Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2017. (XII.27.) önkormányzati rendelete

Csátalja község településképének védelméről

Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a kulturális örökség védelmé­ért felelős miniszter, valamint a Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet célja Csátalja község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Csátalja község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Csátalja Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban képviselő-testület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § E rendelet alkalmazásában:

a) Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

b) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

c) Eredeti állapot: Védett érték dokumentumokkal alátámasztható első megjelenése.

d) Információs vagy más célú berendezés: épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, valamint  megemlékezés jellegű tájékoztatást, különösen közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti.

e) útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer.

f) Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

2. Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai

5. §    (1) E rendelet hatálya alá tartozó helyi építészeti örökség részét képező értékek feltárása, számbavétele körében

          a helyi védettség alá helyezés lehetőségét az önkormányzat folyamatosan vizsgálja.

(2) A védett érték műemléki védettség alá helyezése esetén, a helyi védettség megszüntetése iránt kell intézkedni.

(3) Helyi építészeti örökség részét képező védett érték műemléki védettség megszűnése esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének lehetőségét.

(4) A védett érték részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.

(5) A védett érték részét képező építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

3. Helyi védelem alá helyezés és helyi védelem megszüntetésének szabályai

6. §   (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél bárki írásban kezdeményezheti.
         (2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az

alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

a) helyi egyedi védelem esetén:

aa) helyszínrajz,

ab) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,

ac) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,

ad) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték rendeltetésének, használati módjának

leírása,

ae) növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírása,

af) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,

ag) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség

megszűntetését megalapozó ok ismertetése,

                            b) helyi területi védelem esetén:

ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,

bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez

szükséges léptékű térkép.

(3) A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítésére értékvizsgálat készítendő a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016.(XII.28.) Korm. rendelet 12. melléklete szerinti tartalommal.

(4)^[1] A helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a helyi védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a helyi védelem megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a helyi védett érték megsemmisült, vagy

b) a védett érték a védelem alapjául szolgáló értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy

c) a képviselő-testület döntésében kezdeményezi.

(5)  A helyi védelem alá helyezés eljárási szabályai:

a) A helyi védelem alá helyezés iránti eljárás (továbbiakban: eljárás) megindításáról a képviselő-testület 45 napon belül dönt.

b) Az eljárás megindításáról érintetteket a jegyző értesíti.

c) Érintettnek kell tekinteni:

ca) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

cb) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

cc) a kezdeményezőket,

d) Érintettek 30 napon belül véleményt nyilváníthatnak.

(6) Az eljáráshoz a (2) bekezdés szerinti dokumentáció és az értékvizsgálatra vonatkozó általános előírások szerinti tartalmú értékvizsgálatot az önkormányzat a települési főépítész szakmai előkészítésével készítteti el.

(7) Az értékvizsgálat nyilvánossága legalább 15 napos véleményezési határidővel a honlapon keresztül biztosítandó.

(8) Az értékvizsgálat (7) bekezdés szerinti véleményeztetését követő 60 napon belül az eljárás képviselő-testületi döntéssel zárul. A képviselő-testületi döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, csak bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető.

(9) A képviselő-testületi döntésről az érintetteket 15 napon belül a jegyző értesíti.

(10) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

 a) A nyilvántartás tartalmazza:

aa) a védett érték megnevezését,

ab) a védett érték címét, helyrajzi számát

ac) a védelem indokát

ad) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.

b) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

4. Helyi területi védelem meghatározása

7.§ A helyi védett terület a történeti település központ, melynek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

5. Helyi egyedi védelem meghatározása

8. § A helyi egyedi védelemben részesülőket a 2. melléklet tartalmazza.

6. Helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9.§     (1) A védett érték jókarbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.

(3) A védett érték részét képező építményt az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7.Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10.§ Településképi szempontból meghatározó területek az 1. melléklet szerint:

a) belterület településképi szempontból meghatározó területei;

b) az általános előírások szerint településkép védelme szempontjából kiemelt területek;

c) a helyi védett területek;

d) külterületi egyedi tájértékek (út menti keresztek) 50 m-es környezete;

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

11.§    (1) A település egész területére érvényes anyaghasználati követelmények a következők:

a) homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók erős kontrasztos színek,

b) magastető tetőhéjazati anyagként nem alkalmazható bitumenes fedéllemez.

(2) Az (1) bekezdés szerintiek a telek közterülettől mért 20m-re lévő építményekre érvényesek.

9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

12.§   (1) Kerti építmények az épülettel és növényzettel harmonikus kialakítással természetes anyagból készítendők.

(2) Az utcai kerítésnek az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz kell illeszkednie.

(3) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.

(4) A településen kialakult zárt kerítések védendők, felújítandók a lakóépület felújításával  egyidőben, a homlokzat színével megegyezően.

(5) A kedvező településkép megőrzése érdekében a meglévő épületek felújítása csak oly módon történhet, hogy a történelmileg kialakult szárazkapuk, falazott kerítések megmaradjanak.

13.§   (1)  Építmények homlokzati kialakításánál:

a) vakolt felület a pasztell színtől nem térhet el.

b) gazdasági terület kivételével tiltott a nagytáblás fémlemez burkolat;

c) az épületornamentika, anyaghasználat településképi szempontból környezetbe illeszkedő lehet.

(2) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti takarás nélkül utcai homlokzatra nem helyezhetők.

(3) Síktáblás napelemek, napkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben elhelyezhetők.

(4) A homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához igazított cégér elhelyezhető.

10. Helyi védelemben részesülő területre és elemekre vonatkozó további területi és egyedi  építészeti követelmények

14.§   (1) A helyi védelem alatt álló területen:

a) az utca vonal vezetésének megtartása kötelező,

b) telekstruktúra megtartása kötelező.

(2) Helyi védelem alatt álló területre vonatkozó, az utcakép egységes megjelenését szolgáló építészeti előírások

a) tetőidom csak a környező épületekhez illeszkedően utcára merőleges gerincű magastetős, zártsorú beépítés esetén utcával párhuzamos lehet.

b) a beépítés az utcavonalra tervezett,

c) tető hajlásszöge csak 38° és 45° között lehet;

(3) A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése csak természetes anyagból (fa, kő vagy sövény), tégla vagy vakolt felülettel készülhet, vagy csak áttört, igényes fémkerítés kialakítású lehet.

15.§ A 2. mellékletben helyi védelem alatt álló építészeti értékek védelmére vonatkozó szabályok:

(1) A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.

(2) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését,

bb) a homlokzat díszítőelemeit,

bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását,

bd) a tornácok kialakítását,

be) a lábazatot, a lábazati párkányt,

c) az alaprajzi elrendezés – különösen a főtartószerkezetek, főfalak, belsőelrendezés elemei - valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belsőértékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) A helyi védelem alatt álló épület bővítésénél homlokzati kialakítására figyelemmel kell lenni. Az épület utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje.

(5) Helyi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság, életveszély elhárítás esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(6) Helyi védelem alatt álló keresztek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

(7) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán információs vagy más célú berendezés nem helyezhető el.

(8) Fűtéskorszerűsítés esetén parapet gázfűtés nem engedélyezhető. Tilos továbbá kéményt külső falra vagy a fal mellé szerelve építeni.

(9) Parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető el.

(10) A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy – korunk építészetének eszközeivel – vissza kell idézni;

(11) Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, fém garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés;

(12) A tetőhéjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el;

(13) A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(14) Egy épülettömeg közterületről látható homlokzatának homlokzatszínezése egységes legyen.

11.Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

16. §  (1) A 10.§-ban meghatározott területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(2) A 10.§-ban nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(3) Védett területen a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.

12.Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

17. § A reklámok elhelyezésére vonatkozó általános előírásoktól az alábbi esetekben és időtartamra lehet eltérni:

a) ideiglenes reklám elhelyezése építési reklámhálón az építkezés időtartama alatt az alábbi feltételekkel engedélyezhető:

aa) építési napló igazolja a felújítás kezdetét,

ab) építési naplóvezetési kötelezettség nem áll fenn, de az érintettek vállalják annak vezetését és abban igazolják a felújítás kezdetét.

b) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése legfeljebb 4 alkalommal, évente összesen 12 naptári hét időszakára.

V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

18.§   (1) Kötelező szakmai konzultációt kell lefolytatni az alábbi építési tevékenységek megkezdése előtt:

a) új lakóépület építése ill. bővítése a település közigazgatási területén;

b) 8. §-ban szereplő helyi védett épületek átalakítása, bővítése, felújítása;

c) településképi szempontból meghatározó területen álló lakóépület utcai homlokzatának teljes felújítása vagy átalakítása ill. homlokzat hőszigetelése és nyílászárócsere esetén.

(2) A szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon az önkormányzathoz kell benyújtani papíron vagy elektronikusan.

(4) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(5) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS

14. Településképi bejelentési eljárással érintettek köre

19.§ (1)Településképi bejelentés kötelező az önkormányzat által végzettek kivételével  a 2. mellékletben felsorolt helyi egyedi védelemben részesülő építményeken végzett - általános előírások szerint engedély nélkül végezhető - alábbi esetekben:

a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

b) Utólagos hőszigetelés, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének és tetőhéjazatának megváltoztatása.

c) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

d) Homlokzatra, tetőfelületre, az építési telek előkerti kerítésére, kerítéskapujára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, cégér, üzletfelirat, reklám- és hirdető berendezés stb. elhelyezésére.

e) Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

(2) Településképi bejelentés kötelező az alábbi esetekben:

a) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

b) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

20.§ (1) A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai a következők:

a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

c) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,

h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,

i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását,

k) az épület melletti vagy előtti közterület kialakításának módja, különösen a burkolatok fajtája, színe.

21.§  A településképi bejelentési eljárás e rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A bejelentéshez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 26/B. § (3) bekezdés szerinti tartamú dokumentáció papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. Településképi kötelezési eljárás

22.§   (1)  A polgármester – a településkép védelméről szóló törvényben foglaltak szerint – településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

(2) A településképi kötelezés iránti kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani.

16. Településképi bírság mértéke

23. §  A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 forinttól 500.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.

17. Településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

24. § A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

25. §  (1) A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt, azzal, hogy az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat elengedi.

(2) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(3) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. Hatálybalépés

26.§ E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

27. §  Hatályát veszti a helyi építési szabályokról szóló 1/2005.(III.3.) önkormányzati rendelet

            a) 26. §-a,

            b) 4. sz. függeléke.

Csátalja, 2017. december 21.

Kovács Antal                                                  dr. Horváth Katalin

polgármester                                                          jegyző

Kihirdetve:

Csátalja, 2017. december 27.

                                                                                 dr. Horváth Katalin

                                                                                         jegyző