátraterenye község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Mátraterenye község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Mátraterenye község egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.
(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (továbbiakban: Tvtv.-ben), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Jelen rendelet a hatályos helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival együtt alkalmazandó.
1/A. §1 A képviselő-testület e rendelet 28-32. §-ában foglalt hatósági hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
2. § E rendelet hatálya Mátraterenye község teljes közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) áttört kerítés: amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja;
b) az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
c) harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;
d) reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ
e) reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla)
f) pasztell színek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs, a pigment minimális kötőanyaggal van keverve;
g) tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai
4. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Mátraterenye község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes és jogi személy által írásban Mátraterenye Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
c) a pontos hely megjelölését (területi védelem esetén területi lehatárolás, utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész);
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és - amennyiben rendelkezésre áll - értékvizsgálatot.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét;
b) a védett érték megnevezését (épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az önkormányzat képviselő-testülete a polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.
3. Nyilvántartási szabályok
6. § (1) A helyi védett értékekről Mátraterenye Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre
a) a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
b) a védelem típusát,
c) a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
d) a védelem rövid indokolását,
e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Tr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.
4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
8. § (1) Mátraterenye Község Önkormányzata a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.
(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
5. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti követelmények
9. § A helyi területi védelem Mátraterenye község 1.a. mellékletben meghatározott területeire irányul.
6. A helyi egyedi védelem meghatározása és a kapcsolódó településképi követelmények
10. § (1) A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Mátraterenye község jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b. mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.
11. § (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési tevékenység, állapot fennmaradás megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen
a) a védelem alapját jelentő épületegyüttes építészeti koncepcióját vagy az építmény, építményrész esetében az épülettömeg, tetőforma, homlokzati kialakítás fennmaradását;
b) az egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását;
c) az egyedi védett zöldfelületi elem állományának, jellegzetességének megtartását.
(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.
12. § Az egyedi védelemmel érintett épületegyüttesen, építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során a 12. §-ban foglaltakkal összhangban a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók, illetve tevékenységek végezhetők.
7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem bontható el.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
14. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek
a) falusias jellegű és központi területek;
b) üdülőterület;
c) gazdasági területek;
d) egyéb külterületek.
(2) A „Fejlesztési” területként is jelölt TSZM területen a településképi követelményeket a területre vonatkozó fejlesztési területi funkciónak megfelelő helyi építési szabályzat kidolgozásával párhuzamosan kell kidolgozni a (3) bekezdésben meghatározott követelmények figyelembevételével.
(3) A „Fejlesztési” területként is jelölt TSZM területen, vagy annak részterületén a településképi követelményeket az arculati kézikönyvben megállapított beépítési terv és – amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete arról dönt – közterület-alakítási terv alapján kell meghatározni.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények
15. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett tájba illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.
9. Az egyes TSZM területekre és részterületeikre vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A falusias jellegű és központi területek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Az épületeket a meglevő, kialakult hagyományos karakter megtartásával, az illeszkedés követelményeit szem előtt tartva kell elhelyezni és kialakítani.
(3) Az épületek tetőgerinc iránya az utcára (a telek utcai homlokvonalára) merőleges, a tetőformája nyeregtető, vagy összetett nyeregtető, tetőhajlásszöge 35-45° legyen.
(4) A HÉSZ-ben Vt övezetbe sorolt ingatlan vonatkozásában az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (35-45°) magastetővel kell kialakítani.
(5) A HÉSZ-ben Lf övezetbe sorolt ingatlan vonatkozásában a melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.
(6) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
(7) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten:
a) az 1,0 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) nem éri el a 10 %-ot,
b) az 1,5 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot a telek teljes hosszában mérten. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.
(8) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során
a) természetes, anyagszerű színek, a világos és természetes föld, pasztell színek alkalmazhatók,
b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,
c) kő lábazat és téglaberakás megengedett, homlokzaton fémlemezfedés, műanyagburkolat nem alkalmazható.
(9) Az előírt zöldfelület minden 100 m2-e után 1 db honos nagy lombot növelő fa ültetendő.
17. § (1) Az üdülőterület TSZM területre a vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten:
a) az 1,0 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) nem éri el a 10 %-ot,
b) az 1,5 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot a telek teljes hosszában mérten. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.
(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során
a) természetes, anyagszerű színek, a világos és természetes föld színek alkalmazhatók,
b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,
c) homlokzaton fémlemezfedés, műanyagburkolat nem alkalmazható.
(4) A területen csak magastetős, 35-45° közötti tetőhajlásszögű épületek alakíthatóak ki.
(5) A telkek be nem épített területét növényzettel be kell ültetni.
18. § (1) A gazdasági TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Amennyire a technológia, valamint az épület rendeltetése engedi, úgy a hagyományos anyaghasználatot és magastető alkalmazását kell előnyben részesíteni.
(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során
a) természetes, anyagszerű színek, a világos és természetes pasztell színek alkalmazhatók,
b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,
c) kő lábazat és téglaberakás javasolt, homlokzaton műanyagburkolat nem alkalmazható.
(4) A gazdasági területeken előírt ültetési kötelezettség esetén háromszintes növényállomány alakítandó ki tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.
(5) A HÉSZ-ben Gip3, Gip4 jelű ipari gazdasági területek egyes – kevésbé magas – létesítmények takarását megfelelő növényzet telepítésével kell megoldani.
(6) A HÉSZ-ben különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai célú Kkt jelű övezet területén:
19. § (1) Az egyéb külterületek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten:
a) az 1,0 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) nem éri el a 10 %-ot,
b) az 1,5 métert, ha az eredeti terep szint lejtése a telek hosszán átlagban mérve (nyúlványos telek esetében a teleknyél hossz figyelmen kívül hagyásával) eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot a telek teljes hosszában mérten. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.
(3) A területen csak 40-45° közötti tetőhajlásszögű, magastetős (a tereplejtés irányával párhuzamos tetőgerincű), a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek építhetők.
(4) Természetes anyaghasználat alkalmazható, égetett agyag, kő, fa, üveg vagy vakolat, egyéb anyagok csak takartan használhatók.
(5) Épület egyszerű tömeggel alakítható ki, alaprajzában legfeljebb két téglalappal körülírható, nyereg- vagy kontytetőkkel fedetten.
10. Kerítésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § A lakóterületeken fekvő építési telkek utcai homlokvonalán létesítendő kerítése egységes és tájba illő, fabetétes, áttört kialakítású kerítés, vagy élő sövény alakítható ki. Lakótelkek utcai kerítései egy-egy utcaszakaszon jellegükben azonosak lehetnek.
11. Sajátos építmények elhelyezésére, műtárgyakra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
21. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. Hírközlési antennák és egyéb sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések nem károsíthatják a településképet, a tájképet. Természeti tájban nyomvonalas létesítményeket, műtárgyakat és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.
(2) A villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.
(3) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól maximum 15o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.
(5) Belterület már beépített területén, valamint külterület a HÉSZ beépítésre szánt területként meghatározott területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.
(6) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei a tájba illesztés biztosításával helyezhetők el az egyéb külterületek TSZM területen.
(7) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.
(8) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
(9) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:
a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
b) műemléki környezet területén,
c) helyi védelemmel érintett telken,
d) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.
(10) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(11) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb külterületek TSZM területek, helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.
22. § Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési, vagy biztonsági szempontból szükséges.
23. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás az 1. függelékben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal. Fasor 14/16 centiméter törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 2. függelékben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
(2) Közterületen fasort az alábbi fajokkal javasolt telepíteni:
a) gyümölcsfák pl.: dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula.
b) honos fajok pl.: fűz, nyár, éger, kőris, szil, hárs.
(3) A legalább 12 méter szabályozási szélességű utak mellett biztosítani kell fasorok kialakítását.
(4) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, ott sövény telepíthető.
(5) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek az 1. és 2. függelék figyelembevételével telepíthetők.
(6) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.
12. Hirdetésekre, hirdető-berendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények
24. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés, hirdető-berendezés nem közterületi telken az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el, egyenként legfeljebb 0,5 m2nagyságban. Közterületen legfeljebb 50 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m2 felületű hirdető-berendezés.
(2) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.
(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, hogy az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.
(4) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (5) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.
(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(6) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.
(7) A (4)-(6) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.
(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
(9) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.
(10) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.
13. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelmények
25. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a jelen §-ban foglalt előírások szerint, a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(8) Utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.
(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.
(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.
(12) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.
(13) Önálló reklámhordozó a már meglévő, engedéllyel rendelkező és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 50,0 méteres távolságon belül nem helyezhető el.
(14) A vasútállomás területén reklám, reklámhordozó épületek tetőzetén csak vonalszerűen, áttört fényreklámként alakítható ki olyan módon, hogy a nappali, illetve az éjszakai településképet ne zavarja, de védelem alatt álló épületeken fényreklám nem helyezhető el.
14. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken
26. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével a Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, az alábbiak szerint:
a) utcabútor alkalmazásával a beépítésre szánt területeken.
b) kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron a beépítésre nem szánt területeken.
(2) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.
15. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben
27. § (1) Mátraterenye község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.
(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
16. Rendelkezés a szakmai konzultációról
28. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.
(4) A szakmai konzultáció a polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.
(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól,
a) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az egyszerű bejelentést megelőzően,
b) ha az a) pontba nem tartozó tervezett épület alapterülete a 300 m2-t meghaladja, az építési engedélyezési eljárás kérelmezését megelőzően.
17. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
29. §2 A jelen rendelet előírásai szerint Mátraterenye közigazgatási területén végzett – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött – építési tevékenységekkel kapcsolatosan településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.
18.3 A bejelentési eljárás
30. §4 (1) A polgármester - a településképi rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. az általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok és reklámhordozók közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.
19. A bejelentési eljárás részletes szabályai
31. §5 (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott kérelmére indul. A kérelem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon is benyújtható. A nyomtatványt a polgármester az önkormányzat honlapján közzéteszi.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltozás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
(4) Ha a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester kérelemre – az ingatlan -nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltoztatásáról és az új rendeltetésszámáról.
20. A településképi kötelezés
32. § A Polgármester a Tvtv. 11/G. § (2) – (6) bekezdésében foglalt előírások megsértése esetén az e szakasz (7) – (8) és (10) bekezdése szerint jár el, amennyiben a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan a településképi bejelentési eljárásban előírtak terén kerül sor jogszabálysértésre, a Tr. 26/D. § és 26/E. § - ainak figyelembevételével a Polgármester kötelezési eljárást folytat le.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
33. § Ez a rendelet 2017. december 31 -én lép hatályba.
34. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet
A |
B |
C |
D |
E |
|
1. |
a területi védelemmel érintett |
||||
2. |
érték jele |
érték megnevezése |
érték meghatározása |
értékkel érintett telek címe |
értékkel érintett telek helyrajzi száma (hrsz) |
T-1. |
|||||
A |
B |
C |
D |
E |
|
a területi védelemmel érintett |
|||||
érték jele |
érték megnevezése |
érték meghatározása |
értékkel érintett telek címe |
értékkel érintett telek helyrajzi száma (hrsz) |
|
1. |
E-1. |
Római Katolikus Templom |
Kossuth Lajos út 109. |
454 hrsz. |
|
2. melléklet
1. függelék
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
2. függelék
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet
a növényvédelmi tevékenységről
A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).
Az 1/A. §-t a Mátraterenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 29. § a Mátraterenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 29. § a Mátraterenye Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. alcím címe a Mátraterenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (V. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § a Mátraterenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (V. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § a Mátraterenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (V. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.