Szendehely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017 (XII.13.) önkormányzati rendelete
Szendehely Község településkép védelméről
Hatályos: 2023. 04. 26Szendehely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017 (XII.13.) önkormányzati rendelete
Szendehely Község településkép védelméről
Szendehely Község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a településkép védelme érdekében megállapítja Szendehely Község településkép védelméről szóló rendeletét (továbbiakban: TKR.), és elrendeli a Településképi Arculati Kézikönyvvel (továbbiakban TAK) való együttes alkalmazását.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
3. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. Alacsony hajlású tető: olyan tető, amelynek lejtése legfeljebb 10%
2. Magastetős tetőforma: Magas-tetős tetőforma az a tető, melynek hajlásszöge több mint 10 %.
3. Oromfalas jellegű homlokzat: Magas-tetővel lefedett épület, épületrész homlokzati fala, amely lehatárolja a padlásteret vagy a beépített tetőteret, elmetszve a tetőgerincet vagy elérve közvetlenül a tetőszerkezetet (ereszt)
4. Összetett tető: Többféle lejtéssel és tetőidommal is kialakítható magas-tető
5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
6. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
7. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
8. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
9. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
10. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
11. más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát
12. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek, intézmények homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
13. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
14. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
A HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
2. A helyi védelem feladata
4 §
3. A helyi védelem általános szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló 4/2017. (V. 17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) az azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó)
c) a kezdeményezés indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) értékvizsgálatot4. sz. melléklet szerint,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.
(3) A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.
(4) A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(6) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát.
(7) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
(8) A helyi védelem alá helyezett örökségekről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(9) A nyilvántartás tartalmazza:
1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
2. a védelem típusát,
3. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
4. a védelem rövid indokolását.
4. Testületi döntéssel összefüggő feladatok
6. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
(2) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéséhez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a tulajdonosokat értesíteni kell
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén írásban,
b) nem egyedi érték esetén az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás dokumentumait a döntés előtt legalább 15 nappal a polgármesteri hivatalban mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(6) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
5. A területi védelem meghatározása
7. § (1) A helyi területi védelem a településszerkezetre, a telekstruktúrára, az utcavonal-vezetésre, az utcaképre és a település vagy tájkarakter elemeire terjedhet ki. A védelem az örökség megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.
(2)1 A helyi területi védelem elemeit az 1. melléklet tartalmazza
6. Az egyedi védelem meghatározása
8. § (1) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó,
1. építményekre, építményrészletekre,
2. alkalmazott anyaghasználatra,
3. tömegformálásra,
4. homlokzati kialakításra,
5. táj- és kertépítészeti alkotásra,
6. egyedi tájértékre, növényzetre,
7. szoborra, képzőművészeti alkotásra,
8. utcabútorra terjed ki.
(2) A község területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:
a) Középületek: templom, kápolna
b) A paraszti élet épületei: lakóépületek, gazdasági épületek
c) Egyéb szakrális építmények: kőkereszt, képoszlop, szobor, képszekrény
d) Egyéb mérnöki műtárgyak: kőhidak
(3) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.
(4)2 A helyi egyedi védelem elemeit a 2. melléklet tartalmazza.
7.3 Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata.
(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat, ill. megváltozott funkció esetén az érték megjelenését, szerkezetét, szellemi örökségét nem romboló használat.
(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.
(4) A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § (1) Szendehely Község jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:
(2) A településképi szempontból meghatározó településrészeket e rendeletet megalapozó Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezete és mutatja be.
(3) A településképi szempontból meghatározó településrészek elnevezését és lehatárolását a 2. melléklet 1. fejezete, a lehatárolás térképi bemutatását a 2. melléklet 2. fejezete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. § (1) A település területén az épületek a domborzathoz alkalmazkodó, a hagyományos falusias környezethez, a kialakult települési karakterhez illeszkedő építészeti kialakítással, tömegformálással, építészeti részletképzéssel, anyag- és színhasználattal valósuljanak meg.
(2) Az épületek homlokzatfelületének a vakolat, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű anyagtól eltérő anyaggal történő burkolása – például mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet. A homlokzati felületeken fehér, szürke, föld színű árnyalatok, (fa esetében zöld, kék is) alkalmazandóak, rikító színek használata nem megengedett.
(3)4 A település Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű (Óf.), és a 2-es út településképi szempontból látványérintett, fejlődő arculatú (Lé.) területein és épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként bitumenes lemez és hullámlemez, síkpala, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés alkalmazható, kivéve a közterület felől nem látható gazdasági területeken. A magas tetőt csillogásmentes (matt) felülettel kell kialakítani, a településképbe illő az égetett cserép színéhez hasonló, vagy fekete, szürke árnyalatú színben.
(4) A nyílászárók anyaga az Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű területein és épületein lehetőleg fa szerkezetű, vagy fa mintázatú legyen.
(5)5 Telepített napelemek elhelyezése az Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű (Óf.), és a 2-es út településképi szempontból látványérintett, fejlődő aculatú, (Lé.) területein, az épület tetősíkján, az utcafronti homlokzattól hátrahúzottan (min. 6m) vagy talajra telepítve, az utcáról nem látható módon lehetséges. Mindkét esetben vizsgálni szükséges az utcai és a település más részeiről történő rálátásokat, melyek kedvezőtlen rálátás esetén a telepítést kizáró okok lehetnek.
(6)6 Az Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű faluképet őrző területein, a meglévő szomszédos épülethez illeszkedve, az épületek tetőidoma őrizze meg a hagyományos beépítés arányait.
(7)7 A település területén jellemzően magas-tetővel kell az épületlezárást megvalósítani a kialakult építészeti karakternek megfelelően. Javasolt a 35-45 fokos hajlásszögű magastető az adott utcára jellemző tetőidomhoz és tetőgerinc-irányhoz alkalmazkodva és a beépített alapterület legalább 60 %-án kell a környezetbe illő magas-tetőt létesíteni. Indokolt és megfelelően alátámasztott tömegképzés és anyaghasználat esetén mind új építés, mind bővítés során eltérő hajlásszögű épületrészek (kortárs módon megfogalmazott tornác, előtetők, additív tömegek) kialakításánál elképzelhető alacsony hajlásszögű, vagy akár lapostetős, zöldtetős épületrész létesítése is.
(8) Az építési telek közterületi határvonalain általánosan tömör kerítés nem létesíthető, csak ha a domborzati viszonyok miatt támfal építése szükséges, illetve egyedi környezet vizsgálat alátámasztása esetén. Saroktelek utcai kerítésének kialakítása során biztosítani kell a balesetek megelőzése érdekében a látómező szabad beláthatóságát.
(9) A közterületi utcabútorok egységes anyag és színhasználata szükséges.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Új beépítésre szánt területen a telek (teljes területére számítva) minden 250 m2-re legalább egy nagy lombkoronájú fa és 40 db. cserje ültetése történjen. A 40 db. cserje 4 db. nagy lombkoronájú fával kiváltható. A tájidegen, nem telepíthető növényfajok és a fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2)8 Az Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű (Óf.) és a 2-es út településképi szempontból látványérintett, fejlődő arculatú (Lé.) területein a meglévő szomszédos épülethez illeszkedve az épületek oromfalas kialakítással készüljenek, megőrizve a hagyományos beépítés arányait.
(3) Az új épületek utca felőli homlokzatának legalább 60 %-a egy síkot kell képezzen.
(4)9 Az Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű (Óf.) és a 2-es út településképi szempontból látványérintett fejlődő arculatú (Lé.) területén a beépített alapterület legalább 80 %-án környezetbe illő magas-tetővel kell az épületlezárást megvalósítani.
(5) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.
(6)10 Nagyméretű erkély és loggia az Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű (Óf.) és a 2-es út településképi szempontból látványérintett,fejlődő arculaltú (Lé.) területein épülő épületein nem építhető.
(7)11 Az Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű (Óf.) és a 2-es út településképi szempontból látványérintett, fejlődő arculatú (Lé.) területein a nyílászárók illeszkedjenek a meglévő épületek karakteréhez.
(8)12 Az Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű (Óf.), és a 2-es út településképi szempontból látványérintett, fejlődő arculatú (Lé.) területein a homlokzati felületképzés színe illeszkedjenek a meglévő épületek karakteréhez.
(9)13 Az épületek közterületről látható homlokzatára nem szerelhetők fel épületgépészeti berendezések (pl. klíma berendezés kültéri egysége, földgázmérő,nyomásszabályzó, stb.)
(10) Cég- és címtábla csak az adott helyen folytatott (gazdasági) tevékenység céljára helyezhető el, egyenként legfeljebb 1 négyzetméter felülettel. Kivételt képez e szabály alól a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás.
11. A tájba illesztés részletes szabályai
13. § (1) A település üzemeltetését szogáló egyes sajátos építmények, műtárgyak, létesítmények tervezése és kivitelezése során ezek tájba illesztéséről végső soron takaró elemek (pl. fasor, sövény, deszka kerítés, süllyesztés stb.) egyidejű megvalósításáról gondoskodni kell.
(2) Az épületeket, építményeket, létesítményeket a telken belül – az egyéb előírások megtartásával – úgy kell elhelyezni, méretét, formáját, anyagát, színét úgy kell megválasztani, hogy az elősegítse a természeti és táji jelleghez történő igazodást.
(3) A község beépítésre nem szánt területén a tájképi látványt meghatározó a tájhasználat következtében kialakult tájképi elemek (zöldfelületek, épített elemek) aránya nem változtatható meg.
12. Táj- és természeti értékek védelme
14. § (1) A táj- és természetvédelem alatt álló területeken (továbbiakban Tvt.) új építmény, nyomvonalas létesítmények és berendezések csak a természeti értékek sérelme nélkül helyezhetők el.
(2) A fák kivágása és csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról a kivágással egy időben gondoskodni kell, legalább az 1 m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő méretű, legalább kétszer iskolázott fával.
(3) A zöldmezős fejlesztésekkel szemben prioritást kell biztosítani a meglévő foghíjak beépítésének, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációjának.
(4) A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok telepítése. Ezeket a növényfajokat a 3. melléklet sorolja fel.
(5) A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.
(6) A fényszennyezés elkerülése érdekében a falu egész területén el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.
(7) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van: Megfelelő ernyőzés esetén a kibocsátott fényt nem látjuk közvetlenül. A megfelelően irányított fény nem jut a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába. A fényeknek – még a díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk. Így például a talajszintbe épített fényvetőket, melyek felfelé sugároznak, el kell kerülni.
(8) Az utcákat, amennyire csak lehet, egyenletesen, és amennyire csak lehet, egyenletes intenzitással világítsuk meg: vidéki utakon a 0,3 cd/m² fénysűrűség elegendő, amely kb. 4 lux megvilágítással elérhető. Ez az EU útvilágítási szabványoknak (EN13201) megfelelő legalacsonyabb útosztály. Az EU szabványok gyakran sokszor erősebb megvilágítást ajánlanak, mint ami jelenleg a legtöbb európai településen megvalósult.
(9) Igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez. Este 10 óra, vagy éjfél után jóval kevesebb fényre van szükség, ennek megfelelően a közvilágítás fénye csökkenthető. A megvilágítási szintek akár 50-80 %-os csökkentése is lehetséges. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha arra nincs közvetlenül szükség.
13. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
15. § 1) Az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló területeken csak
1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a vonatkozó jogszabályok keretei között,
2. a köztárgyak,
3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
4. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők helyezhetők el.
(2) A község egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse természeti és táji jelleghez történő igazodást.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.
14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, vezeték nélküli hírközlés
16. § (1)14 A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a település külterülete alkalmas.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az országos védelem alatt álló területek.
(3) A település beépítésre szánt területén új nagy-, és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal-korrekció végezhető. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.
(4) Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése a belterületen csak a környezetbe illeszkedő módon létesíthető.
(5) Új légvezeték hálózat meglévő oszlopsorra illesztve vezethető, amennyiben az adott területen már van légvezeték hálózat.
(6)15 Az Ófalu-településközponti, hagyományos beépítésű (Óf.), és a 2-es út településképi szempontból látványérintett, fejlődő arculatú (Lé.) területein kisfeszültségű elektromos elosztóhálózat bővítése vagy felújítása kizárólag faoszlopos tartószerkezeten engedélyezhető.
(7) A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában (összes szolgáltató antennája egy tartószerkezeten legyen) és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.
15. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelettel összhangban történhet, úgy, hogy a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) A beépítésre szánt területeken a hirdetési és reklámcélú építményrész, ilyen célú szerkezet, reklámtábla legfeljebb 1,0 m2 felülettel létesíthető, úgy, hogy kisebb oldalmérete legalább 0,8 m legyen. Saroktelkek kerítésein nem helyezhetők el reklámcélú szerkezetek a közlekedésbiztonsági belátási háromszögbe eső szakaszokon.
(3) A település területén City-Ligth és City-Board tipusú hirdetőberendezés – 2-es út településképi szempontból látványérintett, fejlődő arculatú területe kivételével – nem helyezhető el.
(4) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla helyezhető el. Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.
(5) Autóbuszváró pavilon környezetében egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag (80 lumen/Watt) mértéket meghaladó hatékonyságú, (statikus meleg fehér színű) fényforrások használhatók. A fényforrások elhelyezésénél kerülni kell a települési fényszennyezés fokozását, időkapcsoló használata a működtetés során indokolt.
(7) Reklám csak állandó tartalommal tehető közzé, villódzó, változó tartalmú és fényintenzitású reklám eszköz nem alkalmazható.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(9) Egyedi tájérték környezetében, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
(10) A római katolikus templom műemléki környezetében semmilyen reklámhordozó nem helyezhető el.
16. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
18. § (1) E rendelet 1. mellékletében meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) E rendelet 1. mellékletben meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén az utcabútor felülete sem vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
17. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
19. § (1) Szendehely Község közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek: hagyományos szerkezetekből, természetes anyagokkal épülő, a faluképbe illeszkedő formai kialakítású építmény
(2) Szendehely Község közigazgatási területén a közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőtábla létesíthető. Közművelődési célú hirdetőtábla reklám közzétételére igénybe vehető felülete a két négyzetmétert nem haladhatja meg.
(3) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
1. az önkormányzat működéskörébe tartozó információk;
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
5. a helyi társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk.
(4) Az információs célú berendezés felülete nem vehető igénybe reklám közzétételére.
18. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
20. § (1) Szendehely község közterületein az alábbi reklámhordozók
1. horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
2. plexi vagy biztonsági üveg mögött;
3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
5. egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el, kivéve a 0,5 m2 alatti cégéreket.
19. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
21. § (1) A polgármester jelentősnek minősített helyi eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente két hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
20. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
22. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára, legfeljebb 6 hónap időtartamra, építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
21. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthetőek műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
22. Rendelkezés a szakmai konzultációról
24. § (1) A településkép védelme érdekében a települési főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – szakmai konzultációt, és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció igényét a polgármesterhez lehet bejelenteni írásban vagy elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajzzal vagy fotóval dokumentálva) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.
(3) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.
(4) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.
(5) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
23. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
25. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött
1. új építmény építésére,
2. meglévő építmény szintterület növekedését eredményező átépítésre,
3. meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt.
24. A véleményezési eljárás részletes szabályai
26. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be a polgármesternek címezve, továbbá a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2)16 A polgármester a településképi véleményezési eljárást a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet eljárási szabályai szerint folytatja le.
(3) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
25. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
27. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére a település közigazgatási területén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési, örökségvédelmi engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez nem kötött
1. új építmény építésére,
2. meglévő építmény szintterület növekedését eredményező átépítésre,
3. meglévő építmény településképet érintő átalakítására,
4. meglévő építmény rendeltetésének megváltoztatására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban,
5. továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
26. A bejelentési eljárás részletes szabályai
28. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
(2) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(4) A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a bejelentésre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon nyújtja be a polgármesternek.
(5) A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.
(6) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
27. A településképi kötelezési eljárás
29. § 1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében
aa) ha az építmény vagy környezete nem felel meg a településkép védelmi rendelet előírásainak,
ab) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ac) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,
ad) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.
b) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben
ba) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,
bb) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén.
c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében,
d) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.
(3) Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók.
28. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
30 §
29. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
31. § (1) A településképi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg
(2) Az érintettet a településképi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(3) A településképi bírságról hozott határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a soron következő rendes ülésén hozza meg.
(4) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
30. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
32. § Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
31. Hatálybalépés
33. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 7. § (2) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. alcím címe a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (7) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (7) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (8) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (9) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (6) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletet a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. mellékletet a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.