Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(VI.30.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 8/2013.(III. 28.) önkormányzati rendelet, valamint a helyi állattartásról szóló 15/2010.(IX.30.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2017. 07. 01- 2021. 12. 22

Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(VI.30.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 8/2013.(III. 28.) önkormányzati rendelet, valamint a helyi állattartásról szóló 15/2010.(IX.30.) önkormányzati rendelet módosításáról1

2017.07.01.

Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1), (4) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1 Módosító rendelkezések

1. § (2) A Rendelet 2. § 1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1) ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója, vagyonkezelője;”
1.A közösségi együttélés alapvető szabályairól valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 8/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1. §

(1)Jelen rendelet célja Sándorfalva Város lakosságának mint közösségnek az időközben kiforrott közösségi értékei, érdekei védelme és megőrzése érdekében, törvényi felhatalmazás alapján a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározása valamint az elmulasztásuk esetén azok jogkövetkezményeinek megállapítása.
(2)Rendelkezései vonatkoznak minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Sándorfalva város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást tanúsít.”

2. § A Rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, első alkalommal írásban, 8 napos határidő tűzésével fel kell szólítani az együttélés szabályainak betartására. A felszólítás szigorú sorszámozású formanyomtatványon, a közterület-felügyelő útján kerül kézbesítésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felszólítás eredménytelensége esetén 8 napos határidő kitűzésével írásban, hivatalos iratként postai úton megküldve ismételten fel kell szólítani az együttélés szabályainak teljesítésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti felszólítást ingatlanhoz kapcsolódó szabályszegés esetén az érintett ingatlanban legnagyobb arányban tulajdoni hányaddal rendelkező személynek kell megküldeni.

(4) A felszólításokban tájékoztatást kell nyújtani az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeiről.

(5) Az ismételt felszólítás eredménytelensége esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szab ki, vagy hivatalból kezdeményezi a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti hatósági eljárás lefolytatását.

(6) Aki a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg,

a)természetes személy esetén 5 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal, vagy 20 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal,
b)jogi személy esetén 5 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal, vagy 50 000 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal
sújtható.

(7) A helyszíni bírság és a közigazgatási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1) bekezdésében írtakon túl az elkövető személyi körülményeit is.

(8) A helyszíni bírságoláshoz használt sorszámmal ellátott nyomtatványnak tartalmaznia kell:

a) az elkövető családi nevét, utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, állampolgárságát,

b) az elkövető személyazonosításra alkalmas igazolványának vagy vezetői engedélyének számát és típusát,

c) az elkövetés helyét, idejét, az elkövetett cselekmény leírását, az elkövetett szabályszegés megnevezését, gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén a forgalmi rendszámot

d) a kiszabott helyszíni bírság összegét,

e) tájékoztatást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (6)- (8) bekezdéseiben foglalt körülményekről,

f) tájékoztatást arról, hogy a meg nem fizetett helyszíni bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül,

g) a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv nevét, az intézkedő személy aláírását és jelvényszámát.

(9) Fiatalkorú elkövetővel szemben helyszíni bírság nem szabható ki.

(10) A helyszíni bírságot a kiszabásától számított 30 napon belül az elkövető számára átadott csekkszelvényen kell megfizetni.

(11) A közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat jogerőre emelkedése napjától számított 30 napon belül kell csekkszelvényen kell megfizetni.

(12) Közigazgatási bírság kiszabása helyett, ha e büntetéstől is kellő visszatartó hatás várható, az elkövető felhívható a közösségi együttélés alapvető szabályainak betartására.

(13) A (12) bekezdés szerinti büntetés nem alkalmazható ismételt elkövetés esetén.

(14) Nem alkalmazható a (12) bekezdés szerinti büntetés és a közigazgatási bírság minimális összege 30 000 Ft a 11/A. § (4)-(6) bekezdései, a 11/B. § (2) bekezdése, a 13. § (4) bekezdés, a 16. § (3a) bekezdése. szerinti közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén.

(15) Nem alkalmazható a (12) bekezdés szerinti büntetés és a közigazgatási bírság minimális összege 100 000 Ft a 11/B. § (1) és (3) bekezdései szerinti közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén.

(16) Az emberi egészségre veszélyes (nem allergén) gazzal benőtt, elhanyagolt, gondozatlan ingatlanok esetében a közigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg elrendelhető a közterület közérdekből történő kényszer kaszálása, a fás szárú növények karbantartása, melynek költségei a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjét terhelik.”

3. § (1) A Rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) hulladékudvar: az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd hulladékok, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére fenntartott, elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely (0140/5. hrsz.);”

(2) A Rendelet 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) közszolgáltató: az a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő, aki a szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladékot elhelyezés céljából rendszeresen elszállítja, a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményt létesít és működtet;”

4. § A Rendelet 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki közterületen szeszesitalt fogyaszt – a közterületi alkalmi elárusító hely és a nyilvánosan tartott engedélyezett rendezvény kivételével -, szabálysértést követ el. A cselekményt a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szabályai szerint kell elbírálni.”

5. § A Rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlantulajdonos köteles:
a)az ingatlant megművelni, rendben tartani, a növények vegetációs időszakának végéig gyomtól, gaztól rendszeresen megtisztítani úgy, hogy a fű magassága ne haladja meg a talaj síkjától számított 30 cm-t,
b)az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarítása, síkosságmentesítés) gondoskodni,
c)az ingatlan előtti járdát teljes szélességében tisztántartani, ennek keretében a járdán felburjánzó gazt rendszeresen kiirtani; a járdára ránőtt, oldalról belógó növényektől (pl. fű, cserje) tisztán tartani; a járdára felülről belógó ágakat a talaj felső síkjától számított 2 méter magasságig visszanyesni,
d)az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt megtisztítani, a csapadékvíz zavartalan lefolyását biztosítani (pl. az árkot benövő növényzettől a növények vegetációs időszakának végéig rendszeresen megtisztítani, a belekerült szeméttől és gyomtól megtisztítani),
e)a beépített, vagy beépítetlen kül- és belterületi ingatlantól az úttest széléig a lágy szárú növényeket, azok vegetációs időszakának végéig rendszeresen karbantartani (nyírni, kaszálni) úgy, hogy azok magassága ne haladja meg a talaj síkjától számított 30 cm-t.

6. § A Rendelet 7. alcíme a 11. §-t követően az alábbi 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Tilos a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árok oldalának (rézsűjének) gyom- és növényirtásra alkalmas vegyszerrel vagy anyaggal való permetezése, locsolása, felszórása.

(2) Tilos a közterület gyom és növényirtásra alkalmas vegyszerrel vagy anyaggal való permetezése, locsolása, felszórása az alábbi területek kivételével:

a) lakóépület fala és a kiépített járda közötti szakasz,

b) kaviccsal, kőzúzalékkal felszórt bejáró,

c) kerítés és kiépített járda közötti terület és

d) a járdaidomok közötti rés.

(3) Tilos a közterületen lévő növényzet oly módon történő lefedése, takarása (pl. fóliával, geotextillel stb.) mely alkalmas a növényzet kipusztítására.

(4) Tilos az utak, útpadkák mélyedéseibe (kátyúk) avart vagy kerti hulladékot (pl. falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok stb.) elhelyezni.

(5) Tilos az utak, útpadkák mélyedéseibe (kátyúk) építési törmeléket engedély nélkül elhelyezni.

(6) Tilos a kiépített szennyvíz csatornahálózatba csapadékvizet bevezetni, bekötni.”

7. § A Rendelet 7. alcíme a 11/A. §-t követően az alábbi 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § (1) Tilos közterületen élőfát érvényes engedély nélkül kivágni.

(2) Tilos közterületen élőfát érvényes engedély nélkül megnyesni, ez alól kivétel a gyümölcsfák termésoptimalizáló metszése, valamint a bizonyíthatóan élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető száraz gallyak lenyesése.

(3) Tilos közterületen helyi jelentőségű védettséget élvező védett növény megcsonkítása vagy kivágása.”

8. § A Rendelet 16. §-a, a (3) bekezdést követően az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A sarki ingatlan tulajdonosa – a (3) bekezdésben foglaltakon túl - köteles:

a) az ingatlan előtti közterületen az utak metszéspontjáig a fás szárú növényeket karban tartani oly módon, hogy azok a jármű- és gyalogos forgalmat valamint a kereszteződés beláthatóságát ne akadályozzák,

b) az ingatlan előtti közterületen az utak metszéspontjáig a lágy szárú növényeket, azok vegetációs időszakának végéig rendszeresen karbantartani (nyírni, kaszálni) úgy, hogy azok magassága ne haladja meg a talaj síkjától számított 30 cm-t.”

2. Hatályon kívül helyező rendelkezések

9. § (1) Hatályát veszti a Rendelet 7. § (6) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a helyi állattartásról szóló 15/2010.(IX.30.) önkormányzati rendelet melléklete.

3. Záró rendelkezés

10. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

Az önkormányzati rendeletet a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 18. §-a hatályon kívül helyezte 2021. december 23. napjával.