Csurgó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya

1.§ A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja Csurgó Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával;
• a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• a településképi követelmények meghatározásával;
• a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
  
• a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
  

2. § (1) A helyi védelem célja Csurgó Város településképe és történelme szempontjából meghatározó műemléki védettséget nem élvező épített értékek, valamint a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség - tulajdonformára való tekintet nélkül - a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Csurgó Város építészeti, településképi értékeinek védelme és igényes alakítása, az épített környezet esztétikus kialakítása.

(2) További cél a településképi szempontból meghatározó területen településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése a településkép-érvényesítési eszközök segítségével.

4. § (1) A rendelet területi hatálya Csurgó Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(3) A Rendeletben szabályozott eljárások során a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.), valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rkr.), előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

5. § A rendelet alkalmazásában:

1. Értékvizsgálat helyi védelem megállapításához: az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 8.§ (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, megindítása.

2. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.

3. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

4. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek).

5. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.

6. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.

7. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom.

8. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

9. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

10. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

11. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

12. Óriásplakát: a DIN A0 méretet meghaladó méretű plakát.

13. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés.

14. Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt.

15. Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 2,0 m, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.

16. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.

17. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

6. § (1) A helyi védelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek

• számbavétele, meghatározása,
• nyilvántartása, dokumentálása,
• megőrzése, megőriztetése,
• nyilvánossággal történő megismertetése,
• a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése, valamint azok fenntartása és megújulásuk elősegítése.
  

7. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem kiterjed:

• H1 fokozat esetén az épület, építmény egészére;
• H2 fokozat esetén az épület, építmény utcai homlokzatára;
• H3 fokozat esetén az épület, építmény tartozékára illetve kisépítményre.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

• építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
• táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
• szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
• az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
  

4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

8. § (1) Az 1. melléklet 2.-3. fejezetében felsorolt egyedi helyi építészeti vagy természeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre.

(2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.

(3) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:

• helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
• 
  
• rövid leírását,
• a kezdeményezés indokolását,
• színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
• javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.

(5) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:

• nyilvántartás szerinti számát,
• helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
• 
  
• a védettség megszüntetésének indokait és
• színes fényképet (minden lényeges oldalról).

(6) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítási költségei jelentős mértékben meghaladják az épület által képviselt értéket.

(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

(8) A tulajdonos, vagy a tulajdonosi jogok gyakorlója az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.

(9) A (8) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően a helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül képviselő-testületi döntést hoz, melyben kezdeményezi az 1. melléklet módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.

9. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

• a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
• műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
• a kezdeményezőket,
• az illetékes építésügyi hatóságot,
• Csurgó Város Önkormányzatát.
  

5. Testületi döntéssel összefüggő feladatok

10. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

• megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
• pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
• 
  
• annak leírását, hogy mitől védett a védett érték vagy annak egy része,
• a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi adatlapot,
• az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
• minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát, milyen támogatást kapott).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az érdekelteket hirdetményben kell értesíteni a helyi védelem alá helyezésről, vagy a védelem megszűnéséről.

(5) A helyi védelem tényét az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. § A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlant a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 27-28. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.

(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeinek felsorolását e rendelet 2. mellékletének 1. fejezete, térképi lehatárolását e rendelet 2. mellékletének 2. fejezete tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

13. § (1) A területen olyan városképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

(2) A város területén azbesztet tartalmazó építőanyagok, tetőfedő anyagok nem alkalmazhatók.

(3) A mezőgazdasági karakterű területeken környezetbarát, természet közeli, - tájképi megjelenésű területeken kialakult magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, agyag, cserép, fa, betoncserép) alkalmazása javasolt.

(4) Belterületen tilos az inváziós fafajták telepítése. Az inváziós fafajták felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

14. § Beépítésre szánt területek esetén

(1) A területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell jókarbantartani, fenntartani, használni.

(2) Ahol a terv kötelező építési határvonalat nem tartalmaz, ott a kialakult állapothoz igazodva kell a tervezett épületet elhelyezni.

(3) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határvonalra (szabályozási vonalra) helyezhető.

(4) Kertvárosias és falusias övezetben az oldal és a hátsó telekhatáron építendő kerítés javasolt magassága 2,0 m alatti.

(5) Ipar, gazdasági telephely, egyéb telephely épületei legfeljebb 8 m építménymagasságúak lehetnek.

(6) Tájképvédelmi területeken az alábbi előírásokat kell betartani:

• Erdőterületen az övezeti előírásokban megengedett épületek csak a természeti

értékek sérelme nélkül helyezhetők el.

• A tájban megjelenő, a település sziluettjét megváltoztató új, 15 m-nél magasabb

építmények nem helyezhetők el.

15.§ Jellemzően beépítésre nem szánt terület esetén

(1) Mezőgazdasági művelésű területen (kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, szántó) mezőgazdasági épület legfeljebb 6 m, lakóépület legfeljebb fölszint + tetőtér, maximum 4,5 m építménymagasságú lehet.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16.§ Beépítésre szánt területek esetén

(1) A településképi illeszkedést biztosítani kell az utcaképben (szomszédos épületek, a csatlakozó közterület másik oldalán álló épületek viszonylatában)

(2) A közterülettel határos telekhatáron tömör kerítés nem javasolt, kivéve

• lakóterületeken azon telekhatárokon, amelyek főutak és vasutak mentén helyezkednek el, gazdasági területekkel érintkeznek, illetve külterületre nyílnak.
• valamely műszaki ok indokolja. Ilyen eset: pl. terepadottságokból és városképi szempontból adódó műszaki szükségesség.

(3) A településközponti szempontból meghatározó terület belvárosi karakterű területein:

• Lakóépületek esetében a kialakult állapothoz igazodó, jellemzően 30-45 fokos hajlásszögű magastető létesítése javasolt, azonban többszintes többlakásos épületek esetében lapostető is kialakítható.
• Tetőtér beépítés ablakait vagy az eredeti állapottal azonos kialakítással, vagy síkban fekvő tetőablakokkal javasolt megvalósítani.
• Tetőtérben egy építményszint hozható létre.
• Kialakult állapot esetében a tetőfedés anyagát javasolt vagy megtartani, vagy az eredeti állapottal azonos megjelenésűt alkalmazni.

(4) Homlokzat színezés során a településen hagyományosan kialakult színezéshez - a hagyományos fehér, tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, földszínek - javasolt alkalmazkodni.

(5) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén javasolt a helyre jellemző színű hagyományos kőburkolat, vagy tégla használata.

(6) A homlokzat részleges felújítása során törekedni kell a meglévővel azonos színhasználatra.

(7) Meglévő tetőfedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos anyagú, méretű, színű fedésre kell törekedni. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.

(8) A nyílászárókat egy épületszinten belül azonos szemöldökmagassággal kell kialakítani. A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén törekedni kell a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezésére.

(9) A rendelet hatálya alá tartozó területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetbe tartozó épületek utcai homlokzatain, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek védett homlokzatain tilos.

(10) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

(11) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

17.§ Jellemzően beépítésre nem szánt terület esetén az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

11. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

18. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bármilyen építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

• Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
• Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
• Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ahol azt a telek szélessége lehetővé teszi az épület udvari keresztszárnnyal is bővíthető, ez esetben az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességének kétharmadát nem haladhatja meg, és csak az eredeti épületével azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
• A helyi védett épületek felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.
• A helyi védett épület bontása indokoltságának megállapításához építészeti szakvélemény csatolása szükséges.
• A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
• A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
• H2 fokozatú épületek felújítása, bővítése esetén a védett részeket meg kell őrizni, az épület esetleges bontása után az új épületből a védett részeket vissza kell építeni.
• A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.
  

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, a település egész területén elhelyezhetők

(3) Új, 20 m-nél magasabb műtárgy (mikrohullámú átjátszó torony, szélerőmű, víztorony, hírközlési magasépítmény – antenna, stb.) nem helyezhető el az ökológiai hálózathoz tartozó (NATURA 2000) és tájképvédelmi területeken.

(4) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(5) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:

• bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz
• újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető

(6) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak, ill. adótorony telepítése tilos az alábbi területeken:

• ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
• tájképvédelmi területen,
• Natura 2000 területen,
• műemléki környezetben,
• helyi jelentőségű védett természeti területen.
  

13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

20.§ (1) A város lakó-, vegyes és különleges területein - ahol örökségvédelmi szempontból szigorúbb szabályozás nem történik - csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklám hordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m² reklám-felülettel. Település teljes területén fényreklám nem létesíthető.

(2) Egy nézőpontból 6 m²-nél nagyobb felületű reklámtáblák, reklámhordozók a település közigazgatási területén belül nem helyezhetők el.

(3) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 9 négyzetmétert nem haladhatja meg.

(4) Az utcabútorok kivételével a reklámhordozót tartó berendezés reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felülete a 11 négyzetmétert nem haladhatja meg.

21.§ (1) A helyi egyedi védelemmel érintett épületek közterületi homlokzati vonala előtt utcabútoron reklámhordozót elhelyezni nem lehet.

(2) A településkép védelme érdekében az építési hálón a reklámcélú felület egy egységes képben összefogottan, egy hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazóan jeleníthető meg.

22.§ (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 2 m² méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:

• megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
• a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
• új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégreklám elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
  

(3) Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem biztosíthatóak, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(4) Tetőfelületre cégér, cégfelirat nem helyezhető el.

(5) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(6) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

23. § (1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Utcai homlokzaton nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet.

(2) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki.

(3) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

24.§ (1) Kötelező településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 1. melléklet 2. fejezetében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő – a 312/2012.(XI.8) Korm. rendelet 1. melléklet szerinti - építési engedély nélkül végezhető - építési tevékenységek közül:

• Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
• Meglévő építmény homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
• Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0m-t nem haladja meg.
• Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
• Közterületről látható vagy azt érintő, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
• Közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
• Klímaberendezés elhelyezése közterületre néző homlokzat esetén.
• Építménynek minősülő árnyékoló elhelyezése közterületre néző homlokzat esetén.
• A legfeljebb 2,0m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése amennyiben közterületet érint.
• Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése esetén.
  

16. A bejelentési eljárás részletes szabályai

25.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú –bejelentésre (3. melléklet) indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni. A papíralapú dokumentációnak eredetinek és tervező/építtető által aláírtnak kell lennie.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi - munkarészeket kell tartalmazni:

• a 24. § a), b), c) szerinti építési munkák esetében:

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,

ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,

ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint

ae) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet,

af) színtervet.

• rendeltetésváltozás esetében:

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

bc) (szükség szerint) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint

bd) (szükség szerint) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.

• információs vagy más célú berendezés és cégérek elhelyezése esetében

ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.

(3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, illetve rendeltetésváltoztatás:

• a környezetére környezetvédelmi – elsősorban zaj- és légszennyezési – szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e,
• jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
• a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek, illetve rakodóhely kialakítását,
• érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,
• befolyásolja-e a közterület közúti -, gyalogos-, illetve kerékpáros forgalmát, illetve veszélyezteti-e azok biztonságát,
• a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét.

(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívánalmainak, a tudomásul vétel, illetve a kiadott igazolás

• állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
• az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig,
• rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig érvényes.
  

(5) A polgármester a településképi igazolást az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva írásban adja ki.

26.§ (1) Az építési tevékenység a 25. §-ban foglalt bejelentés alapján, az önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester – az önkormányzati főépítész szakvéleménye alapján - megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a)  nem felel meg a 312/2012. (XI. 8.) Korm.r. 23.§ (2) és (3) bekezdése, a csatolandó dokumentációt illetően az 40.§ -ában előírt követelményeknek,

b)  a tervezett építési tevékenység, illetve reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás nem illeszkedik a településképbe,

c)  a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve, ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(4) A polgármester – az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

• jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
• a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
• illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.

(5) Az ügyfél a polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

17. A településképi kötelezési eljárás

27.§ A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8.§ (2) d) pontja szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le.

28.§ A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11.§ (2) bekezdés szerint településképi bírságot szabhat ki, amely mértéke:

• településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 100 000 forint,
• a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 200 000 forint,
  
• a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500 000 forint,
• településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 1 000 000 forint.
  

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

29. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletében szereplő helyi védett elemek és azok közvetlen környezetének fennmaradására, felújítására, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulásának támogatására egy erre a célra elkülönített alapban biztosíthat támogatást (továbbiakban Támogatás).

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat az éves költségvetésében határozhatja meg.

(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írhatja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

19. Hatálybalépés

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

31. § Hatályát veszti

• Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Csurgó Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2006. (II.01.) önkormányzati rendelete 3.§ (12); 4.§ (2), (4), (5); 8.§ (9); 9.§ (2) a), d); 15.§ (4); 15/A.§ (4); 21.§ (4); 29.§ (7) bekezdése; 1-5. függeléke,
• Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 14/2010. (IX.27.) önkormányzati rendelete.

Csurgó, 2017. december 20.

                           Fábián Anita s.k.                                              Füstös János s.k.

                               jegyző                                                          polgármester