1. § E rendelet hatálya kiterjed – a Csorvás, István király utca 27. szám alatti ifjúsági garzonház (Fecskeház) kivételével - valamennyi a Csorvás Város Önkormányzata ( a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ( a továbbiakban: lakás ill. helyiség). E rendelet 1. melléklete tartalmazza a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét.

2. § (1) A Csorvás Város Önkormányzata a tulajdonában lévő lakásokat

(2) A lakásbérleti szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig köthető meg.

4. § (1 ) A bérbeadó a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt.

(2) Önkormányzati lakásra társbérleti szerződés nem köthető.

(3) A bérlő a lakásba a házastársán, a gyermekén, a befogadott gyermekének gyermekén, valamint a szülőjén kívül mindenki mást csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A befogadásához való bérbeadói hozzájárulást írásban kell kérni a bérbeadótól, és a kérelemben fel kell tüntetni a befogadni kívánt személy személyi adatait, a befogadás célját, illetve indokát, és a befogadás időtartamát.

(4) A bérbeadói hozzájárulás megadásáról a bérbeadó a lakás alapterülete, a lakás szobaszáma, és a befogadást követően a lakásban együtt-lakók száma alapján dönt. Ha a bérbeadó azt állapítja meg, hogy a befogadást követően a lakás egy főre jutó alapterülete kevesebb, mint 10 m ² , vagy az 1 szobára jutó személyek száma több, mint a jelen rendelet 18. §- ának a) vagy b) pontjában meghatározott létszám, a hozzájárulást megtagadja. A bérbeadó a hozzájárulásban kiköti, hogy a bérleti szerződés megszűnését követően a bérlővel együtt a befogadott személynek is el kell hagynia a lakást.

(5) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.

5. § (1) A bérlő és a bérbeadó jogait és kötelezettségeit a lakásbérleti szerződésben kell rögzíteni.

(2) A bérlő köteles az önkormányzati lakást a rendeltetésének megfelelően, a bérleti szerződésben foglaltak szerint használni. A rendeltetésszerű használatot, és a szerződésben foglaltak teljesítését a bérbeadó - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - egy naptári éven belül két alkalommal - félévenként - ellenőrzi.

(3) A bérlő látja el az épület tisztántartásával összefüggő feladatokat, ennek keretében köteles az ingatlanhoz tartozó udvar, kert és kerítés tisztántartásáról, karbantartásáról gondoskodni, köteles továbbá az ingatlanhoz tartozó kertet művelni, vagy legalább gondoskodni a terület folyamatos gyommenetesen tartásáról, az ott lévő fák, bokrok, egyéb ültetvények szakszerű metszéséről, ápolásáról.

(4) A bérlő gondoskodik a bérelt lakáshoz tartozó ingatlan és az ingatlannal határos közterület járdáinak tisztán tartásáról, a csúszásmentesítésről, és a hó eltakarításról, továbbá az ingatlan közvetlen környezetéhez tartozó közterületnek a köztisztaság fenntartásáról szóló 9/2009. (V.29.) önkormányzati rendeletben szabályozott módon történő rendbentartásáról.

(5) Több lakásból álló ingatlan esetében a (2) és (3) bekezdésben felsorolt feladatok elvégzésére a bérlők egyetemlegesen kötelezettek.

6. § A bérlő a lakás átvételének napjától kezdődően köteles megfizetni határidőben és teljes mértékben minden olyan díjat, kiadást illetőleg költséget, ami a lakás használatával összefüggésben a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt keletkezik illetve merül fel, így különösen a közüzemi szolgáltatások (víz, gáz, elektromos energia, szemétszállítás stb.) díjait. A bérlő ezen kötelezettségei teljesítése érdekében köteles a lakásbérleti jogviszony keletkezésétől illetve megszűnésétől számított 10 napon belül a közszolgáltatóknál fogyasztóként be- illetve kijelentkezni.

7. § A bérlő köteles a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt folyamatosan, a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor pedig a lakás bérbeadónak történő visszaadását megelőzően a saját költségére gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetve cseréjéről.

8. § A bérbeadó és a bérlő írásban előzetesen megállapodhatnak arról, hogy a bérbeadó feladatkörébe tartozó karbantartási, felújítási munkákat az általa bérelt lakásban a bérlő saját költségén végzi vagy végezteti el. Az elvégezett munkák ellentételezéséről a bérlő és a bérbeadó a megállapodásban rendelkeznek. A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségeket térítheti meg a bérlőnek.

9. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő köteles a lakást tisztán, tisztasági festést követően, és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni a bérbeadónak. A visszaadás időpontjában a lakásnak rendelkeznie kell azokkal a tartozékokkal, berendezési és felszerelési tárgyakkal, amelyekkel az átadáskor felvett jegyzőkönyvben rögzítésre került.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérlet megszűnésekor a lakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A költségek viselése ebben az esetben is a bérlőt terheli, aki köteles a kiköltözést megelőzően a várható költséget a bérbeadó részére megelőlegezni. A munkálatok elvégzését követő 15 napon belül a bérbeadó és a bérlő elszámolnak egymással.

10. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére megfizetni.

(2) A lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltét követően kéthavonta 25 %-kal emelkedik.

11. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést

12. § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a

13. § (1) A Képviselő-testület abban az esetben járul hozzá a bérleti jog átruházáshoz, illetve a lakáscsere szerződéshez, amennyiben az önkormányzati lakás bérlője másik önkormányzati lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli el a bérleményt, és a bérbeadó rendelkezik a bérlő igényének megfelelő szabad lakással. Létrejöhet lakáscsere szerződés két önkormányzati lakást bérlő lakáscseréje következtében is.

(2) Nem jöhet létre lakáscsere szerződés abban az esetben ha a lakáscserével érintett lakás valamelyikének használatával kapcsolatban bármilyen tartozás áll fenn.

(3) A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együtt lakó(k) is köteles(ek) a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

14. § A bérlő az önkormányzati tulajdonú bérlakást, vagy a lakás részét nem adhatja albérletbe.

15. §¹ Jövedelmi-, vagyoni- és szociális helyzete folytán - igénylés alapján – szociális jelleggel önkormányzati bérlakás juttatására jogosult az a lakásigénylő, akinél a család jelentősebb vagyonnal nem rendelkezik, és

16. § Az igénylőnek a szociális helyzete alapján benyújtott lakásbérlet iránti kérelmét a Képviselő-testület soron következő ülésén, de legkésőbb 60 napon belül bírálja el.

17. § Az igénylő a kérelem benyújtását követően a lakáskörülményeiben, a személyi, a családi, a jövedelmi és a vagyoni helyzetében beállt lényeges változást, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni. A bérlőnek a bejelentési kötelezettsége a lakásbérlet létrejöttét követően a bérlet teljes időtartama alatt fennáll.

18. § A szociális helyzete alapján bérlakásra jogosult személynek bérbe adható lakás szobaszáma a vele együttköltözők számától függően a következő:

19. § A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés határozott időre, maximum 3 évre szólhat. A rászorultság fennállása esetén a lakásbérleti szerződés hatályának megszűnése előtt legalább 30 nappal benyújtott kérelem alapján újabb határozott időre, maximum 1 évre a lakásbérleti szerződés hatálya többször is meghosszabbítható.

20. § Amennyiben a szociális helyzet alapján lakásbérleti szerződést kötött bérlő jövedelmi, vagyoni helyzetében olyan változás történik, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege, vagy a bérlő vagyonának mértéke meghaladja a 15. §-ban meghatározott összeget, illetve mértéket, úgy a lakásbérleti díjat e rendelet 3. mellékletének a piaci alapon bérbe adott lakásokra meghatározott összegben kell megfizetni.

21. § Nem köthető szociális helyzet alapján lakásbérleti szerződés azzal, aki - a vele együtt költöző személyekre is figyelemmel,

22. § Annak a bérlőnek, aki a 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogosult önkormányzati tulajdonú lakás bérletére, a lakásbérleti díjat e rendelet 3. mellékletének a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra meghatározott összegben kell megfizetni.

22/A. § A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzat lakbértámogatást nyújt azzal, hogy a bérlő részére a Rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja szerinti lakbért alkalmazza, amely a piaci alapon bérbe adott lakások bérleti díjának 10 %-al csökkentett mértéke.

23. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakások piaci alapon történő bérbeadása pályázati eljárás lefolytatásával történik. A pályázatot Csorvás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete írja ki.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

24. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakás piaci alapon történő bérletére az a csorvási lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy is pályázhat, aki nem rendelkezik kizárólagos használatot biztosító lakástulajdonnal.

(2) A pályázathoz mellékelni kell a pályázó és a vele együtt költözők jövedelemigazolását. A jövedelemigazolás(ok) hiánya a pályázat érvénytelenségének következményével jár.

(3) Érvénytelen a pályázata annak, aki az óvadék biztosítási kötelezettségnek nem tesz eleget.

(4) Kizárható a pályázatból az a pályázó, aki a benyújtott jövedelemigazolások tanúsága szerint nagy valószínűséggel nem lesz képes a lakásbérleti díjat és a közüzemi számlákat megfizetni.

(5) Amennyiben a pályázati úton meghirdetett lakásra azonos feltételek mellett több érvényes pályázat érkezik, akkor a pályázatát legkorábban benyújtó pályázó nyeri el a lakás bérleti jogát.

25. § (1) A lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén a pályázó a pályázat elbírálásának

26. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a bérbeadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. A helyiségbérleti szerződést a polgármester köti meg.

(2) A helységbérletre vonatkozó szabályokra – a jelen alcím alatt szabályozott eltérésekkel - a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni.

(3) A bérbeadó az üresen álló önkormányzati tulajdonú helyiségeit csak pályázati eljárás lefolytatásával adhatja bérbe.

(4) A pályázati felhívást - a benyújtásra meghatározott időpont előtt legalább 15 nappal - a bérbeadó a helyben szokásos módon közzéteszi.

27. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

28. § A helyiségbérletre írásban benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell:

29. § Az óvadék megfizetésére, felhasználására és visszafizetésére a 25. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

30. § Több pályázó esetén a pályázat elbírálásánál előnyben részesül az, aki a pályázati felhívásban foglalt feltételek és kötelezettségek tekintetében minden követelménynek megfelel, és a legmagasabb összegű bérleti díjat ajánlotta fel.

31. § Ha a pályázati felhívásra csak egy érvényes pályázat érkezik, a pályázati kiírás megismételhető.

32. § Önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti joga nem ruházható át, nem cserélhető el, és nem adható albérletbe.

33. § A helyiségbérleti szerződés hatálya határozatlan időre szól. A szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a hónap 15. napjáig, a felmondás a következő hónap utolsó napjára szólhat. Felmondás esetén a bérbeadó cserehelyiséget nem biztosít a bérlő számára.

34. § A helyiségbérletre egyebekben e rendeletnek „a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei” alcím alatti rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával kell eljárni. A bérlő a bérleményt saját költségére és kockázatára, a bérbeadóval történt egyeztetés, szükség esetén megállapodás szerint alakítja ki a pályázatában meghatározott cél szerinti használatra.

34/A. § Az önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 54. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati tulajdonú lakásokat nem értékesíti.

34/B. § Az önkormányzat a Lakástörvény 58. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó (egyéb) helyiségeit nem értékesíti.

35. § Ez a Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

36. § A lakásbérleti díjra vonatkozó rendelkezéseit a 2017. július 8. napját követően megkötött lakásbérleti szerződésekre kell alkalmazni.

37. § Hatályát veszti Csorvás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére vonatkozó helyi szabályozásáról szóló 2/1994. (I. 24.) rendelete.