1. § (1) Fáj településen a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illetik meg, melyeket az önkormányzat képviselő-testületébe közvetlenülválasztott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak.

(2) A helyi önkormányzat hivatalos megnevezése: Fáj Községi Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat).

(3) Az Önkormányzat székhelye: 3865 Fáj, Fő út 32.

2. § Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője:

(1) „ Községi Önkormányzata Fáj ” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

3. § Az önkormányzat

4. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az ellátandó alapvető önkormányzati közfeladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza. törvény a Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakon túl más ellátandó önkormányzati közfeladatot is megállapíthat.

(3) Az önkormányzat alaptevékenysége szakágazat és kormányzati funkciórend szerinti besorolását az 2. függelék tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően önként feladatokat vállalhat.

(2) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.

(3) A Képviselő-testület önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hatásköreit átruházhatja.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre és társulásokra átruházott hatásköröket az 2. melléklet tartalmazza

7. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét, mint testületi szerv, ülésein gyakorolja.

8. § A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést tart, valamint közmeghallgatást.

9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves időtartamra elkészített munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző december hónapban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A képviselő-testület munkatervéhez javaslatot tehetnek:

(5) Az elfogadott munkatervet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzé kell tenni.

10. § A Képviselő-testület ülései

(1) Az alakuló ülés időpontjára, tárgyalandó napirendjére, vezetésére a Mötv. és a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései irányadóak. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester illetményéről, , az alpolgármester tiszteletdíjáról és a képviselők tiszteletdíjáról.

(2) A képviselő-testület éves munkatervében ütemezett ülések a rendes ülések, a képviselő-testület évente 6 rendes ülést tart.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az éves munkatervben nem ütemezett, az önkormányzat jogszerű működése, jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek teljesítése, feladat- és hatásköre vagy gazdasági érdeke indokolja, határidőhöz kötött vagy halaszthatalan az üg megtárgyalása.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(5) Az ülést az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirendi pontok és az egyes napirendi pontok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat. Amennyiben a napirendet helyben kiosztott vagy szóban előadott előterjesztéssel tárgyalja a testület, ennek tényét a meghívóban rögzíteni kell. A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselő-testület tagjai és meghívottak a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szólót pedig legalább 1 nappal korábban megkapják. A meghívó elektronikus levál formájábnan is kézbesíthető.

11. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni, valamint közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait.

(2) Tanácskozási joggal kell meghívni:

13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és ha felszólalási jogot kapott, felszólalhat. Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére a hozzászólást a polgármester engedélyezheti, legfeljebb 5 percben, véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.

(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljeshallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

14. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 települési képviselő jelen van.

(2) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkezésekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség legfeljebb 30 perc várakozással ismét biztosítható, úgy addig a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.

(4) A határozatképtelen, vagy határozatképtelenség vagy bármely más ok miatt félbeszakított testületi ülést 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, amely ülésen új napirendi pontok is szerepelhetnek.

15. § (1) A polgármester a Képviselő-testületi ülés megkezdésekor :

16. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülése napirendi pontjaihoz tartozó:

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak, tömörnek kell lennie.

(5) Az előterjesztést szóban és írásban lehet benyújtani. Az írásbeli előterjesztés elektronikusan, amennyiben nincs az nincs, hagyományos postai úton, vagy hivatali kézbesítés útján.

17. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az alábbiak szerint:

(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirendi pont tárgyalása során legfeljebb két alkalommal nyilváníthatnak véleményt. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend esetében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

(3) Az ülés levezetője vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a tárgyalás újbóli időpontját.

(4) Valamely napirendi pont tárgyalása során, az ülés levezetője - saját döntése alapján, illetve az előterjesztő, vagy a feladatkörében érintett bizottság elnöke kérésére – tárgyalási szünetet rendelhet el.

(5) A napirendi pont előadója az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet, A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthtja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslato eredetijavaslatnak minősül.

(6) Az előadóhoz, szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskzási joggal rendelekzők kérdést intézhetnek, amelyekre válaszolni kell. A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.

(7) Amennyiben további hozzászólás nincs, az ülés levezetője lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

18. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

(2) Az ügyrendi javaslat, az észrevétel a testületi ülés vezetésével, rendjével, a szavazás módjával, a vita lezárásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozhat.

(3) Az ügyrendi javaslat, észrevétel előterjesztőjének a polgármester elsőbbséggel adja meg a szót. Az ügyrendi javaslatról, észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal határoz.

(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

19. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem dönt.

(2) Az interpelláció olyan felvilágosítás kérés, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, illetőleg az valamely szervének, intézményének feladat- és hatáskörét érinti.

(3) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban megkapta.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben írt határidőn túl, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a testületi ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni

(5) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpelláló nem fogadta azt el – a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy külön napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.

(7) A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 30 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.

(8) Az interpellációkról a jegyző – a Hivatal útján - rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.

21. § (1) A szavazás történhet :

22. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) Név szerinti szavazás „igennel”, vagy „nemmel” és „tartózkodással” történhet. A képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik szavazatukat, amelyet a jegyző a képviselő neve mellett rögzít.

23. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) Titkos szavazás esetén, annak lebonyolítására a képviselő-testület a tagjai sorából elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

24. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésen kívüli esetekben

25. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, annak indokát és a tervezet összeállításához szabályozási elveket, szempontokat adva kezdeményezheti:

26. § (1) A rendelet-tervezet elkészítése az önkormányzati hivatal feladata, társadalmi egyeztetés céljából az Önkormányzat hirdetőtábláján.

(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a kozoshivszalaszend@gmail.com elektronikus levélcímen, vagy írásban. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.

(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(5) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.

27. § Az önkormányzati rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

28. § (1) A képviselő-testület rendeletének megjelölése:

(2) Az Önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.

(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.

(4) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban tartani.

(5) Az önkormányzati rendeletek a döntést követően 3 munkanapon belül, kivételes és sürgős esetben 1 munkanapon belül elkészítésre és kihirdetésre kerülnek. A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet.

(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy az Önkormányzat rendeleteiről a község lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek.

(7) A kihirdetett rendeletek egy példányát a község honlapján – www.faj.hu- közzé kell tenni a jegyzőkönyv elkészültét követő 15 napon belül.

29. § (1) A testület határozatainak megjelölése:

30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontja szerinti tartalmon túl az alábbiakat tartalmazza:

(2) A képviselő külön kérésére a jegyzőkönyv a hozzászólását szó szerint tartalmazza.

(3) A jegyzőkönyvet

(4) A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát, azok oldalainak zsinórral való átfűzésével és a zsinórnak a jegyzőkönyv hátoldalán zárócédulával való rögzítésével kell biztosítani, az önkormányzat bélyegzőlenyomatának a zárócédulán való, oly módontörténő elhelyezésével, hogy az a zárócéduláról a jegyzőkönyv hátoldalára érjen.

(5) A jegyzőkönyvkészítés elősegítése érdekében a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készülhet, melyet 3 évig meg kell őrizni.

31. § A képviselő-testület jegyzőkönyvét egy alapszámra történő iktatás mellett folyamatos alszámmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával.

32. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a falugyűlés és a közmeghallgatás intézményével biztosítja. A közmeghallgatáson az állampolgárok, társadalmi és civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testületnek, az egyes képviselőknek, a polgármesternek, az alpolgármesternek kérdést tehetnek fel, illetve közérdekű javaslatot tesznek.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről a munkaterv elfogadásakor, vagy esetenként dönt.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a polgármester, vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről a következő ülésen tájékoztatást ad és a kérdés feltevőjét is tájékoztatja.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat- és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(5) A településen működő civil szervezeteket az SzMSz. 3. függeléke tartalmazza.

(6) A helyi népszavazásra feltételei és eljárásrendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

33. § (1) Minden települési képviselő joga és kötelessége azonos.

(2) A képviselőt a Mötv-ben és a szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(3) A képviselő köteles:

34. § A képviselők a közösség érdekében végzett munkájukért a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosultak.

35. § (1) A képviselő-testület dönt bizottságainak létrehozásáról, azok tagjai számáról, szervezetéről, valamint feladat- és hatásköréről.

(2) A bizottságok belső működési szabályaikat saját maguk határozzák meg.

36. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a három fős Ügyrendi, összeférhetelenségi és vagyonynyilatkozattételi bizottság. A bizottság tagjainak névsorát a 4.függelék tartalmazza.

(2) A Bizottság feladata:

37. § (1) A bizottságok elnökből és tagokból állnak.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület a választja meg.

(3) A bizottság elnökét távollétében a bizottság által a bizottság tagjai sorából választott alelnök teljes jogkörrel helyettesíti. Alelnökét a bizottság minősített többséggel választja meg.

(4) A bizottságok elnökei a ciklus folyamán egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a megválasztásuk óta végzett tevékenységükről.

(5) A képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen a bizottságok működésére is alkalmazni kell.

(6) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdésének eb) pontja alapján vagyonnyilatkozatot tesz.

(7) A képviselői vagyonnyilatkozatot a képviselő-testület a Bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.

38. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságokra rendelkezések az irányadók.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

39. § A polgármester megbízatását főállásban, kötetlen munkaidőben látja el. Három napot meghaladó tartós távolléte esetén köteles a z alpolgármestert és a jegyzőt tájékoztatni.

40. § (1) A polgármester felelős:

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért.

41. § (1) A polgármester döntést hozhat valamennyi, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyben, melyek vonatkozásában a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő valamennyi halaszthatatlan ügyben, amely nem tartozik a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe.

(3) A polgármester, amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározott hatáskörével él, a képviselő-testületet döntéseiről a következő ülésen tájékoztatni köteles.

(4) A polgármester átruházott hatásköreit a 2.sz. melléklet tratalmazza.

(5) A polgármester

42. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

43. § Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

44. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és közigazgatási feladatait a Hivatal bevonásával látja el.

(2) A jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, 1 fő aljegyző nevezhető ki.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az igazgatási főelőadó látja el.

45. § (1) A jegyző:

46. § (1) Alsógagy, Baktakék, Fáj, Detek, Fáj, Litka, Szalaszend, Szemere Község képviselő-testületei –külön megállapodás alapján - az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hoznak létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolásában.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal neve: Szalaszendi Közös Önkormányzati Hivatal

47. § A képviselő-testület – egyes feladatok hatékonyabb és célszerűbb ellátására – az alábbi, jogi személyiségű társulásokat hozhat létre. Az önkormányzat részvételével működő társulásokat a 3. sz melléklet tartalmazza.

48. § (1) A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetéséről évente rendeletet alkot.

49. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát, törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét, azokkal való rendelkezés eljárásrendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 600 ezer Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.

50. § Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Szalaszendi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

51. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését meghatározott képesítésű könyvvizsgáló, míg a költségvetési szervek, az önkormányzat és a Hivatal belső ellenőrzési feladatait a külső erőforrás bevonásával, az Encsi Többcélú Kistérségi Társulással az önkormányzatokkal megkötött szerződés keretei között láttatja el.

(2) A belső ellenőrzési szervezet feladata: minden tevékenységre, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára

52. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, valamint a település honlapján való közzététel útján.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és még a hatályban tartott Ötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013 (IX.12.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 1/2014 (I.22.) önkormányzati rendelet, 10/2014 (X.20.) önkormányzati rendelet, 19/2016(XII.1.) önkormányzati rendelet, 14/2016 (IX.28.) önkormányzati rendelet.